28. KÁNYÁD

1333-ban Kanad néven írják a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 174.; Orbán: Székelyföld. I. 178., 11 jegyz.) 1567-ben a regestrum 24 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1602-ben már Kányád (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 2 banálist fizet, 1334-ben 2 régi banálist. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 169:) 1515–1524 között Érsiki György a papja, akinek neve a Postillae c. könyv bejegyzésében maradt fenn. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék 177.) Ez a könyv egy Kányádról elszármazott plébánosnak, mint tulajdonosnak a nevét is megörökítette: Miklós, 1545 után. 1523-ban Antal tűnik fel egy oklevélben. (Dávid L.: i. h.).

A középkori templomnak ma már csak a helye határozható meg, a falun kívül, Jásfalva felé, a Régi temető nevű helyen. Az egykori cinterem kőkerítésfalának nyomai ma is kivehetők. Orbán (I. 178.) feljegyzi azt a hagyományt, mely szerint fehér barátok (pálosok) építették, kolostorral együtt, amire bizonyságnak látszik a Barátdülőnek nevezett helynév és a Kápolnapataka nevű csermely, mely szintén a szerzetesek kápolnájára utal.

A templomot 1642-ben renoválják, „mely annak előtte, mintegy 40 esztendőknek lefolyások alatt pusztán hevert, azon a helyen, ahol most a Temetője van az Ecclnak, mely a régiségtől megrongálódott”. (Ref. Szemle. 1964. 324.; Dávid L.: i. h.).

Úgy látszik, a renoválás nem menthette meg a templomot, mert új templom építéséhez kezdenek: „Mivel régi fundamentomon s omlófélben levő Templomunk adott alkalmatosságot arra, hogy új helyre mozdíttatnék, új hajlékot építenénk a Mindenható Isten neve Dicsőségének terjesztésére”, amint 1792-ben írják a kéregető levélben. (uo.)

1792-ben le is bontják a templomot és anyagának felhasználásával újat építenek a faluban. (Ref. Szemle. 1964. 324.; Orbán: i. h.)

A régi templomból csak két faragott kőtöredék maradt fenn. Egy régi harangot is megőriztek, de azt 1848-ban ágyúnak adták be. (Orbán: i. m. I. 178.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.), és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom

Református templom