39. NAGYTEREMI

1263-ban Theremy néven jelentkezik a forrásokban, Kisteremivel együtt: duo Theremy. (Documente. XIII. C., II. 57.) 1420-ban Alsóteremi (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1501-ben Nagh Theremi (uo.) formában fordul elő.

1332-ben Rumey néven mint plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. Plébánosa Jakab, aki 23 dénárt fizet. (Documente. XIV. C., III.132.). Ezt az előbbi forrásmunka Nagyteremivel azonosítja, Beke azonban (Az erd. egyházmegye. 146.) bizonytalannak tartja.

Mégis valószínűnek látszik, mert amint Orbán (Székelyföld. IV. 47–48.) régi templomát részletesen leírja, bizonyos, hogy itt középkori templom volt: „Szentélye sokszöggel záródott, hosszúkás keskeny ablakai durva félkörívben végződtek, minden díszművészet nélkül, megvolt az egyenes záródású szentségfülke a szentély bal oldalán, a sekrestyére utaló befalazott ajtó. A hajó homlokzatán díszművészetétől megfosztott rózsaablak, déli oldalán nyomott csúcsíves ajtókeret, kettős hengerpálcatagozattal.”

Egykori boltozatát mind a szentélyben, mind a hajóban kockás festett mennyezettel helyettesítették. Ezekből az következik, hogy eredetileg román kori volt, majd a csúcsíves gótikus kor hagyott nyomokat rajta.

A régi templomot 1904-ben lebontják, mivel a falun kívül állott. Újat a faluban építenek. (Kelemen: Művészett. I. 174.)

A régi templom jeles műemléke Sükösd György unitárius főúr síremléke, amelyet a templom lebontása után az Erdélyi Múzeumban helyeztek el. Érdekes felirata 1632-ből való. (Kelemen: i.m. 173–174.; Orbán: i.m. IV. 48.)

Még egy érdekes sírkő volt a padlóba beépítve, a következő felirattal: „Ossa Eruditi fidelis constantisque Magistri Champaini, obiit anno...” A dátum kiolvashatatlan volt.

Középkori katolikus lakossága a reformáció után az unitárius vallásnál állapodik meg s az unitáriusoké lesz a templom is.

1662-ben Apafi a falut Bethlen Jánosnak adományozza, aki – lévén református – „szép móddal s másként is a reformata hitre térítette át alattvalóit”. Ezután a reformátusok kerülnek többségbe, s ezen a címen megkapják a templomot is 1672-ben. Pedig Sükösd végrendeletileg „»Istennek rettenetes átka alatt« hagyta meg, hogy... a faluiban az unitárius vallásban »se szegénységet, se köztök lévő prédikátorokat meg ne háborgassák és semmi szín alatt más vallásra ne kényszerítsék«, mert a szegény nép lelkiismerete is ebben a hitben nyugodott meg”. (Kelemen: i.m. I. 173.; Orbán: i.m. IV. 47.)

Csak 16 család maradt meg unitáriusnak. Bethlen János templomhelyet adott nekik és segélyt ígért templomuk felépítésére. A falu felső végében fel is épül a templom. (Kelemen: i.h.). A XVIII. században mindkét egyház anyaegyházként szerepel (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.), de később a reformátusok jutnak újra többségbe.

Amikor a Bethlenek ezen ága katolikus lesz, Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolna áll a kevés katolikus rendelkezésére. (Schematismus. 1882. 134.)

Bethlenék görög katolikusokat telepítenek a helységbe.

Unitárius templom

Unitárius templom