1. ÁLLANDÓ FORMAI MEGÚJULÁS

1879. december 15-én Rautmann Frigyes kiadó és laptulajdonos indította meg az Ország-Világot Somogyi Ede szerkesztésében. Kéthetenként jelent meg a lap előbb két, majd három nagy alakúújságív terjedelemben. Fejléce a magyar címert mutatta, hátterében balra hegyekkel, jobbra – figyelemre méltó módon – Párizs városával. A tájképek előtt az enciklopédiai lapok közhelyszerű szokásával itt is a művészeteket és a tudományokat jelképező tárgyak voltak csoportosítva.

1883-ig, bár szerkesztője is többször megváltozott, és kiadó-tulajdonosa is már a Wilckens és Waidl nyomda volt 1881. március közepe óta, szokatlan formai jegyei nem változtak. Így évfolyamai következetesen a tanévkezdéskor, október elejével indultak, s az utolsó negyedév számai eggyel korábbi évszámot viseltek, mint amelyik évfolyamba tartoztak (vagyis például az 1881. őszi számok az 1882. évfolyamba tartoztak). Ezt még tovább bonyolította, hogy dátum nélkül, csak sorszámmal ellátva jelentek meg számai. 1883. január 1-vel lett hetilap – két íven – s ugyanakkor állt át az év eleji évfolyamkezdetre és az egyes számok fejlécén a dátum közlésére. (Ekkor viszont a sorszámot hagyták el: végre 1885-ben kezdték minden lényeges könyvészeti adatát feltüntetni.)

A lap tulajdonosa már csak egyszer változott a nyolcvanas évek folyamán, 1884. május 1-től a Wilckens nyomdából alakult Pallas Rt. vette át, különféle {II-2-465.} formai jegyei azonban elég gyakran átallakultak. Fejléce 1885 január 1-én, 1886. november 27-én és 1890. január 1-én változott meg. Előbb Budapest látképét ábrázolta, az O betűben Pallasz Athéné sisakos fejével, aztán Vajda Zsigmond rajzos fejléce a tudományok jelképeiből állt össze, végül ezt váltotta fel az illusztráció nélküli, pusztán tipográfiai fejléc, „a külföldi legelőkelőbb lapoknak” példáját követve.

Az Ország-Világ sajátosságát az előfizetőihez havonta eljuttatott fénynyomatú, a nyolcvanas évek második felében olajnyomatú műmellékletek képezték (ekkoriban Divald Károly műintézetéből). 1886-ban híres francia mintaképe, az ekkor harmincezer példányban megjelenő l’Illustration nyomán az Ország-Világ is művészeti különszámot adott ki az Ország- Világ Salonja címmel. 1887-től elmaradtak a műmellékletek, helyettük az évfolyamok bekötéséhez díszes kötéstáblát mellékelt a kiadó; az ingyenes különszám pedig mint kibővített karácsonyi szám maradt meg.

Előfizetési módjában 1888-tól újabb üzleti fogásokkal állt elő. Az Egyetértéssel, a Pesti Hírlappal – 1889. április 1-től a Budapesti Hírlappal – és a Magyar Néppel együtt hirdetett olcsóbb előfizetést, sőt egyedülálló módon, a tanítók is évi két forinttal kevesebbért, 10 helyett 8 forintért fizethettek elő rá.