Június 8.

 

Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz.* Így tartja Pincehely magyar népe is.

Szent Medárdnak – mint már Katona Lajos* is megjegyzi semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.

Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi.* Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.

Ennek költői visszhangja Istvánffy Miklós deák költeménye (1565):

 

Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor,
akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld,
veszne a drága kalász a tüzes, vad nyári hevektől:
Így a paraszt essőt félve, remegve remél;
Várja Medárd napját: Megered majd fentrül az áldás
és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül.
Dúsan a sárga kalászt hogy kapja kaszája elébe,
földművelő ajkán zendül esengve a dal.
Hozza ajándékát bőven, szentelve Medárdnak
mindvalahányszor e nap víg örömére derül.*

 

Csefkó Gyula figyelmeztet* Takáts Sándor után Bejczy Gergely vasi alispánnak Batthyány Boldizsárhoz írt leveléből erre a tréfálkozó részletre: Sanctus Medardus permerdavit se nunc quadraginta dies postquam minxerat. A vaskos szöveg egyezik a magyarral: ha e napon esik még negyven napig esni fog.

Bod Péter* szerint Medárdot a Szőlők Pátrónusának tartják a Parasztok, mert az a költemény róla, hogy az ő szőlőjébe lopna menvén valami emberek, azok úgy megkötődtek ott láttatlanul, hogy még Medárd el nem botsátotta, el nem mehettek. Azt is jövendölik, hogy ha Médárd napján esső lészen, harmintz napok alatt reá tart osztán az esős idő.

Medárd napja Vág (Sopron) falunak jégverés ellen fogadalmi ünnepe. Jászberény népe nyilván szintén fogadalomból, időjárásért könyörögve állította (1749) a nagykátai országúton Medárd, Orbán és Donát közös szoborkompozícióját. Fölírása: ORBANE, DONATE, MEDARDE ORATE PRO NOBIS. NE NOBIS NOCEAT TEMPESTAS, FULMINA, GRANDO.* Magyarul: Orbán, Donát, Medárd könyörögjetek érettünk, vihar, villám, jégeső ne ártson nekünk.

Az egri 1703-ban alakult kádár céhnek* Orbánnal együtt Medárd volt a patrónusa.




Hátra Kezdőlap Előre