{378.} CZIBAK IMRE és MACZEDÓNIAY LÁSZLÓ.
1526-1536.


FEJEZETEK

I.

A CZIBAK NEMZETSÉG. – CZIBAK IMRE SZERZETESI FOGADALMA. – TOMORI ŐT A KALOCSAI ÉRSEKSÉGRE AJÁNLJA. – A KOLOS-MONOSTORI APÁTSÁGOT NYERI, MAJD A VÁRADI PÜSPÖKSÉGET. – HÜSÉGE AZ ŐSI HITHEZ S JÁNOS KIRÁLYHOZ. – AZ UTÓBBINAK ÁLDOZATÁUL ESIK.

Váradra a mohácsi vész után uj idők jövének s megváltoztaták a város és vidéke arczulatát. A pálya megfutásához, mely Szent-László városát a pusztaságból a teljes kifejlődés magaslatára emelte, négy évszázad kellett: ugyanannyi évtized elég volt, hogy megtegye azon utat – visszafelé.

Mohács után ketté szakadt a haza, a trón, a vallás; ketté tört Várad püspöki botja is.

Amint két királya lett az országnak, két püspöke lőn Váradnak. Az egyiket kinevezte János király, a másikat Ferdinand király.

Midőn Zapolyai Jánost a székesfejérvári gyülés (1526. nov. 10.) királynak kiáltotta ki s megkoronázta, s az uj király udvara s országa méltóságait hivei között szétosztá: a bihari főispánságot a váradi püspökséggel Czibak Imrének adományozá.*„Temesvariani autem Comitis et praefecti dignitate ... . adiuncto simul Episcopatus Varadiensis titulo, Emericum Cibacum cohonestavit.” ISTVÁNFI M: Historia. IX. 134. 1. Czibak Imre azonban, mint alább idézendő leveleiből látni fogjuk, magát mindig csak bihari főispánnak czimezi.

{379.} A Czibak nemzetséget Istvánfi óta (1538–1615) olasz származásunak irja történelmünk, ami lehetséges, de nem eléggé indokolt; Istvánfi korában ama származtatás alapjaul elég volt az olasz Cibo s a magyar Czibak családnevek véletlen hasonlósága.*„Is [Czibak] ex Ciboa familia Ligustici generis in Italia perillustri oriundus” a Massay-akkal együtt „quod ex eorum vetustis literarum monumentis clarius constare perhibetur.” ISTVÁNFI M: i. h. tehát ő is csak hallomásból irt. De a Czibak nemzetség czimere mást mutat. E czimer főjelvénye, mint az alább látható metszet is előtünteti, épen ugy három fog, mint a Gutkeledek czimerén, a különbség csak az, hogy ezeknél a három fog balra, a Czibak czimeren jobbra néz. A főjelvények közössége pedig a czimertan szerént közös eredetre vall.

Annyi bizonyos, hogy a Czibakok 1330-ban már osztoznak biharmegyei birtokaikon,*A birtokok: Szeghalom, Csekmő, Begécs; Irász, Péntekülése, Bökény. Gr. Csáky-család kassai levéltára. 339. l. – 1335-ben ismét, mint Czibak-féle birtokok szerepelnek: Palota, Mindszent, Marja, Vadász, Szőreg, Keszteg. Esküllő, Ürgeteg, Czéczke, Fancsika, Körtvélyes, Kurthasteleke, Kerekliget legnagyobb részt szintén Biharmegyében. If. Bölönyi S. levéltára. s ez időtől kezdve mint egy népes és több ágra szakadt nemzetség tagjai szerepelnek Biharmegye történetében, viselik annak tisztségeit.*

Birtokaik után Géresi, Palotai, Mindszenti, Szőregi előneveket viselének, s osztályos atyafiak valának az Esztári, Marjai családokkal. Nemzedékrendök még eddig nincs összeállitva; ehez szolgálhat adalékul a következő családfa-töredék:

Cybok

Cybok
Mihály 1335. János 1335.
László 1382–1403.
Imre. Mihály. László 1437. János de Szőrey 1437.
Osvát de Palota 1457. Ferencz 1495.
Lukács. János de Géres 1495.

András de Géres bihari alispán 1534. 1552. Imre püspök 1526. Péter de Palota 1552. Források: If. Bölöni S. levéltára. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Monial Budens. 4. 36. 37. – Monial. Poson. 62. 48. – N. R. 847. 48. – Dical. Conscript. VIII. 1–72. – Csanád-egyházmegyei adattár. IV. 42.

{380.} Czibak Imre a Palotai ágból származott, mely a Várad melléki Palotáról (ma Ó-Palota puszta) irta magát. Életének első korszaka még ismeretlen: midőn először feltünik, Zapolyai János udvarában látjuk.

Régi családjaink fitagjai alig hogy a gyermekkorból kiléptek, rendszerént előkelő urak szolgálatába álltak, hogy azoknak udvara s táborában vitéz hadfiakká képezzék magokat. Ily czél vezette kétségkivül Czibak Imrét is igen korán Zapolyaihoz, mint. különben is rokonához, kinek apródja vala.*„Rex Joannes mandavit uno famulo nepoti, nomine Chibak, qui condam ab adolescentia serviebat ei, et etiam episcopatum Varadiensem regebat. És ismét: „Dominus Emericus Cybak ... nepos erat Regi Joanni, ab adolescentia sua in multis fideliter quod servivisset sibi.” SZERÉMI GY: Emlékirata. 165. 324. ll. Később valószinüleg Zapolyainak közvetitésére Erdélybe ment Tomori Pál fogarasi várnagy (később kalocsai érsek) oldalához, ki nemcsak ügyes hadnagy vala, hanem a politika s a pénzügy terén is jó hirnek örvendett. Tomori mellett részt vőn mind a fellázadt székelyek (1506), mind a törökök ellen viselt hadjáratokban.*FRAKNÓI V: Tomori Pál élete. Századok. 1881. évf. 725. l. 1514-ben is egyik legelseje vala azoknak, kik a Várad vidékén garázdálkodó kereszteshadat szétverék.*ISTVÁNFI M: Historia. [1622.] V. 70. l. Itt ősi tüzhelyét is védelmezé.

Ezentul Czibak Imrét, bár a királyi udvar és Zapolyai pártja közt az ellentét napról-napra élesebb lőn, mindemellett nem Zapolyai, hanem a király szolgálatában, sőt magában a királyi udvarban találjuk.*1525. január 28-án mint kapitány, de nincs kitéve, hogy királyi udvari vagy mezei kapitány volt-e? a királyi kincstárból felvesz hétszáz forintot 32 denárt. Magyar történelmi tár. XXII. 66. I. – 1526. jun. 21-én „Emericus Czybak aulae Regiae majestatis familiaris.” ENGEL J. K: Monumenta Ungarica. 222–3. ll.

{381.} Czibak tehát, mint az eddigiekből látható; nem készült a tudományos, és még kevésbbé az egyházi pályára; de birtokában volt ama gyengéd bensőségnek, melyet rendszerént a vallásos nevelésnek s első sorban az édes anyának köszönhet a gyermek.

Valahol hadjárataiban vagy, mint hadnagya Tomori Pál, a magán élet körében oly viszonyok közé jutott, hogy azoknak megrenditő hatása alatt fogadalmat tőn, hogy bucsut vesz a világtól, és Szent-Ferencz szerzetébe lép. Fogadalma teljesitésére azonban nem vala elegendő lelki ereje.

Aggodalmak kinozák s oly heves küzdelmeket állott ki önmagával, hogy feje zugni kezdett s egész éjszakákon át nem alhatott. Végre a pápához fordult, kérve őt; hogy miután heves főfájása miatt különben is alkalmatlan a kolostori életre, mentse fel fogadalmától, igéri egyébként, hogy a világi papság soraiba lép s az egyházi rendeket felveszi.*FRAKNÓI V: Tomori Pál élete. Századok. 1881. évf. 725. l.

Ez a végzetes 1526. év elején történt, s Czibak Imre belépése a papi rendbe annyira elhatározott vala, hogy midőn Tomori Pál a kalocsai érsekségtől felmentetni kérte magát, Czibak Imrét ajánlotta maga helyett az érseki s főkapitányi tisztre.*„colocense [Tomori] fa pensero, si lassa lo Arcivescovado e Capitanato, de metter costui [Czibak] in loco suo.” A pápai követ jelentése Rómába. FRAKNÓI V: Tomori Pál élete. Századok. 1881. évf. 725. l. 2) jegyz.

Tomori lemondását, mint tudjuk, sem Budán, sem Rómában el nem fogadák. Mi sorsa lőn Czibak emlitett folyamodványának? nincs rá adatunk, de aligha nem ugy járt, mint a Tomorié. Erre látszik mutatni azon körülmény is, hogy II. Lajos király még ugyanazon év május 31-én szerzetesi javadalommal tüntette ki Czibakot, a kolos-monostori apátságot adományozván számára.*„1526. feria quinta in festo SS. Corporis Christi Petro Was adolescenti Regiae Majestatis per suam Majestatem ad occupandan Abbatiam de Kolosmonostra et manibus Domini Emerici Cybak consignandam misso.” ENGEL J. K: Monumenta Ungarica. 194. l.

{382.} Ez adománynak azonban nem soká örvendhetett. Két hónap mulva megtörtént a mohácsi csata, melyben Czibak Imre királya kiséretében szintén részt vett, de ő szerencsésen megszabadult. Erre ismét két hónap mulva megint királyi udvarban volt, Zapolyai Jánosnál. Az elvi hütlenség, a párt-cserék kora volt ez, de Czibak Imre Lajos király udvarában is hive lehetett régi ura s rokonának, Zapolyainak.

Ez Czibak hüségét, mint, láttuk, a váradi püspökséggel jutalmazta meg.

Hogy férfiak, kik egészen az egyházi renden kivül állottak, sőt még a törvényes kort sem érték el, nyerjenek főpapi méltóságokat, az, mint láttuk, annak előtte sem volt szokatlan; de épen gyakori lőn később, midőn főpapjaink nagy része a kiséretökben volt ifjabb egyháziakkal Mohácsnál lelték halálukat.*„Episcopatus fere omnes a militaribus, profanisque hominibus ... hinc inde distracti erant.” ISTVÁNFI M: Historia. XII. 193. l. Czibak Imre épen ugy megnyerheti, mint Perényi, Szatmári stb. a római megerősitést, ha János király koronája s evvel apostoli joga nem válik kérdéssé; igy azonban mind a János, mind a Ferdinand által kinevezett püspökök megmaradtak ugyan méltóságaikban, de a szentszék megerősitése nélkül.

Czibak Imrét is kineveztetésétől kezdve „püspök”-nek, „főtisztelendő”-nek hivta a világ;*Kortársa VERANCSICS A: Összes munkái. I. 71. és 149. ll. – Mosóczi Z: Decreta. 791. 1. – Nadányi Krisztina, Kállai Jánosné, midőn 1532-ben végrendeletet tőn, fiainak, Pál és Farkasnak gyámjait felkérte, hogy „pro defensione autem eligant magnificum dominum Emericum Chybaeh, episcopum Waradiensem.” Kállay-család levéltára. – 1534-ben pedig János király azon pert, mely Rakovicza Péter, karán-sebesi biró s kis-kállai Vitéz János, a király főember szolgája közt „occasione matrimonii dominae sororis eiusdem Joannis Withez dudum suborta fuerat ... . reverendo domino Emerico Czybak episcopo Waradiensi ac consiliario et locumtenenti nostro Transilvano” adja ki elintézés végett. „Datum Budae in festo Nativitatis b. Joannis bapt. [jun. 24.] 1534.” Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 958. 8. leveleiben ő is mindig püspöknek {383.} irja magát,*Leveleinek kezdete rendszerént a következő: „Nos Emericus Czybak de Palotha Episcopus Waradiensis et Comes Perpetuus Byhoriensis.” Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 907. 4. – Esztergomi primatialis levéltár: 3. 47. U. – Azon levelét pedig, melyet „ex arce nostra Waradiensi Dominica proxima ante [festum] Joannis Bapt. [jun. 22.] anno 1533.” Pesti Fekete Bálint özvegyének érdekében a kassai tanácshoz intéze, igy irta alá: „Emericus Czybak Episcopus Waradiensis m. p.” Kassa városa levéltára: 1577. és amit Báthory István, erdélyi vajdának irt, hogy ő „püspöki tekintélylyel müködik”*„ego, qui pastorali fungor auctoritate” Akademiai kézirattár: Tört. 79. aaa. azt haláláig gyakorlatilag igazolá.

Birta az összes püspökségi javakat; Várad főpapjainak palotájában, a váradi várban lakott, melyet némelyek szerént ujból meg is erősite;*„De Cybako tradunt, quod ipse moenibus Castrum [Várad] cinxerit.” BÉL M: Comitatus Bihariensis. Esztergomi érseki könyvtár: Batthyány-kéziratok. a püspökség nemeseinek s jobbágyainak adományokat s szabadalmakat osztogatott,*1533-ban nemes Györgynek, kárándi vajdának Ilyeházán egy nemes házhelyet ad azon szabadalommal, hogy évenként egyszer Nagyboldogaszszony-nap utáni vasárnap ugyanott vásárt tarthasson „simul cum uno foro annuali Nedelye vocato.” Országos levéltár i. h. – 1534. május 31-én Déván kelt levelével pedig Várad-Velenczén lakó szabójának, István mesternek Szálka falubeli házhelyét szabaditja fel. Esztergomi levéltár, i. h. kanonokokat nevezett ki s közőlök Székesfejérvári Fülöp, egyházi jogtudort, mint püspöki helynököt az egyházmegye kormányával bizta meg:*Kállay-család levéltára. káplánokat tartott maga körül, mint azon Pétert is, ki később egyik oka lőn halálának; részt vett az isteni tiszteletekben s korának vallási küzdelmeiben.

Utóbbi müködését közelebbről ismernünk mindenesetre a legérdekesebb lenne, de részletes tudósitások nem maradtak reánk; csak általánosságban emlitik részént egykoru, részént későbbi irók majd szigorát, majd szelid, békéltető modorát, melylyel az uj tanok {384.} hirdetői s követőivel bánt, melynek eredménye lőn, hogy egyházmegyéjét a vallási szakadástól vagy épen zavaroktól meg is őrizé.*„fuit per omnem vitam vir pius et gravis, rexitque Episcopatum Varadiensem per multos annos, quamquam nullis initiatus sacris, adeo accurate et solerter, impia quaevis, et recens exorta dogmata procul arcendo, ut ne ab ullo quidem Episcopo diligentius ac vigilantius administrari, regique potuisse ab omnibus creditum sit.” ISTVÁNFI M: Historia. XII. 198. 1. – „Lutterianos valde redarguebat, attamen Franciscum Bachi [Bácsi Ferencz, János király udvari papja s kinevezett szepesi prépostja] diligebat et cum eo sepe in curro suo sedebat et alios Lutterianos.” SZERÉMI GY: Emlékirata. 165. 1. Bácsi tehát már ekkor gyanus volt hitében, amint Czibak halála után hitehagyott is lőn.

Ez eredmény elérésében azonban lényeges része lehetett Várad s .a püspökség egyházi férfiainak; Czibak Imre inkább volt a kard férfia s emellett képességeit első sorban azon politikai párt érdekében kellett évényesitenie, mely őt felemelte.

János király sokat tartott Czibak kardjáról, kivált miután ez Cserni Jovánt, a „fekete embert” legyőzte s régi hivét nehezen nélkülözte környezetében. Midőn Ferdinánd Budát fenyegette, János király Czibak jövetelével biztatta magát s Buda aggodó polgárait;*„Pauper Rex nos consolebat, ut ne tremeremus, quia statim dominus emericus Cibak nos eruet a manibus Alemanorum. SZERÉMI GY; Emlékirata. 174. l. annak fedezete alatt vonult Ferdinánd üldöző serege elől a Tiszántulra és itt ismét Czibaknál, a váradi püspökök ős várában talált menedéket. (1527. okt. 4.)

De még akkor is, midőn János király az országból egészen kiszorult, s az urak között, már alig volt négy-öt hive: Czibak Imre ezek közé tartozott; bujdosó királya hüségében megtartotta Váradot és vidékét s első vala azok közt, kik a visszatért király fogadására Debreczenbe siettek s neki kardjaikat ujra felajánlák. (1528. nov. 3.)

János király Czibak Imre szolgálatait elismerésén kivül Gyula, majd Vajda-Hunyad adományozásával jutalmazá s 1533-ban azzal {385.} tüntete ki, hogy erdélyi vajdává Laski Jeromost nevezte ugyan ki, de a kis ország kormányát Czibak megbizhatóbb kezeibe tette le.

Eközben, 1534. augusztus elején Gritti Alajos Magyarország kormányzója megjelent Erdélyben s Czibak Imrét magához, Brassóba hivatta. Czibak, ki Grittivel kivált azóta, hogy ennek kormányzóvá emeltetését ellenezte, feszült viszonyban élt, – nem tartá tanácsosnak a Brassóba menetelt, s csak udvari papját, Pétert küldé Grittihez, hogy távolmaradását kimentse, vagy ha már épen meg kell jelennie, menlevelet hozzon számára. Gritti nem akart Czibak megjelenésétől elállani, de menlevelet sem adott, ellenben Dóczi János, Czibaknak régi ellensége rá vette a némelyek szerént együgyü, mások szerént megvesztegetett udvari papot: hitetné el Czibakkal, hogy Gritti esküvel biztositotta életét.

Ugy is lőn, Czibak hitt s Vajda-Hunyadról, hol a vár megerősitésével foglalkozék, kétszáz fegyveres kiséretében elindult Brassó felé.

Augusztus 11-én este Felmérhez ért, itt sátrat veretett, hogy meghál s másnap reggel megy Grittihez. Éjjel azonban Gritti emberei: Bathyány Orbán és Dóczi János magyar s török haddal rája törtek, s minthogy Czibak vitézül védte magát, fejére boriták sátorát s a hatalmokba esett, tizenhat sebből vérző férfiunak fejét vették. Másnap reggel Czibak feje Gritti táborában volt.*

Uj magyar muzeum. [1853.) II. 246–257. ll. Nagy Iván közleménye.

E helyen a véres dráma egyéb körülményei között szó van arról is, hogy Grittinek vala egy kutyája; mely azelőtt Czibaké volt. A hü állat Gritti táborában régi gazdája fejét azonnal megismerte s oly keserves vonitást kezdett, hogy nem tudták elhallgattatni. – ISTVÁNFI M: Historia. XII. 197–8. ll. – Naptári jegyzék egy régi breviariumban. RÓMER F: Győri tört. s rég. füzetek. IV. 443. l.

A véres tett indokául rendesen azt emlitik, hogy Czibak Gritti ellenére nyerte el Hunyad várát, de ha alapos a vád, melylyel Grittit már kortársai gyanusiták, hogy tudniillik János király helyét ő törekedett elfoglalni a trónon: akkor Czibak halála inkább tulajdonitható Gritti ama törekvésének. Ez ugyanis tudhatta jól, hogy János király trónjához az ut e trón leghivebb oszlopának, {386.} Czibaknak testén keresztül nyilik csupán.*SZERÉMI Gr: Emlékiratának több helyén Czibak hüségét János királyhoz gyanusitja, de ama kor levegője tele volt hütlenségi hirekkel. Szerémi pedig minden kósza hitt felszedett. Czibak hüsége mellett bizonyit egész élete; határozott tényt Szerémi sem tud emliteni, noha, mint előadásából kitetszik, Czibaknak nem volt embere.– A szintén biharmegyei Ártándy testvéreknek, Balás és Pálnak is azért kellett fejöket veszteniök, mert Gritti utjában állottak.

De Czibak meggyilkoltatásának hire halálos itélet volt Gritti fejére is. Erdélyben s Biharban pár hét alatt negyvenezer ember fogott fegyvert a gyülölt kormányzó ellen s Gritti Dóczival együtt bakó kezei között végezte életét.*Történelmi tár. 1880. évf. 635. l.

Czibak Imre fejét Brassóban a Szent-Ferencz-rendüeknél temeték el tisztességesen, harangszó mellett: teste többi részét is ide akarták hozni, de a forró nyári időben sietni kelle az eltakaritással, azért Felmér mellett egy dombon álló kápolnában helyezték el. Innet később Majláth István a testet felvéteté s Fogarason helyezte nyugalomra.*Uj magyar muzeum. [1853.] i. h. - SCHWANDTNER J. GY: Scriptores rerum. I. 887. l.

Utána pár évtized mulva családja is kihalt. Rokonai, vagy testvérei: Géresi Czibak András 1534-ben Biharmegye alispánja, és (Palotai?) Czibak Péter 1552-ben még élnek, de azután nyomtalanul tünnek el.*Budai orsz. levéltátár kincst. oszt. N. R. 847. 48. és Dicalis conscriptio. VIII. 1–72. ll.

Czibak Imréről az egykoru Verancsics Antal, utóbb esztergomi érsek magasztalólag szól s kiemelve hadi képességeit, ismételve is jeles és nagy férfiunak nevezi,*„Emericum Cibacchum, episcopum Varadiensem ac tunc temporis Transylvaniae locumtenentem et oratorem publicum ... virum certe clarum et militarem” és ismét: „morte Chybacchy, viri certe strenui et magni.” VERANCSICS A: Összes munkái. I. 71. és 149. ll. mely nyilatkozat összevetve azt Tomori Pál érsek emlitett ajánlatával, feljogosit hinnünk, {387.} hogy Czibak Imre rendes viszonyok között jeles főpapjává is válhatott volna Szent-László városának.

Fenmaradt leveleinek majd mindenikén megvan pecsétgyürüjének lenyomata, mely családi czimerét tünteti fel. E czimer: jobbra forduló három fog s efelett jobbra csillag, balra félhold, mint a mellékelt metszeten látható.*A metszet eredetije: Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 907. 4.

II.

MACZEDÓNIAY LÁSZLÓ NEMZETSÉGE. – PÉCSI KANONOK, MAJD SZERÉMI PÜSPÖK; ISMÉT PÉCSI PRÉPOST S A KIRÁLYI TANÁCS TAGJA. – POLITIKAI MÜKÜDÉSE ITTHON S A KÜLFÖLDÖN. – FERDINÁND VÁRADI PÜSPÖKKÉ NEVEZI KI. – BAJAI. – HALÁLA. – A PÜSPÖKSÉG HANYATLÁSÁNAK ELSŐ JELE.

Podmaniczky István, nyitrai püspök 1527. november 3-án Ferdinánd fejére is feltette Szent-István koronáját. Az uj király már másnap gyakorolni kezdte magyar királyi apostoli jogait. A János király birtokában volt egyházmegyék részére is püspököket nevezett ki: Erdélybe Gerendi Miklóst,*János király erdélyi püspöke Statileo János volt. PRAY Gy: Hierarchia Hung. II. 274. l. a) jegyz. Váradra Maczedóniay Lászlót.*Országos Levéltár: Királyi könyvek. I. 5. l.

Maczedóniay László régi magyar család ivadéka. Ősei közől Péter 1381-ben s ennek fiai, 1436-ban két Miklós, mint a torontálmegyei {388.} Zarafalva és Peryemes birtokosai emlittetnek.*Kállay-család levéltára. – Birtokaik voltak a Dunántul is, legalább a Batha és Mohács közt fekvő Szekcsőről 1527-ből az van irva, hogy „nova villa Macedoniorum” [Magyar Sion. IV. 206 l.] s II. Lajos király Mohácsra mentében mig sátrai s tábori készülékei Budáról megérkezének, mint tudjuk, csakugyan Duna-Szekcsőn Maczedóniay Miklósnak, a püspök testvérének házában szállt meg. Ugyanott Torontálban esik Maczedónia falu is, egykor valószinüleg szintén birtokuk, melytől nevöket is vették.

Maczedóniay László atyja: János, s anyja: Gyulafi Ágnes vala.*

Maczedóniay L. anyjául eddig Gara Anna szerepel [NAGY I: Magyarorszáy családai IX. 223. l.] de az Országos levéltárban [Kincstári oszt. N. R. 1083. 4] a következő családfa látható:
Weseny János.
Weseny János.
Zsófia, Gyulafi Lászlóné
Gyulafi Ágnes, Maczedóniay Jánosné. Gyulafi Juliána, Báthori Andrásné
Ferencz. Miklós 1522. temesvári várparancsnok. László 1527. püspök. Leány Gimesi Forgách Zsigmond anyja. István. András.
A papi pályára a pécsi egyházmegyében lépett, hol kanonok s baranyai főesperes lőn. Müveltsége s feltünő ékesszólása kedveltté tevék a befolyásosabb körökben, majd a királyi udvarnál is*Pécsi kanonok korában Báthory István nádor házassági ügyében, mint követ, Lengyelországba küldetett. PRAY GY: Hierarchia Hung., II. 390. l. jegyz., és ezzel jövője meg lőn alapitva. Szerencséjét azonban nyomon követé bizonyos balsors, mely őt haláláig nem szünék meg üldözni.

1520-ban, negyven éves korában szerémi püspök lett,*„Lo undecimo episcopato é serimia, qual tene il Rev. D. Vladislaus macedonico, de le nobile fameglie del Regno; de eta de anni 46 circa, homo molto eloquente.” 1525-iki követi jelentés. Magyar Sion. III. 556. l. – Püspökké neveztetésének királyi oklevelét közli PRAY GY: Hierarchia Hung. Il. 389–90. ll. s két év mulva egyik tagja és szónoka azon követségnek, mely a nürnbergi gyülésen a német birodalmi rendek segélyét sürgette a törökök {389.} ellen.*A birodalmi gyülésen mondott beszéde ugyanakkor nyomtatásban is megjelent; „Oratio habita Norimbergae pro expeditione in Turcos. 1522.” 8-adrét alak. Egy példánya Budapesten Szalay Imre könyvtárában: Kalauz az 1882-iki budapesti könyvkiállitáshoz. 194. l. 1526. elején azonban püspökségét Brodarich Istvánnak, az imént kinevezett királyi korlátnoknak engedte át s a pécsi prépostságot foglalta el, tulajdonképen mint a királyi tanács tagja a budai udvarnál foglalt állomást.*E változásra nézve érdekesen jegyzi meg a pápai követ 1526. márczius 12-én kelt levelében, hogy az egyszerüen azért történt, mert a püspökök zugolódának, hogy a király nem püspökre, hanem csak egyszerü prépostra ruházta a korlátnoki méltóságot. „la Maesta sua – mondja továbbá a levél – ho trovato modo, che lo Vescovo di Sirmio renuntiasse a le mani di sua Maesta lo Vescovado suo, et sua Maesta have insieme cum il Cancellariato dato lo Vescovado di Syrmio a Mr. Stephano” [Brodarich]. Sajnos, hogy a módot, melylyel Maczedóniayt rá birta püspöksége elhagyására, az illető hely nem közli. PRAY GY: Hierarchia Hung. II. 390. l. a) jegyz. Mint ilyen tevékeny részt vőn ama hazafias munkában, mely nemzetünk harczképességének fokozását czélozá, de amely Mohácsnak térein sikertelennek bizonyult.*1526-ban mint királyi biztos Kápolnai Bornemisza Péterrel az egyházi szent edények beszedésére küldetett ki. SZVORÉNYI M: Amoenitates. III. 130. l. – Ő volt-e azon László királyi titkár, ki szintén 1526. juniusában a nádorhoz, Móré Fülöphöz, a pécsváradi apáthoz stb. küldeték, hogy ezeket fegyveres felkelésre szólitsa? meg nem határozható; a titkári czim ellene mond az azonosságnak. ENGEL J: Monumenta Ungarica. 224. l.

Ugyanazon év novemberének utolsó napján Maczedóniay László egyike volt azon kiszemelt férfiaknak, kiket Ferdinánd cseh király biztosita, hogy ha magyar királylyá választatásának előmozditása miatt kárt szenvednének, teljesen megelégiti őket s a koronára szálló birtokokat, egyházi javadalmakat, s tisztségeket mindenekelőtt közöttök osztja szét.*Magyar történelmi tár. IX. 94–5. l.

Ferdinánd, mint láttuk, beváltá igéretét; viszont Maczedóniay László hiven szolgált Ferdinánd ügyének ugy itthon, mint Bécsben, {390.} Prágábán;*WAGNER K: Analecta Scepusii. II. 208–9. ll. – IPOLYI A: Nicolai Oláh Codex Epistolaris. 59–60.–90.–336 és 353–4. ll. de jutalma, a váradi püspökség; csak névleges maradt hatáskör s javadalom nélkül.

Mint három évszázad előtt Primogenitus, bár a pápa kinevezettje vala, még sem juthatott a magyar király akaratjának ellenére Várad püspöki székébe: épen ugy Maczedóniay László is. Ferdinánd hatalma nem ért el Váradig, hol János király parancsolt s hive, Czibak Imre halálaig birta a püspökséget.*A római szentszék s a János király közötti viszonyra érdekes világot vetnek azon oklevelek s közlemények, melyek SZALAY L: Magyarország története. IV. 45. 127. 134. ll. olvashatók.

Ferdinánd király segiteni igyekezett Maczedóniay helyzetén, királyi személynökké nevezte ki s a János királytól elkobzott trencsénmegyei Lewa (ma Illava) várát tartozékaival együtt neki adá;*Magyar Sion. IV. 520–9: ll. – Budai országos levéltár kincstári oszt: 489. 47. de Maczedóniay anyagi viszonyai avval sem javultak.

Örökös pénzzavarokkal küzködött; fizetését a többnyire üres királyi kincstárból csak rendetlenül kaphatta meg; 1531-ben már kénytelen volt az emlitett királyi adományt eladni,*Giletinczi Osztrosics Miklós vette meg négy ezer magyar forinton. Magyar Sion. IV. 527. l. s midőn 1534. év tavaszán betegeskedni kezdett s orvosai fürdőt ajánlának; nem tudott távozni Bécsből – adósságai miatt.*„Salutem et commendationem. Magnifice ac Reverende Domini etc. Amici honorandi. Misi rursus ad Vestras dominationes hunc magistrum Blasium Capellanum meum pro illo pristino negotio meo. Nec mirentur, quod instantins rem sollicito, urgent enim me gravissimae necessitates meae, quas et ipse antea litteris declaravi dominationibus Vestris et is magistei Blasius uberius explicare poterit. Rogo, ut dominationes Vestrae sint memores mei et quam nuper mihi per hunc eundem magistrum Blasium spem dederunt, eam effectu etiam confirmare velint. Medici enim me iubent ire in thermas et svadent omnino, ne tempus opportunum praetermitta , alioquin non ipsorum culpam fore, sed meam; si quid gravius mihi accidet. Ego vero libentissime monitis eorum ohtemperarem, sed cogitare nequeo; quo pacto possim eliberari ex Civitate, tantis sum obstrictus debitis. Quae omnia ipse magister Blasius clarius exponet dominationibus Vestris, quas iterum, atque iterum rogo, ut eum eum optato responso ad me remittant. Easdem optime valere opto. Wiennae, 13. Martii 1534. Ladislaus de Macedonia Electus Varadiensis.” Kivül; „Magnifico Domino Stephano Pemflynger praefecto, caeterisque dominis Consiliariis Camerae Regiae, dominis et Amicis honorandis.” Papir a püspöknek veres viaszba nyomott gyürüpecsétjével, melynek vértje felett püspöksüveg látható, vértjében pedig kiterjesztett szárnyakkal balra néző egy fejü sas. – Budai országos levéltár, a kincstárhoz intézett levelek között.

{391.} Ily nyomasztó körülmények közt elveszté kedélye egészségét is; kedvetlen, bizalmatlan lőn s legjobb barátjaitól is visszavonult. Oláh Miklóssal, a későbbi érsekkel gyermekkoruk óta, mint testvérek, szerették egymást, de élete utolsó éveiben már Oláh Miklós szavai sem valának képesek panaszait megszüntetni s keserü hangulatából kiragadni őt.*„Non possum tuis non commoveri querelis, qui usque adeo ab ineunte nostra aetate fui tibi amicissimus, ut charior fueris meo fratre.” Oláh Miklós levele Maczedóniay Lászlóhoz. IPOLYI A: Nicolai Oláh Codex Epistolaris. 26. l. – Ugyanitt 59–60. 67. 240. 292. 347. 253. ll. olvashatók Oláh és Maczedóniay -egyéb levelei.

Örömetlen helyzetéből végre is csak a halál szabaditá ki az 1536. év tavaszán. Legszebb siriratát ugyancsak Oláh Miklós készité el, midőn feljegyzé róla, hogy halálán ezerszeres fájdalmat érzett.*„Macedonis nostri mors maiorem mihi millies dolorem iniecit, quam si viginti per illum etiam sordidos homines mihi praelatos esse vidissem.” Irja Oláh M. Brodarich Istvánnak 1586. márczius 30-án, miből világos, hogy nem sokkal azelőtt kellett elhalnia. Codex Epistolaris. 573. l.

Maczedóniay épen ugy, mint Czibak Imre a sirig váradi püspöknek tartá magát, és saját pártja szemében mindegyik az vala; de Váradnak e korban, a szó igaz értelmében mégsem volt főpapja. E rendellenes állapot már maga is mutatja a püspökség kedvezőtlen viszonyait, egy más körülmény pedig határozottan hanyatlást jelez. Ez időtájban történt, hogy a váradi székeskáptalan egyik jelentékeny birtokát, Kárásztelket Báthory István, erdélyi vajda († 1531. körül) özvegyének, Thelegdy Katalinnak zálogba adá, mint az oklevél {392.} mondja, elkerülhetetlen, halasztást nem engedő szükségből.*„pro inevitabilibus quibusdam Ecclesiae nostrae necessitatibus tunc summe urgentibus.” Itt Kárásztelek neve „possessio Kalóztheleke in Comitatu Byhoriensi existens,” s az oklevél a birtok visszabocsátása alkalmával, 1538-ban kelt. A káptalan „pro tantis eiusdem dominae benemeritis erga nos, ecclesiamque nostram praefatam impensis,” de tán a közelgő vész előérzetében is igéri, hogy ha e birtokát valaha eladná, senki másnak, hanem csak a nevezett özvegynek s fiainak fogja eladni. Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 2. 9. A gyarapodás, a folytonos emelkedés kora tehát véget ért, sőt már a kivivott előnyök is inogni kezdenek; de a káptalan ezuttal még visszaszerzi ős birtokát: évenként száz-száz forintot törleszt és segitségére jő maga Báthoryné is, még a zálogösszeg lefizetése előtt kibocsátva kezéből ama birtokot, jeléül annak, hogy a kegyelet Szent-László egyháza iránt a kedvezőtlenre fordult viszonyok között is még mindig élénk vala.