96. PÉTERFALVA

1309-ben villa Petri néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 179.), míg 1320-ban villa Petri, 1345-ben Peturfalua, 1488-ban Petersdorf, 1506-ban Pettersdorf, 1611-ben Péterfalva a neve. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1309. évi adatok Sebeskellyel is azonosítják.

1309-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a Sebesi Dékánság papjai között a székeskáptalannal folytatott perben szerepel. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., I. 109.)

Üresedőben lévő plébániájának jövedelmét 1320-ban 40 márkára becsülik.

Előbb Jakab volt a plébános (Documente. XIV. C., I. 265.; Beke: Az erd. egyházmegye. 94.) 1330-ban Miklós a plébános, aki egy peres ügy után engedelmességet fogad a püspöknek. (Documente. XIV. C., II. 324.) Utóda, Márton a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 3 lotót, majd 3 fertót fizet, 1333-ban 1 márka ezüstöt, 1334-ben 25 garast, 1336-ban 1 fertót és 66 dénárt. (Beke: i.h.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 141,187.) 1414–1415-ben János a plébános. (Beke: i.m. 22., jegyz.)

1326-ban a péterfalvi Henning a vezére a kunok ellen csatát vesztett szászoknak. (Ő maga is elesik. (Györffy: i.h.)

Az egykori templom régebbi, mint az első okleveles adat. A XIII. században már állott a mai temető közepén, háromhajós román stílusú bazilika volt. A szentély boltozata 1523. évi földrengéskor beomlik.

Tornyát később, valószínűleg az 1438. évi nagy török támadás gyászos tapasztalatai után, védelmi célokra építették. A torony négy oszlopon áll, félköríves nyílásain át bejárat volt a templom fő- és oldalhajójába. Az 1637. évi tűzvész után magasították.

1805-ben a templomot lebontják, s így nem lehet tudni, hogy nem volt-e erődítve maga a templom is. A tornyát viszont meghagyták, mely fedetlenül, tető nélkül is dacol az idő viharával. Keleti oldalán az egykori oldalhajók maradványai még látszanak.

A templomot magas kőfal vette körül ovális alakban. 7 méter magasságban egy-egy szakasza még fennáll, és temetőt zár közre. A lebontott templom anyagából a Sebes folyó jobb partján, benn a faluban új templomot építettek 1805-ben. (Komm mit. 1973. 38.; Anghel: Középkori várak. 145–146.) A régi templomból XIV. századi harangot mentettek meg.

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.) és e század elején is az (Helységnévtár. 1913.) új templommal 1805 után.

E század elején szép katolikus templom épül a papírgyárhoz települt katolikusok részére.

A régi lutheránus templom

A régi lutheránus templom

Katolikus templom

Katolikus templom

Az új lutheránus templom

Az új lutheránus templom