Fűrményes.

Offermenes 1387, Olahfermenÿes 1423, Ferményes, Fermenes, Fermynyes 1439–1444, Fermenÿes 1543, Fermenes 1549, Fewrmenÿes, Furmenÿes 1570, Feőrmenies 1639, Förményes 1701, románul Firminisz 1733.

Középszolnokvármegyei helység, 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott.

Nevét a nép onnan származtatja, hogy mikor alapító lakosai e helyen megtelepedtek, a fürjek csapatonként jártak a réteken s fürj-ménesből lett később Fürményes, holott az nem más, mint egy ó-szláv személynév.*V. ö. e mű I. k. 45. l.

A nép azt tartja, hogy Fürményest hajdan Hadaházának hívták s a hasonnevű határrészben feküdt. Hadaházát azonban {416.} Mihály vajda idejében feldúlták s ekkor megmaradt lakosai a mai Fürményes helyén telepedtek meg. A történeti igazság pedig az, hogy Hadaháza külön falu volt, mely Fürményesbe olvadt.

A Jakcsiak birtokai közé tartozott. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Olahfermenyes oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII.

1485. okt. 20-dikán a kolozsmonostori konvent előtt Fermenyesi Márton és fia, Gergely e birtok negyedét minden tartozékával Oláhnádasdi Wajda Istvánnak száz arany forinton eladják.*Dl. 27945.

1494 máj. 5-dikén Fermenyes birtokot örökbe vallja Csehii Vajda István Szilágyszegi Pálnak.*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 177. nr. 1.

1495 február 23-dikán Somai Péter elzálogosítja Fürményesi Bakó Benedeknek.*U. o. p. 212. nr. 2.

1543-ban 6 kapu után adóztak a Drágfi Gáspár jobbágyai, ellenben felmentést nyert 1 biró, 3 szabados, 4 szegény és 3 új ház. Találtak itt 3 puszta telket is.*Dical. 1549-ben 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Spáczai Menyhért jobbágyait, a kiken kívül találtak a helységben még 10 szegényt, 6 uj és 2 puszta házat.*U. o. 1570-ben 1–1 kapuszámnyi adót fizettek a Spáczai Menyhért és Pandi János jobbágyai.*U. o.

1559-ben Spáczai Menyhértnek és özv. Pandi Jánosné Kaplyon Petronellának itteni jobbágyai tanuskodnak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Muz. Bet.

1639 okt. 25-dikén Fürményest, mely előbb a hűtlenné lett Nagydobai Spáczai János birtoka volt, Rákóczi György {417.} fejedelem Serédi István krasznavármegyei főispánnak, főlovászmesterének adományozza.*Jlt. nr. 6.

1639 előtt Spáczai Mihály és Thamásfalvi Miklós közösen bírják.*U. o.

1640 jun. 22-dikén Sámsoni Harangi László meginti Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spáczai Mihálytól hátramaradt itteni részbirtokból őt megillető hozományt vegye fel, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*Gencsi lt. nr. 1399.

1701 április 19-dikén a förményesi részbirtokot, mely az örökösök nélkül elhalt Nagy-Dobai Spáczai Mihályé és Jánosé volt, szintén br. Nagyfalusi Serédi Péternek adományozta Leopold király.*Jlt. – Rongyolt Datum nincs.

1726-ban (máj. 9–11.) Csíkszentkirályi Andrási Ferencz fürmenyesi jobbágyai kezességet vállalnak Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.*Wl.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket. Főbb birtokosok: Gr. Andrási Károly, és gr. Kendefi Rákhel gr. Bethlen Gergelyné; kisebb birtokosok: gr. Toldi Zsigmond, Pelei Mihály, ifju Sebes Ferencz, Teleki László (gr.), Szabadszállási István, Fejérvári Klára Gyulai Mihályné, Szonyi Borbála Décsei Józsefné, Halmágyi József és Donáth Pál; pap: Popa Juvon oláh; kántor: Pap Flóra oláh.*Szv. lt.

A gör. katholikusok fatemploma 1700-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 164. l. Egy tantermű felekezeti elemi iskolája 1870-ben szerveztetett.

1715-ben 5 jobbágyháztartás fizet adót, ezekből 3 magyar és 2 oláh, 1720-ban 6 jobbágy- és 6 zsellér-, összesen 12 háztartás és pedig 7 magyar és 5 oláh. A népesség száma 1715-ben 45, magyar 27, oláh 18; 1720-ban 108 lélek, 63 magyar {418.} és 45 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1733-ban Fürményesről (Firminiss) 16 oláh családot jegyeztek fel; egyesült papját Tivadarnak hivták.*Tr. 1750-ben 206 a gör. kath. lelkek száma,*Tr. 1901. IX. 284. l.

1847-ben a lakosok száma 383; gör. kath. 380, evang. reform. 3.* Nagyv. Nvk. 1847. 108. l. 1890-ben lélekszáma 505; nyelvre nézve magyar 6, oláh 491, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kath. 4, gör. kath: 448, evang. reform. 3, unit. 2, izr. 8. Házak száma 95.

Szántóföldje 1715-ben 28, 1720-ban 201 köblös; rétje 1715-ben 14, 1720-ban 52 kaszás; szőlője 1720-ban 18 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l. A fürményesi bor is a drágábbak közé tartozott, 1 frt 65 kr. volt cseberje; hanem egy kapás föld csupán egy csebret hozott.*U. o. 341. l.

1895-ben gazdaságainak száma 123. Területe 1210 katasztrális hold, a melyből szántóföld 647, legelő 203, rét 189, kert 87, erdő 37, szőlő, parlag 2, beültetve 1, terméketlen 44 hold.*Mg. St. 510.

A községnek 1990-ben 4117 K. 80 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1823 K. 77 fill.

Határrészei: Cătră Vrăjitori = Ketre Vrezsitorj (Varasitó), Valea Bercului = Váljá Bërkuluj (berkes völgy), Calea Zělaului = Káljá Zeláuluj (Zilah útja), Vălcele = Valcselë (völgyecskék), Hadaháza, Pădurea Domnului = Padurjá Domnuluj (uradalmi erdő), Delniţă = Gyëlnyicza (szántóföld), Sub Goroni = Szub Gorony (a tölgyfák alatt), sub Coaste = Szub Kasztë (a domb alatt), Goroni = Gorony (tölgyfák), Mestecini = Mësztecsiny (nyírfás) és Csormány. A Cătră Vrăjitorin, mint a nép mondja, kuruzsló czigányok tartózkodtak hajdan. Itt feküdt Varasitó elpusztúlt falu. Vize: Valea Bercului = Váljá Bërkuluj (a berek pataka).