12. ERDŐSZENTGYÖRGY

1333-ban a pápai tizedjegyzék de Sancte Georgio néven írja. (Beke: Az erd. egyházmegye. 175.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1453-ban Zenthgergh (C. Suciu: i. m.) formában fordul elő. Az 1567-es regestrumban Erdeo szent girjeorkij néven 12 kapuval jegyzik (SZOKL. II. 217.), 1603-ban Erdő Szent Györgyként (C. Suciu: i. m.) jelölik.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 6 banálist fizet, 1334-ben 2 régi banálist. (Beke: i. h.; Documente. XIV. C., III. 169.)

A falunak minden bizonnyal az 1333-as oklevélben először jelentkező, Szent György tiszteletére szentelt temploma adott nevet.

Mivel a mai templom építését a XV. századra teszik és a gótikus kor alkotása, a régebbi elődje volt, amely a XIV. század előtt épülhetett, mert különben a település nem kaphatta volna tőle a nevét. Az új templom a többszöri átalakítások után is sok tekintetben megőrizte gótikus jellegét.

Megmaradtak: a csúcsíves keskeny ablakok, a poligon záródású szentély, a torony alatti csúcsíves főkapu, a két mély horony közé helyezett fél henger és a horony által zárt körtető, tagozattal. (Orbán: Székelyföld. IV. 30.). Megmaradt a fali szentségfülkéje is, de vakolat takarja. Külső fala a „donátorról” készült falfestmény nyomait őrzi. (Bencze G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 225.)

A templom alatt kripta is van, amelyet az 1614-es dögvész idején fejedelmi rendelettel befalaztak. (Orbán: i. h.; Benkő K.: Marosszék. 199.)

1760-ban újítják, sok átalakítással. (Orbán: i. m. IV. 29.; Benkő K.: i. m. 220–222.)

A helyi hagyomány szerint a Rhédei-kastély helyén apátsági klastrom volt. (Orbán: i. h.)

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a vallásos változásokat és az unitárius vallásnál állapodik meg 1640-ig, amikor újra a reformátusoké lesz a templom, mert a hívek visszatérnek a templommal együtt. Ezekről az eseményekről Benkő számol be. 1640-ben ugyanis meghal az unitárius pap. A reformátusok visszakövetelik a templomot, de az unitáriusok a templom kulcsait nem akarják átadni. Erre Tiszabecsi István, marosvásárhelyi református esperes, akit Rhédei János hivat ki „az ablakon lajtorján egy inast behágat a templomba, belülről kinyitván és prédikálván, a hívek ünnepélyesen visszaállottak a reformata vallásra”. (Benkő K.: Marosszék. 222.; Orbán: i. m. N. 30.). Egy 1640. április 3-án kelt levélből kitűnik, hogy Rhédei több, Fogaras várába zárt jobbágyát Rhédei közbenjárására szabadon engedik, mivel „immár Istenhez és az igaz hitre megtértenek és abban megmaradnak végig, reverzálist adván erről.” (Benkő K.: i. m. 221.).

Az unitáriusok I. Rákóczi Györgyhöz fordulnak, azzal vádolva Rhédeit, hogy erőszakkal vette el tőlük a templomot, de a fejedelem a reformátusok birtokában hagyja. (Ref. Névkönyv. 1896. 3.)

Valószínű, hogy az intézkedések részben a szombatosok ellen történnek, mert a szombatosság gyanújába esnek az unitáriusok is. Ugyanis Péchy Simon szombatos itt is próbálkozik magának híveket szerezni, s úgy látszik nem eredménytelenül. (Kovács: Magyar ref. templomok. I.: 163.)

A változások korában a templom északi támfalába vésett rovásírás megfejtésre vár. (Kovács: i. m. I. 644.) Szószéke Sipos Dávid műve (Kovács: i. m. 166.).

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 186.), de a katolikusoknak is kápolnájuk van.

Református templom