Gyulakuta.

Gyulatelke, Gywlatheleke 1427, Gyulakutha 1461, Gywlakwtha, Gyalakuta 1470, Ghywlakwtha 1529, Gyulakhuta 1568, Giulakuta XVII. század.

Az oklevelekben Babuklelkével, Derzsidával, Mojáddal (1427), Kerestelek és Badacson között (1461), Kerestelek és Csehi mellett (1470), Kerestelek és Puszta-Maladé között (1473), Csehivel és Győrtelekkel (1529), Badacsonnal (1549), Kerestelek és Endrefalva (1551), Csehi és Ujlak között (1553), Somlyó-Csehivel (1568), Badacson és Csehi (1585), Kelencze és Goroszló között (XVII. század) fordúl elő.

{484.} E táj feküdt, Somlyó-Ujlaktól észak felé a kárásztelki patak mellett meg is találjuk Gyulakuta határrész nevében.

Néha pl. 1427-ben, 1470-ben középszolnoki, 1473-ban krasznavármegyei s rendszerint Somlyóhoz tartozó helység, tehát Báthori-birtok. Egy tizenötödik századi adat szerint itt egy részt Báthori János és István a maguk meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében zálogosítanak el Báthori Andrásnak.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 12. nr. 32. (Prot. III. pag. 376.)

Gywlatheke szolnokvármegyei prædiumot, Majádi László birtokát, ennek kiskorúsága idején 1427-ben Ilosvai György zálogba adja Jakcsi Dénesnek, Lászlónak; János és Mihály székely ispánoknak, de Majádi László 1435-ben visszaváltja.*Szgy.

A középszolnoki Gyulakutha egyike volt azon birtokoknak, amelyekben 1461-ben Báthori Andrást, Istvánt, Lászlót és Pált iktatták be.*Lelesz, Stat. B. 350.

1470 május 18-dikán a szentjogi konvent vizsgálatot tart a középszolnoki Gyalakuta birtokon elkövetett hatalmaskodásért Báthori Miklós, Losonczi János és András, Nagyfalusi Márton Mihály, másrészt Palóczi László között.*Dl. 30,044.

1473 október 26-dikán özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig átadta e birtokát rokonainak, illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak.*Dl. 36,393, Km. Prot. F. min. pag. 168. nr. 2.

1529-ben a Báthoriaknak 2 jobbágyuk van, ezek neve: Ivanka, Lupsar.*Jlt. fasc. 2. nr. 39.

A részbirtokból Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illeti meg, minek kiadására 1545-ben az említett Petronella meg is inti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 24.

A Gyulakutha és Somlyó határán fekvő földeket és réteket, malmok és halastavak csinálásával elfoglalták Báthori {485.} Szaniszlófi András, István és Kristóf, a kiket ezért 1549-ben megidéztet Báthori Farkas.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 3. nr. 22.

Gyulakutát Keresztúri Lengyel Jakabné Katalin felperesnek itélik Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, továbbá Elek, Imre és Gáspár alperesekkel szemben*Bl. fasc. KK. nr. 1. s a jószágon meg is osztozkodnak Somlyói Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, Valkai Miklósné Petronella, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Sarmasági András.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 4. nr. 37.

Mint Báthori László jószágából 1550-ben Csaholyi Ferencz az édes anyját megillető leánynegyedet követeli Báthori Jánostól, kit annak kiadására meg is idéztet.*U. o. Act. an. 1550. fasc. 1. nr. 29. Mint pedig a néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi János egyik részbirtokából 1551-ben Gyulafi János, László és Druget Gáborné Fruzsina követelnek negyedet Somlyói Báthori Szaniszlófi Imrétől, Gáspártól, Elektől és Jánostól.*U. o. 1551. fasc. 4. nr. 5.

1553-ban a Somlyóhoz tartozó Gywlakwrthán egy kapu után adóztak a Báthori András jobbágyai, a kiken kívül feljegyeztek még 8 szegényt, 1 szolgát és 1 új házat, továbbá Báthori Farkas, Miklós és Imre részéről 1 új házat és 4 szegényt.*Dical.

A krasznavármegyei Gÿwlakwtha részbirtokra vonatkozólag ekkor özvegy Nagymihályi Bánfi Györgyné Somlyói Báthori Szaniszlófi Erzsébet a női ág megrövidítésére egyezséget akar kötni Somlyói Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal, a mi ellen tiltakoznak a fenti Erzsébet gyermekei.*Lelesz, Act. an. 1553. fasc. 3. nr. 93.

Szaniszlófi Miklósnak egykori birtokára Gulakhutára nézve 1560-ban Báthori András, udvarbiró itéletet hozott Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi másként Csarnarodai János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi másként Báthori Kristóf és István ellen. 1568-ban Báthori {486.} Miklós, udvarbiró elrendeli ennek végrehajtását 72 frt büntetés terhe alatt.*Bl. fasc. V. nr. 10.

1585-ben Somlyói Báthori Zsigmond, erdélyi vajda meghagyja Borsoló Jánosnak, hogy a gyulakuthai részbirtokon osztoztassa meg özv. Kállói Lőkes Ferenczné Szinyérváraljai Báthori Szaniszlófi Annát, meg néhai testvérének fiait: Farkast és Zsigmondot.*M. Nemz. Múz. Kállai cs. lt.

1623-ban Gyulakutha prædium egyike volt azon részbirtokoknak, a melyekről Báthori Szaniszlófi Katalin örök vallomást tett Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*Lelesz, Prot. 62. fol. 49.

1641 junius 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint Gyulakuta jószágon Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna osztozkodnak.*GKG. nr. 9.

A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fenmaradt jegyzék szerint Giulakután egy puszta jutott Lónyai Margitnak.*Wl.


Gyuró. Lásd Ér-Girolt.