Október 6.

 

Ábrahám napja, középkori misekönyveinkben Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák ünnepe.

Ábrahám zsidóul „népek atyja”, egyházi tanítás szerint a Messiás ősatyja, áldozata pedig Jézus kereszthalálának előképe.*

Legkorábban a gyulafehérvári székesegyház egyik XIII. századbeli gyámkövén bukkan föl,* de gótikus festészetünk is ábrázolja: Esztergom, Kassa, továbbá Höltövény (Helsdorf, Halchiu), Tóbiásfalu (Dupuşul).*  Freskóképét őrzi Podolin (Pudlein, Podolinec, XV. század).*

Az összefüggést legvilágosabban az egri jezsuita, majd cisztercita templom főoltárának barokk szimbolikája fejezi ki. „Az oromzaton – írja* Létrai Lajos – stukkófelhők között szárnyas kerub tartja a Keresztet. Két oldalán előképei: Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Alább Melkizedek és Áron hatalmas alakja áll a kompozíció közepe felé forduló gesztussal, melyben Borgia Szent Ferenc mesterien egyénített alakja térdel az Oltáriszentség imádásába mélyedve.”

Ábrahám áldozatát ábrázolja a győri székesegyház (1767),* a váci piarista, továbbá a felsőtárkányi (1793), gyöngyössolymosi, acsalagi és monori templom (1806) oltárszekrényének, a csabrendeki templom sekrestyeszekrényének, a nagykanizsai franciskánus templom szószékének barokk domborműve.*

Dorffmeister István alkotása a soproni Szentlélek-templom Ábrahám és Melkizedek áldozatát ábrázoló szentélyfreskója (1782),* továbbá Kemenesmihályfa, Tab mennyezetfreskója (1785).* Ezt látjuk Maulbertsch mesteri ábrázolásában a sümegi templom szentsír-oltárának falán is. Nyilván ennek hatására került a helybeli franciskánus templom homlokzatához épített szabadtéri oltárfülke hátterébe és mennyezetére is. Az oltáron a keresztrefeszített Jézus szobra. Az átellenes fülkében a feltámadt Krisztus. A máriapócsi bazilika egyik barokk előkészületi oltárán szintén föltűnik Ábrahám áldozata.

Gyöngyöstarján templomi szentélyében Ábrahám áldozata, a mannaszedés és Jerikó ostroma.

Kapolcs Szentháromság tiszteletére szentelt templomának barokk szentélyfreskója Ábrahámot ábrázolja a három angyallal.* A váci franciskánus templom Szentkereszt-oltára mellett Ábrahám és Izsák barokk szoborcsoportja.

A kalocsai székesegyház kanonoki sekrestyéjének stukkói (1740) többek között az Oltáriszentség ószövetségi szimbólumait, előképeit ábrázolják: Ábel, Ábrahám, Melkizedek áldozatát.*

Nyilvánvaló, hegy a népi csipkedíszítéseken, párnavégeken, egyéb kézimunkákon máig annyira kedvelt, sokszor már teljesen elstilizált témát a régi, olykor még a XVII. századból származó oltár-, illetőleg úrasztalterítők Ábrahám és Izsák ábrázolása ihlette.*

Ábrahám és Izsák – mint úrnapjánál is láttuk – az Újszövetségnek, Jézus keresztáldozatának előképe, prefigurációja. Az Oltáriszentség kultuszát szolgálják a Jézus Társaság iskoladrámáiban, illetőleg a jezsuita diákok nagypénteki, úrnapi élőképes felvonulásain: Zágráb (1609, 1616), Trencsén (1655, 1661), Nagyszombat (1666), Szakulta (1666, 1677), Komárom (1749), Selmecbánya (1751).*

 

*

 

Ábrahám oltalma, erőssége azoknak, akik az egy Isten hitében halnak meg. A Halotti Beszéd is azért könyörög, hogy a megholtat, akit az Úr ez napon ez homus (hamis) világ timnücébelől mente (kimentett)… kegyelméhel Ábrahám, Isaák, Jákob kebelében helyhezze… Nem lehet tehát kétséges, hogy Ábrahám középkori magyar tisztelete elsősorban a halottkultusszal függ össze. Ábrahám kebele a pátriárkák nyugvóhelye, akik várták a Megváltót. Az evangélium szerint az angyalok idevitték a szegény Lázárt, akin a gazdag nem könyörült meg. Később meghalt a gazdag is, ő azonban a pokolba jutott. Messziről meglátta Ábrahámot, és kérte, hogy Lázár legalább a vízbemártott ujjahegyével enyhítse gyötrelmeit (Lukács 16,19-31). Ezt ábrázolja Sitér (Šiştire) freskóciklusa (XIV. század?),* továbbá Őraljaboldogfalva (Santa Maria Orlea) református, később görögkeleti templomának falképe (XV. század) is.* Malomvíz (Rau de mori) templomromjának XIV. századból származó, hasonlóan bizáncias freskóján Ábrahám megvendégeli a három angyalt.*

Szükséges még emlékeztetnünk egy külföldi, de magyar vonatkozású középkori ábrázolásra. A nápolyi S. Maria Donna Regina apácakolostor templomának freskóit V. István királyunk leánya, Mária nápolyi királyné, Károly Róbert édesanyja ajánlotta föl. Az 1320 tájáról származó, sienai iskolát idéző Utolsó Ítéleten a Mennyei Jeruzsálem kapujában Ábrahám, Izsák, Jákob fogadja ölébe a magvaszakadt Árpád-házat, amely körmenetben közeleg, hogy elnyerje az üdvösség koronáját.*

A téma olykor a Maiestas Domini egyik ikonográfiai elemeként tűnik föl. A gömöri Karaszkó (Kraskovo) templomának keresztboltozatán a keleti süvegen a nap és hold fölött a Maiestas Domini félalakos ábrázolása jelenik meg, a nyugati süvegen pedig az Ábrahám kebelében várakozó, üdvösség után sóvárgó lelkek.*

A győri Szent Adalbert-prépostság temetőjében a középkorban ott állott Szent Ábrahám kápolnája,* a pátriárka szimbolikus kebele, a halottak oltalomhelye.

 

*

 

Ábrahám kebele (sinus Abrahae conventus S. Martini) néven emlegették a pannonhalmi főapátság börtönét, ahol a XVIII. században a penitenciára ítélt rendtagokat kenyéren és vizen böjtöltették, őrizték.*

 

*

 

Ábrahám tiszteletét az Árpád-korban a Hebron völgyéről nevezett Szent Ábrahám-rendi kanonokok (canonici sancti Abrahae de Valle Hebron) is ápolták, akiket III. Béla telepített hazánkba. A bencések kői monostorát ajándékozta nekik, gyökeret verni azonban nem tudtak.* Az Írásból tudjuk, hogy Hebron ószövetségi városban volt Ábrahám és Sára sírja.

Ráckevét, a középkorban Szentábrahámteleke néven is emlegették (1455) a pátriárka tiszteletére szentelt ősrégi monostora (1211) után, amely föltétlenül nemzetségi egyház volt. A szerbek XV. századi betelepedésével az Ábrahám-templom a magyarok kezében marad. Skaricza Máté Ráckevéről szóló verses krónikájában írja:

 

Tönnek azért ily kötést egymással,
Hogy csak Magyar bírjon Ábrahámmal,
És az Ráczok az Boldog Asszonnyal.

 

A templom átvészelte a hódoltságot, de 1788-ban felrobbantották. Egyik birtokrészének hajdani neve Ábrahámberke (1303).*

Napjainkban Ábrahámnak már csak egyetlen patrociniuma ismeretes, és ez Ábrahám (Ábrahám) falué (1782), Pozsony közelében, az Eszterhány-grófok hajdani kegyuraságában. A titulus megválasztásának körülményeiről nem tudunk.

Ábrahámfalva (Abrahámova) harangjának felírása: DEUS ABRAHAM, DEUS ISAAC, DEUS JACOB, DEUS VIVORUM ET MORTUORUM, MISERE NOSTRI. ANNO DOMINI 1633.* Vagyis: Ábrahám, Izsák, Jákob Istene élőknek és holtaknak Istene könyörülj rajtunk.

Világos, hogy a pátriárka nevével összefüggő kereszt-, család- és helyneveink is eredetileg a halottkultusszal, Ábrahám oltalmának megszerzésével függenek össze. A falunevek részben talán elenyészett patrocinium emlékezetét is őrzik: Ábrahám (Pozsony, Turóc, Sáros), Ábrány (Sáros, Arad), Alsóábrány (Borsod), Vedresábrány (Abramuţ), Ábránka (Bereg), Ábrahámfalva (Obraneşti), Ábrahámpikfalva (Abrahamovce), Szentábrahám (Avraneşti). A balatoni Ábrahámhegy névadásának körülményeit nem ismerjük.*

Családnévként főleg a katolikus Székelyföldön és a szegedi tájon virágzik. Keresztnévként már igen ritka.

 

*

 

Ábrahám bibliai epikánknak is kedvelt hőse. Dézsi András 1550 táján Izsák áldozatjáról versel Abigail nótájára nagy ő magáéra. E kivétel még föltétlenül katolikus előzményre utal. Belekerült Bornemisza Péter énekeskönyvébe is. Ábrahámról szól egy névtelen író verselménye (1555) is: Az nagy Ábrahám pátriárkhának körösztiről való szép história Moses próféta írásából. Már csak az ószövetségi élettörténetet adja elő. Nem utal Ábrahám áldozatának a keresztáldozatot elővételező példázatára. A tárgy népszerűségét igazolja még Batizi András alkotása: Izsák pátriárkának szent házasságáról való széphistória (1546).*

 

Őcsényben a református halott szemfödőjét keresztalakban behasítják, hogy Ábrahám minél előbb lássa meg és ölelje kebelére.*




Hátra Kezdőlap Előre