Kirva.

Kyrwa (1368), Kirua (1629), románul Tilivara (1733), Chiliora középszolnoki helység. Szláv eredetű név, a Kriva (görbe) magyaros kiejtése, román neve szobácskát jelent.

1368-ban Kusalyi Jakcsi mester és Erkedi Fülöp, a Jakab fia között az Erked mellett fekvő Kirva nevű területért birtokper folyt. Jakcsi mester ebben az ügyben esküt óhajtott letenni, mint Lajos király a váradi káptalanhoz küldött parancsában el is rendelt. A kitűzött időben a peres területen Jakcsi mester övét leoldva, lábbelijét levetve és egy marék földet a feje felébe emelve, a mint az szokásban vala, letette az esküt ünnepélyesen, hogy a kérdéses hely Erkedhez nem tartozik, nem tartozott soha, hanem egy magtalanul elhalt ember birtoka volt.*Dl. 30,396. V. ö. e mű I. k. 403. l.

Kirva azután is a Jakcsiak birtoka. 1423-ban prædium, {677.} mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak beiktató parancsára a Kusalyi Jakcsiakat beiktatja.*GKG. C. fasc. XII.

1582-ben Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak özv. Jakcsi Boldízsárné Révai Annának erre a birtokra vonatkozólag.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 123.

1629-ben június 10-dikén Liszti Ferenczné fiának, a kisebbik Wesselényi Istvánnak Kirva nevű falujában a Szécsen lakó Guthi Miklós, szolgabiró az iránt esket, «hogy mikor Kiruat szalitottak és azutan az földöket megh oztottak, az az föld, melliet most Fejkeregihazi Andras elfoglalt, akori ozlaskor Hadadi jobbagioknak jutot e auagi nem»; egyik tanú azt mondja, hogy ott Fejéregyházi András jobbágya házat akar csinálni.*Wl.

1703-ban Farkas Mihálynak Kirva birtokon van két jobbágycsaládja, Jerémias Gergely öcscse hadba ment. Szolgálatjok: egy hétig kaszálni, aratni, szántani.*Orsz. lt. urb. et Corsc. fasc. 64. nr. 17.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kirva községből a következőket. Főbb birtokosok: br. Vesselényi Farkas és Guti Sára Sebes Sámuelné; kisebb birtokosok: Mohai Lőrincz, Orgován Ferencz, Biró Gábor, Ligner Mihály, Baronyai Pál, Rácz Pál és Baczó Sámuel; pap: Popa Onu oláh; kántor: Kosztin Tógyer.*Szv. lt.

A gör. katholikusok kőtemploma 1803-ban épűlt. Anyakönyvök 1827-ben kezdődik.*Sch. 1886. 159. lap. Iskolájok egy tantermű.

Kirván 1715-ben 5 jobbágy- és 3 zsellér-, összesen 8 háztartás fizetett adót és pedig 4 magyar és 4 oláh; 1720-ban 17 jobbágy- és 5 zsellér-, összesen 22 háztartás, ebből 17 magyar és 5 oláh. A népesség száma 1715-ben 72 lélek, 36 magyar és 36 oláh; 1720-ban 198 lélek, magyar 153, oláh 45.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

1733-ban Kirván (Tilivara-n) az oláh családok száma 10, (gör. keleti papja Pentele),*Tr. 1850-ben a gör. kath. lelkeké 211.*Tr. 1901. IX. 284. l.

{678.} 1847-ben a lakosok száma 416; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 108. l. 1890-ben lélekszáma 625; nyelvre nézve magyar 27, oláh 584, egyéb nyelvű 14; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 590, evang. reform. 9, unit. 1, izr. 23. Házak száma 134.

Szántóföldje 1715-ben 14, 1720-ban 345 1/2; rétje 1715-ben 2, 1720-ban 93 kaszás; szőlője 1720-ban 8 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 179. Területe 1512 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1025, rét 186, legelő 171, szőlő, parlag 54, beültetve 1, kert 5, erdő 3, terméketlen 67 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 3376 K. 34. f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2150 K. 14 f.

Utczái: Fő-utcza (Uliţa Satului = Uliczá Szátuluj), Templom-utcza (U. Bisericii = U. Biszerircsij), Csóra-utcza (U. cătră Cioara = U. ketre Csará), Felső-utcza (U. din sus = U. din szusz), Temető-utcza (U. Timiteulu = U. Timityeuluj).

Határrészei: Valea Savului = Váljá Szávuluj (Sebők völgye), Izvoare = Izvarë (források), Faţa Temeteului = Fáczá Tyëmëtyëuluj (Temető-oldal); tyëmëtyëu = temető átvéve), Poeni = Pojëny (erdei rétek), Intrë Hotárë (határköz) Barca Blaghii = Bárká Blágij (Blága nevű egyén csónakja), Faţa din jos de sat = Fáczá gyin zsosz gyë szát (falu alatti oldal), Dealul Acăstauělor = Gyálul Ákesztáuelor (akasztófás domb). Szőlő: Nagy-hegy, Dombja a Petricios = Pëtricsosz (kövecskés domb).

1368-ban Kirva határainál fel van említve Erked-birtok, Kerekhegy (Kerekhig) nevű hegy, Ágfő (Agfew) patak és Bércz (Berch) domb.*Dl. 30,396.

Kutja a Ceternă = Csëtërna (csatorna); nevét állítólag onnan vette, hogy régen csatornán vezették medrébe a vizet.


Kis-Ardó. Lásd Ardó.

Kis-Derzsida. Lásd Derzsida.

Kis-Babocsa. Lásd Bábcza.

Kis-Doba. Lásd Doba.

Kis-Bádon. Lásd Bádon.

Kisfalu. Lásd Ér-Kisfalu.

Kis-Debreczen. Lásd Debreczen.

Kisfaludtelke. Lásd Ér-Kisfalú.

{679.} Kis-Goroszló. Lásd Goroszló.

Kis-Paczal. Lásd Paczal.

Kis-Hatvan. Lásd Ér-Hatvan.

Kis-Rákos. Lásd Rákos.

Kis-Lecsmér. Lásd Lecsér.

Kis-Récse. Lásd Récse.

Kis-Lele. Lásd Lele.

Kis-Solymos. Lásd Solymos.

Kis-Nagyfalu. Lásd Ér-Kisfalu.

Kis-Szarvad. Lásd Szarvad.

Kis-Náprád. Lásd Náprád.

Kis-Szántó. Lásd Szántó.

Kis-Nyires. Lásd Nyires.