Terentius és Plautus iskolai szerepét a német humanizmus korában külön tanulmány tárgyává tette: Dittrich Pál: Plautus und Terenz in Pädagogik und Schulwesen der deutschen Humanisten, Leipzig, 1915. A szerző újabb bizonyítékokat hoz fel arra az ismert tényre, hogy a két római vígjátékíró darabjait elsősorban a tőröl metszett latin társalgó nyelv elsajátítása végett olvasták, emlézték és játszották. Néhány adat van a XVI. századból német nyelvű iskolai színjátékokra is: Magdeburg (1553) Vormbaum I. 418; Brieg (1581) u. o. 317; Nordhausen (1583) u. o. 380.*