120. SÁRPATAK

1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt („in desolatissimo statu”) 1800-ban le kellett bontani. (Schematismus. 1882. 80.)

Régi templomából csak egy harang maradt meg a XV. századból, az akkor szokásos felirattal „Deus Homo factus est, Christus Rex Venit in Pace”. Egy másik régi harangját 1669-ben Sárpataki Márton ítélőmester újraöntette, mivel az a török támadások idején megsérült, amikor a törökök a templomot is felégették. (Szeghalmi, in: Az EME évkönyve. 189.)

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során református, majd unitárius lesz, és ők kapják meg a templomot is.

1777-től magánlakásban a katolikusok is istentiszteleti helyhez jutnak, majd a többség címén 1779-ben nekik ítélik a templomot. Helyette – amint jeleztük – 1800-ban újat építenek, amelyet 1857-ben újítanak meg.

Úgy látszik az unitárius egyház meg is szűnik, mert a XVIII. században az újonnan alakult katolikus plébánián kívül itt református anyaegyház van. (Benkő: Transsilvania. II. 189.) E század elején római katolikus anyaegyház és református filia. (Helységnévtár. 1913.)