Májusi boszorkányok – A pünkösdi rózsa – Szent Erzsébet kultusza

1.

 

Már Róheim Géza is felfigyelt arra, hogy a májusi-pünkösdi ünnepkörnek nálunk (a környező népektől eltérően) alig van rossz előjelű, boszorkányos, halotti jellege. „Annak aki a nyugati népek folklore-ját ismeri, a mi adatainkban az óvószertartások, boszorkányűzések hiánya, vagy legalább kevésbé szembeszökő volta a feltűnő” – írja.* Hasonlóan nyilatkozik Szendrey Zsigmond is: „A gonosszal már nem sok bajunk van… Késmárkon még beszélnek valamit a Thököly várromok tündéréről, aki pünkösd hajnalán tisztára sepri a magyar kút környékét, s ott még tudnak valamit a május elsején járó és pünkösdi boszorkányokról, de a gonoszt mégis inkább már a tűz, a jég, a hernyó és a betegségek helyettesítik.”* A XVIIII. századi boszorkányperekben azonban a pünkösd is szerepel még a legfontosabb boszorkányjáró napok között. – A germán néphitben május l. előestéje: a Walpurgis-éj a boszorkányjárás egyik legfontosabb dátuma, s bár nem mondhatjuk, hogy nálunk ilyesfajta hiedelmek nem fordulnak elő, e dátum mégsem jelentős ebből a szempontból.

Ugyanilyen ritka hazánkban a pünkösdnek a vízzel, rituális fürdéssel vagy a vízitündérekkel való kapcsolata, mely a keleti szlávoknál oly szembetűnő. (Szórványosan azonban nálunk is van jel erre a kapcsolatra, ilyen például a szeremlei pünkösdi ladikázás a Dunán zöld ágakkal díszített csónakokban vagy a májusi kalinkózás Bátán zöld ágakkal és virágokkal díszített csónakokban.)*

Az oroszoknál a pünkösd, a Ruszália-hét s különösen a pünkösdöt megelőző vagy azt követő csütörtök: a „szemik” halotti ünnep, mely egyaránt szól a fák tiszteletének és a temetetlen fekvő halottaknak. A halott szűzeket (Ruszália) vízitündérek alakjában is tisztelik. Komaságra lépnek velük, az ünnepi periódus végén azonban felbontják ezt a kapcsolatot. A házakat ilyenkor zöld nyírfaágakkal díszítik, s a néphit szerint ezekben az ágakban lakozik az elhunyt rokonok lelke. Néha a fát is Ruszalkának hívják. A kiválasztott nyírfákat koszorúkkal díszítették és áldozati ételeket, így tojást is raktak elé: a koszorúkat az ünnepi periódus végén vízbe vetették.

A szláv ünnep kapcsolatai tehát egyaránt utalnak halotti ünnepre, vízitündérekre, a fák tiszteletére, s maga a név a rózsa-ünnepre is. Hasonló képzetek a román pünkösdi ünnepekben is feltűnnek: a román Calusarii tánc, (mely a mai Európa talán legarchaikusabb jellegű kultikus tánca) egyik célja a boszorkányok okozta betegség gyógyítása. A délszlávoknál a Rozáliák révületbe ejtették az asszonyokat, ezt az ájulást is mágikus-extatikus tánccal szüntették meg.*

 

2.

 

Itt kell utalnunk a pünkösdi rózsával kapcsolatos képzetekre is, melyek szintén Európa jelentős részén felbukkannak. A természetes kapcsolat abból a tényből származik, hogy május a virágnyílás és így a rózsanyílás fő ideje is, különösen Európa déli részein. A pünkösd egyik neve a középkorban olasz és spanyol területen Domenica rosata. E napon rózsával díszítették, rózsaszirmokkal hintették be a templomokat.

Nehezebb azonban magyarázni. azt a kelet-európai kapcsolatot, amelyre az előbb utaltunk: a szláv Ruszalka nevet, mely egyszerre utal a rózsára is, a hazajáró halottakra, vízitündérekre és boszorkányos fiatal lányokra is. Az sem világos, hogy itt antik hiedelmek továbbéléséről, antik és szláv hagyományok keveredéséről vagy tisztán szláv képzetekről van-e szó. Csupán névhasonlóság hozta össze a fogalmakat, vagy eredetileg is összefüggtek? A régi Róma májusban ünnepelte a Lemurok három ünnepét (május 9, 11 és 13.).* Ez sokban magyarázza a hónap baljós jellegét és a már említett házassági tilalmat is. Azonban milyen kapcsolata van ennek az ünnepnek a rózsával?

E kérdéssel többek között Nilsson is foglalkozott.* A rómaiaknál a temetkezési egyletek a májusi halotti ünnepeken ételt vittek a sírokra, később rózsával borították el őket. A Rosalia ünnepeket Itáliában, a Balkán-félszigeten, Pannoniában és Kis-Ázsiában említik. Nilsson e ténnyel igyekszik a szláv ünnep nevét és jellegét magyarázni, értelmezési kísérlete azonban nem. kielégítő.

 

3.

 

Hazánkban a rózsának az ünneppel való kapcsolatára csaknem minden pünkösdölő ének utal. Úgy látszik, hogy nálunk a rózsa-kultusz kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ismert rózsa-csodával is.*

A „nem anyától lettél” kezdetű dal nyugati kapcsolatára már az előbbiekben. céloztunk. Németalföld és a Rajna-vidék pünkösdölő szokásai sok párhuzamot mutatnak a magyar szokásokkal, és talán itt középkori vallon és flamand kapcsolatokra lehet gondolnunk. Flandriai történeti adatok utalnak a kiskirálynő „pünkösdi virág” (Pinxterbloeme) nevére.* Elzászban is „májusi rózsácskának hívták a kiskirálynőt.* Az elzász-lotaringiai terület pünkösdi kiskirálynője – akárcsak a mi kiskirálynőnk – szintén virágkoszorút hord a fején, őt is megforgatják társnői.* Adománykérő dalaik a Mária-kultusszal kapcsolatosak, így tehát az egyházi kultusz közvetítő szerepére is gondolhatunk.*

A rózsára utal a legismertebb magyar pünkösdölő dal, a „mi van ma” kezdetű is.

1956-ban Jászfelsőszentgyörgyön 84 éves adatközlőmtől a következő változatát jegyeztem fel:

 

Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
Jó legény, jó leány
Jól megfogjad a lovadnak szárát,
Ne tapossa, ne tapossa
A pünkösdi rózsát.
A királynő pálcája
Kibimbózott az ága.
Arannyal bimbózott,
Ezüsttel virágzott.
Isten hozta Károlykát,
Szépen szóló madárkát.
Szálljon erre a házra
Az Istennek áldása.
És a gazdájára, és a gazdasszonyára
Hujujuj dicsértessék a Jézus.

 

Adatközlőm hozzáfűzte még: „A szokás nálunk mintegy 45 évvel ezelőtt megszűnt. Akkor párban felálltak a gyerekek. (Ezt csak lányok járták.) Volt menyasszony és vőlegény, a menyasszony koszorút viselt. Ajándékot adtak nekik. A dal végén megfordult a menyasszony, vőlegény, egyet serdültek. Kalácsot kaptak. Ezt úgy hívták: mimimamások.

A fent idézett ének csak egy rövid variánsa az általánosan ismert rítuséneknek. A Magyar Népzene Tára II. kötete igen sok ennél hosszabb változatát is közli. Első feljegyzései a XVIII. századból származnak, Dugonics András az ének első szakaszát Etelka című regényébe is beleillesztette. Az ének régiségéhez kétség nem fér, ilyen régies nyelvi forma például az általam gyűjtött változatban a „Károly” név használata „karvaly” helyett.

Szerepelnek a pünkösdi énekekben személynevek is, mint Andorás (András) és Szent Erzsébet:

 

Hugom, hugom, Szent Örzsébet asszony!
Kiváltanálak, ha váltságom volna
Miért adtad másnak magadat, magadat?
Azért adtam másnak magamat, magamat,
Viselje az Isten gondomat, gondomat.

 

Sebestyén Gyula, azt hisszük, jogosan utal e dal s általában a magyar pünkösdi szokások kapcsolatára Szent Erzsébet tiszteletével; itt a rózsa előfordulása lehetett az összekötő kapocs. Már Bél Mátyás is Szent Erzsébet községet említi a pünkösdi királyválasztással kapcsolatban. Mint érdekes párhuzamra utalunk a franciaországi adatra, ahol a pünkösdi kiskirálynőt magyar királynőnek nevezik. E történeti vonatkozásokat még további részletekkel is lehet gazdagítani; a kérdésre még az utolsó fejezetben is visszatérünk.

A pünkösdi és húsvéti, általában a tavaszi ünnepekhez hazánkban éppúgy, mint más európai országokban, énekes-táncos dramatikus gyermekjátékok, főként leányjátékok is kapcsolódtak, gyakran történeti személynevek emlegetésével. Ilyenek Kiss Áron gyermekjáték-gyűjteményében különösen a következő játéktípusok: Újhold-játék, Hídépítés, Hidasmester, Szent Erzsébet játék, Révész-játék, Lengyel László-játék, Faluhosszát játszani.* Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karjával kaput formál; s ez alatt haladnak el a többiek. Az átbújás mozzanatára utal a Bújj-bújj zöld ág kezdetű motívum, mely a fent említett játéktípusok mindegyikéhez kapcsolódhat, de külön játék is lehet. (Kiss Áronnál: Aranykapu-játékok.) E játéktípusokat játszhatják bármilyen alkalomkor, azonban sokhelyütt, főleg a Dunántúlon a mai napig is húsvéti vagy pünkösdi játékok.

Réthei Prikkel Marián is igen réginek tartja nálunk a szertartásos pünkösdi táncokat.* Érdekes, hogy tőlünk igen távol eső területeken – így Angliában – is fűződhet ugyanez a játéktípus a pünkösdhöz. Chambers, az angol népi színjátszás neves kutatója klasszikus művében ezeket az angol játéktípusokat tavaszi-ünnepi rítusokhoz, főként a májusi ünnepkörhöz kapcsolja. (Thread the Needle, Oranges and Lemons).* Azt hisszük, helyes irányban tapogatódzik Ujváry Zoltán is, amikor a hídasjátékokat a tél távozása – a nyár érkezése gondolatkörrel hozza kapcsolatba.*

A pünkösdi királynő „cucorka” neve szintén az ismert énekes leányjátékra utal; van olyan szokásforma is, ahol a pünkösdi királynő is bábu csak.* A pünkösdöléssel kapcsolatos egyházi jellegű énekeket is néha a XVII. századig tudjuk visszavezetni.*

 




Hátra Kezdőlap Előre