{412.} Ismeretlen rendü prépostságok.


FEJEZETEK

A szentlélek dienesmonostori prépostsága.

A Becse-Gregor nemzetség körösközi birtoklása s a prépostság helye. – Első történeti nyoma. – Védszentje. – Egy apátja. – A kegyuri joga felett folyt viták. – Utolsó emléke.

Egyike a váradi püspökség legrégibb intézményeinek, melyről már a XII-ik században szólnak történeti emlékeink. Helye a régi Zaránd-, ma Aradmegyének azon területére esik, mely a Fejér- és Fekete-Körös közét foglalta el s mely régi iróinknál Körösköz s még szorosabb meghatározással Kis-Körösköz név alatt emlittetik.*Oláh M: Hungaria. Bél M: Adparatus ad Historiam Hung. 30. l. – Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 297. 17. és D. L. 1148.

E téren, nevezetesen Makrától vagy régi nevén Apatelektől kezdve felfelé a biharmegyei Sarkadig a Becse-Gregor nemzetség terjesztette ki uralmát, melynek tagjaival sürün találkozunk már történelmünk első korszakában. És amint történelmünk lapjait betölték emlékökkel, ugy az általok birt területekre is felirták nevöket, mely irás annyi század, annyi balszerencse után olvasható még ma is. Igy Ant, Apa, Bethlen, Bot, Dienes, Leel stb. élő helynevek az emlitett bihari s zarándi részeken, de egykori tulajdonosaik emlékét hangoztatják vissza, mert ugyanazokat, mint személyneveket, megtaláljuk a Becse-Gregorok családfáján is.

Birtokaik az ország más vidékére is kiterjedtek, mint például a Dunántul Baranyamegyébe,*Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. III. 172. l. de a két Körös vidékéhez forrhattak legkedvesebb emlékeik, itt pihentek őseik hamvai, mert itt nemzetségöknek {413.} két monostora is emelkedett. Ezek egyike Dienesmonostora, mely épen úgy, mint Gyerő- vagy Csoltmonostora alapitójától vette nevét.

Helyére nézve tájékozást nyerünk egy 1199-iki oklevélből, amely szerént a Körös folyón felül, Makra közelében állt;*monasterium «Dyenus comitis, quod supra fluvium Crisij iuxta Macra situm est». Knauz N: Monumenta Ecclesiæ Strigon. I. 160. l. egy másik oklevél bizonyos szigeten, Bethlen falu mellett jelöli ki helyét.*«Dienes Monastra» fait «in insula prope vicum Bethlem.» Fejér Gy: Codex dipl. VII. 4. 121. l. E sziget az emlitett Körös- vagy régiesen Keresköz, hol Bethlen-Ősi puszta, egykor falu, ma is ismeretes, s melynek közelében Monostor községet régi könyvek s térképek még emlitenek.*Lampe: Historia ecclesiæ reformatæ. 639. l. Ez kétségkivül Dienesmonostora, hol a Szentlélek Isten tiszteletére alapitott prépostság állt.*«dignum duximus, ut fidelibus nostris, filijs Onth comitis, Johanni scilicet et Jacobo et Ont patronatum ecclesie sancti Spiritus monasterij videlicet Dyenus comitis... iure hereditario’ conferremus, et a destructoribus, ac disturbatoribus atque substancias militancium dei dilapidantibus et precium Cruoris christi tamquam propria largientibus; licet enim eiusdem comitis heres extitissent, merito pro tali scelerum suorum examine alienaremus... Vnde a filiis Beche, Luka scilicet et Johanne et ab aliis consangvineis prenominati comitis iam dictum monasterium exemimus, et hoc ut atestacione eiusdem loci prepositi, nomine Belus, et omnium fratrum suorum veridica, et relatione percepimus.» Imre király 1199-iki levele. Knauz N: Monumenta Ecclesiæ Strigon. I. 160–161. ll. - Fejér Gy: Codex dipl. II. 373–375. ll.

Alapitójának kora meg nem határozható, de a XII-ik század végénél mindenesetre régibb, mert ekkor már az alapitónak maradékai, nevezetesen Beche fiai volnának a kegyurak, de mivel a monostor birtokait hivatásuk ellenére pazarolták, Imre király a kegyuri jogot tőlök elveszi s Onth comes fiainak adja. Ez alkalommal ismerjük meg a monostor egy prépostját is, aki Belus nevet visel s szerzeteseivel együtt a királynál keresett monostora számára védelmet.*«dignum duximus, ut fidelibus nostris, filijs Onth comitis, Johanni scilicet et Jacobo et Ont patronatum ecclesie sancti Spiritus monasterij videlicet Dyenus comitis... iure hereditario’ conferremus, et a destructoribus, ac disturbatoribus atque substancias militancium dei dilapidantibus et precium Cruoris christi tamquam propria largientibus; licet enim eiusdem comitis heres extitissent, merito pro tali scelerum suorum examine alienaremus... Vnde a filiis Beche, Luka scilicet et Johanne et ab aliis consangvineis prenominati comitis iam dictum monasterium exemimus, et hoc ut atestacione eiusdem loci prepositi, nomine Belus, et omnium fratrum suorum veridica, et relatione percepimus.» Imre király 1199-iki levele. Knauz N: Monumenta Ecclesiæ Strigon. I. 160–161. ll. - Fejér Gy: Codex dipl. II. 373–375. ll.

Az 1241-iki tatárpusztitás, mely hazánk keleti részeiben kiválólag dühöngött, kétségkivül Dienesmonostorát sem hagyta érintetlenül, de meg nem semmisité. Áll a monostor 1258-ban is, midőn a Beche-Gregorok, mint mult századi őseik, szintén versengtek egymással a monostor kegyuri joga miatt, mire a király azt itélte, hogy «karddal és lóháton» párbajt vivjanak. Ez is egy neme volt az isten-itéletnek; aki {414.} ellenfelét földre terité, az megnyerte ellenében a pert is. A párbaj napján megjelent Béla király fiával, István ifjabb királylyal s országa nagyjaival és megjelentek a versengő atyafiak, köztök Lőrincz szerémi (?) prépost s a két párbajra itélt: Dénes comes és Lőrincz. Mielőtt azonban összecsaptak volna, ősi szokás szerént, a birák megkisérték a feleket kibékiteni, ami sikerült is, de oly feltétellel, hogy Dénes comes tegyen le a kegyuri jogról, ha azonban halála után fia «annyira kedves és alkalmas lesz, hogy a kegyuri jogot megérdemli s nemzetsége nem ellenzi, szintén részt vehet annak gyakorlatában».*«medietatem iuris patronatus… idem Dyonisius et Laurentius a memoratis Laurentio præposito, Apa et cognatis eorundem... requirebant. – Pro comite Dyonisio et Laurentio duellum in armis et equis adiudicassemus, tandem termino ipsius duelli adveniente, nobis, charissimo filio nostro, Rege Stephano et Baronibus regni nostri mediantibus pax inter ipsos taliter extitit» etc. Hibás másolat. Fejér Gy: Codex dipl. IV. 2. 462. l. és VII. 4. 121. l. Mely záradék kétségtelenül tanusitja, hogy ős nemzetségeinknél a kegyuri jog birása amily kivánatos kitüntetés, annak elvesztése ép oly szégyenteljes büntetés vala.

Ezentul még közel egy századon át mindig hallunk Dienesmonostoráról, de mindig csak ugyanegyet, hogy tudniillik a Beche-Gregorok ismét és ismét versengenek annak birtoka felett, csak a különböző korok szerént a versengők nevei változnak. 1300 táján Apa fia, Gergely,*Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. V. 246. l. 1318-ban Lőrincz fia Leel nyeri azt meg királyi itélettel; 1344-ben pedig a most emlitett Leelnek özvegye igyekszik annak birtokát fiai számára biztositani.*Zichy-okmánytár: II. 131–133. ll.

És itt van a monostor utolsó nyoma. De már prépostja s szerzetesei nehezen lehettek, mert az 1332–1337-iki tizedjegyzékek mind a hat évben emlitik Dienesmonostorát, de csak mint lelkészséget.

Hogy melyik szerzetesrendé volt e monostor? arra nincs határozott adatunk; de némi nyomok oda mutatnak, hogy a premontrei rendnek tulajdonitsuk.*Pázmány P., Fuxhoffer-Czinár nem emlitik; először Kereszturi J. elevenitette fel emlékét szerzetesrendjének meghatározása nélkül. Descript. Epp. et Capituli Varad. I. 277. l.

Volt birtokai szintén ismeretlenek, de ama körülmény, hogy {415.} midőn a monostor kegyurasága miatt folyik a per, bizonyos Taman falu birtokkérdése is felmerül,*Fejér Gy: Codex dipl. VII. 4. 121. és IV. 2. 462. ll. – arra látszik mutatni, hogy e falu, mely a monostor közelében s valószinüleg a mai Tamánd puszta helyén állt, annak egyik birtokát képezé.

Már 1502-ben romokban állt.*Fejér Gy: Codex dipl. VII. 4. 121. és IV. 2. 462. ll.

Pétermonostora.

Párhuzamos prépostság Diemesmonostorával. – Hajdani helyének nyomozása. – Helynevek mint történeti emlékek. – Prépost-Ősi s a közelében állt kéttornyú egyház.

Társa az előbb emlitett Dienesmonostorának, melylyel együtt ugyanazon nemzetség, a Beche-Gregorok családi monostorát képezé, s emléke is annak kapcsán maradt fenn, amennyiben ennek kegyuri joga felett is amazéval egy időben folyt a per. Mindamellett Péter-monostorát illetőleg még kevésbbé beszédesek a fentebb idézett okiratok, mert azoknak csupán egyike, Béla királynak 1258-iki levele emliti s abból is csak annyit tudunk meg, hogy ekkor még fennállott, az oklevélhez csatolt jegyzet szerént, Dienesmonostorával együtt egy szigeten, Bethlem falu közelében.*«cum inter Apam... et cognatos suos de genere Becha-Gregor (hibásan áll «congenerationales») ex una parte, comitem Diosynium... de eodem genere ex altera super patronatu duorum monasteriorum, quæ Petur Monastra et Dienes Monastra (Monasteria hæc fuere in insula prope vicum Bethlem, eorumque rudera anno 1502. adhuc apparebant. Vide Kereszturi Episcopi Varad. pag. 124.) vulgariter nuncupantur et super possessione Tamen nomine» etc. Fejér Gy: Codex dipl. VII. 4. 120–121. ll. és IV. 2. 461–462. ll. A zárjel közé tett sorok Fejér Györgytől származnak s oly férfiutól mint ő, ki hazai történelmünkkel annyit foglalkozott, készpénzül fogadhatók; mégis kár, hogy ez oly becses tudósitás forrását nem jelöli meg, mert Kereszturi idézett munkájának helyén a kérdéses monostorok helyéről s romjairól szó sincs; Fejér más forrásból meritett.

Ezenkivül Pétermonostoráról nincs többé emlékezet, még az sem mutatható ki biztosan, hogy prépostság volt-e? csupán következtethetjük azon körülményből, hogy Dienesmonostoraval mint párhuzamos intézmény van feltüntetve.

{416.} Hajdani helyét is keresnünk kell több sejtelemmel, mint tájékozással. Azon tapasztalat után indulva, hogy a régi, elhagyott monostorokat, mint némileg már különben is védett, erős helyeket, gyakran alakitották át várakká, – Pétermonostorát a mai boros-jenei vár helyén is lehetne keresni, mert az oklevelek helyrajzi tudósitása e helyre is illik: Makra mellett, a Fejér-Körös jobb partján, tehát azon felül, a Körös szigetén áll. Azonban a Becse-Gregor birtokok felnyultak egészen Sarkad és Szalonta alá, ahol szintén nem hiányzanak figyelemre méltó nyomok. Itt van Szalonta küszöbénél Péterháza puszta, de amely egykor népes falu volt; kissé lejebb Ant község, élénken emlékeztetve a Becse-Gregorok ama tagjaira, kiket az oklevelek Onth-nak neveznek; ettől éjszakra Sarkad és Köte-Gyán között Leel-Ősi és Prépost-Ősi, ma szintén puszták, de hajdan falvak, melyeknek egyike: Leel mig ismét a Beche-Gregorokra emlékeztet nevével, másika azok prépostságát juttatja eszünkbe, és végre e Prépost-Ősi közelében, Köte-Gyán mellett állott még a mult század utolsó negyedében is egy emlékszerü egyház ikertornyokkal, falain festményekkel.*Teleki Balogh László Biharmegye szolgabirája és Lukács Miklós esküdtje hivatalosan jelentik: «quod nos penes specialem Spectabilis ac Perillustris domini Josephi Szent-Iványi de Eadem... Consiliarii, qua Incliti huius Comitatus Bihoriensis Ordinarii V. Comitis emanatam commissionem erga insinuationem Reverendissimi Domini Francisci Fay de Eadem qua vacante Sede Episcopatus Waradinensis Generalis Vicarii et V. Capituli Præpositi Minoris in Relatione Admodum Reverendi Domini Stephani Ujfalusy Parochi Salyiensis fundatam, ecclesiam possessionis Köte-Gyán, eiusque e duabus in altum ascendentibus turribus unam per eiates accolas ita esse ruinatam, ut anno recens evoluto solo æquata, sit exponentis exmissi ad faciem præfatæ possessionis die 4-a mensis decembris anni labentis 1778 exeuntes, ibidemque turres primo præmemoratæ Ecclesiæ occulantes ac tum in præsentiam nostri judicem primarium Stephanum Komlossy, Juratos item Nicolaum Virág, Martinum Gellén et emeritum Judicem, Stephanum Bujdosó accersiri curantes comperimus: Turres quidem ambas in actum exstare, verum partem illius, quæ decidisae et solo æquata dicitur, dimidiam per desiduas pluvias et varias, modo quoque visibiles fissuras adeo fuisse enervatam, ut anno præterlapso tempore messis solito ob vehementiorem ventum de nocte a vertice usque terram se sola corruerit, ipsis quoque Dominalibus Officialibus id referentibus... aliam vero Turrim, quæ versus occasum constituitur, in tertia solum parte jam a longiori tempore per varias adversas tempestates tamquam dio expositam et non tectam, æque a supremitate esse successive ruinatam. Imagines porro in parietibus Templi nullas, pro ut nec colores earundem cernere potuimus præter vestigium cuiuspiam et vix visibilis coloris, quarum incrustationes, ut in literis Admodum Reverendi Domini Parochi exponitur, an vicissitudinibus temporum et continuis pluviis vel facto cuiuspiam derasæ sint? cognoscere haud quivimus. Quarum intnitu ii per nos sunt facti ordines, ut ne inde sub gravissima Inclitæ Universitatis animadversione Materialia etiam efferre præsummant, circumferentiamque loci illius, quo celerius, sepibus cingere solide non intermittant.» Eredeti, papir Biharmegye levéltára. 1779. év. I. 237.

{417.} Miféle egyház volt ez? nem mondják történeti emlékeink. Községi egyház nem lehetett már csak azért sem, mert helye Köte-Gyán községén most is kivül esik, hajdan pedig még kijebb eshetett, minthogy e község a hagyomány szerént mai helyénél jóval fentebb, a vasuti vonal mentén állt. Ikertornya s ennélfogva nagyobb arányai arra mutatnak, hogy egyszerü falusi egyháznál több volt; valószinüleg préposti egyház s talán épen Pétermonostora egyháza.