1. Hadad-Győrtelek.

Hadad-Győrtelek a Drágfiak birtoka 1405-ben.*Csánki, I. k. 556. l.

1461. márcz. 5-dikén Gergthelke birtok elidegenítésétől Jakcsi György és gyermekei nevében eltiltja Jakcsi Jánost Lelei István.*Előfordúl ezen oklevélben Erdőaljabélteki Drágfi Miklós is. A birtok Szeér és Apácza után van említve. Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 102. nr. 1.

1462-ben egy részét bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.*Győrtelke előfordúl Tótfalu után Örményes és Görcsön között Borzlyuk előtt. GKG. A. fasc. XX. 1464-ben (Györgyfalvát) Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta Béltelki Drágfi Miklósnak.*U. o.

A leleszi konvent 1495. Szent Mihály napja után való csütörtökön kelt levele szerint e birtokot, a mely Bélteki Drágfi Bertalan, erdélyi vajdánál van zálogban, ennek és fiainak: Imrének, Györgynek és Jánosnak meg örököseiknek adja {470.} örökre Kusalyi Jakcsi Ferencz a maga és összes rokonai nevében hálából azon jóindulatért, melylyel a vajda irántuk viseltetik.*Az itélőmesternek 1584-ben Gyulafi László fiai számára kiadott átiratában. GKG. C. fasc. XII.

Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adóösszeírásában két Győrtelekről van szó, Azon a Gertheleken, amelyik Felső-Várcza és Felső-Szivágy közt fordúl elő, 5 frt adót fizettek egyik Drágfinak a jobbágyai.*V. ö. e. mű I. k. 179. l. 1543-ban a középszolnoki Cherghteleken*Előfordúl Gardánfalva és Egerbegy között. 6 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait; fölmentvék az adózás alól 1 bíró, 3 szabados és 4 új ház.*Dical. 1549-ben (Gÿeorgtheleke-n) és 1553-ban (Gÿewrghteleke-n)*Előfordúl Nagyszeg és Egerbegy között. 5 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait. Fölmentést nyert az adózás alól 1 bíró, 20 szegény és 5 új ház.*U. o. 1570-ben (Gewrghteleken)*Előfordúl Középső-Várcza és Egerbegy között. 5 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*U. o. 1604-ben a Gyulafi-jószághoz tartozó Győrteleken 2 rótt ház után 4 forintnyi adót vetettek ki.*U. o.

Báthori György, továbbá nejének, Báthori Annának és utóbbi gyámfiának, Drágfi Györgynek Cseh várbeli várnagya ezen Drágfi György és anyja megbízásából ugyancsak e Drágfi Georgthelek birtokából Kwthy Illés, János és Gergely, Medves Gergely és Márkus, Zahary Gergely, Mihály és Tamás, Magyar János és István, Zahary Ábrahám, Oroz Jakab, Sajthos Kozma, Fyles Illés, Thehenes János és Gergely, Nagyya Waywoda János, Papsa Simon és Lőrincz, Medwes Lukács, Koztha Lukács, Lukach Gergely, Lukach Dániel, Ravaz Tivadar, Keres László, Pathwl János és Péter, Thehenes Tivadar, Pathwl Nekitha, Pathwl Márkus, Ravaz Péter és János, Dan Péter, Lukács és Lázár, Erdely Lázár, Keres János, Naggya Lázár, Papsa László, Symon András és Koztha Péter jobbágyokat vették maguk mellé, a mikor betörtek fegyveres kézzel Kusalyi {471.} Jakcsi Mihály Mutos birtokába. E jobbágyok közül Orosz Jakabot, Sajtos Kozmát és Zahari Ábrahámot vette magához a várnagy, a mikor felgyújtotta Jakcsi egy mutosi jobbágyának az istállóját. 1553-ban megidézik a betörőket.*Orsz. lt. Km. con. lad. 26. I. m. 5.

A középszolnoki Georghtelke részbirtoknak elfoglalása miatt 1555-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoznak Nádasdi Tamás ellen.*Előfordúl Közép-Várcza és Szélszeg között. Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.

Birtoklásának története 1555-től a Drágfiak többi birtokaiéhoz hasonló. Ekkor t. i. a Jakcsiak a kincstár s mások ellen is tiltakoznak*GKG. A. fasc. XX. s óvást emelnek János király s Izabella adományozása ellen, a kik a birtok felét Báthori Györgynek s nejének adták.*Lelesz, Arch. an. 1557. nr. 13. Majd id. Gyulafi László kapja János Zsigmondtól.*GKG. A. fasc. I., III.

S. Báthori Zs. 1572-ben meghagyja Közép-Szolnok alispánjainak és szolgabíráinak, hogy R. Gyulafi Lászlót is hívják meg Hadad határjárásához, melyet Wesselényi kíván, mert Gyulafi birtoka: Gÿeorgÿthelek Hadaddal határos.*U. o.

Szilágyszegi Pál Georgyteleke és Lele birtokain hatalmaskodtak Gyulafi László emberei. ezért Báthori Kristóf 1577 ápr. 10-dikén meghagyja a megyének, hogy idézze elébe Gyulafit.*U. o. A. fasc. II.

1582-ben itt a Rátóti Gyúlafi István emberein Ippi Borsoló János emberei hatalmaskodtak és a többek között negyvenöt rőf daróczot is elvittek és fel is szabták nadrágnak. Ezért a krasznamegyei szolgabírák 1583-ban Egyed után való szerdán parancsot kapnak. S. Báthori Zsigmondtól, hogy idézzék elébe Borsolót.*U. o. A. fasc. I., III.

Egy 1591. évi október 3-dikán kelt, nyelvi szempontból is becses tanúvallatási jegyzőkönyv szerint Győrtelek határát illetőleg Nagydobai Spaczay Menyhért és Sámsoni Harangi {472.} János szomszédok úgy nyilatkoztak, hogy Hadadnak s Georgythelekének a Kemeny pataka volt mindenkor igaz határa. A Somoson való forrásnál «leottenek voltt eczer zemben Swlyok Georgy és Bathory Georgy egymassal, ugvan ott eottenek voltt ebedet is, akkor is ezt az forrást hattak voltt Hadad és Georgytelke keozeott igaz határnak. Mindenkor tuttam, – úgymond az egyik tanú – hogy az Kemenypataka hasította Hadad és Georgyteleke keozeott az igaz hatartt mind addigh az patakik ala, ky az faid agarol ala jeo az Kemeni patakara, mas felol is tudom hogy az Somosson valo forras voltt mindenkor Hadad es Georgyteleke keoztt az igaz hatar. Egy másik szomszéd is («En Chyeh Varatt Bathory Georgy idejeben negy eztendeigh birtam tyztvl») úgy hallotta, hogy Hadad s Györgytelke közt a Kemen pataka volt a határ. «Hogy Svlyok Georgy ideyeben egy Georgyteleky olahott az Kemenipatakan innet az versengeo feoldeon foktanak voltt megh hogy ott kazal voltt, es chyak a’ tayban egy loyis vezett voltt ell, Az olahott be hoztak vala Hadadban, az palankban Svlyok Georgy az hatar myatt mind darabonkent vagdaltatta».

A többi tanúk:

7-dik tanú nemes lelei Mayos Mihály, 55 éves, a ki tudja, «hogy Hadad és Georgyteleke keozeott az Keomenpataka hasította az hatartt mindaddigh az patakig, ky az faid agarol ala jeo»; tudja, hogy Báthori György és Sulyok György idejében határt is jártak Hadad és Györgytelke között; a Somosson való kútat hagyták határnak; «az kvtrol az Somos Berczyre felmenven, en vgian ot voltam akkor az hatar iarasban Svlyok Georgy zolgaya valek, ez eleott is penigh tudom mikor Mayos Mathe inassa valek, ky akkor chychi udvarbiro vala Homonnaj Antalne ideyeben, akkor is a Chychyek hatart iartanak vala az Hadadiakkal, vgian akkor is ezt az Somosson valo kvtatt hattak vala Hadad és Georgytelke keozeot hatarnak».

8-dik tanú Lelei Kakas Valentinus, a 10-dik Menyeoi {473.} Tolvaj Mihály, 11-dik Menyoi Banhazy Ferencz, a ki mikor Hadadban Jakcsy Boldizsárnál lakott «az fovet mindenkor az Somosson való kvtigh etettek el az lovakkall, mert addigh tartottak Hadadi hatarnak».

12-dik tanú Mochyoliai Veres Ambrus. A 22-dik Barla Márton, Dengeleghi Miklós monói jobbágya: Sulyok György idejében Hadadhoz való jobbágy volt, sokat járt Hadadba, «mer het zamra vgian drabantot vetettenek fel az Varban, reghy emberektwol hallottam, hogy mondottak» stb., «azt is tudom, hogy Svlyok Georgy az Keomen patakan innet ’altal az Georgytelkieknek kazaltt zenayokatt a’ retreol mind elvitette vala».

25-dik tanú Zeles Barnabas, Cheffey (de Nozaly) János újlaki jobbágya: «a hadadi hatartt az Baratapathaka hasitotta, twl az Baratapatakan az Varczaj feold, azon innet Hadadi, ez a Barathapataka zakad az Kemenypatakaban, az a patak hasitya ismegh kytt kytt Kemenypathakanak hinak az Hadadi és Georgyteleki hatartt, Az patakon twll Georgytelke felol, Georgyteleky feold, Az patakon innet faidaga felol Hadadj feold voltt, tudom azt is, hogy eczeris mazzorys megh aprosultak az Jakchy Vrak vgy kapanak altal az Georgytelkiek», «Aranyassy idejeben valami marhayokatt innett az Kemenypatakan kaphattak az Hadadi feoldeon azt mind elhaytottak, valaztigh eoltek valtoztattak eokett», «Bornemizza ideyeben, Homonnay Antallal vgy vegeztek vala, hogy az Somosson az Bodonkwth legien az hatar, az vtan en mind vgy tuttam, mert en akkor Hadadhoz valo jobagy voltam, az vtan en nem tudom mint mentek bellieb az Georgytelkyek a’ Hadadi határban».

Zamosújlaki faydaga jobbágyok (Cseffey János és Borsvay Zsigmond jobbágyai) szintén tanúk.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1595 okt. 12-dikén Báthori Zsigmond megengedte Rátóti {474.} Gyulafi Lászlónak, hogy Györgytelke birtokával*Előfordúl Újfalu és Bikácza között Náprád után. GKG. C. fasc. XIX. is szabadon rendelkezzék.

1652 jul. 20-dikán győrteleki jobbágyok tanúskodnak Gyulafi Sámuel számára jobbágyszökés tárgyában tartott tanúvallatásnál.*U. o. A. fasc. VII.

1660-ban özv. Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála itt lakó jámbor szolgájának, Kucsó Péternek adja a Tehenes Simon puszta ház-telekét.*U. o.

1690 febr. 12-dikén Vérvölgyi Berkeszi István, középszolnoki szolgabíró Menyői Fodor János, assessor, Dobai József, notárius előtt Csehben: Gyulai Ferencznek Győrtelkén lakó Kucsó András nevű jobbágya, továbbá Kucsó István Macskási Boldizsár jobbágya megjelenvén, egy győrtelki házhelyöket, melynek egyik szomszédja Wesselényi (Wesshelenhi) Pál jobbágya házahelye, zálogba vetették Ember János, mutosi lakos, nemes személynek.*U. o.

1699-ben Szent Mihály hava másodikán a középszolnoki Győrtelek részbirtokot öt emberrel és az itt levő összes lakott telkekkel együtt Bideskúthi Boldizsárnak adományozza Apafi Mihály. A nevezett falu a csehi jószághoz tartozik, melyet a fejedelem Tököli asszonytól vett. Ha Tököliné kiváltaná e jószágot, akkor Bideskúti vagy az említett részbirtokkal egyenlő értékű, más jószágot, vagy 800 magyar forintot kapjon.*Leopold 1745 febr. 6-diki átiratában Bideskúti György, ippi birtokos családi iratai közt.

1710-ben Bideskúti Boldizsár itt lakó jobbágyait nejének, Keserű Zsófiának hagyja végrendeletileg.*Bideskúti György, ippi birtokos családi iratai között.

Gr. Marosnémeti Gyulai István győrtelki jobbágyáért, Rojb Simonért, ki a hadadi várban le van tartóztatva, 1733 febr. 25-dikén Sz.-Cseh városában kezesek lesznek 300 frtig többek között L. B. Hadadi Wesselényi István, Kali Kún István, Toroczkai {475.} Zsigmond és L. B. Kemény Sámuel itteni jobbágyai.*GKG. C. fasc. XVI. Rojbeÿ Simonért még előbb 1729 febr. 4-dikén id. Wesselényi István mutosi jobbágyai vállalnak kezességet.*U. o.

Kún István ő kegyelme győrtelki zsellérei azok között vannak, a kik 1733 jun. 10-dikén 400 magyar forintig kezességet vállalnak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű szilágycsehi örökös jobbágyáért.*U. o.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Hadad-Győrtelek községből a következőket. Főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, gr. Gyulai József és br. Bornemissza József; kisebb birtokosok: gr. Teleki Imre, Berzenczei Mihály és Baranyi József; árendás: Fekete László; pap: Drágis János; kántor: Ávrám Demeter.*Szv. lt.

Hadad-Győrteleken a gör. kath.-oknak kőtemplomuk van. Anyakönyvük 1837-ben kezdődik.*Sch. 1886. 159. lap. Elemi iskolája felekezeti jellegű, egy tantermű.

Egy 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeírás szerint Győrtelke részbirtokban van 10 jobbágy és 1 puszta jobbágytelek.*GKG. A. fasc. XV., XVI. Egy a XVII. század elejéről A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fenmaradt összeírás szerint Györgytelkén a jobbágyok száma 12.*U. o. A Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Gyeortelkén 57 jobbágy van; Aranymezei Demeter, Tehenes, Szabó, Erdélyi, Puskás, Ravasz stb. nevűek.*U. o.

1715-ben 8 jobbágy és 3 zsellér, összesen 11 háztartás fizetett adót, ebből 2 magyar és 9 oláh; 1720-ban 16 jobbágy és 10 zsellér, összesen 26 háztartás, és pedig 10 magyar és 17 oláh. A népesség száma 1715-ben 99 lélek, 18 magyar és 81 oláh; 1720-ban 234 lélek, magyar 90, oláh 144. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nézve nagyobb részük oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

{476.} Marosnémeti gr. Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint Györgytelkén*Előfordúl Szilágy-Cseh és Babocza között. van 5 jobbágy és 1 pusztatelek.*GKG. marosnémeti lt. cista C. fasc. XVI.

1733-ban Hadad-Győrteleken (Csűr-Telek) 30 az oláh családok száma; gör. keleti papját Mihálynak hívták.*Tr. 1750-ben 320 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 285. l.

1847-ben a lakosok száma 485; gör. kath. 400, evang. reform. 85.*Előfordúl Hadad mellett. Nagyv. Nvk. 1847. 110 l.

1890-ben lélekszáma 1165; nyelvre nézve magyar 5, német 16, oláh 1141, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve gör. kath. 1141, evang. reform. 8, izr. 16. Házak száma 228.

Szántóföldje 1715-ben 30, 1720-ban 270 köblös, rétje 1715-ben 32 1/-, 1720-ban 146 kaszás; szőlője 1720-ban 10 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

1895-ben gazdaságainak száma 229. Területe 2403 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1517, erdő 337, rét 316, nádas 70, szőlő (parlag) 2, beültetve 1, terméketlen 47 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 14,175 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3326 K. 52 f.

Utczái: Fő-utcza (Uliţa cea Mare = Ulicza Csá Márë), U. Borzíi = U. Borzij (légy-utcza, borză tájszó = légy), U. Marinëstyilor előnevűek utczája), Zsófi-utcza, Drumul Fênaţelor = Funáczëlor (a kaszálók útja), U. Creţilor = U. Krëczilor (Creţ = Krëcz [= Göndör] előnevűek utczája), Templom-utcza (U. Bisericii = U. Biszericsij), Drumul Pădurii Rari (a hasonnevű határrészbe vezető út).

Határrészei: Faţa şi Dosul Spinoasii = Fáczá si Doszul Sztyinaszij (a tövises domb felülete és háta), Stigleţ = Stiglëcz tájszó (tengelicz), între Gozuri = intre Gozurj (a gaz között; goz = gaz átvéve), Puturoasa = Puturaszá (büdös), Gurá Szelistyi (Szelistye (?) szája) Spini = Sztyiny (tövisek), Dealul {477.} Nucilor = Gyálul Nucsilor (diófás domb), Făgetul Motîşului = Fazsëtul Motisuluj (a Mutos felé eső bükkfás), Cânepi = Kinyëpty (kenderföldek), Tufe = Tufë (bokrok), Fênaţe = Funáczë (kaszálók), Fântânele = Funtínyelë (források, kutacskák), Stupini = Sztuptyiny (méhesek), Ertaşe = Jërtásë (irtások; ugyanezen szó átvéve), Căminaş = Keminás = Kámén, Tyityága (?), Pădurea Rară = Padurjá Rára (ritka erdő).