| A székesegyház ereklyéi s ereklyetartói. | TARTALOM | Sirok és sirkövek. |
A székesegyház öltönyei s egyéb szerelvényei.
Középkori bőkezüség az egyházak felszerelésében. – A tatárjárás előtti egyházi szerelvények. – Csúcsives kori műdarabok. – Ujabb veszteségek. – Két leltár. – Az eltünt és fenmaradt egyházi kincsek. – Orgona. – Harangok. – Óra.
Bőkezüség, családi gyász vagy öröm, művészi becsvágy s az emberi sziv annyiféle indulatja, élesztve a vallás ihlete által, mesés kincseket halmoztak össze egyházainkban a századok folyása közben. És bár elemi csapások, országos vagy helyi veszélyek ama kincsek számát sokszor megapaszták, helyenként teljesen is megsemmisíték: a mégis fenmaradt műdarabok, és még inkább az egyházak régi leltárai hirdetik ma is, hogy egykor gazdagok valánk, hogy volt izlésünk és voltak művészeink, kiknek nemes alkotásait érteni és becsülni tudók.
Szent-László váradi egyháza, hová királyok és fejedelmek, főurak és főpapok zarándokoltak életökben s temetkeztek halálokban, épen ezen körülménynél fogva szintén gazdag volt műkincsekben, sőt hazai egyházaink egyik leggazdagabbja. Kik kincset érő drágaságot zártak kedves halottjaikkal a koporsóba,* s gyászmisék alkalmával oly fáklyákat égettek, melyekbe arany vagy érczpénz volt rejtve, hogy ha a fáklya leég, a pénz az egyházban széthulljon:* az ily kegyeletes lelkek nem lehettek kevésbbé bőkezüek az oltár iránt, melyen halottjaik emlékének áldoztak.
{65.} Bizonyosan már Szent-László királyi bőkezüséggel gondoskodott uj alkotásának, a váradi egyháznak felszereléséről. Előtte állt nagy elődjének, Szent-Istvánnak példája, ki egyebek között a székesfejérvári egyházat, melyben temetőhelyét választá épen ugy, mint Szent-László a váradiban, – oly gazdagon ajándékozta meg egyházi ruhákkal és szent edényekkel, hogy életének irója, Hartvik püspök, azok nagy számát s becsét egyaránt álmélkodva említi.* És amint első királyunk neje, Gizella ugyancsak a fejérvári egyház számára sajátkezüleg himzett casulát, oly szépet s gazdagot, hogy királyaink koronázó palástját abból készíték: ugy Szent-László korának királyi vagy főrangu hölgyei szintén siethettek koruk büszkeségének, a váradi egyháznak felékesítésére. Közelebbit azonban székesegyházunk első felszereléséről mondanunk nem lehet, mert hiányzanak az adatok, s csupán hat gyertyatartóról találunk említést, melyek még a XV-ik században megvoltak s a hagyomány szerént Szent-Lászlótól származtak.*
Általában inkább értesülünk a székesegyház kincseinek veszedelme vagy épen megsemmisüléséről, mintsem azok gyarapodása vagy számáról. Midőn III. Béla király korában a keleti császárok udvarával gyakoribb érintkezésbe jövénk s hazai képzőművészetünk magasabb lendületet nyert, székesegyházunk kétségkivül sok uj s ép oly becses, mint érdekes műdaraboknak jutott birtokába, mint ezt Sándor püspöknek fentebb bemutatott főpapi gyürüjéből is gyaníthatjuk.* Püspökségünk alapítójának szentté avatása után még kedvezőbb korszak állott be, és Rogerius kanonok már említi is a székesegyház felhalmozódott arany kelyheit, keresztjeit, füstölőit s egyéb arany edényeit, de csak azért, hogy azok megsemmisültét jelezze.* S a szent edényekkel együtt semmisültek meg a még veszendőbb könyvek, öltönyök, szőnyegek.
{66.} A kár mindenesetre nagy volt az elpusztult tárgyaknak már anyaga, de még inkább műbecse tekintetéből. A középkorban – mint Ipolyi oly hiven vázolja – magával a műépítészettel nemcsak a szobrászat és festészet jártak karonfogva, hanem a kisebb művészetek is: az ötvös és kovács, az arany, ezüst, réz és faművektől kezdve minden mesterségek egész a szövésig, és himzésig. Ahol egy basilika vagy dóm épült, ott a szobrász vésűje, a festő ecsetje, az ötvös kalapácsa, a himző tűje, szóval minden művészet és mesterség egész a fényüzésig vetekedett ezen magasztos műalkotmányokat diszíteni.
Igy történt, hogy a középkor egyházi művészetében, kezdve az oltártól egész az ajtókilincsig, a kehelytől a csengetyűig minden egyházi eszköz s edény, szóval az összes bútorzat egy és ugyanazon műizlésnek és műiránynak összhangzó s egyöntetü idomában, s annálfogva a közönséges mesterséget felülhaladó művészei felfogással és tervezettel készült. Elég a műértőnek csak egy ilyen műmaradványt, vagy annak csupán egy töredékét látnia, hogy még most is, századok multával, szabatosan meghatározza annak korát és izlését: annyira magán viseli minden részlet korának műjellegét. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint, hogy minden ily mű, sőt műtöredék, egy-egy műemlék történeti becsével bir.*
A tatárjárás előtti kor műdarabjai pedig annál becsesebbek, mert ma már nemcsak ritkák, hanem sajátságos, a későbbi korok izlésétől sokban elütő idomokat tüntetnek fel. Mint az akkori építészeten, ugy rajtok is az alacsony, zömök, gömbölyü vagy félkörü alakítás az uralkodó; diszítésök változatos, a szinezés gazdag. Általában a byzanczi s román izlésü egyházi eszközök még nagyban emlékeztetnek a keleti egyház szerelvényeinek alakjára s különösen szineire. A feszületek kezdetlegesek, az alakok merevek s modorosak, a kelyhek inkább öblösek. A főpap fövege alig egy arasznyi magas s mint casulája vagy palástja, arany vagy ezüst szövet, sokszor egészen gyöngyökkel kirakva s drágakövekkel ékesítve; leggyakrabban a casulára selyemszálakkal képek himezvék: hazánk védasszonyának, szent királyainknak képei vagy az ur Jézus s a szentek életének jelenetei. A püspöki bot néha csak fa vagy elefántcsont, de művészi diszítésénél {67.} fogva akkor is értékes s fent egyszerü görbülettel végződik. Az albák, valamint általában a fejérnemüek, az oltárteritők, a szentély felöltöztetésére szolgáló függönyök, a papi székek teritői nélkülözik a csipkéket, helyettök himzést vagy ezüsttel átszőtt művészei diszítést viselnek. Gond volt még a misekönyv táblájára is, mely nagyobb egyházaknál érczből, többnyire ezüstből készült s ereklyét foglalt magában.
Az ily szép tárgyak a tatárjárásban mind megsemmisültek; a felszerelés munkáját ujra kellett kezdeni. Lodomér, Imre, Báthori, Meszesi püspökök, Csanád prépost vagy Károly, Nagy-Lajos királyok s a Borsa és Aba nemzetségek tagjai, kik székesegyházunk iránt különben is élénk érdeklődést tanusítának, kétségkivül fedezték a tatárok által okozott hiányokat, sőt székesegyházunk gazdagságát mint birtokokban, ugy műkincsekben is addig még el nem ért fokra emelték. Az e korszakban nyert darabok műbecsökre nézve a legértékesebbek lehettek. Anjou-házi királyaink s az Avignonban székelő pápák közelebb hoztak bennünket a nyugati nemzetek, különösen Olasz- és Francziaország műveltségéhez, s bő alkalmunk nyilt megismerni ama legnemesebb alkotásokat, melyeket a keresztény művészet a XIV-ik század folyamán felvirágzott csúcsives izlésben létrehozott.
De 1406. táján megtörtént ama végzetes sekrestyebeli tűz, s ami szépet és becsest másfél század munkája s áldozatkészsége összegyüjtött, megsemmisült ismét. Arany-ezüst kelyhek, keresztek, ereklyetartók elolvadtak; himzett s irott képek és gyöngyökkel ékes öltönyeink s könyveink hamuvá lettek.*
A nagy veszteség pótlását most Zsigmond király kezdhette meg, folytatták Scolari, Vitéz, Pruisz püspökök, a káptalan kitünőbb tagjai, s adományaik: a kelyhek, az urmutatók, a főpapi fövegek, botok, gyürük még mindig a csúcsives izlés legnemesebb alakításával készültek; a missalék, antiphonalék szintén még kéziratok, de ragyogó szinpompáju czimlapokkal s kezdőbetűkkel; az öltönyök aranynyal-ezüsttel áttört, vagy skófiumos, azaz gyöngyökkel egészen kirakott s közben drágakövekkel ékesített darabok.
Eldődeik példájától nem maradtak távol Szatmári, Thurzó, Perényi püspökök sem, de korukban a műizlés kezd változni; fellép az {68.} ugynevezett renaissance, mely ugy a tudomány, mint a műalkotás terén az ó-classicai, görög és római minták után indult. Az irott könyvek mellett megjelennek a nyomtatottak is s kezdik amazokat a közhasználatból a könyvtári ritkaságok közé szorítani.
Más tekintetben is nagy fordulat állt be. Eddig, mint láttuk, az ország, élén a királylyal, gazdagítá az egyházat: a XVI-ik században változik a szerep s a király, az ország vesz az egyház kincseiből. A mohácsi vészt megelőzött napokban, de a következő években is a hadi költségek fedezése vagy várak kijavítása végett többször hozzá nyultak az egyházak kincseihez.* Izabella királyné, visszatérte után (1556) már egyenesen rájok tette kezét; János-Zsigmond fejedelem pedig még azt is elfoglalta, (1566) mit anyja meghagyott.*
Igy csak azon egyházi szerek kerülték ki, legalább egy időre, az elpusztulást, melyeket a váradi székeskáptalan a két Báthorynál, s talán még más, az ős valláshoz hű férfiaknál elhelyezett. A fejedelmi gondoskodás azonban még e helyeken is felkereste őket s birtokukba jutni törekedett. Nevezetesen Izabella királyné, midőn megtudta, hogy a váradi Szent-Ferencz- és Szent-Domokos-rendűek Bayoni István és János várában, a biharmegyei Bajonban nagyobb mennyiségü egyházi szereket tettek le, nem nyugodott, mig e szereket a jog s a nemesi ház sérthetetlenségének ellenére hatalmasul ki nem csikarta.*
Ami a Báthory András és Miklós hűségére bizott szerelvények nemét, számát vagy értékét illeti: azokról határozottan csak annyit tudunk, hogy értékök ötvenezer magyar forintra becsültetett.* Ez ama kor pénzviszonyai között nagy összeg volt s napjainkban legalább is ötször annyi tőkének felel meg. De, ha nem csalódunk, e kincsekről némi részletes tudósítások is maradtak fenn, melyek figyelmet érdemelnek.
Forgách Ferencz esztergomi bibornok-érsek (1607–1615) értesülvén, {69.} hogy az ecsedi várban nagyobb mennyiségü egyházi ruhák s eszközök hevernek használatlanul, ajánlatot tőn II. Mátyás királynak, hogy azokat megveszi. Erre a királyi kincstár, kétségkivül legmagasb utasításra, meghagyta a bibornok-érsek testvérének, Forgách Zsigmondnak, ki ekkor Kassa s a felső részek kapitánya volt, hogy a kérdéses szereket irassa össze és szállíttassa Kassára. Az összeirás Ecseden 1615. február 1-én történt, s a felvett leltárt vagy annak másolatát megküldék az érseknek, s igy kerülhetett az a Forgách-család levéltárába s evvel legközelebb a nemzeti muzeum könyvtárába.*
E leltár magyar és igy mint nyelvemlék is felette érdekes, mert sok olyan műszavat s egyházi elnevezést foglal magában, melyek már-már kihaltak. Készítői előtt régibb leltár, ugy látszik, nem volt ismeretes, s azért az egyes darabokat ugy irták össze, amint találták, tudniillik ládák szerént. Találtak pedig öt ládát, melyekből kettőnek tartalmát részletesen felsorolják az utolsó darabig: az elsőben 86, a másikban 85 darabot. Csupa kamuka, selyem, bársony, aranyos, gyöngyös, himzett, sokszor «igen gazdagh» dalmatikák, palástok, menték, «oltár elejben való öltözetek» stb. A harmadik ládából csak 15 darabot sorolnak fel egyenként, de hozzá teszik: «ezekben felül holmi stólák, és egyéb nyakravalók (humeralék) és oltári öltözetek vadnak». Hajdan a humeralék is gazdagon ékesített darabok valának. A negyedik láda tartalmát illetőleg már csak az imént idézett szavakat ismétlik, azon hozzáadással, hogy «Graduálok pedigh numero öt.» Végre az ötödik «záros ládában» (tehát a többiek, ugy látszik, nyitottak valának) volt: tizenegy réz kehely, aranyos; egy öreg (nagy) réz kehely «az lába aranyos» és tizennyolcz «réz tányérok aranyosok». Infulákat azonban, bár a bevezetésben ilyenekről is szól, nem említnek.
A leltár tehát nem teljes, sőt a ládák vagy egyes darabjaik hovatartozását sem említi; de a történeti tény, hogy székeskáptalanunk Ecsedbe szállíttatta egyházi kincseit, arra mutat, hogy ezen ecsedi, gazdátlan műkincsek közt, melyek fejedelmi gazdagságu egyházra vallanak Szent-László váradi székesegyházának eltünt szerelvényeit keressük. Azért e leltárt, melyhez még visszatérünk, e czikk végén közöljük.
{70.} Amint Forgácz primás elhunyt, anélkül, hogy az egyházi szerekkel, melyek időközben csakugyan Kassára vitettek, czélt ért volna: Németh Jakab kassai jezsuita sietett Forgách Ferencz utódát, Pázmány Pétert megnyerni, hogy ez egyházi szerek külföldre vitelét, hatán az szándékoltatnék, akadályozza meg.* E végből 1617. márczius 7-én levelet intézett Pázmányhoz, s mellékelte a kérdéses szerelvények jegyzékét latin nyelven, de amely nem fordítása az Ecsedben készült leltárnak, s egészen más felfogással is keletkezett.
Németh látván, hogy némely darabokon fel van irva, vagy a ruhákra varrt papirszeleteken fel van jegyezve az egyház neve, melyhez az illető darab tartozott, jegyzékét tehát két részre osztotta: egyikben azokat számlálja elő, melyeknek volt birtokosa ismeretlen; a másikban pedig az ismereteseket. Ez utóbbiak csak annyiban érdekelnek bennünket, hogy a püspökségünkhöz tartozó váradi és szalárdi klastromok némely szerelvényei is említtetnek köztök, amint azokról már fentebb szólottunk.* Annál inkább érdemes figyelmünkre az ismeretlen illetőségü darabok jegyzéke.
Tizenhárom oltár elé való öltözet (antipendium), a szövet s a diszítés finomságánál fogva oly becsesek, hogy négyet közölök, bár egy már szakadozott, a kassai királyi kápolna szerzett meg magának, hármat az egri káptalan. Harminczhét casula, köztök egy sincs, mely legalább selyem, s gazdagon himzett ne volna; huszonnyolcz palást, kettő drágakövekkel ékesített; kilencz dalmatika hasonló gazdagságuak; négy szőnyeg; öt könyv, melyből négy hártya: egy zsoltáros könyv, melyet Ujlaki Bernát ferencz-rendü szerzetes irt, egy antiphonarium s két graduale; körül-belül husz réz kehely, s ezenfelül számuk meghatározása nélkül: albák, manipulusok, stolák, humeralék, mely utóbbiak közöl, mint a jegyzék említi, öt gyöngyökkel ékes. A fentebb említett leltár mellett közlöm e jegyzéket is egész terjedelmében; egymáshoz tartoznak ugy is, s oly érdekesek, hogy könyvet lehetne rólok irni. A váradi püspökség történetéből pedig nem szabad hiányozniok: oda tartoznak.
{71.} A jegyzékben foglalt műdarabok ismeretlen származásuaknak vannak ugyan feltüntetve, de székeskáptalanunk Ecsedbe szállítá kincseinek egy részét, s ha a jegyzék minden egyébről szóltában csak erről hallgat: jogunk van hozzá, hogy ez ismeretlenekben székesegyházunk kincseit keressük. Az antiphonalék s gradualék talán épen azok, melyeket Pruisz János püspök ajándékozott a székesegyháznak.*
Ugyanitt van helyén megemlítenünk, hogy XVII-ik századi tudósítás szerént 1638-ban (1618?) a székesegyház lebontása alkalmával egy királyi koporsóra is akadtak, melyben drágaköves arany koronát, királyi botot, urmutatókat, egyházi öltönyöket, arany-ezüst rudakat találtak, sőt egy darab, tyuktojásnyi nagyságu, ragyogó gyémántot is.* Ily kincseket ma is találunk középkori egyházak kincstárában, például az egykor lengyelországi Csensztochóban, melyeknek oltárára királyok kormánybotjaikat, hősök kardjaikat, érdemrendjeiket letették s feláldozták; lehettek ilyenek Szent-László váradi egyházában is; mindemellett az idézett tudósítást további adatok felmerültéig csak tartózkodással fogadhatjuk. Hsonlóképen nem bizonyos, de valószinű, hogy szintén a váradi székesegyház tulajdonát képezték egykor ama tárgyak is, melyeket egy 1600-ki leltár Szent-László hermájával s a hozzá tartozó kürttel együtt említ, ugymint: egy nagy, aranyozott ezüst kereszt, egy ezüst füstölő a tömjéntartó csolnakkal, egy ezüst mosdótál és kancsó, két aranyozott ezüst gyertyatartó, két aranyozott ezüstbe foglalt olajtartó szaru,* mely utóbbiak kétségkivül ugyanazok, melyek most, stylszerüleg megujítva, a győri székesegyház kincsei közt őriztetnek. Annyi bizonyos, hogy Szent-László egyházának középkori kincseiből jelenleg egy műdarab, de egy töredék vagy foszlány sincs a {72.} mai székesegyház birtokában. Sőt Szent-László ereklyetartó mellszobrán kivül még létezése is csak négy darabnak ismeretes, s ezekből is kettő nem annyira a székesegyház, mint inkább egyik püspökének birtokát képezte. E két műdarab: Perényi Ferencz misekönyve s főpásztori botja. Az előbbeniről már szólottunk,* s azon alkalommal kifejezők abbeli sejtelmünket, hogy az ifju főpap ama gyönyörü könyvet első miséje alkalmára szerezte. E sejtelem azóta valónak bizonyult: a püspök testvére, Perényi Péter 1522. január 29-én Berthóty Szaniszló sárosi várnagyhoz intézett levelében ugy ir a püspök első miséjéről, mint a mely a legközelebbi napokban meg fog történni.* A főpapi bot ismét arra mutat, hogy Perényi nem elégedett meg a nagyobb egyházi rendekkel: püspökké is fel akarta magát szenteltetni vagy már fel is szentelteté. A bot 1526-ban, tehát Perényi elhunytának évében készült, amikor még nem érte ugyan el a püspöki rendhez szükséges kánoni kort; de ez akadály nem volt elháríthatatlan.
A pásztorbor (IV. tábla) ezüst, aranyozva; öntött, vert és vésett mű, melynek szárát rá vésett körték s pikkelyek diszítik, s legalsó végén, de megfordított irással, a következő feliratot viseli: 1526 Jesus Maria. (6. szám).
A kampó alatt a bot nyaka akanthusz-levelek között hét oldalu oszlopot képez, s az oldalak mindenikén levélcsomókkal diszített ivek alatt a következő jeleneteket látjuk domborműben: 1. Szent-Joákim és Anna találkozása. 2. Az angyal üdvözlete. 3. Szüz-Mária Szent Erzsébetnél. 4. Szüz-Mária a templomban. 5. Jézus a jászolyban. {73.} 6. Jézus a templomban. 7. Jézus az irástudók közt (?). Maga a kampó nyolcz oldalu: hátulsó oldalán indák közt tizenkilencz koronás mellkép ül: Jézus királyi ősei; a mellékoldalon a tizenkét próféta szobrocskája van, a többi oldalakat virág és lombdiszítés fedi. A kampó végéből gránátvirág nyilik, mely felett lángoló és sugárzó dicskör között Szüz-Mária félalakja emelkedik, jobbjában jogart s balján a gyermek Jézust tartva, fején korona; tehát épen ugy, mint a káptalan pecsétjén a székesegyház védasszonya. Végre a Bold. Szüz háta mögött, vastag sodrony keretben, zöld alapon, kék mezőkkel a Perényi czimer áll (7. szám), mely körül sárkány tekerődzik, jeléül, hogy a Perényiek egykor a Sárkány-rend vitézei valának; legfelül pedig a pásztorbot tulajdonosának egyházi méltóságát jelezve, püspöki föveg emelkedik. A bot jelenleg a nyitrai székesegyház drága kincsét képezi.*
A másik két darab, két kis kancsó, ugynevezett ampolna, melyet a középkori egyházi szokás szintén ép oly művészettel, mint pazar gazdagsággal állított elő. Mindkét darab tökéletesen egyenlő; ezüst, gazdagon aranyozott, vert, vésett és áttört mű. (V. tábla.) Talpa, valamint öble izléssel csoportosított körtékből van alakítva, melyeknek tövén drágakövek ragyognak; öntőcsövét hosszu sárkány-kigyó teste képezi; fedele tetején, keresztvilág felett, szárnyas angyalka ül, {74.} alsó része pedig az egyiken A (aqua), a másikon V (vinum) kék zománczos betűvel van megjelölve. Jelenleg a nemzeti muzeum tulajdona, hová Jankovich Miklós gyüjteményével együtt került, aki Totes Izsák ó-budai kereskedőtől, s ez ismét Gróf Bethlen Elek özvegyétől szerezte meg. A Bethlen családhoz, állítólag, a váradi székesegyház kincsei közől jutott,* ami székesegyházunk ismeretes történeténél fogva nagyon is hihető. Jankovich XIV. vagy éppen XIII-ik századi műnek, s királyi ajándéknak hiszi; de csak az bizonyos, hogy mindenesetre fejedelmi gazdagságu kincs, s a csúcsives izlés kései korából származik, sőt a körték jelenléte már renaissance idomot mutat.
Székesegyházunk egyéb szerelvényeiről már csak történeti emlékeink szólanak, de azok is felette hézagosan. Igy értesülünk orgonájáról, mely azon a karzaton állt, hol – tudósításunk szerént – Izabella királyné szokott imádkozni.* Ugyanez a hely lehetett ez, melyet a Chartularium Szent-László oratoriumának nevez,* s mely a szentély közelében, az egyház déli oldalán állhatott.
Az orgona mellé azonban énekeseket s zenészeket is kell vennünk. Az énekesekről már a Chartularium több izben emlékezik; midőn pedig olvassuk, hogy Vitéz János Francziaországból zenemestert hozat,* bizonyosnak vehetjük, hogy a magas műveltségü főpap nem elégedett meg az egyszerü kürtösökkel s dobosokkal s hazai zenészeink síp, trombita vagy lant-játékával, hanem az Olasz- és Franciaországban annyira kifejlett vonóshangszereket is alkalmazni kivánta. {75.} Vitéz kezdeményezését, kivált Mátyás király udvarának a zenészetre is nagy hatása következtében,* ez udvar legállandóbb hive, Pruisz püspök kétségkivül annyira kifejlesztette, hogy az a következő püspökök, nevezetesen a pompaszerető Thurzó, Perényi s Frater György alatt teljesen felvirágozhatott.
Maradtak némi tudósítások a székesegyház harangjairól is. A nyugati tornyok egyikében, ugy látszik, a dél-nyugatiban három harang állt: két középszerü és egy kisebb; az éjszak-nyugatiban pedig kettő, az előbbenieknél jóval nagyobb: az egyiknek átmérője egy öl volt, a másiké valamivel kisebb.* Amazt, mint felirata tanusítá, Pruisz János váradi püspök öntette 1478-ban s a székesegyház védasszonyának tiszteletére Mária nevet adott neki;* a kisebbiknek koronája alatt körülfutó szalagban a négy evangelista neve volt kiöntve s ezek után e két szó: magister Albertus. Ez kétségkivül a harangöntő mester neve.* Ez utóbbi harangok egyike, de hogy melyik? az meg nem határozható, negyven mázsát nyomott.*
A két nyugati toronyból tehát összesen öt harangot ismerünk, de eredetileg ezekben is több lehetett, s mig a keleti két torony állt, kétségkivül azok sem voltak harangok nélkül. Ezekről azonban semmi tudósításunk eddigelé; de bizonyos, hogy a középkorban többet harangoztak, mint napjainkban, a harangok is számosabbak valának: azért találjuk az egyházaknál a harangozók egész seregét.*
{76.} A nagyobb harangok tornyában, tehát az éjszak-nyugatiban, mely inkább a vár közepén, s a főkapuhoz, valamint a tulajdonképeni városhoz is legközelebb emelkedett, – állt az óra, mely, minthogy a nagyobb harangok mellett említtetik,* kétségkivül ütő szerkezettel s a torony külső falán mutató-táblával is birt, amilyen toronyórák már a XV-ik században hazánkban is léteztek. Mikor nyerte székesegyházunk ezen szerelvényét, mely annál költségesebb volt, minthogy kezelése vagy javítása végett, az órások nagy ritkasága miatt, külön mestert kellett tartani vagy messze földről hozatni? adatok hiányában meg nem határozható; de midőn 1487-ben már az esztergomi érseki palotán is találunk órát:* alig lehetséges, hogy legalább ugyanakkor Szent-László váradi egyházának is ne lett volna órája.
A gépies szerkezetü órák előtt, mint mindenütt, ugy kétségkivül Váradon is, napórát használtak, melynek egyik érdekes példánya még ma is látható a zemplénmegyei Gálszécs plébánia-egyházán 1899 (1499) évszámmal.*
«Regestum Vestium Sacerdotalium et infularum, Stolarumque et id genus aliarum, quæ in arce Echied hactenus exstiterunt, iam præsentibus Generosis et Egregys Dnis nimirum Gabriele Pernieszi de Osztophan Sacr. Cæsar. Regiæque Mattis Arcis et Praesidy Echjed Capitaneo supremo, et Joanne Bessenyey delegato Comissario, nec non Reverendo et Clarissimo Viro Dno Joanne Cegledi Pastore Eccliæ Echjedien. Præsente item duobus Castellanis inprimis Benedicto Czokniaj, et Sigismundo Possaj; Duceque militum Pedestris ordinis Thoma nimirum Choruasio et Thoma Gebej, Laurentioque literato Theremi Vice Prouisore et alys quibusdam Præsentibus et descriptarum et obsignatarum ordo et numerus sic sequitur. Anno Domini 1615. Prima die Mensis February.
{77.} I. Egy zöld Publikan* szinő Dalmatika, ki arany fonallal töczöt* és szentek kepei vadnak rajta.*
II. Egy fekete virágos barsony* Dalmatika vont arany kereszt* rajta.
III. Ez is azon forma.*
IV. Ismet ezis azon forma kereszt rajta és kepek.*
{78.} V. Egy zöld barsony Dalmatika.*
VI. Item egy szederies* barsony Dalmatika Asszonyunk Szűz Maria kepe rajta.*
VII. Item egy zöld barsony Dalmatika kepek vadnak az aljan.*
VIII. Egy veres viragos* Dalmatika kepek vadnak rajta.
IX. Veres viragos Dalmatika kepek vadnak rajta.*
{79.} X. Veres viragos barsony* Dalmatika arany kereszt raita.*
XI. Egy fekete barsony arany kereszt raita.*
XII. Zöld sima* barsony Dalmatika.
XIII. Egy veres viragos kamuka* Dalmatika kereszt vagion rajta.*
X4. Item egy veres atlacz* Dalmatika vont arany kereszt rajta.
X5. Fekete virágos barsony arany kereszt rajta.
X6. Egy szek fü szin* viragos barsony Dalmatika vont arani kereszt rajta.
X7. Mas szek fü szin aranias* Dalmatika.
X8. Szederjes* sima barsony Dalmatika aranias kepek vadnak rajta.*
{80.} X9. Ismet* egy viragos vont aranias oltarra valo öltözet.*
20. Egy oltar eleibe valo szederjes tarka öltözet.*
21. Egi sima zöld barsony oltar elejben valo.*
{81.} 22. Ismet egi szederjes viragos kamuka kamsa, cziuklias.*
23. Ismet egy fejer viragos vont arany keresztes kamuka.*
24. Egy oltar elejben valo szederjes vont aranial tarkazott barson.
25. Egy fejer viragos kamuka galleros* czafrangos* kamsa.
26. Mas azon forma.*
27. Item egy viragos fejer kamuka kin giöngiös feszölet* vagion.*
{82.} 28. Egy Szek fü szin Dalmatika keskeny arany prem* rajta.
29. Egj oltar elejben valo fejer ornamentum.*
30. Vgian oltar elejben valo atlacz.
31. Egi egh szin* atlacz kamsa.
33. Egi zöld barsony Dalmatika kin vont arany kereszt vagion.
34. Egi fejer Dalmatika vont arany kereszt rajta.
35. Egi kek* barsony Dalmatika vont arany kereszt rajta.
36. Ismet egi fejer kamuka mente.*
37. Ismet egy czonka uyu* kamuka mente.*
39. Egi zöld Dalmatika, kamuka, arany kereszt rajta.
40. Egy veres viragos barson Dalmatika aranias feszölet* rajta.
41. Item egy Dalmatika aranias viragos veres barsony.
42. Egy oltar elejben valo fejer aranias kamuka.
{83.} 43. Egi fejer vont ezüst* czemölete.*
44. Egy veres viragos czemölet* oltár elejben valo.
45. Egy viragos atlacz kamsa.*
46. Ismet egy fekete atlacz mente.*
47. Egi zöld barsony mente.*
48. Egi zöld barsony oltar elejben valo.
49. Egy oltar elejben valo veres atlacz.
50. Egy fejer kamuka mente.*
51. Item egi zöld kamuka Dalmatika arany kereszt rajta.
52. Ismet egi Narancz szinö* barsony, cziuklias papi öltöző.*
{84.} 53. Egy veres viragos papi öltöny barsony.
55. Egy Narancz szino barsony Dalmatika.
56. Egy fejer kamuka Dalmatika vont arani kereszt rajta.
58. Item egy fejer kamuka Dalmatika, vont arani kereszt rajta.
59. Ismet egy fejer viragos Dalmatika, kamuka.
60. Egy veres viragos barsony oltar elejben valo.
61. Egi Sarga viragos vont arani Dalmatika arani keresztes es aranias boglarkak* vadnak rajta.
62. Fejer kamuka Dalmatika arany kereszt rajta.
63. Egy fejer kamuka viragos Dalmatika.
64. Egy viragos Tabit* oltar elejben valo.
65. Ismet egy veres oltar elejben valo keskeny barsony.
66. Ismet egi kek kamuka Dalmatika kin vont arany kereszt vagion.
67. Egi Zöld atlacz kamsa aranias.*
69. Egi test szin* kamsa aranias.
{85.} 70. Viragos aranias kek atlacz.*
71. Fejer aranias kamuka kamsa.
72. Aranias veres viragos barsony.*
74. Fejer vont ezüstös* oltar elejben valo.
75. Egy veres atlacz oltar elejben valo.
76. Egy fejer viragos kamuka oltar elejben valo.
77. Egy fejer oltar elejben valo aranias kamuka.
78. Ismet egy veres viragos aranias barsony, fekete barsony kereszt rajta.*
79. Sarga* viragos vont arany Dalmatika.
80. Fejer kamuka aranias virágos, oltar elejben való.
81. Egy fekete aranias barsony kamsa.
82. Egy viragos vont arany Dalmatika.
84. Fejer kamuka Dalmatika arany keresztes.
85. Egy oltar elejben valo fejer aranias kamuka.
86. Veres atlacz sima* Dalmatika, arany feszölet* rajta.
Az Masodik ladaban az kik vadnak..
1. Egy veres vont arany Dalmatika, vont arany kereszt raita.
2. Egy fejer viragos vont arany mente.
3. Ismet egy emelt virago* vont arany Palast, kin kamsa is vagion.
{86.} 4. Egy szederjes aranias barsony czonka uyu mente.
5. Item egy fejer viragos vont aranias kamuka, arany kereszt raita.
6. Azon forma vont arany keresztes.
7. Egy vont arany cziuklias Palast igen draga marha.*
8. Egy veres viragos barsony Dalmatika.
9. Ismet egy emelt virágo vont arany Dalmatika, igen szep.
10. Egy viragos aranias fejer kamuka mente.
11. Ismet egy oltar elejben való veres viragos aranjas barsony.
12. Item egy kekkel tündöklő* vont arany Dalmatika, neholt gjöngiös.*
13. Egy veres viragos vont arany mente, emelt virago szep.*
14. Egy zöld barsony Palast, cziuklias.
15. Egy szederjes sima barsony Dalmatika, vont arany kereszt rajta.
16. Egy kek feketeuel* es vont arannial valo Dalmatika.
17. Fejer viragos kamuka, oltár elejben valo.
18. Egy veres viragos aranias barsony mente.
19. Egy veres viragos aranias kamuka Palast, cziuklias.
20. Ismet egy veres feketeuel tündöklő* barsony mente.
21. Item egy veres viragos aranias mente ki igen szep.
{87.} 22. Egy veres feketeuel tündöklő* barsony mente.
23. Egy veres viragos barsony Dalmatika vont aranykeresztes es gjöngiös.
24. Oltar elejben valo fejer vont arany öltözet.
25. Egy kek viragos vont arany kamuka,* kek giöngiös feszölet raita.
26. Egy oltar elejben valo lepedő,* kinek az széle aranias.*
27. Veres aranias barsony Palast.*
28. Egy kek, feketeuel és vont arannial tündöklő Dalmatika, arany keresztes.
29. Egy oltar elejben valo vont aranias Perem.*
30. Egy darab töczöt vont arany, Dalmatikara valo Perem.*
31. Egy oltar elejben valo öltözet, kinek az ket resze* fejer viragos vont arany, veres viragos vont arany.*
32. Egy veres viragos barsony mente cziuklias.*
33. Egy veres viragos vont arany Dalmatika, kin feszölet vagion.
{88.} 34. Igen szep tarka barka,* fejerrel, zöldel tündöklő* barsony mente.
35. Egy kek sima barsony Palast cziuklias, kin vont arani kereszt vagion.
36. Egy niakra való* es mise mondo ruhahoz* szederjes barsony, giöngjös ezüstös, aranias,* kiben egy kő is vagion.
{89.} 37. Egy veres viragos Dalmatika aranjas feszölető.
38. Item egy veres aranias barsony emelt virago igen szep Palast,* kinek az ket szeli töczöt vont arany,* és az kamsaian egy üvegh gomb* vagion, mas aranias gombal.
39. Egy veres viragos barsony Dalmatika feszöletes.
40. Egy fejer viragos kamuka Dalmatika arany kereszt raita stolaiaual* eggiöt.
41. Ismet egy sarga viragos vont arany* Dalmatika, veres aranias barsony kereszt* raita.
42. Egy fejer viragos aranjas Dalmatika kin aranias feszölet* vagion.
43. Egy oltar elejben valo fejer viragos vont arany öltözet.
44. Egy veres viragos kamuka oltar elejben valo.
45. Egy Alba* az kinek az ket vege* és az vya vont aranjas.*
{90.} 46. Ismet egy veres, zöldel tündöklő aranias Palast; cziuklias
47. Ismet egy viragos aranias Dalmatika, kin aranias töczöt feszölet* vagion.
48. Igen szep veres viragos vont aranjas mente.
49. Zöld sima barsony czuklias Palast.
50. Egy szekfü szin* viragos barsony czuklias.
51. Egy szederjes sima barsony Dalmatika, arany keresztes.
52. Egy zöld viragos vont arany Dalmatika, kin aranias töczöt kereszt vagion.
53. Egy darab oltar elejben valo veres vont arany öltözet.
54. Egy fejer viragos kamuka cziuklias.
55. Egy aranias tarka barka* Palast.
56. Ismet egy veres viragos vont arany óltar elejben valo öltözet.
57. Egy giöngiös niakra valo.*
58. Egy szederjes viragos vont arany Palast kin ket gomb* vagion.
59. Egy niakra valo giöngiös zöld barsony.*
60. Mas szinten oljan.*
61. Egy zöld viragos vont arany Dalmatika, arany keresztes.
62. Egi zöld viragos barsony Dalmatika aranias feszölető.
63. Egy veres viragos barson Dalmatika aranias feszölető.
64. Oltar elejben valo szek fü szin aranias barsony ornamentum.
65. Egy tarka barka aranias Dalmatika kin szederjes feszölet* vagion.
66. Egy Alba kinek az szeli aranias.*
{91.} 67. Ismet egy zöld viragos Dalmatika, vont arany keresztes.
68. Egy szegh fü szin atlacz,* kin töczöt aranias kereszt vagjon.
69. Egy szederjes atlacz niakra valo, kin giöngiös Angial kepek vadnak.
70. Ismet egy veres viragos kamuka Palast.
71. Egy sarga vont, viragos oltar elejben valo ornamentum.
72. Harom giöngiös niakra valok, kikben kövekis* vadnak.
73. Egy fejer aranias viragos giöngjös Dalmatika, feszölet rajta.
74. Item egy zöld viragos Dalmatika, kin aranjas töczöt feszölet vagion.
75. Egy oltar elejben vont aranjas szep öltözet.
76. Egy veres viragos vont arany Dalmatika, igen gazdagh.*
77. Negy giöngiös niakra valok szepek.
78. Egy aranias fatiolka.*
79. Ismet egy veres viragos aranias barsony Dalmatika, kin aranias feszölet vagjon.
80. Egy szep niakra valo barsony, giöngjös aranjas.
81. Egi fejer kamuka niakra valo, gjöngjös es köves.*
82. Egy veres vont arany barsony oltar elejben valo, igen gazdagh.
83. Egy veres viragos barsony Dalmatika, kin aranjas töczöt feszölet vagion.
84. Egy veres viragos vont aranias Palast, kin egy gomb* vagion.
85. Egy niakra való, giöngiös.
Az harmadik ladaban az melliek vadnak.
1. Egy zöld aranias viragos atlacz Dalmatika vont arany kereszt raita.
{92.} 2. Egy oltar körniöl* valo, aranjas szeel, keskeny szabasu.
3. Egy oltar elejben valo aranjas öltözet.
4. Egy veres oltar elejben valo sima barsony.
5. Egy Narancz szin* aranjas barsony Dalmatika, aranjas feszölet raita.
7. Item egy veres aranias barsony Palast.
8. Ismet egy veres dufla tafota töczöt arany Premekkel szep igen nagy velum* aki alat Prosuntiot szoktak jarni.
9. Egy sarga emelt, vont arany öltözet, oltar elejben valo.
10. Egy zöld aranias tarka barka Palast.
11. Egy Narancz szin kamuka Palast, belől egh szin* tafotaual bellet.
12. Egy darab zöld barsony oltar elejben valo.
13. Ismet egy darab oltari öltözet, kin aranjas Angial kepek* vadnak.
14. Egy veres aranias viragos barsoni Palast, kin cziuklia vagion.
15. Egy veres barsony fekete emelt virago Palast.
Ezekben feliol hol mi stolak, es egjeb niakra valok es oltari öltözetek vadnak.*
Az negiedik ladaban vad ak eggiet mas öltözetek ugimint Stolak niakra valok. Albak es egiebek. Gradualok pedigh numero öt.*
{93.} Item egy kis Záros ladaban vagion tizen egy rez kelyk* araniasok
Es egy öregh rez keljnek az laba* aranias.
Ismet tizen niolcz rez tanierok* araniasok.
Gabriel Perneszÿ Capitaneus Echidiensis m. p.
Ezek hogi igi legienek enis Cegeltj Janos m. p. tulajdon kezem irasommal es peczietemmel megh. erösitem.
Czokniai Benedek ecdi fő porcolab m. p.
Sigismondus Possaj Supremus Castellanus arcis ecedensis, m. p. (Mindannyi aláirás mellett ép pecsétek.)
Külsején a levéltári jegy: N° 6° Fas. 151.; vörössel pedig: Fasc. Z. N° 220 s ezen irat czim: † Anno 1615: Tertis die Mensis Febr. Echedj Varabol, kiuitetett paramentomoknak, es egyeb Egyhazi Ornamentomoknak Registroma: etc: Áll összevarrott 3 ívből (6 levél), melyből 1 levél tiszta. – Majláth Béla.» Egyházművészeti lap. II. 105. l.
«Paramentorum corum Catalogus, quś incertum, ad quam olim Ecclesiam pertinuerint.
1. Antipendium ex viridi holoserico, cum subductura subrufa. – – Utitur eo Capella suæ Maiestatis Cassoviś.
{94.} 2. Antipendium ex viridi holoserico lacerum, cum lacera subductura. – – Est in Ecclesia pagi Sebesiensis Domini Generalis.
3. Antipendium simplex variorum colorum, ad rubrum magis inclinans, cum alba subductura. – – In Ecclesia pagi Ossiko Domini Generalis.
4. Antipend. ex holoserico rubro, vetus, scuta aurata habens intexta per totum, cum suffultura nigra. – – In Ecclesia pagi Sebes Dni Generalis.
5. Antipend. ex serico rubro, refertum floribus et scutulis ex auratis filis, presso et elevato opere textis, cum alba suffultura. – – In Capella Regia Cassoviś.
6. Antipend. ex holoserico rubro, cum grandibus scutis ex auratis filis, textis opere presso et elevato, cum subductura subrufa. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
7. Antipend. ex rubro holoserico cum alba subductura. – – In pago Bartosfalva dni Generalis.
8. Antipend. ex holoserico rubro, opere presso et elevato textum, es auratis filis, cum subductura cærulea. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
9. Antipend. attritum ex holoserico variorum colorum, cum octo tabulis et suffultura cærulea. – – In pago Wisk Dni. Generalis.
10. Antipend. longum ex frustis holoserici cinerei coloris et frustis materiæ textæ, ex auratis filis, presso et elevato opere, cum subductura rufa. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
11. Antipend. album ex damascena, cum intertextis scutis ex viridi serico et auratis filis, detritum, cum rubea subductura. – – In Sacello Regio Cassoviś.
12. Antipend. album ex damascena, cui intertexta sunt magna scuta ex auratis filis per totum, cum suffultura rufa. – – In Regio Sacello Cassoviś.
13. Antipend. album ex damascena, scutulata auratis filis cum rufa subductura. – – In Szécsény claustro Franciscanorum.
14. Casula ex holoserico Cæruleo, mixto cum stamine ex auratis filis, presso et elevato opere, Cum rufa subductura. Crux a tergo habet B. Virginem cum infante Jesv et duobus sanctis, Infra B. Virginem {95.} sunt alij duo sancti, acupicti coloribus diversis in aurata textura. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
15. Casula alia, similis priori per omnia, Excepto, quod in Cruce sit s. Petrus, ex eius utraque parte est Annuncians Angelus et B. Virgo, Infra s. Petrum sunt duo alij Apostoli. – – In Regio Sacello Cassoviś.
16. Casula ex holoserico cæruleo, attrita, cum subductura subrufa. Crux habet B. Virginem cum infante, supra quam et a lateribus sunt tres Aneli acupicti rudi opere, Infra eos sunt duś Virgines.– – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
17. Casula detrita ex holoserico cæruleo, cum subductura cærulea. Crux texta est ex auratis filis et vario serico, lata tres digitos. – – Domi in Cista.
18. Casula ex holoserico violaceo, cum subrufa subductura. Crux est ex auratis filis, simpliciter texta, in eius summitate est Purificatio B. Virginis acupicta. In lateribus Annunciatio B. Virginis. Paulo infra sunt alia mysteria B. Virginis, ruditer texta. – – In pago Herknecht (helyesben: Hertnek) Dni Generalis.
19. Casula ex violaceo et rubro serico, detrita. Crux habet B. Virginem cum Jesulo, cum aliquot Virginibus acupictis ad basin Crucis. – – Domi in Cista.
20. Casula ex violaceo holoserico florigero, cum subductura subrufa. Crux habet s. Franciscum, cum duobus fratribus lateralibus. Infra est S. Clara et S. Augustinus acupictus opere simplici. – – In pago Ossiko Dni Generalis.
21. Casula detrita ex holoserico Castenei coloris, cum alba subductura. Crux habet Visitationem B. Virginis, Paulo infra Adorationem trium Regum et alia tria mysteria vitś Christi. – – In pago Sebes Dni. Generalis.
22. Casula detrita ex holoserico Castanei coloris sine Cruce. – – Domi in cista.
23. Casula ex Violaceo holoserico, cum stamine ex auratis filis florigeris, elevato et presso opere textis, cum subductura subrufa. Crux superne habet S. Michælem Archangelum cum lateralibus Gabriele Archangelo et B. Virgine, Infra sunt S. Jacobus et s. Rochus acupicti simpliciter. – – Domi in cista. {96.}
24. Casula detrita ex Cæruleo holoserico, cum stamine ex auratis filis per totum, elevato et presso opere texta, cum alba suffultura. Crux est ex fimbria aurata unius circiter digiti latitudine. – – Demi in cista.
25. Casula Viridis ex serico Atlasz, cum subductura subrufa. Crux habet simplici opere Christum, vulnera ostentantem sua, cum lateralibus Angelis duobus, Infra habet alios duos sanctos. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
26. Casula Viridis ex damascena, cum subductura cærulea attrita. Crux habet s. Paulum cum flosculis, simpliciter acupictis circumquaquc. – – In pago Wisk Dni. Generalis.
27. Casula Viridis ex Damascena, scutatim texta argenteis filis per totum. Crux est ex holoserico violaceo, cui intertexta sunt fila aurata, presso et elevato opere. – – In pago Sebes Dni. Generalis.
28. Casula Viridis ex Damascena, cum subductura subrufa. Crux habet depositionem Christi ex Cruce, Infra sunt Vestigia ascendentis Christi, cum alio sancto. – – In pago Bartosfalva Dni. Generalis.
29. Casula Viridis ex holoserico florigero, cum subductura subrufa. Crux habet Crucifixum, infra et circa eum sunt tres angeli, a latere duos latrones crucifixos habet. Infra sunt Judśi, B. Virgo et Joannes Christum deplorantes; opus simplex. – – In pago Ossiko Dni. Generalis.
30. Casula Viridis ex serico cuius stamen est ex auratis filis presso opere, subductura subrufa. Crux a tergo est eiusdem materiæ, cum bracteolis acutis, auratis, dependentibus et bullis. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
31. Casula Viridis ex holoserico florigero, cum subductura cærulea. Crux est Grśco opere facta ex aureis filis, in summitate eius est B. Virgo, Infra est S. Basilius, cum collateralibus duobus sanctis, Postea est S. Athanasius, S. Nicolaus et S. Georgius M. – – In Claustro Franciscanorum in Szecheny.
32. Casula alba ex holoserico, cum intextis floribus et scutulis ex auratis filis et rubro serico, cum suffultura subrufa. Crucem nullam habet. – – In pago Sebes Dni. Generalis.
33. Casula alba attrita ex Damascena, cum subductura subrufa. Crux habet S. Paulum in summitate, In lateribus B. Virginis Annunciatonem, {97.} Infra sunt alij tres Sancti acupicti. – – In Claustro Franciscanorum in Szecseny.
34. Casula alba ex Damascena, cum subrufa subductura attrita. Crux simplici opere habet superne Crucifixum, a latere duos Angelos, sanguinem excipientes, Infra S. Joannem et B. Virginem, In basi Virginem sanctam. – – Domi in Cista.
35. Casula alba attrita ex Damascena, cum subductura subrufa. Crux habet B. Virginem opere simplici. A lateribus et infra alios quoque sanctos acupictos. – – In pago Bartosfalva. Dni. Generalis.
36. Casula alba ex Damascena, subduct. subrufa. Crux habet in basi S. Barbaram, paulo superius S. Stephanum, deinde alium S. Episcopum. In transuersa cruce est Annunciatio B. Virginis. In summitate est quidam sanctus acupictus. – – In pago Ossiko Dni. Generalis.
37. Casula alba ex Damascena, subduct. subrufa. Crux habet opere elevato Christum Crucificum, supra eum est Pater et Spiritus sanctus. In basi Crucis est S. Georgius hastatus, conculcans Draconem. – – In pago Herknecht Dni. Generalis.
38. Casula alba lacera, ex Damascena cum Cruce, in qua est S. Christophorus et a lateribus et infra alios quatuor sanctos (igy).– – Domi in cista.
39. Casula alba ex serico Atlasz, cum nigra subductura, vetus. Crux habet Crucifixum simplici opere. In basi est Calvaria mortui. – – Domi in Cista.
40. Casula rubra ex holoserico florigero, cum argentatis filis texto scutatim. Subduct. subrufa. Crux habet S. Paulum primum Eremitam, cum crucula in manu. A latere et infra habet quatuor alios Sanctos acupictos presso opere. – – In pago Hertnek Dni Generalis.
41. Casula rubra ex holoserico florigero, subduct. subrufa. Crux habet Crucifixum super ramum, ex auratis filis textum. In basi Crucis ramalis est Calvaria defuncti acupicta. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
42. Casula rubra ex holoserico florigero, aspersa passim auratis rosulis intextis, subduct. cærulea. Crux habet Crucifixum, supra quem est pelicanus. A latere utroque Crucifixi est S. Joannes cum B. Virgine. {98.} In basi est S. Maria Magdalena cum Euangelista. – – In Regio Sacello Cassoviensi.
43. Casula rubra ex holoserico florigero, aspersa hinc inde floribus et rosis auratis, subduct. cærulea. Crux est simplex, habens Crucifixum cum duobus sanctis utrinque et tribus alijs sanctis sub Cruce. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
44. Casula rubra ex holoserico, scutulata per totum filis auratis, subduct. alba, Non habet Crucem. – – In Claustro Szeczeny Franiscanorum.
45. Casulo ex serico flavo et rubro scutulatim texta, cum alba subductura. Caret Cruce. – – In Welyke pago Dni. Generalis.
46. Casula rubra ex holoserico florigero et scutulato, subduct, subrufa. Crux habet Crucifixum, super arbore virescentem, simplici opere, Infra est B. Virgo, S. Joannes et S. Magdalena. – – In Bartosfalva pago Dni Generalis.
47. Casulo rubra ex holoserico, scutulatim argentatis filis texto, subduct, est subrufa. Crux est ex nigro holoserico. – – In Sebes pago Dni. Generalis.
48. Casula nigra ex holoserico, attrita, cum stamine rubro florigero, subduct. subrufa. Crux est ex fimbria sericea rubra, trium digitorum latitudine. – – In Bartosfalva pago Dni Generalis.
49. Casula nigra, præcedenti per omnia similis, præter Crucem, quæ est ex fimbria texta ex serico et auratis filis, cum hac inscriptione; Spera in Deo. – – In Ossiko pago Dni. Generalis.
50. Casula alba ex damascena scutulata auratis filis, cum suffultura ex viridi tafetta. Habet 5 Circulos in Curce, in quibus sunt B. Virgo, Annunciatio, Joannes Bapt. et alius sanctus. – – In Szeczeny claustro.
51. Pluviale viride, breve ex Rassa, lacerum, subduct. alba. Cappa est violacea, cum nodo simplici, ex viridi serico. – – Domi in cista.
52. Pluviale viride ex serico cum flosculis ex rubro ac cæruleo serico et auratis filis ornatum. Subduct, viridis. Cappa est rubra, sine nodo dependulo. – – Domi in Capella Regia Cassoviensi.
53. Pluviale ex auratis filis cum stamine ex serico albo, subduct. rufa. Cappa est ex holoserico viridi, cuius stamen est auratum filum. Caret nodo dependulo. – – In Herknecht pago Dni Generalis. {99.}
54. Pluviale rubrum simplex et curtum ex Rassa, subduct. alba. Cappa ex viridi serico, sine nodo. – – Domi in cista.
55. Pluviale rubrum ex holoserico, ex auratis filis elevato et presso opere texto, subduct, est subrufa. Caret Cappa. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
56. Pluviale variorum colorum ex serico et auratis filis varie exornatum, subduct. subrufa. Cappa est ex auratis filis cum fundamento albo, habet globum magnum oblongum ex crystallo una cum nodo ex viridi serico cum Penicillo. – – In Herknecht pago dni. Generalis. (V. ö. fentebb 89. l. 38. szám.)
57. Pluviale ex alba Damascena, cum scutis viridi rubroque serico atque auratis filis ornata, subduct. subrufa. Cappa eiusdem coloris est, cum Nodo ex auratis filis simpliciter texto. – – Domi in Capella Regia Cassoviensi.
58. Pluviale album ex Damascena, subduct. subrufa. Cappa habet nodum ex auratis filis et peniculo sericeo oblongo. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
59. Pluviale album ex Damascena cum rubra subductura. Cappa habet acupictos serico vario et auro duos sanctos Episcopos. Item Nodum ex auratis filis et rubro serico, cum peniculo oblongo. – – In Agriensi capitulo Jaszoviś.
60. Pluviale ex alba Damascena, cum subduct. rubra. Cappa habet parvum Nodulum ex auratis filis et dependulum peniculum sericeum. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
61. Pluviale album ex Damascena cum subduct. subrufa. Cappa caret nodo. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
62. Pluviale album ex Damascena, detritum, cum subduct. subrufa. Cappa amisit omne ornamentum. – – Domi in cista.
63. Pluviale ex nigro holoserico cum stamine rubro, quod hinc inde auratis pomis intextis est ornatum. Subduct. est subrufa. Cappa est sine nodo. – – In Capitulo Agriensi Jaszoviś.
64. Pluviale aliud priori per omnia simile. – – In Agriensi Capitulo.
65. Pluviale rubrum ex Rassa, cum alba subduct., simplex sine cappa. – – Domi in cista.
66. Pluviale album ex Damascena, cum alba subduct. Cappa est {100.} ex rubro holoserico, ornato auratis filis in modum scuti. Nodus est ex auratis filis et serico vario textus, cum peniculo sericeo. – – Domi in cista.
67. Pluviale rubrum ex holoserico florigero cum rosulis auratis et viridibus sericeis hinc inde dispositis ornatum. Subduct, subrufa. Cappa est ex serico variroum colorum texta et ornata rosulis auratis interspersis. Cum Nodo magno ex auratis filis est serico rubro texto et peniculo sericeo propendenti. – – Domi in Capella Regia Cassoviensi.
68. Pluviale rubrum ex holoserico florigero cum scutis et rosulis auratis opere presso bene dispositis. Subduct. viridis. Cappa est eiusdem materiei, sine Nodo. – In Bartosfalva pago Dni. Generalis.
69. Pluviale album ex Damascena, detrium, cum subduct. subrufa. Cappa est sine nodo. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
70. Pluviale album ex undulata, detritum, cum fusca subductura. Cappa est rubra simplicissima. – – Domi in cista.
71. Pluviale album ex Damascena, detritum, cum rufa subduct. Cappa est sine nodo. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
72. Pluviale violaceum, textum scutulatim auratis filis, subduct. cærulea. Cappa habet duos globos ex lapide cinerei coloris, cum peniculo sericeo propendulo. – – In Regio Sacello Cassoviensi. (90. l. 58. sz.)
73. Pluviale nigrum ex holoserico, cum aurato fundo, partim elevato, partim presso opere scutulatim texto. Subduct.subrufa. Cappa est ex rubro serico, et auratis filis textum flavioque serico. Caret nodo. – – In Regio Sacello Cassoviensi.
74. Pluviale Cæruleum ex Damascena, scutulis ornata ex filis auratis, iam detritum. Subduct. cærulea. Cappa est sine nodo. – – In Sebes pago Dni. Generalis.
75. Pluviale Castanei coloris ex Damascena, detritum, subduct. ex serico cæruleo, lacero. Caret Cappa. – – Domi in Cista.
76. Pluviale Castanei coloris ex holoserico, detritum; alba subduct. Cappa est cum penicillo sericeo pendenti. – – Domi in cista.
77. Pluviale cæruleum ex serico, rufa subduct. Cappa est ex nigro holoserico. cum fundamento florigero rubro et scutulis auratis. Globus ex lapide cinerei coloris et peniculum sericeum pendentem habet. – – In Ossiko pago Dni. Generalis. {101.}
78. Pluviale parvum lacerum ex cæruleo serico, cum male auratis filis olim textum. Subductura cærulea, sine Cappa. – – Domi in cista.
79. Dalmaticæ duæ ex rubro holoserico, cum fundamento ex auratis filis elevato et presso opere eleganter texto. Subduct. subrufa. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
80. Dalmatica alba ex Damascena cum subduct. subrufa. Manicæ habent fimbrias ex serico rubro, tres digitos circiter latas. – – Domi in cista.
81. Dalmatica alba ex Damascena, subduct. rufa. Manicæ habent fimbrias ex holoserico rubro, duos digitos latas, striatim texto. – – Domi in cista.
82. Dalmatica rubra ex holoserico cum fundamento ex auratis filis pressim texto. Subduct. subrufa. – – In Agriensi Capitulo Jaszoviś.
83. Dalmaticæ duæ nigræ ex holoserico, laceræ, quarum stamen ex rubro serico est. Habent sparsim intermixtas rosas auratas opere presso. Subduct. subrufa. – – In. Agr. Cap. Jaszoviś.
84. Dalmaticæ duæ albæ ex Damascena scutulatim auratis filis intertexta eleganter. Subduct. subrufa. – – In Agr. Cap. Jaszoviś.
85. Dalmatica viridis ex holoserico, detrita, cum subduct. cærulea. – – Domi in Cista.
86. Dalmatica nigra ex serico, cum subduct. nigra. – – In Claustro Szecheny.
87. Dalmatica rubra ex holosericó, mixto hinc inde viridi serico, cum fundamento ex albo serico. Alicubi etiam inspersum est holosericum violaceum et luteum. Subduct. cærulea. – – In Claustro Szeczeny Franciscanorum.
88. Peristromata duorum colorum, albi et rubri, ex Damascena, cui ex auratis filis scutulatim intextś sunt pulchrś formulś Duas albas tabulas habet, duas rubras. Est longitudine unius hominis, attritum. – – In Sacello Regio Cassoviś utuntur eo pro suggestu ornando.
89. Peristroma alterum, simile priori, præter longitudinem, quia hoc superat illud longitudine. Caret subductura, attritum. – – In Cassoviensi Sacello.
90. Fimbria quædam Peristromatum prædictorum ex simili materia, longa 10 circiter ulnas. {102.}
91. Peristroma aliud textum ex meris auratis filis presso et elevato opere scutulatim. Immixtus est etiam violaceus color inter formulas. Subduct. est ex serice cinerei coloris, Latum ext 4 circiter ulnas, longum quinque. – – In Cassoviensi Sacello regio.
92. Libri sunt quinque: Alexandri de Hales tomus unus. – – Domi in cista.
Quatuor libri in membrana scripti, videlicet:
93. Psalterium Davidis, scriptum a fratre Bernardino de Ujlak Franciscano. – – In claustro Szecheny Franciscanorum.
94. Antiphonarium de sanctis. – – In regio sacello Cassoviensi.
95. Gradualia duo valde mutila in initio et fine; ita ut vix dimidius liber supersit uniuscuiusque. – – Domi in cista.
Quædam ex Casulis habent suas stolas, Manipulos et Humeralia; quædam alterutrum horum habent; pleræque nec stolas, nec manipulos, nec humeralia habent. Vix quinque Humeralia sunt margaritis ornata, reliqua sunt simplicia.
Albæ sunt pauculæ et illæ ipsæ vetustate semiputrefactæ, pleræque omnes laceræ. Meliusculæ in Parochias Dni. Generalis sunt distributæ.
96. Calices dicuntur esse Viginti circiter, ex Cupro, inaurati. Eorum plerique carent patenis aut sunt compressione læsi. – – Domi in Cista.» – Knauz N: Régi egyházi ékszerek. Magyar Sion. II. 218–227. ll.
| A székesegyház ereklyéi s ereklyetartói. | TARTALOM | Sirok és sirkövek. |