Fontosabb irodalom

 

Acta Sanctorum Ungariae ex Johannis Bollandi eiusque continuatorum operibus excerpta et prolegomenis ac notis illustrata. I – II. Tyrnaviae 1743, 1744.

ADV.= Atlas der deutschen Volkskunde.

AÉ. = Archaeologiai Értesítő.

Agendarius Liber. Continens ritus et caeremonias, quibus in administrandis sacramentis, benedictionibus et aliis quibusdam ecclesiasticis functionibus parechi et alii curati in dioecesi et provincia Strigoniensi utuntur. Tyrnaviae, 1583.

Aggházy Mária: Régi magyarországi faszobrok. Budapest 1958.

Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. I – III. Budapest 1959.

Ambrózy Ágoston: Szőlőhegyek védőszentjei. Budapest 1938.

Andree, Richard: Votive und Weihegaben des katholischen Volkes in Süddeutschland. Braunschweig 1904.

Andree-Eysn, Marie: Volkskundliches aus der bayrisch – österreichischen Alpengebiet. Braunschweig 1910.

Angyal, Andreas: Barock in Ungarn, Budapest – Leipzig – Milano 1944.

Angyal, Andreas: Slawische Barockwelt. Leipzig 1961.

P. Antal: A győri karmelita rendház kétszáz éves története. 1697 – 1897. Győr 1897.

Antonius von Padua. Festschrift zum 700. Todestag. Herausgegeben von P. Erhard Schlund. Wien 1931.

Aranykorona l. Igazi isteni szeretet.

Arca Domini, selectam Deum, divosque precandi, confitendi et communicandi methodum continens, olim ad accomoditatem sacerdotum Altissimi ad araslitantium erecta, nunc denuo ad eorum Spirituale solamen renovata, et multiplicibus absolutionum, benedictionum et exorcismorum formulis locupletata. Szakolczae, literis Josephi Antonii Skanniczl, Sine anno (XVIII. század).

Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára. Budapest 1923.

Atlas der deutschen Volkskunde I. Herausgegeben von Matthias Zender. Marburg 1959 – 1964.

Az két atyafi Szent Szüzek Gertrudis és Mechtildis Imádságos Könyve, Mellyben Mennyei és Isteni Imádságok, mellyek ezeknek a' két Sz. Szüzeknek részént a' Krisztus Urunktul, részént a Szűz Anyátul szóval magyaráztattak, részént a' Szent Lélektül ki-világosíttatván foglaltatnak. A mézzel-folyó könyvekbül az ő meg-világosításának ki-vétetvén és a Budai Thypographia által minden ájtatos Léleknek hasznára legelőször ki adattatott és több szép imádságokkal és képekkel újjonnan meg-hosszabbíttatott. Nyomtattatott és találtatott Budán Nottenstein János Györgynél 1737. Esztendőben.

Aurenhammer, Hans: Die Mariengnadenbilder Wiens und Niederösterreichs in der Barockzeit. Der Wandel ihrer Ikonographie und ihrer Verehrung. Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde VIII. Wien 1956.

Aurenhammer, Hans: Lexikon der christlichen Ikonographie I –. Wien 1967. = Aurenhammer: Lexikon.

Babik József: Ünnepeink magyar elnevezései. Hittudományi Folyóirat 1891.

Bachó László: A gyöngyösi templomok története. Gyöngyös 1944.

Bakács István János: Hont vármegye középkori egyházas helyei. Regnum 1942/43.

Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt, Budapest 1971.

Bakos József: Az egri régi szőlőművelés szókincse. Eger 1969.

Balázs Ferenc: Adatok Háromszék vármegye néprajzához, Sepsiszentgyörgy 1942.

Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországon, 1 – 2. Budapest 1885, 1888, 1890.

Balogh Augustus Florianus: Beatissima Virgo Maria, Mater Dei, qua Regina et Patrona Hungariarum. Agriae 1872.

Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár 1943.

Bartalus István: A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Pest 1870.

Bauerreiss, Romuald O. S. B.: Pie Jesu. Das Schmerzensmann-Bild und sein Einfluss auf die mittelalterliche Frömmigkeit. München 1931.

Bauerreiss, Romuald O. S. B.: Sepulcrum Domini. Studien zur Entstehung der christlichen Wallfahrt auf deutschen Boden. München 1936.

Bauerreiss, Romuald O. S. B.: Arbor vitae, Der „Lebensbaum” und seine Verwendung in Liturgie, Kunst und Brauchtum des Abendlandes. München 1938.

Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. München 1951–.

Bálint József: A lármafák népe. Csíkmenaság székely falu élete. Párizs 1953.

Bálint Sándor: Népünk imádságai. Regnum 1937.

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Budapest 1938.

Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Kassa 1944.

Bálint Sándor: Szegedi Szótár I – II. Budapest 1957.

Bálint Sándor: A Szeged-alsóvárosi templom. Budapest 1966.

Bálint Sándor: Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Budapest 1972.

Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából. IV. 2. Sopron 1959.

Bächold-Stäubli, Hanns: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens. I – IX. Berlin 1930 – 1941.

Bednárik Rudolf: Slowakische Volkskultur. Bratislava – Pressburg 1943.

Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr 1936.

Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr 1939.

Beissel, Stephan S. J.: Wallfahrten zu Unserer Lieben Frau in Legende und Geschichte. Freiburg im Bresgau 1913.

Benyovszky, Karl: Sagenhaftes aus Alt-Pressburg. 3. Auflage, Bratislava – Pressburg 1932.

Berkovits Ilona l. Magyar kódexek.

Békefi Remig: Kethely és környékének néprajza. Budapest 1884.

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban: Budapest 1907.

Biblia Sacra vulgatae editionis. Ratisbonae et Romae 1922.

A Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Budapest 1973.

Biró József: Erdély művészete. Budapest 1941.

Blandl György: Nagymányok története. Pécs 1936.

Bod Péter: Szent Hilarius vagy szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő, rövid kérdésekbe és feleletekbe foglalt dolgok, amelyek mind az hasznos idő-töltésre s mind az épületes tanuságra egybe-szedegettetvén ki-botsátattak. B. P. által. Nyomtattatott MDCCLX. Esztendőben.

Bod Péter: Szent Heortokrates avagy A Keresztyének Között Elő forduló Innepeknek és a rendes Kalendáriomban feljegyeztetett Szenteknek rövid Históriájok, mely a szava bévehető hiteles Írókból egybe szedegettetett és Magyarra fordíttatott közönséges haszonra intéztetett, egy Bujdosó Magyar által 1757. esztendőben. Pozsonyban, 1786.

Boette, Werner: Religiöse Volkskunde. Leipzig 1925.

Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna. Szombathely 1943.

Bónisné Wallon Emma: Vác művészete a XVIII. században, Budapest 1935.

Bonomi Jenő: Az egyházi év Budaörs német község nyelvi és szokásanyagában. Tekintettel Budaörs környékére. Német Philologiai Dolgozatok 53. Budapest 1933.

Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. A kiadást gondozta és jegyzetekkel ellátta Eckhardt Sándor. Budapest 1955.

Bosl, Karl: Heiligkeit und Frömmigkeit. Bemerkungen zu den Zusammenhängen zwischen Religion, Kult, Herrschaft, Geselschaft. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1970.

Bölcskey Ödön: Capistranoi Szent János élete és kora. I – III. Székesfehérvár 1923, 1924.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században. I – II. Eger 1933, 1934.

Brüsztle, Josephus: Recensio cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. I – IV. Pécs 1874 – 1880.

Buchner, Franz X.: Volk und Kult. Studien Zur deutschen Volkskultur. Forschungen zur Volkskunde 27. Düsseldorf 1936.

Bunyitay Vince. A nagyváradi püspökség története. I – III. Nagyvárad 1883, 1884.

Bunyitay Vince – Málnási Ödön: A váradi püspökök a száműzetés és újraalapítás korában. Debrecen 1935.

Burgstaller, Ernst: Das Allerseelenbrot. Linz 1970.

Búzás, József: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Burgenländische Forschungen 52. Eisenstadt 1966.

Caeremoniale Ordinis Servorum Beatae Mariae Virgini. Romae 1884.

Calendarium Marianum l. Hevenesi.

Catalogus conventuum et fratrum provinciae Hungariae ordinis praedicatorum, simul et coenobiorum Sororum ibi existentium ineunte anno 1944.

Catalogus venerabilis cleri dioecesis Vaciensis 1820, Vacii 1820,

Chernel Kálmán: Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja. I – II. Szombathely 1877.

Chobot Ferenc: A váci egyházmegye történeti névtára. I. Az intézmények története. II. A papság életadatai. Vác 1915, 1917.

Chronologo-provinciale ordinis FF. Minorum S. Francisci Conventualium Provinciae Hungariae et Transilvaniae, nunc S. Elisabeth Reginae nuncupatae, Praemissa compendiosa vita Seraphici Patris in gratiam junioris nostri Cleri editum, ac pro gratia animi perenni testimonio Fratribus suis dicatum. A. F. M. Michaele Knáisz de Miskoltz, Ejusdem Ordinis et Provinciae Consultore. Posonii 1803.

Cocchiara, Giuseppe: Az európai folklór története. Budapest, 1962.

Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Van Z. Falvy – L. Mezey. Graz – Budapest 1963.

Congregatio Hungariae ordinis Sancti Benedicti 1938. Jaurini 1937.

Coreth, Anna: Pietas Austriaca. Ursprung und Entwicklung barocker Frömmigkeit in Österreich. München 1959.

Coronae Marianae Tomus II, azaz a Boldogságos Sz. Mária Tizenkét Tsillagu Koronájának, vagy tizenkét ünnepeire Tsillag-sugarok Gyanánt El-oszlatott Prédikátzióknak I. Része, mellyben az első hat Tsillagok vagy ünnepek, egymást követő szép renddel, világosságra eresztettek, ugyan a fejjül Betükbe tétetett P. Telek József Serafikus Sz. Ferenc Rendén való szerzetes által.

Coronae Marianae Tomus II, azaz a Boldogságos S. Mária Tizenkét Tsillagu Koronájának, vagy tizenkét ünnepeire Tsillag-sugarok Gyanánt El-oszlatott Prédikátzióknak II. Része, melyben az utolsó hat Tsillagokat, vagy ünnepeket, egymást követó szép renddel öszve füzögette P. Telek József Szerafikus Sz. Ferenc Rendén lévő Szerzetes. Vátz 1772.

Curti, Notker: Volksbrauch und Volksfrömmigkeit im katholischen Kirchenjahr. Basel 1947.

Csanda Sándor: Magyar–szlovák kulturális kapcsolatok. Bratislava 1959.

Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I – V. Budapest 1890 – 1941.

Csánky Miklós: A szepesi és sárosi táblaképfestészet 1460-ig. Budapest 1938.

Császár Elemér: A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban 1670 – 1778 között előadott drámák jegyzéke. Prónai Antal hagyatékából. Irodalomtörténeti Közlemények 1915.

Csefkó Gyula: Szemgyógyítás szentelt vízzel és a szentelményekkel kapcsolatos hiedelmek. Ethnographia 1927.

Csefkó Gyula: Régi feljegyzések a méltatlan ünneplésről. Ethnographia 1932.

Csodák könyve. Szent hagyományok és népies mondák, melyekben százötven csodák foglaltatnak. Pest 1858, Bucsánszky Alajos. Utána még számos új kiadás.

Csóka Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete I – II. Budapest 1971.

Csűry Bálint: Szamosháti Szótár. I – II. Budapest 1935, 1936.

Czirbusz Géza: A délmagyarországi bolgárok ethnologiai magánrajza. Temesvár 1882.

Danielik János: A prémontréiek. Eger 1866.

Dankó József: Magyar szertartási régiségek. Esztergom 1871.

Dankó József, A húsvéti isteni szolgálat a régi magyar egyházban. Esztergom 1872.

Dankó, Josephus: Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungariae. Budapestini 1893.

Darvasy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Palaestra Calasanctiana 22. Budapest 1942.

Dám Ince O. F. M.: Szeráfi lángok. Katolikus hívek imakönyve. Budapest 1948.

Dedek Crescens Lajos: A karthauziak Magyarországon. Budapest 1889.

Deneke, Bernwald: Legende und Volkssage. Untersuchungen zur Erzählung von Gottesdienst. Frankfurt a. M. 1958.

Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar néphitben. Budapest 1958.

Diószegi Vilmos: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél, NK. 1960.

Diplich, Hans – Karasek, Alfred: Donauschwäbische Sagen, Märchen und Legenden, München 1952.

Divald Kornél: Szepesvármegye művészeti emlékei. I – III. Budapest 1905, 1906, 1907.

Divald Kornél: Felvidéki séták, Bp. é. n.

Doering. Oscar: Christliche Symbole. Freiburg im Breisgau 1933.

Dominicus a Jesu Maria O. Carm. Disc. Seine Persönlichkeit und sein Werk. Festschrift zum 300. Todestag. Herausgegeben von A. M. Knoll, E. K. Winter, H. K. Zessner – Spitzenberg, Wien 1930.

Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság, Kolozsvár 1941.

Dömötör Tekla: A passiójáték. Budapest 1936.

Dömötör Tekla l. Kardos Tibor.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Budapest. 1964.

Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Budapest 1972.

Dömötör Tekla: A népszokások költészete, Budapest. 1974.

Dreves, Guido Maria – Blume, Clemens: Ein Jahrtausend lateinischer Hymnendichtung. I–II. Leipzig 1909.

Ecclesia Ornata l. Möbius.

Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza, Kiadta Bálint Sándor. Budapest 1942.

Együd Arpád: Somogyi népköltészet. Kaposvár 1975.

Eichmann, Eduard: Die Kaiserkrönung im Abendland. Ein Beitrag zur Geistesgeschichte des Mittelalters, I – II. Würzburg 1942.

Eismann Peter: Das gekrönte Jahr. I – V. München 1956, 1957.

Eliade, Mircea: Das Heilige und das Profane. Vom Wesen der Religiösen. Hamburg 1957.

Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. Szerkesztette Serédi Jusztinián. I – III. Budapest 1938.

Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest 1958.

Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék, lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok. Somogyi Almanach 19 – 21. Kaposvár 1974.

Erdész Sándor: Ámi Lajos meséi I – III. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. XIII – XV. Budapest 1968.

Ernyey József – Karsai Géza: Német népi színjátékok. Deutsche Volksschauspiele aus dem oberungarischen Bergstädten. I – II. Budapest, 1932, 1938.

Ethn. = Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 1890.

Etsz. l. Gombocz Zoltán

Fallenbüchl Ferenc: A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. Budapest 1940.

Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon. Budapest 1943.

Falusi, Maria: Zur Siedlunggeschichte und Volkskunde der Deutschen des Dorfes Etyek. 1970. A pécsi Pedagógiai Főiskola német tanszékén őrzött szakdolgozat.

Falvy Zoltán l. Codex Albensis.

Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Budapest 1887.

Fasciculus Triplex exorcimorum et benedictionum in Romano – Catholica Ecclesia usitatarum ex vanis approbatos collectus. Tyrnaviae 1739.

Fábián Mária: Dorffmeister István művészi munkássága a szombathelyi egyházmegyében. Vasi Szemle 1935, 1936.

Fehér Mátyás: A hétszázados vasvári Szent Domonkosrendi kolostor története. 1241 – 1941. Budapest 1942.

Fehér Zoltán: Bátya népélete (kézirat).

Fehrle, Eugen: Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel 1955.

Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest 1934.

Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink. Budapest 1974.

Fellenberg gen. Reinold, Josef: Die Verehrung des heiligen Gotthard von Hildesheim in Kirche und Volk. Bonn 1970.

Fastschrift Matthias Zender: Herausgegeben von Edit Ennen und Günter Wiegelmann, I – II. Bonn 1972.

Fetzer Ferenc: Volksbräuche der Gemeinde Kakasd. 1959. Kéziratos szakdolgozat a Pécsi Pedagógiai Főiskola német intézetében.

Fél Edit – Hofer Tamás: Parasztok, pásztorok, betyárok. Budapest 1966.

Fényes Józsefné: Geschichtliche Angaben und volkskundliche Beobachtungen aus dem Kreis der deutschen Bevölkerung in Babarc, 1965. Kéziratos német szakdolgozat a Pécsi Pedagógiai Főiskola német intézetében.

Ferrari. Sigismundus O. P.: De rebus Hungaricae Provinciae Sacri Ordinis Praedicatorum. Viennae 1637.

Fleischer Gyula: Johann Bergl, a budapesti egyetemi templom mennyezetfestője. Pápa 1931.

Florilegium Forgachianum selectissimorum Precum Sanctis e Patribus variis piis Libellis collectatum. Posonii Reperibile apud Dominicum Spaiser. Sine anno.

Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest 1942.

Forster Gyula: Magyarország műemlékei. I – IV. Budapest 1905 – 1918.

Franz, Adolf: Die Messe im deutschen Mittelalter. Freiburg 1902.

Franz, Adolf: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter. I – II. Freiburg i. Breisgau 1909.

Fügedi Erik: Nyitra megye a középkorban. Budapest 1938.

Fügedi, Erik: Kirchliche Topographie und Siedlungsverhältnisse im Mittelalter in der Slowakei. Studia Slavica 1959.

Fügedi Erik: Uram, királyom… Budapest 1974.

Fülep Lajos: A magyarországi művészet története. I – II. Budapest 1961.

Fülöp Árpád: Csíksomlyai nagypénteki misztériumok. Régi Magyar Könyvtár 3. Budapest 1897.

Gajtkó István: A XVII. század katolikus imádságirodalma. Palaestra Calasanctiana 15. Budapest 1936.

Galambos Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1687 – 1728. Budapest 1942.

Galambos Ferenc Irén: Az egyházi év a magyar középkorban. I. A megtestesülés ünnepköre. Budapest 1953. Kézirat a Hittudományi Akadémián.

Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Budapest 1942.

Garas Klára: Kracker János Lukács. Budapest 1941.

Garas Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. Budapest 1953.

Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században, Budapest 1955.

Gavazzi, Milovan: Godina dana hrvatskih narodnik običaja. I – II. Zagreb 1939.

Gebhard, Torsten l. Religiöse Volkskunde.

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I – III. Budapest 1961.

Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest 1938.

Gerő László: A római Santo Stefano Rotondo, a magyarok nemzeti temploma. Budapest 1944.

Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Fűzetek 4. Budapest 1972.

Gesta Romanorum. Fordította Haller János. Kiadta Katona Lajos. Régi Magyar Könyvtár 18. Budapest 1900.

Göetz, Oswald: Der Feigenbaum in der religiösen Kunst des Abendlandes. Berlin 1965.

Gombocz Zoltán – Melich János: Magyar Etymológiai Szótár. Budapest 1914 – 1944.

Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. Budapest 1895.

Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1914.

Gönczi Ferenc: A somogyi gyermek. Kaposvár 1937.

Görögkatolikus egyházi szerkönyv (Euchologion). Az 1879. évben Hajdúdorogon készült magyar fordítás második bővített kiadása. Nyíregyháza 1927.

Görögkatolikus szertartástan l. Melles Emil.

Grabner, Elfriede: Martinisegen und Martinigerte in Österreich. Ein Beitrag zur Hirtenvolkskunde des Sűdostalpenraumes. Eisenstadt 1968.

Graesse l. Jacobi a Voragine.

Grandpierre Edit: A kolozsvári Szent Mihály-templom. Kolozsvár 1936.

Grassl, Nikolaus: Ostern in Tirol. Innsbruck 1957.

Grauer l. Marco d'Aviano.

Gréb, Julius: Zipser Volkskunde. Kesmark – Reichenberg 1932.

Grünn, Helene: Volkskunde der heimatvertriebenen Deutschen im Raum von Linz. Veröffentlichungen des Österreichschen Museums für Volkskunde. XIII. Wien 1968.

Gugitz, Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs. I – II. Wien 1949, 1950.

Gugitz, Gustav: Österreichs Gnadenstätten in Kult und Brauch. I – V. Wien 1955 – 1958.

Gugitz, Gustav l. Kultur und Volk.

Guldan, Ernst: Eva und Maria. Eine Antithese als Bildmotiv. Graz – Köln 1966.

Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Kolozsvár 1946.

Gunda Béla l. Műveltség és Hagyomány.

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest 1966.

Györgypál-Eckert, Irma: Die deutsche Volkserzählung in Hajós, einer schwäbischen Sprachinsel in Ungarn. Hamburg 1941.

Haberlandt, Arthur: Volkskunde des Burgenlandes. Hauskultur und Volkskunst. Österreichische Kunsttopographie 26. Baden bei Wien 1935.

Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest 1913.

Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938.

Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából IV, 1. Sopron 1939.

Házi, Jenő: Die kanonische Visitation des Stefan Kazó Archidiakon von Eisenburg (Vasvár) in Burgenland. Teil des Komitates Eisenburg in den Jahren 1697 – 1698. Burgenländische Forschungen 37. Eisenstadt 1958.

Hegedűs Antal: Patachich Gábor kalocsai érsek élete és restaurációs tevékenysége. Laurea értekezés. 1954. Kézirat a kalocsai érseki könyvtárban.

Hegedűs Lajos: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Budapest 1952.

Heller Bernát: Szentírásunk mint legendák forrása. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve. Budapest 1942, 1943.

Herzberg, Adalbert Josef: Der heilige Mauritius. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Mauritiusverehrung. Forschungen zur Volkskunde 25/26. Düsseldorf 1936.

Hetény János: A Mária-ünnepek magyar népi megülésének teológiai vizsgálata. Laurea-értekezés. Budapest 1957. Kézirat.

Hevenesi, Gabriel S. J.: Calendarium Marianum, e victoriis contra Gentiles, Turcas. Haereticos et alios iniusti belli authores ope SS. Dei Genitricis obtentis. Tyrnaviae 1745.

Hindringer, Rudolf: Weiheross und Rossweihe. Eine religionsgeschichtlich – volkskundliche Darstellung der Umritte, Pferdesegnungen und Leonhardifahrten im germanischen Kulturkreis. München 1932.

Hofer Tamás l. Fél Edit.

Holl Béla: Ismeretlen régi magyar iskolai nyomtatványok. MKsz. 1966.

Holub József: Zala megye története a középkorban I. Pécs 1929. A többi kéziratban a Zalaegerszegi Állami Levéltárban.

Horak, Karl: Burgenländische Volksschauspiele. Wien – Leipzig 1940.

Hornyik János: Kecskemét város története. I–IV. Kecskemét, 1860 – 1866.

Horvat, Andjela: Spomenici arhitekture i likovnik umjetnosti u Medjumurju. Zagreb 1956.

Horvat, Josip: Kultura hrvata kroz 1000 godina. Zagreb 1939.

Horváth Cyrill: Pomerius. Budapest 1894.

Horváth Cyrill: Kódexeink legendái és a Legenda Aurea. Budapest 1911.

Horváth Cyrill: Középkori magyar verseink. Régi Magyar Költők Tára I. 2. kiadás. Budapest 1921.

Horváth István: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Kolozsvár 1971.

Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest 1954.

Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém 1930.

Horváth Richárd: Laskai Ozsvát. Budapest 1932.

Horváthová, Emilia – Viera Urbancová: Die slowakische Volkskultur. Bratislava 1972.

Hoss József: A kaposvári plébánia története. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 12. Veszprém 1940.

Huszár Ernő: Egyházi szokások (observantia) a kalocsai főegyházmegye népe között, 1949. Kézirat a kalocsai érseki könyvtárban.

Huszár, Maria Magdalena: Angaben aus der Siedlungsgeschichte und Volkskunde des Deutschtums der Gemeinde Dunaszentmiklós 1963. A pécsi Pedagógiai Főiskolán őrzött szakdolgozat.

Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Budapest 1939.

Igaz isteni szeretetnek harmatjából nevekedett, drága kövekkel kirakott ARANY KORONA, az az különbféle válogatott ájtatos szép imádságokból, lelki fohászkodásokból, elmélkedésekből, dicséretekből, és szívbéli indulatokból, mintegy mennyei világossággal ragyogó, Istenhez ébresztő drága kövekkel formáltatott és készített IMÁDSÁGOS KÖNYV, mellyet a' keresztény híveknek buzgó lelkek jovára 's a' jó pályafutásnak boldog végzete koronájának elnyerésére szorgalmatos munkájával szerzett tekintetes, és nagyságos Óvári 's Szentmiklósi PONGRACZ ESZTER, néhai tekintetes, nemzetes és vitézlő Aponyi Miklós úr meghagyott özvegye. Pesten, 1855. Első kiadása Nagyszombat 1719.

Ijjas Antal: Jézus története. Budapest 1970.

Ila Bálint: Gömör megye. Budapest II, 1944; III, 1946; IV. 1969.

Illyés András: Keresztyéni életnek példája avagy tüköre, az az: a szentek élete, mellyet régen tudós és nevezetes olasz auctorok könyveiből, kiváltképpen való szorgalmatossággal, olasz nyelven meg-magyarázott Magyarországban és rendesen öt részre osztott… Most pedig meg-jobbitással negyedszer is magyarul ki-nyomtattatott és meg-többitett Nepomuki Szent János életével. Nagy-Szombat 1743.

Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. I – II. Kiadja Zajti Ferenc. Budapest 1929.

Az Isten mindenhatóságának Tárháza, az az Szent Anna Boldogságos Szűz Mária Édes Anyjának tisztelete, főképpen a Magyarországban hozzálévő régi és buzgó ájtatosságoknak öregbítésére. Buda 1847. Előző kiadásai is voltak. ItK = Irodalomtörténeti Közlemények 1890–.

Iványi István: Szabadka története; I – II. Szabadka 1886, 1892.

Jacobi a Voragine Legenda Aurea, vulgo Historia Lombardica dicta. Ad optimorum librorum fidem recensuit Th. Graesse. Editio tertia. Vratislaviae 1890.

Jajczay János: A megszentelt Pest-Buda. Budapest é. n.

Jajczay János – Schwartz Elemér: Karácsony a művészetben. Budapest 1942.

Jajczay János: Árpádházi Szent Margit hétszázéves arculata. Budapest 1944.

Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest 1940.

Jankó János; Kalotaszeg magyar népe. Budapest 1892.

Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest 1893.

Jankó János: A balatonmelléki lakosság leírása. Budapest 1902.

Jánosi Gyula O. S. B.: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma 1935.

Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

A jászóvári premontrei kanonokrend névtára 1883. Rozsnyó 1883.

Jávor Egon O. S. B.: Hét kéziratos pozsonyi missale a Nemzeti Múzeumban. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kiadványai. XV. Budapest 1942.

Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek Vöröskőtől Szomolányig. I – II. Budapest 1882, Eger 1891.

Jobst, Albrecht: Evangelische Kirche und Volkstum. Ein Beitrag zur Geschichte der Volkskunde. Stuttgart 1938.

John, Alois: Sitte, Brauch und Volksglaube im deutschen Westböhmen, Prag 1905.

Jordánszky Elek: Magyar Országban a ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szüz Mária Kegyelem Képeinek rövid leírása. Posony 1836.

Juharos Ferenc: A magyarországi jezsuita iskoladrámák története. Szeged 1933.

Juhász Kálmán: A licenciátusi intézmény Magyarországon. H. n. 1921.

Juhász Kálmán: A csanádi püspökség története I – VIII. Makó 1930 – 1947.

Juhász, Koloman: Barock-Frömmigkeit im Banat. ÖZV. 1961.

Juhász Péter: Községünk vallási szokásai és hagyományai. Papi Lelkiség 18. Szeged 1948.

Kampis Antal: Középkori faszobrászat Magyarországon. Budapest 1940.

Kandra Kabos l. Ordinarius.

Karasek Alfred l. Diplich Hans.

Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjenek története Magyarországon. I – II. Budapest 1922, 1923.

Karácsonyi János: Szent László király élete. Budapest, é. n. (1925).

Karácsonyi Sándor: Pér község és plébánia története. Győr 1941.

Karcsú Arzén: Vác város története. I – VI. Vác 1880 – 1886.

Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája. Minerva 1930.

Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. Bp. é. n. (1942).

Kardos Tibor: Régi Magyar Drámai Emlékek. I – II. Budapest 1960.

Karsai Géza l. Ernyey József.

Karsai Géza: Hittudomány és néprajz. Theologia 1937.

Karsai Géza: Szent István király tisztelete. Budapest 1938. Kny. Szent István-Emlékkönyv III.

Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok. A győri „Tractus Stellae”és rokonai. Budapest 1943.

A kassai egyházmegye történeti névtára. I – II. Kassa 1904.

Kathona Géza: Samarjai János gyakorlati theologiája. Theologiai Tanulmányok 61. Debrecen 1939.

Katona Lajos irodalmi tanulmányai. I – II. Budapest 1912.

Kazó l. Házi Jenő.

Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest 1969.

Kálmány Lajos: Szeged népe I – III. Arad, Szeged 1881, 1882, 1891.

Kálmány Lajos: Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya. Budapest 1885.

Kálmány Lajos: Hagyományok I – II. Vác, Szeged 1914.

Képes Krónika a magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról (1358). Fordította Geréb László. Budapest 1971.

Király Ilona: Szent Márton magyar király legendája. Budapest 1929.

Kirchlicher Standesausweis der Diőzese Eisenstadt. Eisenstadt 1968.

Kirschbaum Engelbert S. J.: Lexikon der christlichen Ikonographie. I – VIII. Herder Verlag 1968 – 1976.

Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. I – II. Budapest 1938, 1940.

Kiss Géza: Ormányság. Budapest 1937.

Kiss Géza: Ormánysági Szótár. Szerkesztette Keresztes Kálmán. Budapest 1952.

Kiss Ilona: Miskei jeles napok. Kéziratos szakdolgozat a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Intézetében.

P. Kiss István: Jeruzsálemi Utazás. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pásztor Lajos. Róma, 1958.

Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya 1938.

Kiss Mária: Adatok a pomázi szerbek karácsonyi ünnepköréhez. Ethn. 1964.

Kiszler Terézia: Angaben zur Siedlungsgeschichte und Volkskunde der Gemeinde Cikó. 1966. Kéziratos szakdolgozat a Pécsi Pedagógiai Főiskola német intézetében.

Kleinschmidt, Beda O.F.M.: Die heilige Anna. Ihre Verehrung in Geschichte, Kunst und Volkstum. Forschungen zur Volkskunde 1 – 3. Düsseldorf 1930.

Kleinschmidt, Beda O.F.M.: Antonius von Padua. In Leben und Kunst, Kult und Volkstum. Forschungen zur Volkskunde 6 – 8. Düsseldorf 1931.

Knauz Nándor: Kortan. Budapest 1876.

Kniewald Károly: A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége. MKsz. 1939. Külön Budapest 1940.

Kniewald Károly: Hartwick győri püspök Agenda Pontificalisa. Budapest 1941.

Kniewald Károly – Kühár Flóris: Magyar szentek ünnepei és miséi a Pray-kódexben. Pannonhalma 1939.

Kniezsa István: A magyar és szlovák családnevek rendszere. Budapest 1965. Kézirat gyanánt.

Knoll l. Dominicus a Jesu Maria.

Kollányi Ferenc: A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban. Budapest 1906.

Kolumbán Lajos: A hétfalusi csángók a múltban és jelenben. Brassó 1903.

Komáromy András: A magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest 1910.

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei VI. Veszprém 1967.

Koren, Hanns: Volksbrauch im Kirchenjahr. Ein Handbuch. Salzburg – Leipzig 1935.

Kovács János: Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged 1901.

Kovács János: A jeles napokhoz fűződő hiedelmek és szokások Vásárosdombón. Szeged 1966 (kéziratos egyetemi szakdolgozat).

Kovács Mihály: A harang. Budapest 1919.

Kovács Sándor Iván – Kulcsár Péter: Szepsi Csombor Márton összes művei. Bp. 1968.

Kozár Gyula: Dány község népélete (kézirat).

Kötting, Bernhard: Peregrinatio Religiosa. Wallfahrten in der Antike und das Pilgerwesen in der alten Kirche. Forschungen zur Volkskunde. 33 – 35. Münster 1950.

Kretzenbacher, Leopold: Die Seelenwaage. Zur religiösen Idee von Jenseitsgericht auf der Schicksalwaage in Hochreligion, Bildkunst und Volksglaube. Klagenfurt 1958.

Kretzenbacher, Leopold: Heimat im Volksbarock. Kulturhistorische Wanderungen in dem Südostalpenländern. Klagenfurt 1961.

Kretzenbacher, Leopold: Bilder und Legenden. Erwandertes und erlebtes Bilder – Denken und Bild-Erzählen zwischen Byzanz und dem Abendlande. Klagenfurt 1971.

Kriss, Rudolf: Die schwäbische Türkei. Beiträge zu ihrer Volkskunde, Zauber und Segen, Sagen und Wallerbrauch. Forschungen zur Volkskunde 30. Düsseldorf 1936.

Kriss, Rudolf: Wallfahrtsorte Europas. München 1950.

Kriss-Rettenbeck, Lenz: Bilder und Zeichen religiösen Volksglaubens. München 1963.

Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békésgyula 1971.

Kultur und Volk. Festschrift für Gustav Gugitz. Herausgegeben von Leopold Schmidt. Wien 1954.

Kunc Adolf: Szombathely monographiája. Szombathely 1880.

Kuret, Niko: Praznično leto Slovencev. I – IV. Celje 1965, 1967, 1970.

Kus-Nikolajev: Hrvatski seljacki barok. Zagreb 1929.

Kuszter M. Lygia: Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön – Siedelung Feked (Baranya). Szeged 1939.

Künstle, Karl: Ikonographie der christlichen Kunst. I – II. Freiburg i. Breisgau 1926, 1928.

Ladó János: Magyar utónévkönyv. Budapest 1971.

Lakatos Ottó: Arad története. I – III. Arad 1881.

Latkóczy Mihály: Magyar szentegyházak regéi. Budapest 1898.

Lauchert, Friderich: Geschichte des Physiologus. Strassburg 1889.

László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1944.

Legenda Aurea l. Jacobi a Voragine.

Legendák könyve. Istenes olvasmányok. Budapest 1944.

Lehóczky Tivadar: Beregvármegye monographiája, I – III. Ungvár 1881.

Lelki Méreg ellen-való orvosság, az el határozott dög-halálnak veszedelme ellen közönséges Hívek ajtatosságára alő adatott. Avagy Rövid ajtatosságnak gyakorlása magában foglaló Különb-fele Isten haragjának csillapítására való alkalmatos imádságokat, Könyörgéseket, Zsoltárokat, és Énekeket mind Boldogságos Szűz MARIARUL, mind más Dög-halál ellen szószólló szentekről. Az Dicsíretes Nével tündeklő Kassai Nemes Nemzetes Fő-Bíró és Bölcs Tanács Költségin ki bocsáttatott. Az Akademiai bötűkkel. 1739.

Lengyel Alfréd: Pusztuló falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (1000 – 1711). Győr 1944.

Lenhart l. Veit.

Len kötelecske, az az Szeraficus Szent Ferenc atyának magyar országi Boldog Asszony provinciában el-terjedett korda viselő atyafiak congregacziojának reguláit vagy-is rendtartásait, az Szent pápáktól engedtetett búcsúit, némel lelki ajtatosságokat, azon korda-viselésének eredetit, folyamattyát, más szép tanításokat magában foglaló könyvecske. Posony 1736.

Lexikon für Theologie und Kirche. Herausgegeben von Michael Buchberger. I – X. Freiburg i. Bresgau 1932 – 1938. Rövidítve: LThK. A 2. kiadás csak rövid időre állott rendelkezésünkre.

Liliom kertetske, az az Szép Istenes virágokkal, öszve-szedett különb-különbféle Imádságokkal be-vettetett ájtatos könyvecske. Nagyszombat 1740.

Lonovics József: Népszerű egyházi archaelogia, vagyis a katolikus ünnepek, szentségek, ünnepélyek s szertartások értelmezése. I – III. Pest 1870.

LThK. l. Lexikon für Theologie und Kirche.

Lükő Gábor: A moldvai csángók I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal. Budapest 1936.

Magyar Ferenc: Húsvéti népszokások a Felső-Ipoly-mentén. Új Élet (Kassa) 1936, 216–222.

Magyar kódexek a XI – XVI. században. Összeállította Berkovits Ilona. Budapest 1965.

Magyar Könyvszemle 1876 –

MMT. l. Magyarország Műemléki Topográfiája.

Magyar Népköltési Gyűjtemény. I – XIV. Pest, 1872 – 1924.

A Magyar Népművészet Évszázadai. Kiállítás, rendezte Varga Zsuzsa és Kovács Péter. Katalógus. Székesfehérvár 1970.

Magyar Nyelv. A Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata 1905 –.

Magyar Nyelvőr 1872 –.

Magyarország Műemléki Topagráfiája:

1. Esztergom műemlékei. I. rész. Múzeumok, kincstár, könyvtár. 1948.

II. Győr-Sopron megye műemlékei. I. rész Sopron és környéke műemlékei. 1956.

III. Nógrád megye műemlékei. I. rész. 1955.

IV. Budapest műemlékei. I. rész. 1955.

V. Pest megye műemlékei. I – II. rész. 1958.

VI. Budapest műemlékei. II. rész. 1962.

VII. Heves megye műemlékei. I. rész. 1969.

VIII. Heves megye műemlékei. II. rész. 1972.

A Magyar Népzene Tára. I – Budapest 1951–.

A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára. Budapest 1907.

Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. I – IV. Budapest 1929, 1931, 1940.

Majtán, Milan: Názvy obci na Slovensku za ostatnych dvestorokov. Bratislava 1972.

Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. Erdélyi Tudományos Füzetek. 103. Kolozsvár 1939.

Makula nélkül való Tükör, Mely az üdvözítő Jézus Krisztusnak és szent szüleinek életét, úgy keserves kínszenvedését és halálát adgya elé. Szűz sz. Klára szerzetében lévő Újfalusi Újfalusi Klára asszonynak, Karancs Berényi György uram ő nagysága kedves házas-társának költségén kibocsáttatott. Nagyszombat 1712. Mi az 1746. évi kiadást idézzük. Ennek címe kissé más: Makula nélkül való Tükör, melly az Üdvözitő Jézus Krisztusnak és szent Szüleinek életét, úgy keserves kínszenvedését és halálát adja elő. Cseh nyelvből magyar nyelvre fordíttatott. Most pedig újonnan sok keresztyén lelkek buzgó kívánságára harmadszor kinyomattatott. Nagyszombat, a Jézus Társasága Akadémiája betűivel. 1746. Eszt.

Manga János: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest 1942.

Manga János: A magyar katolikus népélet képekben. Budapest 1948.

Manga jános: Ünnepek, szakások az Ipoly mentén. Budapest 1968.

Manga János: A magyarországi kiszehajtás történeti rétegei. A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei 1969.

Marco d'Aviano V. F. Cap. Seine Zeit und sein Werk. Festschrift zum 250. Jahrestag der Türkenbefreiung Wiens. Herausgegeben von K. J. Grauer, E. K. Winter, H. K. Zessner – Spitzenberg. Wien 1933.

Markó Imre Lehel: A karácsonyi ünnepkör Kiskanizsa népszokásaiban. A Thury György Múzeum Emlékkönyve. Nagykanizsa 1972.

Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971.

Mária–Czeli liliomok. Pest 1858.

Mátrai János: Védő és segítő szentjeink, Budapest 1941.

Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest 1943.

MDE l. Kardos Tibor.

MÉ. l. Művészettörténeti Értesítő.

Meisen, Karl: Nikolauskult und Nikolausbrauch im Abendlande. Forschungen zur Volkskunde. 9 – 12. Düsseldorf 1931.

Meisen, Karl: Die heiligen drei Könige und ihr Festtag im volkstümlichen Glauben und Brauch. Köln 1949.

Melles Emil – Szántay Szémán István–Kozma János: Görögkatolikus szertartástan iskolai és magánhasználatra. 4. kiadás. Budapest 1937.

Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben. Pécs 1939.

Mester Imre: Magyar népi liturgikus szentelmények. Budapest 1954. Kéziratos laurea-értekezés a Hittudományi Akadémián.

Mezey László: Irodalmi műveltségünk kezdetei az Árpádkor végén. Budapest 1955.

Mezey Lászió l. Codex Albensis.

Mezey László l. Radó Policarpus.

Mezősi Károly: A váci egyházmegye a török hódoltság idején. Pongrácz György báró püspök egykori tájékoztatása alapján. Kiskunfélegyháza 1939.

Micae et Spicae l. Padányi Bíró Márton.

Mihályfi Ákos: A nyilvános istentisztelet. Budapest 1933.

Mikesy Sándor: Tisztelettörténet és névtudomány, Magyar Nyelv 1969.

Mindera, Karl: Mariahilf. Ein Beitrag zur religiösen Volkskunde. München 1961.

Missong, Alfred: Heiliges Wien. Ein Führer durch Wiens Kirchen und Kapellen. Wien 1933.

MKsz. l. Magyar Könyvszemle.

MMT. l. Magyarország Műemléki Topográfiája.

MNGy. l. Magyar Népköltési Gyűjtemény.

MNy l. Magyar Nyelv.

MOE. l. Magyary-Kossa Gyula.

Mohl Adolf: Tata plébánia története, Győr 1909.

Mohl Adolf l. Pap bácsi.

Mone, F. J.: Lateinische Hymnen des Mittelalters. I – III. Freiburg 1855.

Moser-Rath, Elfride: Predigtmärlein der Barockzeit. Exempel, Sage, Schwank, und Fabel in geistlichen Quellen des oberdeutschen Raumes. Berlin 1964.

Möbius, Ernst und Helga: Ecclesia Ornata, Ornament am mittelalterlichen Kirchenbau. Berlin 1974.

Mrlian, Rudolf: Slowakische Volkskunst. I – II. Bratislava 1953.

Muhi János: Zombor története. Zombor 1944.

Müller Géza: Szökéd népéletéből. Egyetemi szakdolgozat. Szeged 1964.

Müller, Theresie: Angaben zur Siedlungsgeschichte und Volkskunde aus dem Dorfe Gara 1961. Kéziratos szakdolgozat a pécsi Pedagógiai Főiskolán.

Műveltség és Hagyomány. Szerkesztette Gunda Béla. I –. Debrecen 1960 –.

Művészettörténeti Értesítő 1952 –.

Nagy Béni: A ferences szellem és hatása hazánkban. Eger 1901.

O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Budapest, 1957.

Nagy Gyula: Bágyog, Rábaszovát. I – III. Sopron 1932, 1934.

Nagy Kázmér: Skócia pannónia királynéja. München 1971.

Nagy Konstantin O. F. M.: A magyar katolikus egyház nemzeti zsinatai. Gyöngyös 1943.

Nékám Lajosné: Régi magyar patikák. Budapest 1971.

Németh Imre: Vág sopronmegyei község története. Rákospalota 1931.

Némethy Lajos: Adatok Árpádházi Boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Budapest 1884.

Némethy Lajos: A pesti főtemplom története, Budapest 1890.

Némethy Ludovicus: Series parochiarum et parochorum archi-diocesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV. Strigonii 1894.

Népi kultúra – népi társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve. Föszerkesztő Ortutay Gyula 1968 –.

Népünk ünnepei l. Bálint Sándor.

NK. = Néprajzi Közlemények.

NNy. = Népünk és Nyelvünk. Szeged 1929, 1938.

Nyelvemléktár. Régi magyar codexek és nyomtatványok. Közzéteszi Volf György, majd Katona Lajos. I – XV. Budapest 1874 – 1908.

Nyelvőr l. Magyar Nyelvőr.

Okálová, Edita: Ludové drevené sosky. Martin 1964.

Az ó és új Szövetségi Szentírás a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre. Káldi György fordítása nyomán. I – IV. Budapest 1915.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontjából. I – IV. Pest 1868, 1869.

Oklevélszótár l. Szamota István.

Ordinarius secundum veram notulam sive rubricam alme ecclesie Agriensis de observatione divinorum officiorum et horarum canonicarum. A krakkói unicum könyvpéldány után közzéteszi Kandra Kabos. Eger 1905.

OrmSz. l. Kiss Géza.

Ortutay Gyula: Magyar népismeret. Budapest 1937.

Ortutay Gyula: Parasztságunk élete. Budapest 1937.

Ortutay Gyula: Magyar népmesék I – III. Budapest 1960.

Ortutay Gyula: l. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény.

Ortutay Gyula l. Népi kultúra – népi társadalom.

Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, a pápai tizedjegyzék alapján feltüntetve. I – II. Budapest 1891, 1892.

Oszvald Arisztid: Magyarországi középkori premontrei prépostságok. Bp. 1939.

ÖZV. = Österreichische Zeitschrift für Volkskunde.

Padányí Bíró Márton: Micae et Spicae evangelico-apostolicae. Avagy evangyéliomi kenyér-morzsalékok és apostoli búzakalászok. Mellyeket… egész esztendőbéli vasárnapokra és némely jelesb ünnepekre elkészített Padányi Bíró Márton. Győr 1756.

A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története. I – XII. Budapest 1902 – 1916.

Pap bácsi (= Mohl Adolf): Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék. Győr 1926

Parsch Pius: Az üdvösség éve. I – III. Budapest, 1936, 1937.

Patyi Balázs Hajós néprajzáról írt szakdolgozata. A Pécsi Pedagógiai Főiskola német tanszékén őrzött kézirat.

Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest 1940.

Pásztor Lajos l. Kiss István.

Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár I. Újvidék 1969.

Penavin Olga: Szlavóniai hétköznapok. Újvidék 1973.

Péhm József: Padányi Bíró Márton élete és kora. Veszprém 1934.

Peregrinatio Religiosa l. Kötting.

Petró Sándor: Népszokások a kereszténység fényében. Búvár 1940.

Pfaundler, W.: Sankt Notburga. Eine Heilige aus Tirol. Wien – München 1962.

Ph.Rt. l. a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története.

Pintér Imre: A kalocsai főszékesegyház. Budapest 1942.

Piszker Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1743 – 1783). Pannonhalma 1933.

Plicka, Karol: Spiš. Martin 1971.

Cs. Pócs Éva: Zagyvarékas néphite. NK. 1964, 3 – 4.

Cs. Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. NK. 1965 3 – 4. sz.

Pokorny Emánuel: A Szent Erzsébet-szerzet, tekintettel budapesti kolostorára, templomára és női kórházára. Budapest 1935.

Pongrácz Eszter l. Igaz isteni szeretet.

Popinceanu, John: Religion, Glaube und Aberglaube in der rumänischen Sprache. Nürnberg 1964.

Prčič, Ive: Bunjevačke narodne pisme. Subitoca 1939.

Prčič, Ive: Bunjevačke narodne pisme. Subotica 1971.

Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században. MA. 1969.

Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Budapest 1954.

Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955. = Radocsay.

Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai, Budapest 1967.

Radó Polikárp: Hazánk legrégibb liturgikus könyve: a Szelepchényi-kódex. Magyar Könyvszemle 1939.

Radó Polikárp O.S.B.: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. Pannonhalma 1941.

Radó Polikárp O.S.B.: Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. XIX. Budapest 1944.

Radó Polikárp O.S.B.: Adalékok a magyar liturgiatörténet bibliográfiájához. Pannohalma 1942.

Radó, Polycarpe O.S.B.: Répertoire Hymnologique des manuscrits liturgiques dans les bibliotheques publiques de Hongrie. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. XX. Budapest 1945.

Radó, Polycarpus O.S.B.: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. XXVI. Budapest 1947.

Radó Polikárp: Az egyházi év, Budapest 1957.

Radó, Policarpus O.S.B.: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitrophanum regionum. Primae partis editio revisa et aucta. Cui et toti operi adlaboravit Ladislaus Mezey. Budapest 1973.

Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez. Budapest 1933.

Rajczy Mária Mechtilda: Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai. Sopron 1943.

Rajeczky Benjamin: Melodiarium Hungariae Medii Aevi. I. Hymni et sequentiae. Budapest 1956.

Rapaics Raymund: A magyarság virágai. A virágkultusz története. Budapest 1932.

Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv. Közzéteszi a Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége. I – IV. Budapest 1936 – 1946.

Reinsberg-Düringsfeld, Otto: Das festliche Jahr. In Sitten, Gebräuchen, Aberglauben und Festen der germanischer Völker. Leipzig 1898.

Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. I – II. Budapest 1925, 1928.

Reizner János: Szeged története. I – IV. Szeged 1900.

Religiöse Volkskunde. Fünf Vorträge zur Eröffnung der Sammlung für religiöse Volkskunde im Bayerischen Nationalmuseum in München. Beiträge zur Volkstumforschung XIV. München 1964. Szerkesztette Gebhard Torsten.

Réau, Louis: Iconographie de l'art chrétien. I – III. Paris 1955 – 59.

Régi Magyar Költők Tára. I – VIII. Budapest 1877 – 1930.

Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Pest 1867.

Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde. Herausgegeben von Karl Meisen. Bonn 1950 –.

Richter M. István: Évi szokások, babonák és szólásmódok Német-Prónán és vidékén. Ethn. 1898.

Riedl Adalbert: Die Hirtenzunft in Burgenland. Ein Beitrag zur Geschichte des Hirtenwesens im burgenländischen Raum. Eisenstadt 1962.

Ringbom: Grabtempel und Paradies. Stockholm 1951.

Rituale Romano-Seraphicum Ordinis Fratrum Minorum. Parisiis, Tornaci, Romae 1931.

Rituale Romano-Veszprémiense a sanctissimo Domino Domino Leone PP. XIII. pro usu Diocesis Veszprémiensis approbatum et iussu excellentissimi ac reverendissimi Domini Caroli L. B. Hornig, Dei et Apostolicae Sedis gratia episcopi Veszprémiensis editum. Veszprémi MCM.

Rituale Strigoniense, seu formula agendorum in administratione sacramentorum ac ceteris ecclesiae functionibus. Primum quidem iussu et auctoritate eminentissimi quondam Petri Cardinalis Pázmán archiepiscopi Strigoniensis dein saepius aliorum archiepiscoporum Strigoniensium editum. Ratisbonae MDCCCCIX.

RMDE l. Kardos Tibor.

RMKT l. Régi Magyar Költők Tára.

Rodler, Gerhard: Geschichte und Beschreibung der Gnadenkirche Mariazell in Steiermark. Mit Illustrationen und Führer durch die Schatzkammer Mariazell 1907.

Rompilger l. De Waal.

Roth, Erich: Die Geschichte des Gottesdienstes der Siebenbürger Sachsen.

Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest 1925.

Rómer Flóris: A régi Pest. Budapest 1873.

Der Römische Kalender gemäss Beschluss des Zweitem Vatikanischen Konsils erneuert und von Papst Paul VI. eingeführt. Lateinisch-deutsch. Leipzig 1970. St. Benno – Verlag.

Röhrich, Lutz: Erzählungen des späten Mittelalters und ihr Weiterleben in Literatur und Volksdichtung bis zur Gegenwart. I – II. Bern–München 1962, 1967.

Ruff Andor: Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Magyaróvár 1938.

Rumpf, Max: Religiöse Volkskunde. Stuttgart 1933.

Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. Fő tekintettel az egyházi intézetekre vagyis nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendszerezve. I – III. Pest 1870, 1872, Budapest 1876.

Sacra Hungaria l. Bálint Sándor.

Sachs, Hannelore – Radstübner, Ernst-Neumann, Helge Christliche Ikonographie in Stichworten. Leipzig 1973.

Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások I. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve. Pécs 1967.

Sartori, Paul: Sitte und Brauch. I – III. Leipzig 1914.

Sauer, Josef: Symbolik des Kirchenbaues und seiner Ausstattung in der Auffassung des Mittelalters. Freiburg i. Breisgau 1902. Újabb kiadásához nem juthattunk hozzá.

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei IX. (1970).

Scitovszky János: Szentek élete. Pécs 1844.

Scheiber Sándor: Mikszáth Kálmán és a keleti folklore. Budapest 1949.

Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet. I – II. Budapest 1975.

Schell, Hugo Karl Maria: Der baierische Barock. Die volklichen, die geschichtlichen und die religiösen Grundlagen. Seine Siegeszug durch das Reich. München 1936.

Schematismus cleri archi-dioecesis Agriensis. Agriae 1939, 1963.

Schematismus cleri dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae 1869, 1940, 1967.

Schematismus cleri administraturae apostolicae Bachiensis. Suboticae 1941.

Schematismus venerabilis cleri dioeceseos Cassoviensis. Cassoviae 1934, 1938, 1941.

Schematismus cleri archi-dioecesis Colocensis et Bácsiensis. Theresiopoli 1847, 1853, 1865. Colocae 1903, 1911, 1942.

Schematismus cleri dioecesis Csanádiensis. Temesvárini 1900, 1913, 1916. Szeged 1942, 1947.

Schematismus cleri administraturae apostolicae super partem dioecesis Csanadiensis in Rumenia existentis, Timişoara 1927.

Schematismus cleri administraturae super partem dioecesis Csanadiensis in S.H.S. existentis. Veliki Bečkerek 1927.

Schematismus venerabilis cleri dioecesis graeci rit. cath. Hajdudorogensis. Nyíregyháza 1918, 1948.

Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno – Varadiensis Latinorum. Nagyvárad, 1896.

Schematismus historicus dioecesis Neosoliensis pro anno saeculari MDCCCLXXVI, ab erecta sede episcopali C. Neosolii 1876.

Schematismus cleri dioecesis Nitriensis. Comaromii 1865.

Schematismus cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiis. 1828, 1943, 1963.

Schematismus venerabilis cleri dioecesis Rosnaviensis. Rosnaviae 1942.

Schematismus venerabilis cleri dioecesis Sabariensis. Sabariae. 1910, 1940, 1972.

Schematismus cleri dioecesis Szatmáriensis 1926. Satu-Mare 1926.

Schematismus venerabilis cleri dioecesium Satmariensis et Magnovaradiensis Latinorum ad annum Jesu Christi 1931. Satmarini 1931.

Schematismus venerabilis cleri Scepusiensis 1868. Leutschoviae 1868.

Schematismus venerabilis cleri archi-dioecesis Strigoniensis, Strigonii 1824, 1835, 1916, 1940, 1970.

Schematismus primus dioecesis Suboticanae. Suboticae 1968.

Schematismus cleri dioecesis Timişoaraensis. Timişoara 1934, 1937.

Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis. Claudiopoli 1832, Albae Carolinae 1882.

Schematismus cleri dioecesis Vaciensis. Vacii 1854, 1861, 1936, 1943, 1970.

Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Weszprimiensis. Weszprimii 1845, 1859, 1915, 1949, 1963, 1975.

Schematsmus congregationis de Zirc S. Ordinis Cisterciensis 1942/43. Budapest 1942.

Schematismus observantis ff. Minorum provinciae S. Joannis a Capistrano extensae per Hungariam, Austriam inferiorem et Slavoniam. 1833. Budae 1833.

Schematismus almae provinciae S. Joannis a Capistrano ordinis Fratrum Minorum S.P.N. Francisei in Hungaria. Budapest 1940, 1948.

Schematismus almae provinciae Sanctae Elisabeth Fratrum Minorum Conventualium Miskolc 1950.

Schematismus provinciae Sanctae Mariae in Hungaria. Budapest 1949.

Schematismus fratrum ordinis minorum S.P.N. Francisci Capuccinorum. Commissariatus Hungariae. 1944. Budapestini 1944.

Schematismus hierarchiae ecclesiae Hungaricae, item cleri archi-dioecesis Strigoniensis 1853. Strigonii 1853.

Schlund l. Antonius von Padua.

Schmidt, Leopold: Burgenländische Beiträge zur Volkskunde. Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde. II. Wien 1953.

Schmidt, Leopold l. Volkskunde: Fakten-Analysem.

Schmidt, Leopold l. Kultur und Volk.

Schneeweis, Edmund: Die Weihnachtsbräuche der Serbokroaten. Ergänzungsband XV zur Wiener Zeitschrift für Volkskunde. Wien 1925.

Schneeweis, Edmund: Gundriss des Volksglaubens und Volksbrauchs der Serbokroaten. Celje 1935.

Schneeweis, Edmund: Serbokroatische Volkskunde. Berlin 1961.

Schnell, Hugo Karl Maria. Der baierische Barock. Die volklichen, die geschichtlichen und die religiösen Grundlagen. Sein Siegeszug durch das Reich. München 1936.

Schnitzl Erzsébet: Adatok Nagytószeg telepítéstörténetéhez és néprajzához. Német Philologiai Dolgozatok 55. Budapest 1933.

Schoen Arnold: A budai Szent Anna-templom. Budapest 1930.

Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686 – 1848). Levéltári Szemle 1968.

Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969.

Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529 – 1768. I – II. Bp. 1970.

Schreiber, Georg. Nationale und internationale Volkskunde. Forschungen zur Volkskunde 4 – 5. Düsseldorf 1930.

Schreiber, Georg: Wallfahrt und Volkstum in Geschichte und Leben. Forschungen zur Volkskunde 16/17. Düsseldorf 1934.

Schreiber, Georg: Deutschland und Spanien. Volkskundliche und kalturkundliche Beziehungen. Zusammenhänge abendländischer und ibero-amerikanischer Sakralkultur. Forschungen zur Volkskunde 22 – 24. Düsseldorf 1936.

Schreiber, Georg: Deutsche Bauernfrömmigkeit in volkskundlicher Schicht. Forschungen zur Volkskunde 29. Düsseldorf 1937.

Schreiber, Georg: Die Sakrallandschaft des Abendlandes mit besonderer Berücksichtigung von Pyrenäen, Rhein und Donau. Düsseldorf 1937.

Schreiber, Georg: Stephan I, in der deutschen Sakralkultur. Ostmitteleuropäische Bibliothek 15. Budapest 1938.

Schreiber, Georg: Gemeinschaften des Mittelalters. Münster 1949.

Schreiber, Georg: Das Weltkonzil von Trient. Sein Werden und Wirken. I – II Freiburg im Bresgau 1951.

Schreiber, Georg: Irland im deutschen und abendländischen Sakralraum. Köln – Opladen 1956.

Schreiber, Georg: Die Vierzehn Nothelfer in Volksfrömmigkeit und Sakralkultur. Innsbruck 1959.

Schreiber, Georg: Die Wochentage im Erlebnis der Ostkirche und des christlichen Abendlandes. Köln-Opladen 1959.

Schreiber, Georg: Der Bergbau in Geschichte, Ethos und Sakralkultur. Köln – Opladen 1962.

Schreiber, Georg l. Volk und Volkstum.

Schullerus, Adolf: Siebenbürgisch-sächsische Volkskunde im Umriss. Leipzig 1926.

Schürer, Oskar – Wiese, Erich: Deutsche Kunst in der Zips. Brünn – Wien – Leipzig 1938.

Schütz Antal: Szentek élete az év minden napjára. I – IV. Budapest 1932 – 1933.

Schwartz Elemér l. Jajczay János.

Selzer, Alois S. V. D.: St. Wendelin. Leben und Verehrung eines alemannisch–fränkischen Volksheiligen. Mödling bei Wien 1962.

Serédi Jusztinián l. Emlékkönyv.

Sieber, Friedrich: Deutsch-westslawische Beziehungen in Frühlingsbräuchen. Berlin 1968.

Slowakische Volkskunst l. Mrlian.

Spamer, Adolf: Das kleine Andachtsbild. Berlin 1930.

Spamer, Adolf: Die deutsche Volkskunde. I – II. Berlin 1934, 1935.

Spiess, Karl: Neue Marksteine aus dem Gebiete der überlieferungsgebundenen Kunst. Veröffentlichungen des österreichischen Museums für Volksunde VII. Wien 1955.

Stonner, Anton: Die deutsche Volksseele im christlich-deutschen Volksbrauch. München 1935.

Suciu, Coriollan: Dictionar istorie al localitatilor din Transilvania. I – II. Bucureşti 1968.

Szabó István: Ugocsa megye. Budapest 1937.

Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei. Etnographia 1941.

SzamSz. l. Csüry Bálint.

A szatmári püspöki egyházmegye emlékkönyve fennállásának századik esztendejében. Schematismus centenarius 1804 – 1904. Szatmár 1904.

SzegSz. l. Bálint Sándor.

Szent István – Emlékkönyv l. Emlékkönyv.

Szentírás l. Az ó- és újszövetségi Szentírás, Újszövetségi Szentírás, Biblia Sacra.

Székely László: Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához. Csíkszereda 1944.

Székely László: Győrvár múltja és jelene. Honismereti pályamunka. 1969. Kézirat.

Szigeti Kilián: A Szelepchényi-kódex. MKsz. 1961.

Szíjártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. Theologia 1936.

Szilády Áron: Temesvári Pelbárt. Budapest 1880.

Szimonidesz Lajos: Jézus és Mária ereklyéi. Budapest 1933.

Szinnyei József: Magyar Tájszótár. I – II. Budapest 1893, 1901.

Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Budapest 1937.

Szomjas-Schiffert György: Hajnal vagyon, szép piros. Budapest 1972.

Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. I. rész. A családjog és örökösödési jog köréből. Budapest 1919.

Takács Ince O.F.M.: Assisi küldöttei. Gyöngyös 1945.

Takács József: A jezsuita iskoladráma (1581 – 1773). Budapest 1937.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I – III. Budapest 1915, 1917.

Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Budapest 1921.

Tarisznyás Györgyi: Örmény karácsony. Német Néprajz-tanulmányok 11. Budapest 1943.

Taxonyi János. Az emberek erköltseinek és az Isten igazságának TÜKÖREI Az-az: némely ritka és válogatott TÖRTÉNETEK A mellyekben Az Embereknek mind jó, mind gonosz Tselekedeteik, és azoknak jutalmazásában Istennek igazsága nyilván, és világossan elő-adatnak. A mellyeket egynéhány autorokból öszve-szedvén három részre osztott, és külömb-féle üdvösséges tanulságokkal meg világositott a Jézus Társaságából-való P. –. Nyomtattatott Győrben, Streibig János Gergely Könyv-Nyomt. Altal 1740. eszt.

Tájszótár l. Szinnyei József.

Telbizov, Karol–Vekova Telbizova, Maria: Tradicionen bit i kultura na Banatskite Bolgari. Sbornik za narodni umotvorenije i narodopis. 51. Sofia 1963 (cirill).

Telek József l. Corona Mariana.

Temesvári Pelbárt műveiből. Magyar Irodalmi Ritkaságok VI. Budapest 1931.

Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest 1971.

Tizenkét Csillagú Korona l. Corona Mariana.

Thode, Henry: Franz von Assisi. Wien 1934. Phaidon.

Thoemmes, Elisabeth: Die Wallfahrten der Ungarn an der Rhein. Aachen 1937.

Thomas, Alois: Die Darstellung Christ in der Kelter. Eine theologische und kulturhistorische Studie. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte und Volkskunde das Weinbaus. Forschungen zur Volkskunde 20/21. Düsseldorf 1936.

Tombor Ilona: Régi festett asztalosmunkák. Budapest 1967.

Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV – XIX. szazadból. Budapest 1968.

Tormási Gábor: A szabadkai római katolikus főplébánia története. Szabadka 1883.

Tóth Ildikó: Szil község élete Szilvesztertől Szilveszterig. 1969. Kéziratos szakdolgozat a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar nyelvészeti intézetében.

A Tökéletesség Tükre (Speculum Perfectionis). Fordította Balanyi György, Budapest 1926.

Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Vác 1930.

Trócsányi Zoltán. A szentek szerepe a magyar nyelvben. MNy. 1910, 35.

Turnšek, Metod S. O. Cist.: Pod vernim Krovom. Ob ljudskik običajih skoz cerveno leto. I – II. Ljubjana 1943, 1944.

Új Magyar Népköltési Gyűjtemény I – XVIII. Szerkesztette Ortutay Gyula. Budapest 1940 – 1975.

Újszövetségi Szentírás. Görög eredetiből fordította és magyarázta P. Békés Gellért bencés és P. Dalos Petrik oratoriánus. 5. kiadás. Róma 1967.

Újváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és európai folklórban. Műveltség és Hagyomány. XI. Debrecen 1969.

UMNGY l. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény.

Universalis Schematismus Ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graecocatholici saecularis et regularis Incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum neonon Magni Principatus Transsylvaniae. Per Aloysium Reesch de Lewald. Pro anno 1842/3 Budae.

Unyi Bernardin O. F. M.: Sokácok-bunyevácok és a bosnyák ferencesek története. Editiones Scholae Franciscanae Gyöngyösiensis. 10. Budapest 1947.

Vajda László: Rítus-tanulmányok. Ethnographia 1951.

Vajkai Aurél: Népi orvoslás Borsavölgyében. Kolozsvár 1943.

Vakarelski, Christo: Bulgarische Volkskunde. Berlin 1969.

Vanyó Tihamér O. S. B.: A katholikus restauráció Nyugatmagyarországon. Pannonhalma 1928.

Vanyó Tihamér O. S. B.: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről. 1600 – 1850. Pannonhalma 1933.

Varga Anna: Két szomszéd falu, Szeged 1940.

Varga Lajos: Verses Szentírás vagy Biblia. Az Ó- és Újszövetség történetei. Az eredeti szöveg nyomán, ősrégi legendákkal bővítve a magyar nép, ájtatos társulatok, családok és egyes hívők épülésére, Isten dicsőítésére, a keresztény hitvallás ismertetésére és terjesztésére a mai kor népies nyelvén, könnyen megérthető versekbe foglalva. 5. kiadás, XIV – XVI. ezer. Eger, é. n. Egri Nyomda.

Václávik, Antonin: Vyrocni obyceje a lidové umeni. Praha 1959.

Vándorfy János: Jászapáthi város Egyházának múltja és jelene. Eger 1895.

Veit, Ludwig Andreas: Volksfrommes Brauchtum und Kirche im deutschen Mittelalter. Freiburg im Breisgau 1936.

Veit, Ludwig Andreas – Lenhart Ludwig: Kirche und Volksfrömmigkeit im Zeitalter des Barock. Freiburg 1956.

Velledits Lajos: Az ünnepnapok magyar nevei. MNy. 1912.

Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd 1941.

Verses Szentírás l. Varga Lajos.

Veszely Károly: Erdélyi egyháztörténeti adatok. Kolozsvár 1860.

Vilhelm Károly: Festett famennyezetek. Bukarest 1975.

Vilkuna. Kustaa: Finnisches Brauctum im Jahreslauf. FFC. 206. Helsinki 1969.

Visiones Georgii. Visiones quas in purgatorio Sancti Patricii vidit Georgius Miles de Ungaria A. D. MCCCLIII. Edidit L. L. Hammerich. Köbenhavn, 1931.

Vitos Mózes: Csíkmegyei Füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Csíkszereda 1894.

Volkskunde: Fakten-Analysen. Festgabe für Leopold Schmidt zum 60. Geburtstag. Herausgegeben von Klaus Beitl. Wien 1972.

Volk und Volkstum. Jahrbuch für Volkskunde. I – III. Herausgegeben von Georg Schreiber. München 1936 – 1938.

Volly István: Népi játékok I – III. Budapest 1938.

De Waal, Anton: Rompilger. Wegweiser zu der wichtigsten Heiligtümern und Sehenswürdigkeiten der ewigen Stadt. 9. Auflage. Freiburg im Breisgau 1911.

Wagner, Georg: Barochzeitlicher Passionskult in Westfalen. Forschungen zur Volkskunde 42/43. Münster 1967.

Weigert, Joseph: Religiöse Volkskunde. Freiburg i. Breisgau 1925.

Weigert, Joseph: Des Volkes Denken und Reden. Freiburg i. Breisgau 1925.

Weisbach, Werner: Der Barock als Kunst der Gegenreformation. Berlin 1921.

Wichmann, Yrjö: Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes. Helsinki 1936.

Wick Béla: Kassa város katholikus műemlékei. Košice 1923.

Wick Béla: A kassai Kálvária története. Košice 1927.

Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa 1941.

Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest 1904. Függelék. a törvények szövege.

Zelliger, Aloysius: Pantheon Tyrnaviense. Bibliographicam continens recensionem operum Typis Tyrnaviensibus aa. 1578 – 1930. editorum, iconibus nonnullis illustratum. Tyrnaviae 1931.

Zender, Matthias: Räume und Schichten mittelalterlicher Heiligenverehrung in ihrer Bedeutung für die Volkskunde. Düsseldorf 1959.

Zender, Matthias: Volkstümliche Heiligenverehrung. Atlas der deutschen Volkskunde. Neue Folge. Erläuterungen. I. Marburg 1959 – 1964.

Zender, Matthias: Die Verehrung des heiligen Quirinus im Kirche und Volk. Neuss am Rhein 1967.

Zender, Matthias: Entwicklung und Gestalt der Heiligenverehrung zwischen Rhein und Elbe im Mittelalter. Münster 1970.

Zender l. Atlas der deutschen Volkskundes.

Zender l. Festschrift Matthias Zender.

Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest 1969, 1975.




Hátra Kezdőlap