Március 30.

 

Kerény, deákul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált.*

Az örökvárosból származó ereklyéit a rajnavidéki Neuss őrzi. Matthias Zender kiváló kutatásaiból* tudjuk, hogy a szent ottani hatalmas román temploma messzesugárzó Kerény-kultusz forrása, amely Belgiumra, Luxemburgra, Franciaország északi részére, szórványosan a keleti német vidékekre, így – ezt már mi tesszük hozzá – a XIII. század folyamán a Szepességbe is eljutott. Főleg járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a négy marsall, Vier Marschalle, eredetileg "istállómester" közé tartozott, tehát ott Remete Szent Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb középkori jószágpatrónusok között tartották számon.

Tiszteletét Orsolya, Kordula, Szervác, bizonyos vonatkozásokban még a Háromkirályok társaságában rajnavidéki bevándorlóink egy része (latini) hozta magával az Árpád-korban. Településtörténeti megfontolások alapján nyilvánvalóan ez a Kerény a védőszentje Lőcse közelében Kirn, szlovákul Kurimján, Kuriman, középkori magyar nevén Szentkorin, millenniumi erőltetett új magyar nevén Kiskerény falunak, amely 1268-ban tűnik föl legelőször. Ő a középkori patrónusa a sárosi Berzevice (Brezovica nad Torisou), Alsólápos (Labs), a gömöri Nagyrőce (Rauschenbach, Velká Revúca) régi templomának is.* Ez utóbbi híres Árpád-kori, később átöntött harangjának körirata Kerényhez könyörög: O + FACTA + EST + CAMPANA + ISTA + IN + HONOREM + DEI + OMNIPOTENTI + IN + HONOREM + SANCTI + QIRINI + IMB. ANNO 506. A városka 1608 és 1711-ből származó pecsétjének fölírása S. QUIRINUS DE RAUSCHENBACH.

A régi hazai patronátusokat Zender nem említi, talán mert nem Neuss városából származtatja. Sajnos, a magyar patrocinium-kutatás még mindig nagyon az elején van, pedig a külföld is tőlünk várná a tájékoztatást.

Fekete Nagy Antal kevéssé valószínű nézete* szerint a Szepességben arról a szintén Kerény nevezetű vértanúról (†269) van szó, akihez járványok idején szoktak könyörögni, és akinek ereklyéit viszont a bajor Tegernsee bencés apátságában tisztelték (márc. 25).* Lux Gyula úgy véli,* hogy kultuszát bevándorolt stájerországi bányászok hozták magukkal. A bökkenő az, hogy sem őt, sem Neuss szentjét nem tisztelték seholsem bányász-patrónusként. Ennélfogva a Szepesség és Gömör Kerény-titulusait a latini bevándorlásával kell magyaráznunk. Egyébként maga Lux állapítja meg a táj német nyelvének jelentős rajnai elemeit.

Helyszíni kutatással, az esetleges helyi hagyományok számbavételével, a búcsúnapok megállapításával a kérdést nagyjából talán tisztázni lehetne.




Hátra Kezdőlap Előre