{656.} Kékecz.

Kekecz (1490), Keekeecz (1550), Kekecz (1616), Kéketz (1742), az oklevelekben Rácz és Ujfalu között, Poklostelekkel (1490), Puszta-Szent-Miklóssal (1550), Kávással és Hatvannal (1616) fordúl elő. Egy 1734-diki tanúvallatás szerint a Kékecz nevű prædium a szántói, kávási, mindszenti, csögi és szarvadi határ között feküdt. A két tasnádi birtokos: Boros Borbála utódai és Vainé kapáltattak akkor rajta.*Bl.

E tájt ma csakugyan találunk egy ily nevű patakot, mely az Érbe szakad.

Nem lehetetlen, hogy Kékeczről van szó amaz 1240-diki határjárásnál, mely szerint délről a Szent Mária-hegyi apát Ukecz prædiuma és a Zaka-föld (Szakácsi?) határos András, a Szerafin fia udvarbirónak a Sopronba (Szopor?) vezető nagy út melletti birtokával.*Fejér, IV. 2., 527.

1490-ben Mátyás király parancsából ezen, középszolnoki Kecz, Kekecz prædiumba*Előfordúl Rácz és Ujfalu közt. Báthori Andrást iktatják be.*Orsz. lt. erdélyi fisc. és Lelesz, Stat. B. 309.

Ferdinánd királynak 1550 jan. 20-dikán kelt parancsára a középszolnoki Keekeecz részbirtokba be akarják iktatni új adomány alapján Szénás Istvánt, Andrást, Jánost, Pétert, Lászlót és Györgyöt, a kik jelenleg is birják azt, bár az arról szóló adománylevelet elvesztették, de a beiktatásnak ellene mond Széplaki Benedek Péter, Borzási Lukács nevében, a kit azért meg is idéztek.*A kolozsmonostori konventnek Károly király 1734. ápr. 14-diki parancsára Szénás Zsigmond, József, Ferencz és István számára kiadott átiratában. Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 52.

1616-ban a Kekech nevű rét fele Károlyi Mihály birtoka, zálogban Károlyi Fruzsina Bánfi Mihálynénál.*Gróf Károlyi ltár. IV. 121. l.

Egy 1742-diki tanúvallatásnál a kéketzi prædiumon levő szántóföldről s kaszálóról van szó.*Bl.