93. MIKESZÁSZA

1267-ben Mykazaza, 1309-ben Michazaz, 1332-ben ismét Mykezaza, 1416-ban Mykeháza, 1587-ben Mikeszásza néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 557.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1309-ben plébániatemploma van, papja ebben az évben a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel, (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., I. 94.) János néven.

Temploma már az előző században volt, mert a helység neve szász településre utal, lakói pedig nem maradtak templom nélkül.

A középkori katolikusok a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

1673-ban a reformátusok kérik a szász parochiától, hogy a romlásnak indult templomrészt megjavíthassák. (Fabini)

A XVI. századtól vegyes település.

II. József idejében 1782-ben a templom visszakerül a katolikusok birtokába. Az erről folyó vitát úgy döntik el, hogy a katolikusoké marad a templom, de azzal a kötelezettséggel, hogy a lutheránusoknak imaházat építenek közös erővel. (Schematismus. 1882. 130.)

A szentélyt a fedetlen hajórésztől elfalazva, kápolna nagyságban a katolikusok használják, míg a hajó nyugati részét, szintén elfalazva, a reformátusok, miután a kevés számra leapadt szász lutheránusok papjukkal együtt 1796-ban átköltöznek Hosszúaszóra. A hosszú hajónak csak az oldalfalai állnak.

Ilyenformán a XVIII. században református anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II.183.), és a század elején is. A katolikusoké filia. (Helységnévtár. 1913.)

Római katolikus templom

Római katolikus templom

Református és római katolikus templom

Református és római katolikus templom

A katolikus templom boltíves mennyezete

A katolikus templom boltíves mennyezete