Mint ismeretes, Erasmus vitte bele – főleg a jó hangzás okából és czélszerűségi tekintetekből – a közhasználatba a tőle elnevezett görög kiejtést. Maga is elismeri, hogy az ő korában a humanista tudósok úgy ejtették a görögöt, mint az akkori görög nép, azaz: itacismussal. Ursus: Primum illud manifestius est, quam ut vel ab eruditis Graecis negari possit, pronuntiationem, quae nunc vulgo Graecorum cum doctis est communis, perperam sonare diphthongos aliquot et simplices item aliquot vocales. Leo: Quas? Ursus: Nonne η, ι, υ, ει, οι indiscreto sono pronunciant? Leo: Ita mihi videtur, auf si quid est discriminis, vix aures percipiunt etc. (Opp. I, 938. B–D.)