{498.} GYULAI KLASTROM.

LÉTEZÉSÉNEK HELYRAJZI S TÖRTÉNETI NYOMAI. – BIRTOKLÁSA. – SZERZETESRENDJE.

Azon Apácza falu, mely Gyula város közelében esik s egykor Békésmegye kötelékébe tartozott, kétségkivül apáczáktól, mint birtokosaitól vette nevét, s ha ez apáczák épen a gyulai klastrom lakói valának, akkor annak keletkezése messze keresendő Anjou-, vagy épen Árpádkori királyaink korában. De megfogyott történeti emlékeink e klastrom létezéséről nagy későn, csak akkor szólalnak meg, mikor már szent királyaink ős intézményei, melyekkel e haza jövőjét s nagyságát megalapiták, általános bomladozásnak indultak.

Várad már elesett, de Gyula még 1557 után is a magyar királyt uralta, kinek védelme alatt az ősi hit s annak intézményei még mindig fentarták magukat a város falai között. Ez időben, nevezetesen 1559-ben értesülünk először a gyulai apáczákról, de mint olyanokról, kiknek nemcsak Gyulán, hanem kinn a megyében is ingatlan birtokaik vannak, kik tehát már ott régen helyet foglaltak.

Hol, a város mely részében állt klastromuk? kik voltak alapítóik, jóltevőik? mind olyan kérdések, melyekre hiában várunk feleletet. Csupán annyit tudhatunk, hogy klastromuk volt ama hely, hol a város s a vidék nemes urainak leányai neveltetésöket nyerték; továbbá, hogy Gyulának Barát-utcza vagy Bartaháza külvárosában s a békésmegyei Királyság faluban volt némi részbirtokuk,*HAAN L.: Békésmegye hajdana. II. 176. l. – HAAN és ZSILINSZKY: Békésmegyei oklevéltár. 143. l. az alabiani malom pedig szintén jövedelmezett számukra, s e jövedelmet a gyulai várkapitányok szolgáltatták ki.*Kerecheny László gyulai főkapitány 1561 augusztus 7-én három köböl buzát utalványoz ki számukra «alamizsnaképen»; szeptember 19-én ismét egy, november 13-án két, 23-án ismét két, végre májusban (1562 ?) szintén két köblöt. Budai országos levéltár kincst. oszt. Regesta Dec. Comitatus Békés ab anno 1549–1564. Azonban ez utóbbi csak ideiglenes segély {499.} volt, melyet a már akkor megnehezült idők s birtokaik pusztulása tett szükségessé.

Szerzetök rendje sem ismeretes, de azon körülmény, hogy az emlitett Királyságot a biharmegyei szent-jánosi apáczákkal közösen birták, arra mutat, hogy ugyanazon rendnek szabályait követték, mint ezek, kik pedig Szent-Domokos-rendü apáczák valának.

1561 végével még Gyulán voltak, de ez időtől nincs többé rólok emlékezet. Ha az 1566-iki ostrom elől volt idejök menekülni, akkor ők is, mint Várad vidéki rendtársaik, Nagyszombat felé vehették utjokat.*Lásd a következő czikket.