23. HOLCMÁNY

1317-ben Holzmenia, Helzmenia néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1485-ben Holczmeng, Holzmang, 1488-ban Holzmengen, 1506-ban Holczman, 1636-ban Oltzman (uo.) formában fordul elő.

1317-ben plébániatemploma van, Rufinus pápai követ az 1317–1320-as évekre vonatkozóan számbaveszi a plébánia jövedelmét és azt 176 banális dénárra becsüli. Ekkor Henrik a plébános, aki 1319-ben 5 márkát fizet. (Beke: Az erd egyházmegye. 14., jegyz.; Documente. XIV. C., I. 261.)

A templom építési idejét az előző századra teszik, mégpedig a XIII. század első felére. Lehet, hogy már a tatárjárás itt találta. Édestestvére a szakadáti és a feleki templomoknak. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 106.; V. Drăguţ: Arta gotică. 28.)

A román stílus jegyében háromhajósnak épült. Keleti végében a szentélynégyszög után a félköríves apszis csatlakozik. Nyugati homlokzatán vaskos torony áll, amelyhez később előcsarnokot építettek, de megőrizték a díszes román kaput.

A török-tatár támadások viharaiban az oldalhajók elpusztultak és részben a szentély is, amelyet a barokk korban átépítettek.

A kivételesen díszes nyugati kapu fejezeteit egymással szembeállított sárkányok és stilizált levelek díszítik. Az oszlopok fölött bő redőzetű ruhás alak áll, kezében fáklyával, fején gyöngyös szélű sapkával. A fáklyát az előtte ülő ördög akarja elragadni, a hátánál egy másik meg előre próbálja taszítani. A másik oszlopfőn Szent Péter szakállas alakja, jobbjában kulccsal, baljában Biblia, lábánál karinges alak térdel. A harmadik oszlop felett bokáig érő ruhában két alak mondatszalagot tart kezében. Írása olvashatatlan. A kapuzat jobb felén halfarkú süveges manó, illetve két, derekán zsinóros övvel ábrázolt szerzetesnek vélt alak. Az ívmezőben festményt sejtenek (Kemény–Gyimesy: i.m. 107.; Komm mit. 1980. 130.; 1977. 157.; Gerevich: Román kori műeml. I. 101.) A kapu alakjai a lelket fenyegető veszélyeket és a szabadulás útját akarják szemléltetni. A kapu fölötti reliefen Jézus és Keresztelő Szent János a Jordánnál. (Komm mit. 1980. 130.) Gerevich a kapuk oszlopfőin és a sárkánydíszeken francia hatást ismer fel. (i.m. I. 131, 148.)

A nyugati falon megmaradt a ciszterci hatást őrző nagy, nyílásos kőlapból faragott kerek ablak. A torony alól 3 árkádos nyíláson van bejárat a hajókba.

A templomot XVI. századi kettős várfal veszi körül. A belsőt két bástyatorony erősíti, a külső fal két védőtornya csak részben maradt fenn.

Bár félreesik a főutaktól, mégse kerülte el a pusztító támadásokat: 1449-ben Vlad Ţepes égeti fel, 1703–1711 között a kurucharcok irtották lakóit: 400-ból csak 15 család maradt meg. (Komm mit. 1980. 136.; Fabritius: S. Kirchenburgen. 12.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

1856-ban 14 lutheránus család katolikus lesz. Ezek és a környéki szórványokban élő katolikusok részére Haynald püspök 1859-ben templomot építtet és plébániát létesít. (Schematismus. 1882. 54.)

Lutheránus templom

Lutheránus templom