{272.} Derzsida.
(Kis- és Nagy-Derzsida.)

Derzsida ma kettő van: Kis- és Nagy-Derzsida. Az oklevelek e két helységet Alsó- és Felső-Derzsidának is mondják, sőt előfordúl a vizen innen való, a hegy alatti Derzsida, Dersháza, és Túlsó-Derzsida is; de ezek az előbbi helységeket jelentik. Ugyancsak sűrűn találkozunk, különösen a tizennyolczadik század derekától a Babucza névvel; Babucza, Bobota mindig Nagy-Derzsidát jelenti, a mely községünknek román neve: Bobota, míg Kis-Derzsidáé: Dersida-Mica. A Hunyadiak korában három ily nevű község is szerepel.*Csánki I. k. 544. l.

Nevének változatai: Dobur 1205–1235 között, Derzsida 1349, Dersida 1423, Dersyda 1427, Dershyda 1441, Derzhyda 1459, Dershida 1466, Kis-Derzshida, Nagy-Derzshida, Dersda 1475, Dershÿda 1486, Deershyda 1503, Dersjda 1526, Dersháza 1549, Felső-Dershyda, Deshida 1550, Alsó-Dershyda 1569, Alsó-Dersida 1694, Deezsida 1726, Babutza 1748, Babotza 1779, Babota 1795.

Derzsida, Derzs hidja Ders régi magyar személynévtől származik. De a képzés szláv is lehet.

Mindkét helységünk középszolnokvármegyei.

1729-ben egy, a középszolnokvármegyei generális szék előtt folyt perben Nagy-Derzsidára vonatkozólag ez áll: «A nagy-Derzsidai Újfalu helyének, úgymint Babuktelkének délfelől való territóriumából, tudniillik a Malombércze nevű erdőből.» E szerint Nagy-Derzsida a kuruczvilág után újra alakult és pedig Babuk-telkéből s a még régebben elpusztult Szoldoba vagy Szoldobágy falusi prædium területeiből. Az 1819. úrbéri conscriptio szerint 1630 körül egyesűlt az azelőtt pusztán állott Babuktelke vagy Nagy-Derzsida és Szoldoba, de újból elpusztíttatván, mint a fennebbeikből kitetszik, a kurucz világ {273.} alatt, sokáig pusztán kellett állania; az 1718-diki összeirás csak egy Derzsidát említ, ez pedig Kis-Derzsida volt bizonyosan, a mely közlekedési útban nem esvén, inkább megmaradt, Az idézett conscriptio szerint egy unit. pap foglalt a közösből egy nagy területet, azt elnevezve «eklezsia erdejének» s a lakosok oda huzódtak, s ott irtogattak, telkesítettek, házakat építettek, a pap az egyház tulajdonának elismeréséül tőlök egyebet évi taksában egy forintnál nem kívánt. Így lett az egyház birtokos s miután bennlakó birtokosok nem voltak, szabadon foglaltak, s a mit foglalgattak, azt a használattal el is évitették.*Szgy.

Középszolnok vármegyének egy másik adata szerint Nagy-Derzsidát a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztították.*Szv. lt.

1703-ban puszta birtok, de 1646-ban még laktak benne, 1646 előtt a Sarmasági-család kövesdi jószágához tartozó birtoka, 1646 után pedig a Gyerőmonostori Kemény báróké.*Jlt. Hont vármegye küldötteinek összeirása szerint 1718-ban telepűlt; negyven évig puszta volt.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. lap.

Ez a falu a szájhagyomány szerint a Kraszna völgyében feküdt, neve Szolduba volt. E helyről a tatárfutáskor költöztek el, a falut fölégették önmaguk és a templom tornyait egy kutba dobták. Szoldubából jelenleg csak két ház áll fenn. De Szodobágy pl. 1720-ban, mint puszta tartozott hozzá s abból ekkor 16 köböl volt művelés alatt.*U. o.

Valószinű, hogy Derzsida lappang már a Váradi Regestrum Dobur nevű villája alatt. Az idevaló Dasót azzal vádolja Hatvan falubeli Litér, hogy tudomása van a táborból elveszett lováról, azonban a vas hordozása közben Litér találtatott bűnösnek; majd az e villabeli Mátyás pristaldus vala, a mikor Gotfried prépost azzal vádolja Simont és Bereczket, hogy neki {274.} 15 márka kárt okoztak.*Kandra: V. R. 210., 266., 268. lap. Kandra Kabos palaeographiai indítóokokból Szilvást tartja Dobur igaz alakjának, de Ér-Szodoróban is keresi,*211. l. 6. sz. j., 267. l. 9. sz. j. holott Doburhoz a Bobota vagy Babuk név vezet inkább.

Derzsida nevét a Lipszki-féle térkép Doboranak írja.

A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, Dénesnek Dersida szolnoki birtokába ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. cista C. fasc. XII.

Görbeth Mihály középszolnoki dersidai részbirtokába zálogjogon beiktatják Drágfi Györgyöt és Jánost.*Gencsi lt. nr. 172. De Görbet Pált és Tharnoff Cseh Zsigmondot visszaiktatják ezen jószágaikba, miket Drágfi György és Majádi István elfoglaltak volt fegyveres kézzel.*U. o. nr. 548. Dersydat, Majádi László birtokát ennek kiskorúsága idején 1427-ben Ilosvai György zálogba adja Jakcsi Dénesnek, Lászlónak stb. 1435-ben László visszaváltja.*Szgy. nr. 584. Dershyda egyike Dobokai Miklós és Majádi László ama birtokainak, a melyekbe 1441 máj. 19-dikén be akarják iktatni Ilosvai Lászlót és Jánost, Ilosvai János deákot meg Bywlyei Jánost, a mi ellen tiltakoznak az előbbiek.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 69. nr. 3. áthúzva. 1459-ben Litterati Istvánnak adják e részbirtokukat Ilosvai Litteratus István meg Görbet László és János.*Gencsi lt. nr. 502. 1461 okt. 1-sején Majádi László elzálogosítja e falubeli birtokát Sarmasági Valkai Ozsvátnak.*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. paz. 135. nr. 3.

1466 okt. 9-dikén be akarták iktatni e birtokba Sarmasági Ambrust, de ellentmondott Sarmasági András özvegye, Katalin a nevezett András leányai, valamint az alperes Sarmasági Eleknek Ilona asszonytól született gyermekei és Majádi Lászlóné Ágota nevében.*Dl. 36393. Km. Prot. F. min. p. 1. nr. 1. Majádi János, István és György kielégítették {275.} e részbirtokból Jakcsi Györgyné Majádi Elenát, az őt megillető leánynegyed fejében, miről 1471-ben az előbbiek nyugtatót vesznek.*Gencsi lt. nr. 918. 1475-ben Mátyás király Gilberth Miklósnak itélte oda e birtokot Szakácsi Istvánnal és fiával, Jeromossal meg Krisztinával és Katalinnal szemben.*Lelesz, prot. Parvi folio 53. E birtok ügyében 1479 decz. 12-dikén vizsgálatot rendelnek Majádi István és János, másrészt Dománhidai László közt.*Dl. 30327. 1475 körül az egyik Dershydán a vajda jobbágyai 3 forint 1 dr., a másokon a Báthori jobbágyai 7 forint 2 dr. adót fizettek.*E mű I. k. 180. l. 1543-ban a vizen innen való Dersÿda (citra aquam) Nádasdi Boldizsár, Dobai János és Szakácsi László között oszlott meg, kik közűl a Dobai jobbágyai 2 kapu után adóztak, míg a másik kettőéi csak 1–1 után. Följegyeztek e helységből 1 birót és 3 szegényt is.*Dical. A másik Derzsida (sub monte) Sarmasági László, István és Mihály között oszlott meg; utóbbinak a jobbágyai 2 kapu után adóztak, míg az előbbiekéi csak 1–1 után, Ugyanekkor följegyeztek még a 4 kapuszámon kívül 3 birót, 5 szabadost, 8 szegényt, 6 új házat és 2 pusztatelket.*U. o. 1549-ben (Ders hazán, 1550-ben Dershidán) 2 kapu után adóztak a Sarmasági Mihály jobbágyai, a Perneszi Imre és Sarmasági Andráséi pedig 1–1 után. E 4 kapuszámon kívül volt e helységben még 1 biró, 8 szegény és 6 új ház.*U. o. Twlso ders hidán 2 kapu után adóztak a Dobai János jobbágyai, a Sarmasági Andráséi pedig 1 után. E 3 kapuszámon kívül volt a helységben még 3 új ház, továbbá Sarmasági Mihály részén 1 új ház, Perneszi Imre részén 1 szegény meg 1 puszta ház, a Majádi Miklósén 2 új ház, a Dobai Tamásén 1 új ház és 1 szegény, végül a Nádasdi Boldizsárén 1 szegény.*U. o. 1570-ben Alsódershydán 1–1 kapuszámnyi adóval rótták meg a Sarmasági Miklós, Miklós István és Majádi Imre jobbágyait.*U. o. Felsewdershydán 2 kapu után adóztatták meg Sarmasági Mihály {276.} özvegyének a jobbágyait, ellenben a Sarmasági Miklóséit csak 1 után.*Dical.

Görbet Pál és neje eladták Dershyda birtokukat Kőrösi Zsigmondnak,*Dl. 36405. Michael pag. 20. nr. 1. a ki tiltakozott, mikor többek között e részbirtokba beiktatták Majádi István és Györgyöt, a miért utóbbiak pert folytattak Kőrösi ellen. Az 1486-ban hozott itélet szerint a Majádiak kötelesek lefizetni Kusalyi Jakcsi Dénesnek bizonyos zálogösszeget és a birtokot ezután megtartják. Kőrösit elmozdítják követelésétől.*Gencsi lt. nr. 384. Fancsikai Annát hozomány és nászajándék illette meg és ezen Anna fiait: Besenyei Nagy Györgyöt, Ágostont és Miklóst kielégítik Majádi János, István és György,*U. o. nr. 764.; más. a kik e részbirtokukat átadták Fancsikai Ágostonnak, Györgynek és Miklósnak meg özv. Besenyői nagy Benedekné Margitnak, miről az utóbbiak elismervényt állítnak ki az előbbiek számára.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 2. folio, 3. 1487 aug. 13-dikán Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy e birtokba iktassa be Majádi István, Gergelyt és Jánost.*Dl. 27955. De mikor a birtok egy negyedrészébe, mint a nagyatyjukról, Sarmasági Andrásról maradt jogos örökségbe akarják iktatni a Majádi László fiait, Sarmasági Weres László tiltakozik a néhai Sarmasághi Elek fiai nevében a beiktatás ellen.*Jlt. Néhai Ilosvai György e birtokába 1492 márcz. 1-sején is beiktatják Majádi Istvánt, János és Gergelyt,*Dl. 27739. még pedig a birtoknak a fele részébe s ellentmondás nélkül.*Gencsi lt. nr. 286. Ez évi október 13-dikán Ilosvai Gerberth Tamás e falubeli birtokát zálogba veszi Báthori András.*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 91. nr. 1.

1493 jun. 14-dikén Ilosvai Jeromos elzálogosítja e falubeli birtokát fiának, Miklósnak.*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 137. nr. 1.

Leánynegyedi részének felét és ingóságait 1503 május 24-dikén néhai Darahi Barát László leánya, Jusztina férjének, {277.} Borzási Lászlónak hagyományozza, a ki viszont a vajai és borzási birtokát hagyományozza nejének.*Dl. 36405. Km. Prot. Michael pag. 253. nr. 1.

1507-ben Ilosvai Geurbeth Mihály elzálogosítja többek között e részbirtokát Ilosvai Majádi Istvánnak.*Gencsi lt. nr. 286.

1508-ban Ilosvai Gewrbeth Mihály részbirtokába zálog czímén beiktattatják magukat Drágfi György és János.*U. o. nr. 67. és n. 501. egyszerű másolat.

1510-ben Császári Szele István e részbirtokát eladta, másokkal, ezer arany forintért Báthori Gergelynek, István és Andrásnak.*Lelesz, C. Kraszn. Prot 1. folio 114.

E birtokba 1519-ben beiktatják Guthi Ferenczet, de tiltakoznak az ellen Ilosvai Miklós és Majádi Gáspár.*U. o. 5. folio 10.

Literatus Mihály ez évi márcz. 15-dikén végrendeletileg nejére és két leányára hagyta e részbirtokát.*Gencsi lt. nr. 790.

Mint az ilosvai nemesi kuriához tartozó birtokoknak felébe 1525-ben beiktatják Laszthoczi Lászlót és édes anyját, Ilosvai Dorottyát, miután Majádi Jánost, Istvánt és Györgyöt itéletileg arra kötelezték, hogy vonják vissza ellentmondásukat.*U. o. nr. 883.

Lajos király Budán 1526-ban újra adományozza Majádi Jánosnak s fiainak, szóval a Majádi-családnak.*Jlt. nr. 45.

1526 jan. 24-dikén, a Krasznán, e birtok területén levő malom fölött kiegyeznek Majádi János meg Miklós, Imre fiai és Guthi Ferencz, ennek Imre és Balázs fivérei nevében is.*Dl. 31049.

Görbet István, András, Mihály és János e részbirtokába beiktatják Guthi Ferenczet, de Ilosvai Miklós meg Majádi Gáspár és Boldizsár ellentmondanak.*Gencsi lt. 381.

A derzsidai részbirtok felét Majádi György fiaival: Jánossal és Gáspárral szemben itéletileg kapta Domahidi László néhai leányának Zsófiának a fia, Guthi Ferencz, kit ama félrész öröklés jogán megilletett.*U. o.

Az itteni részbirtokhoz anyjuk után joguk van Fancsikai {278.} László Ilosvai Györgyné leányától, Margittól született gyermekeinek.*Gencsi lt. 281.

1535-ben itt egy birtokrész, mely 6 frtért Majádi Lászlónak, Miklósnak, Imrének volt elzálogosítva, visszamegy Szakácsi László és fia, Ferencz birtokába.*Nagyv. Muz. Bl.

1540-ben Ilosvai György itteni részbirtokába beiktattatják magukat Majádi László, Imre és Miklós, de a Guthi-család ellentmond.*Gencsi lt. nr. 286.

Mindkét Dershida néhai Sarmasági László azon javai közé tartozott, a melyeket legutóbb mint gyámok Báthori István özvegye, Katalin és fiai: András, Kristóf meg István kezeltek, kiket 1547-ben számadásra intett Sarmasági András.*Lelesz, Act. an. 1547 fasc. 3. nr. 21.

Dobai János és neje, Anna dershidai jobbágyát, Pousa Jánost agyonlőtte Czilbert Lőrincz, a kit azért 1550-ben megidéznek.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 10.

Túlsó-Dershida részbirtokot elfoglalta Kőrösi Ferencz, a ki ellen ezért 1550-ben tiltakoznak Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, János.*Lelesz, C. Kraszn. prot. 7. folio 37.

Dershida részbirtokba 1550-ben újból beiktatják Sarmasági Mihályt.*U. o. Prot. 7. fol. 57. an. 1550.

Derzsida felosztására 1551-ben törvényes bírákat kérnek Bőnyei Mátyás, Kőrösi Ferencz és Tordai Zsigmond.*Gencsi lt. nr. 286. Később (1723?) Bőnyei Miklós derzsidai részbirtokába Bőnyei Györgynét, Szécsi Borbálát, iktatták be.*U. o. 391. Bőnyei Mátyás cserébe adja 1551 körül az itteni részbirtok negyedét Majádi György leányainak: Ilosvai Mihályné Katának és Rátoni Jánosné Erzsébetnek.*U. o. 286.

1551-ben meghagyja Ferdinánd király, hogy Majádi László Dershyda birtokába, a mely jelenleg Tordai Zsigmond és Sámsoni Kőrösi? (Ewressy) Ferencz kezén van, iktassák be Bőnyei {279.} Mátyást, a kit annak része anyai jogon megillet és a ki már meg is osztozott azon Tordaival és társával. Ellenkezés esetén idézzék meg Tordait és Kőrösit.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 22. Mindkét Derzsidát még ekkor Sarmasági Borbálának itélték oda.*Lelesz, Prot. 7. fol. 154. an. 1551.

Guthi Anna végrendeletileg hagyta derzsidai részbirtokait férjére, Ilosvai Dobai Jánosra, a kit 1559-ben királyi jóváhagyással be is iktatnak azokba.*Gencsi lt. nr. 824. De Majádi Mátyás ellentmondott. 1562-ben kibékűlnek, mire Dobai a békesség fejében egy ilosvai telket ad Majádinak.*U. o. nr. 944.

1569-ben János király felszólíttatja Sarmasági János fiait, hogy atyjuk Alsó- és Felső-Dershyda birtokából adják ki Anna nővérüknek a köteles részt és leánynegyedet.*Gy. f. kápt. lev. H. 30.

Az egyik Derzsidán 1570-ben a gyulafehérvári törvényszék határozatából Sarmasági Anna, Gyerőmonostori Kemény Jánosné, felperes osztozik hat fiutestvérével, mint az atyjukról, Sarmasági Jánosról, maradt örökségen, de a másik Derzsida egészen a fiúké marad.*Jlt.

1572-ben Dobai János halálával per folyt Derzsida részbirtokért Ilosvai Dobai másként Banga Jánosné Guthi Anna és Horvát Istvánné Dobai Erzsébet között.*Gencsi lt. nr. 396. Erre vonatkozólag 1575-ben Rápolti Szerafin meg Chegedi András és neje, Rápolti Anna, egyezséget akarnak kötni, a mi ellen tiltakozik Vas aljai Literatus Gábor a maga és fenti Szerafin leánya, Erzsébet személyében.*Lelesz, Signat. Lib. 5. fol. 24.

Elidegenítése miatt 1576-ban néhai Dobai János fia, György ellen is tiltakozik Rápolti Szerafin leányának, Erzsébetnek megbizottja, Vasaljai Literatus Gábor.*U. o. folio 94. Egyike azon jószágoknak, a melyekről szóló oklevelek kiadása iránt 1592-ben Bélteki Mihályné Hídi Margit megkeresi a leleszi konventet.*U. o. Act. an. 1592. fasc. 2. nr. 7.

Az itt levő összes javaikat Csoba Zsigmond és neje Hídi {280.} Erzsébet elzálogosítják Gencsi Györgynek.*Lelesz, Act. an. 1652. Kövesdi Sarmasági Zsigmond 1601-diki végrendeletében mostoha fiainak: Jósika Zsigmondnak és Gábornak köti le nejének elköltött 5000 frtja fejében.*Péchy-család ltára. Századok, 1889. 6. füz.

1602 előtt Dershida a Sombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmáúl.*Orsz. lt. Gy. f. kápt. E. 86.

A Dershyda birtokjogát illető okleveleket Telegdi Espán István átadta Sarmasági Zsigmondnak. Ezen iratokat Sarmasági László és Gáspár unokatestvérek a nevezett Zsigmond, mint legidősebb családtag őrizetére bízták, de a II. János itélőlevele Sarmasági János és 50 nemes eskűjéről, melyet II. Lajos új adománya alapján tettek, hiányzik, a miért is 1607-ben a fenti Zsigmond panaszt emel Espán ellen, mire Rákóczi Zs. fejedelem meghagyja, hogy követeljék utóbbitól ama levél kiadását s ha ezt megtagadná, idézzék meg.*U. o. Km. conv. lad. 27. S. nr. 1. Rápolti Szerafin és Bálint átirták Dobai Jánosra a birtokot és kibocsátására 1632 jun. 10-dikén Ilosvai Dobai Banga Miklós meginti Sándorházi Istvánné Dobai Zsófiát.*Gencsi lt. nr. 821. A részbirtokért per folyt Dobai Banga Miklós és Sándorházi Istvánné Dobai Zsófia között, de 1633 febr. 11-dikén megegyeztek.*U. o. 823. 1637 márcz. 29. előtt Dobai Banga Miklós cserébe veszi egy itt levő jobbágyáért Majádi Gáspárnak a Kishegyen levő szőlőjét.*U. o. 812.

1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsussánna Kis-Rédei Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a középszolnoki mindkét Derzsidát örök áron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*Bl. fasc. L. L. nr. 5. 1643 május 20-dikán nagy- és kis-derzsidai birtokáról Serédi István Kemény János fej. főkomornyik javára lemond.

Nagy-Derzsida birtok zálogösszegével 1643-ban özv. Ilosvai {281.} Nagy-Fancsikai Jánosné Dobai Banga Zsuzsánna megkínáltatta Sándorházi Istvánné Dobai Banga Zsófiát, de ez nem fogadta el azt.*Gencsi lt. nr. 378.

A két birtok fölött a Sarmasági-család és Kemény János között létrejött szerződést Rákóczi Gy. fejedelem megerősíti.*Gyf. kápt. A. A. 78. Mindkét faluban levő részjószág 1647 előtt a Sarmasági György birtoka volt; ez fiutód nélkül hal el, a birtokot az erd. fejd. fiscusa foglalja le 1647-ben; ápr. 4-dikén még a fiscusé, de máj. 20-dikán már Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és feleségének, Sarmasági Annának adományozza Rákóczi fejedelem.*Jlt.

1650-ben Hídi István egy nagyderzsidai jobbágytelkeért cserébe veszi Dobai Miklós ökörítói jobbágytelkét tartozékaival együtt.*Gencsi lt. nr. 1651.

1654-ben Kügyi Virág Ferencz és neje, Szilágyi Zsuzsánna, derzsidai birtokaikat és jobbágyaikat is odaadják cserébe Szénási Dávidnak egy biharmegyei köbölkúti birtokért.*Nagyv. Múz. Bl.

E birtokhoz joga van Rápolti Bálint utódának, Sándorházi Ferenczné, Túri Zsuzsánnának, de e jogáról 1656-ban lemond férje meg Sándorházi János, István és Kémeri Lorán Andrásné Sándorházi Katalin javára.*Gencsi lt. nr. 817.

Nagy-Derzsidán lakik 1657-ben Balajti Lászlónak három oláh jobbágya.*Jlt.

1658 április 19-dikén Petkes István és Szodorai Kristóf Kraszna vármegye hites megyebirái előtt Szénás Dávid zálogba adja Majádi Gáspár ilosvai lakosnak Nagy-Derzsidán lakó Erdélyi Kozma nevű jobbágyát 47 frtért.*Nagyv. Múz. Bl. 1669 május 17-diki vizsgálat szerint Majádi Györgynek derzsidai s más részbirtokait azon az alapon bírja Balajti László, hogy Majádit a haláltól váltotta meg.*Gencsi lt. nr. 930. 1671 jan. 26-dikán a nagyderzsidai részjószágba Balajti László magvaszakadtával beiktatják {282.} Kopacseli Boér Ferenczet,*Gencsi lt. nr. 23. a kinek Apafi Mihály fejedelem ajándékozta azt, de Telegdi Balajti Ferencz és neje, Valkai Erzsébet ellentmondottak, a mit 1676 febr. 19-dikén megokolni is készek.*U. o. nr. 17.

1673 máj. 30-dikán Csögi Pál elzálogosítja itt a Nagy Lukács nevű jobbágytelket Dobai Györgynek.*U. o. nr. 765.

1675 febr. 15-dikén Lővei Jánosné Sándorházi Kata elzálogosítja ama jobbágytelket, melyet Balázs, másként Farkas Illés házának neveznek, Dobai Györgynek és nejének, Szécsi Juditnak.*U. o. nr. 750.

1676 okt. 8-dikán Apafi M., erdélyi fejedelem megparancsolja Kraszna vármegyének azon per átküldését, melyet az itteni malom ki nem bocsátásáért Ilosvai Dobai György folytatott Szentkirályi Istvánné Dányai Zsófiával, mint Szentkirályi Péter és Anna természetes gyámanyjával.*U. o. nr. 406. Okt. 20-dikán a nagy- és kisderzsidai birtokot illetőleg tiltakozik Kávási Pálné Katalin Sarmasági György és Valkai Erzsébet lánya.*Gyf. kápt. lev. cent. F. 20. Nov. 8-dikán Dobai György elismervényt vesz arról, hogy a nagy-derzsidai határon levő vizi malom jövedelmének két részét Lővei Jánosné Sándorházi Katalin úgy adta neki, hogy addig bírja, a meddig tetszik.*Gencsi lt. nr. 903.

1684 jun. 9-dikén Lővei János, kinek neje a most említett Sándorházi Katalin volt, elad egy itteni jobbágyot telkestül Szentkirályi Istvánnak.*U. o. nr. 892.

Az itt levő jószágot, mint anyai örökséget 1685 junius 18-dikán Magyar-Nagy-Sombori Sombori János a maga és öcscse, László nevében átengedi nőrokonának, Szegedi Katának, Boros-Jenei Rátz Mihálynénak örökös tulajdonul.*Jlt.

A nagyderzsidai erdőt, melyet a nagyderzsidai, száldobágyi és csalánosi parasztok el akartak foglalni, 1690 febr. {283.} 25-dikén Dobai Györgynek itélik oda, mint amaz erdő örökös birtokosának.*Gencsi lt. nr. 379. e. és 1217. más.

1694-ben Hídi Sándor többek között az alsóderzsidai birtokait is elzálogosította Guthi Farkasnak, még pedig a Napos Péter, Kucsár Opris Gavrilla és Opris Urszuly telkét.*Jlt.

1702-ben a Gyerőmonostori Kemény bárók osztatlan jobbágyai: Burzuk Mihály, Demjén Tamás, Lupsa Simeon, Lupsa György, Lupsa János. Ugyanitt lakik a nemes Nagy-Derzsidai Gavrilla Mihály.*U. o.

1722 márczius 9. előtt Derzsidáért per folyt az Ilosvai Dobai, másként Banga- és a Majádi-család között.*Gencsi lt. nr. 237.

1722-ben a nagy- és kisderzsidai birtokba Rhédei Pált iktatják be, de Sarmasági Ferencz és Ádám ellentmondanak.*U. o. nr. 240.

1723-ban Nagy- és Kis-Derzsida Sarmasági Katalinnak ama birtokai között van, melyekért Magyar-Gyerő-Monostori Kemény László, Zsigmond, Sámuel és Vay Anna pert folytattak Csebi Pogány Györgygyel.*Jlt.

Nagy- és Kis-Dershida 1724-ben is ama birtokokhoz tartozik, melyekért Pogány György panaszt emelt Kemény János örökösei ellen.*Jlt. nr. 3.

1726 jun. 23-dikán a Derzsidán netalán létező öröklési jogukat Szilágyi György és neje Csögi Sára meg Szentgyörgyi Anna átengedik Gencsi Györgynek és utódainak;*Gencsi-lt. nr. 741. jul. 7-dikén Sándorházi Péter Gencsi Györgynek és nejének, Banga Erzsébetnek adja azon itteni részjószágát, melyet ő idegeneknek zálogosított volt el és a melyet e Gencsi váltott ki vérség jogán.*U. o. nr. 255.

A részbirtok visszaszerzése végett 1730 aug. 30-dikán pert folytat Szentmarjai Lászlóné Csoba Juliánna Gencsi István és György ellen.*U. o. nr. 693.

1730 szept. 4. előtt Gencsi István és György ellen ezek {284.} nagydersidai részbirtokáért pert folytatott Szentmarjai László is. VI. Károly császár meghagyja Kraszna vármegyének, hogy küldje át az e tárgyban hozott itéletet.*Gencsi-lt. nr. 89.

1732-ben Dobai Miklós magvaszakadta után a Gencsi-család bírja; julius 7-dikén e családot törvénybe idézteti a kincstár.*U. o. nr. 721. A per Gencsi Györgygyel meg Zsigmonddal folyt. Ez ügyben 1756 máj. 16-dikán itéletet hoz Mária Terézia.*U. o. nr. 178.

1746-ban Magyar-Gerőmonostori Kemény Simonné Vai Anna halála után Nagy-Dersidát özv. ifj. Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Bánfi Boldizsárné Krisztina és özv. Bárczi Jánosné Erzsébet nővéreknek és mindkét nembeli utódaiknak adományozzák örök jogon; ezek meg is osztozkodnak rajta.*Bl. fasc. OO.

A derzsidai részbirtokért a kincstár pert indított és oltalmára való állás végett 1747 márczius 21-dikén Gencsi György és Zsigmond megintetik Horváth Jánost, mint szavatost.*Gencsi-lt. nr. 471.

1748 nov. 1-sején Gencsi György megegyezik a Babutza és Derzsida*Ez Kis-Derzsida. helységekkel a határaikon fekvő erdejében való makkoltatás tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 293. 1771 nov. 1-sején Gencsi Zsigmonddal köt egyezséget e tárgyban.*U. o. nr. 431.

Derzsidán, mint Gencsi István részbirtokán, 1757 junius 1-sején megosztozkodnak gyermekei: Zsigmond és Erzsébet.*U. o. nr. 1009.

Balajti Pál és Klára testvérek derzsidai részbirtokát fejedelmi ajándékul kapta Boér másként Huszár Ferencz; a mi ellen Gencsi György tiltakozott. Boér azonban nem indított pert ezért az ellentmondó ellen, minek 1761 márcz. 1-sején ismét ellentmond Gencsi György.*U. o. nr. 173.

Derzsidai örökös jobbágytelkeiért Gencsi Zsigmond pert folytat, melyet 1776 jul. 2-dikán szentmarjai Lászlóra származtat s erről utóbbit értesítteti.*U. o. nr. 429.

1778 szept. 18-dikán vizsgálat folyik Gencsi Zsigmond {285.} számára arról, hogy a Derzsidáról pestis elől Babuczára*Kis-Derzsidáról Nagy-Derzsidára. szökött jobbágyok miféle erdőből irtottak és micsoda telkeket fogtak fel.*Gencsi-lt. nr. 435.

Mint Tasnád mezőváros tartozékát, Babotza részbirtokot 1779-ben hat évre bérbe veszik Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.*Bl.

E részbirtokért pert folytatott Szentmarjai László ellen Gencsi Zsigmond; ez ügyben 1783 május 12-dikén itéletet hoznak.*Gencsi-lt. nr. 461.

Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Babucza a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Babuczáról összeírták a következőket. Főbb birtokosok: br. Huszár József, br. Kemény Simon és az oláh eklézsia; kisebb birtokosok: gr. Andrási Károly, Vay László, Gentsi György, Sándor, József és Imre, Szentpálli László, Décsei Zsigmond, Zoltánné, Guthi Krisztina, Szentmarjai György, Bydeskuti Imre, Bajnóczi, Matolcsi István és Butyka János; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Szűcs Gligor és Flora Gavrila; más telkén lakó, adózó nemesek: Talpos Lupuj, ifjú Márkuj János, idős Márkuj János, Talpos Antoni, Talpos János, Balás Pintye, Talpos Stefán, Márkus Vaszilie, ifjú Talpos Lupuj, ifjú Márkus Simon, másik (alter) Márkus János, Talpos Mitruj, Márkus Ignácz és Gligor, Szabó Ursz és János, Bálint Mihály, Márkus János a Vaszi fia; pap: Pap Simon oláh; kántor: Szabó Péter oláh.*Szv. lt.

1805-ben Babuczáról lovasnak vették fel Csíkos József adómentes nemest, gyalogosoknak pedig a következő adózó nemeseket: K. Márkus Vonucz, öreg Márkus Von, Márkus Ignácz és Alexa, ifjú Márkus Von, ifjabb Márkus Von, Márkus {286.} Gliga, Szabó Ursz és Von, ifjú Talpos Von, öreg Talpos Von, ifjú Talpos Lupuj, Talpos Péter, Bollos Flóra, Bálint Mihály, öreg Talpos Lup, Talpos Antonyi, ifjabb Talpos Vonucz, Talpos Demeter, Bollos Pintye, Pap Péter, Márkus Szimion, Pap Vaszali, Márkus Nyikoláj és Gábor.*Szv. lt.

1805 okt. 31-dikén homagialis esküt tettek a Márkus-, Szabó-, Talpos-, Bollos-, Bálint-, Csikós- és Pap-családok tagjai; összesen 25-en.*U. o.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra Kis-Derzsidáról 1797-ben ezeket írták össze: Főbb birtokosok: br. Kemény Miklósné és br. Kemény Farkas; más telkén lakó, adózó nemesek: Gabris Gyurka, Gabris Vaszil és Gabris Gligor; pap: Popa Tógyer gör. kath., kántor: Deák Lup gör. kath.*U. o.

Nagy-Derzsidán díszes szép templom van, mely 1872-ben épűlt téglaboltozattal; van három harang a toronyban, a legkisebben nincsen semmi írás. A középsőn cirill betűkkel ez áll: acéstu clopotu lu-acumparatu Cuccu Gavrillu cu socîa lui Flore 1788. A nagy harangon magyarúl: «Öntötte Dap Antal Szathmáron 1870 440 pengő 433 ” Románul latin betűkkel ez: «Facutu de Marcusiu Georg si adjutorulu s. m. beser. g. c. din Bobota fundu preotu D. Pocala curst. Teod. Filipu Marcusiu Petru si Zahe Simenonu».*Szgy. Anyakönyve 1786-ban kezdődik.*Sch. 1886. 182. l.

Kis-Derzsida gör. kath. fatemploma 1600– 1650. épűlt. Ez a templom figyelmet érdemel nemcsak régiségénél; de falképeinek érdekes voltánál fogva is. A folyosón kívül, az ajtó mindkét oldalán, Mihály és Gábor arkangyalképe van. Gábor után a tizenkét apostol, Péter és Pál előtt szűz Mária áll. A női szakasz falképei különösen érdekesek, balról, Ábrahám kebelében az üdvözültek, az ajtóval szemben a pokol, torzképeivel, a bűnök elrettentetésére: Luczifer a pokol torka előtt, kígyó fonja körűl a magtalan nőt; annak a nőnek az {287.} emlőit, a ki megbabonázza másnak a tehenét, kígyó mardossa s sajtárt hord a fején; nyelvénél fogva lóg az akasztófán a hamis esküvő, az pedig a hátgerinczénél fogva, a ki szidja a szüleit; az ördög fogóval csipdesi annak a füleit, a ki hallgatózik másnak az ablakánál; maga vonszolja az ekét, a ki elszántja a mesgyét; az ördög tűzzel égeti a száját és szemét, a ki elítél mást ártatlanul; malomkövet hordoz a molnár, a kinek hamis a vámolója; czölöpön függ a rágalmazó a nyakánál fogva s nem tud inni az eléje állított kancsóból; a tiltott világgyönyörök után futkosót az egyik ördög húzza elől, a másik taszítja hátul vasvillával; szítják az ördögök a tüzet a rossz biró s rossz esküdtek üstje alatt; a mérleg egyik serpenyőjében kezében keresztet tartó szent ül s nem bírja azt lebillenteni három ördög se, pedig az egyiknek a hátán egy nagy malomkő is van. A ki alszik otthon, míg a pap a templomban van, annak ördög csimpolyázik az ágya fejénél, a lábánál tüzet éleszt fuvóval egy másik, míg a harmadik rákuporodott, hogy ne tudjon fölkelni. A pipásembert is megboszúlja az ördög, ha az az isteni tisztelet alatt is dohányzik, A pokol jeleneteinek sorozatát a halál rekeszti be, az egyik kezében kaszával, a másikban gereblyével. Az ettől jobbra eső falon szent asszonyok, az ajtó mellett ugyancsak a női szakaszban Szent János fejevétele ábrázolvák. A férfi osztályban az alsó sorban a vértanuk vannak, felettük a stácziós-képek, legfelül Putifárné Józseffel; közvetetlen alattok szintén József két társával a tömlöczben. Azután Krisztus anyjával, Máriával, ismét Krisztus hat égő gyertyával, az evangeliumi tíz lány,, Constantinus és anyja szent Ilona az Üdvözítő keresztje alatt, Szent Illés a tüzes szekérrel, Ádám és Éva kiűzése a paradicsomból, Krisztus a sírban, a szentélyben a szentháromság a keleti szent atyákkal. A templomot a felírás szerint 1771–1772-ben festették; ez a festés a tizennyolczadik századnál nem is régibb keletű.

A templom külseje egyébiránt hasonlít az alsóbánihoz, {288.} csakhogy ott a torony sisakjának felső nagyobb része karcsú kúpalakú, az alja pedig négyszögű csonka gula alakját veszi föl tompított sarkakkal, melyek mindegyikén egy-egy tornyocska áll. Az egyház déli oldalán oszlopos folyosó vezet el kívülről, a hol a pilléreket félkörös ívek kötik össze.*V. ö. Fetzer J. F.: Régi fatemplomok Szilágy megyében, Arch. Ért. 1896 3. sz. 247–248. l.

Az egyházközség anyakönyve 1819-ben kezdődik.*Sch. 1886. 181. l.

Gör. kath. jellegű egy-egy tantermű elemi iskola van úgy Nagy-, mint Kis-Derzsidán, Nagy-Derzsidán 1896-ban új épületet emelt az egyházközség.

Van Nagy-Derzsidán az iskolaháznál egy csengetyű, a melyen capitel betűkkel, de fordítva ez áll: «DER SIDA 1604.» A mennyiben ezen sem kereszt, sem egyéb nem létezik, valószínű, hogy reformátusoké volt.*Szgy.

Nagy-Derzs idán 1720-ban 10 jobbágy-, 11 zsellér-, összesen 21 háztartás fizetett adót, magyar 11, oláh 10. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 189 lélek, 99 magyar és 90 oláh. Kis-Derzsidán 1715-ben 7 jobbágyháztartás fizet adót, valamennyi oláh; 1720-ban 1 nemes-, 10 jobbágy- és 8 zsellér-, összesen 19 háztartás és pedig 7 magyar és 12 oláh. A népesség száma 1715-ben 62 lélek, mind oláh; 1720-ban 171 lélek, magyar 63, oláh 108.* M. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. A XVII. századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fenmaradt leltár szerint 21 jobbágy és 9 puszta van Derzsidán,*Wl. a hol 1733-ban 20 oláh család volt; egyesült papja Péter nevet viselt.*Tr. 1750-ben Kis-Dersidán 102, Nagy-Dersidán 220 g. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 285. l. Babuczán 1847-ben a lakosok száma 711; róm. kath. 6, gör. kath. 705.* Nagyv. Nvk. 1847. 104. l.

Nagy-Derzsida lélekszáma 1890-ben 1353; nyelvre nézve magyar 98, oláh 1250, egyéb nyelvű 5; vallásra nézve róm. kath. 16, gör. kath. 1254, evang. reform. 15, izr. 68. Házak száma 271. Kis-Derzsida lélekszáma ekkor 656; nyelvre nézve magyar 10, tót 20, oláh 587, egyéb nyelvű 39; vallásra nézve {289.} r. kath. 2., gör. kath. 624, evang. reform. 10, izr. 20. Házak száma 137.

Nagy-Derzsidán a művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 91 köblöst; rétet 133 kaszást. Kis-Derzsidán szántóföld 1715-ben 45, 1720-ban 223 köblös; rét 1715-ben 37, 1720-ban 150 kaszás; szőlő 1715-ben 12, 1720-ban 60 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65–66. lap.

1895-ben Nagy-Derzsida gazdaságainak száma 317. Területe 4164 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1780, erdő 1101, rét 562, legelő 483, kert 5, terméketlen 233 hold.*Mg. St. 502. Kis-Derzsida gazdaságainak száma 160. Területe 1649 katasztrális hold, a melyből szántóföld 739, rét 419, legelő 334, szőlő (parlag) 31, kert 21, terméketlen 105 hold.*U. o. 506.

Nagy-Derzsida községnek 1900-ban 13087 K. 28 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5185 K. 98 fillér. Kis-Derzsidának 4657 K. 94 f. a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 2454 K. 88 f.

Állítólag Nagy-Derzsidán van eltemetve Sinkai György, román krónikaíró és nyelvész, a ki 1755-ben született s 1816-ban halt meg.

Nagy-Derzsida határrészei: Pugna, Szoldubicza, Corni = Korny és Sěcătură = Szekatura. Kis-Derzsida határrészei: Dealul Petrii = Gyálul Ptyetrij, Nyilë, Făget = Fazsët, Lunka, Sěin = Szein, Balota-domb, Coastea Sorbiţii = Kasztjá Szorbiczij, Blidar, Socet = Szocsët (bodzafás), Dealul Susenilor = Gyálul Szuszenyilor (a hegyi lakók dombja), Dealul Popii (papi domb).

A Balota-dombon, az őskori népeknek ezen a tanyáján ma is bőven lehet találni agyagedény töredékeket, a melyek sokféle díszítésűek, leginkább spirálvonalas díszítményekkel találkozunk. Egy spirális s körben futó vonalakkal dísztett agyagedény-cserép kihajló peremén függélyes bemetszések {290.} láthatók, egy tálrészleten (szürkés-fekete agyag) a külső színen felülről lefelé futó három párhuzamos szalag van, melyeket két síma sáv választ el egymástól, a szalagok vonalakkal szegélyezvék. A középső szalagon rhombus, a két szélsőn háromszögalakú díszítmények, a tálnak alsóbb ferde részén egymást minden irányban metsző vonalak fordúlnak elő. Ez vörösre égetett agyagtöredék belső felszínén legfelül szegélyül zeg-zug ékítmény húzódik mélyen árkolt párhuzamos vonalak közt. Mélyen kivájt háromszögek, síma felületű sávok szemlélhetők még rajta. Nagyobb, urnaalakú edényrészletek is vannak, de azok díszítés nélküliek.*Arch Ért. 1896. évi (új) folyam, 429–430. l., hol Fetzer János Ferencz több ilyen leletet ismertet.

A XVII. századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fenmaradt leltár szerint majorságszőlő van, melyet Vanczanak hívnak.*W. l.

1813-ban említve van, hogy a babutzai határszélén fekszik Csalános puszta.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. V. nr. 21., 27. fiók. A két Derzsida közt folyik a Kraszna. A hagyomány szerint ezen volt a Ders hídja.