Kraszna-Mihályfalva. | TARTALOM | Kusaly. |
Nevének változatai: Kuczó, Kwczo, Kwcho 1450, Kucho 1472, Kuchov 1547, Kuchio 1549, Kuchoo 1553, Kucsó, Cukhyo 1555, Kuczo 1557, Kwchÿo 1570, Kuchjo 1610, Kutso 1620, románul Kucseul 1733. Az óbolgár kušt’a, szlovén kuča: ház, hajlék.
Középszolnokvármegyei helység, 1745-ben Szolnok vármegyeinek van mondva. 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott.
1722-ben megjárják a kutsói határt.*
Kwczo egy 1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György s testvére néhai László (néhai Jakcsi János fiai) részjószága, a melyet Kémeri Miklós részére el akartak foglalni.*
Egyike volt azoknak a birtokoknak, (a középszolnoki Kucho) a melyekbe 1472-ben beiktatják Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert.*
1475 körül Kwchoról a Drágfi jobbágyait 6 frt 2 dr. adóval rótták meg.* 1543-ban (a középszolnoki Kwchon) 2 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, de ugyanekkor felmentettek 1 birót, 2 szabadost, 4 szegényt és 3 új házat.* 1549-ben és 1555-ben (a középszolnoki Kuchion, Kuchoon) 2 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a {730.} jobbágyait, de felmentettek 1 birót, 7 szegényt és 4 új házat.* 1570-ben (Kwchÿon) 2 kapu után rótták meg adóval Dobszai János özvegyének a jobbágyait.* 1604-ben (Kucson) 1 rótt ház után 2 forintot fizetett adóban a Szécsenyi jószága.*
Drágfi Gáspárné Báthori Anna adta ajándékul a szolnokvármegyei Kucho falut Kereszturi Dobszai Jánosnak.*
Kuchovból is leánynegyed illette meg Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján s ennek a kiadására 1547-ben meg is intették Jakcsi Mihályt.*
1555-ben Drágfi György Cukhyo birtokához is igényt támaszt a kincstár, Báthori, Ország, Perényi, Nádasdi, mert ezek ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*
1557-ben Kuczo felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák.*
1559-ben Kucsón tanuvallatást tartanak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett. Kucsóhoz tartozott a Bodon erdőnek egy része a Szent-Izsák nevű helyig, továbbá a Csiglen erdőnek fele. Kucsó Dobszai István tulajdona.*
Kucsóba, mint Guthi Annának egyik jószágába beiktatták férjét, Dobai János, de Majádi Mátyás ellenmondott. 1562-ben kibékűlnek.*
Kuchjó részbirtok felett 1610-ben Ramocsaházi István és Mihály cserelevelet kötnek.*
1620 okt. 20-dikán Bethlen Gábor meghagyja Bihar vármegyének, hogy azon kutsoi részbirtokokat, melyeket Wesselényi Pál hatalmasul elfoglalt Szénási Pétertől, Sándorházi {731.} Istvántól, Romonczai Mihálytól és Sennyei Sándortól, foglalja vissza Wesselényitől és adja ismét utóbbiak birtokába.*
Kuchjon részbirtokon 1628-ban megegyeznek a Ramocsaháziak.*
1632 jun. 7-dikén Dobai Miklós elzálogosít három kutsói jobbágyot Gyulafi Zsuzsánnának háromszáz forintért.* 1639 ápr. 19-dikén is írja Csehből Gyulafi Zsuzsánna, hogy Dobai Miklós háromszáz forintot kért tőle a kucsai jószágára.* Gyulafi Zsuzsánna a zálogösszeg felvétele után kibocsátja aztán a kucsói birtokot.*
Kucho részbirtok felett 1653-ban szerződést kötnek Dányádi Hidi György és neje, Kollát Anna.*
1728 aug. 25-dikén a kutsoi zálogos jószág tárgyában Szécsi Guthi Dénes és Bályoki Szénás Zsigmond közt folyó perben hoznak határozatot.*
1731-ben Gencsi György tiltakozik a kincstár ellen a kutsói birtok tárgyában, mely Dobszai István halálával anyai ágon a Gencsi-családot illeti.*
Guthi Farkas itteni részjószága feleségére, Keserű Zsófiára szállott. Ez ügyben 1742 jan. 29-dikén és márcz. 1-sején vizsgálatot tartanak Gencsi István és György javára.* Csáki Tamásnak itteni részbirtokát bírta zálogban Guthi Farkas.*
1745 aug. 10-dikén a kucsói jószágot illető levelek kiadására inteti Gencsi György Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiát.*
1749 jan. 13-dikán tanuvallatást tartanak Gencsi György számára arról, hogy Kutsó hegységben negyedrészes volt-e a Gencsi-család;* máj. 2-dikán az itteni jószág elzálogosított részeinek ki nem bocsátásáért Gencsi György megidézteti Guthi Benjámint, Veres Zsigmondot, Osváth Jánost, Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiát és társaikat.*
{732.} A Gencsi-család perel a Szénás-családdal. 1762 február 24-dikén Gencsi Zsigmond és György – Szénás Zsigmonddal és Péterrel. (A jószágot ugyanis a kincstár kihalás miatt publikáltatta).* Amazok 1770 aug. 6-dikán Szénás Zsigmonddal és Józseffel.*
1775 decz. 6-dikán a jószágért a Szénás-családdal folytatott pert megnyeri Gencsi Zsigmond, mert az előbbi család nem jelent meg;* de decz. 19-dikén új itélet meghallgatására idézteti meg Gencsi Zsigmondot a Szénás-család, a mely tiltakozott volt az e tárgyban előbb hozott itélet ellen.*
1781 nov. 20-dikán Gencsi Zsigmond megegyezik a kucsói jószág visszaszerzése ügyében Terjéni Rebekával.*
1782 julius 4-dikén Gencsi Zsigmond az itteni részbirtokára még 525 forintot vesz föl Szénás Józsefné Terjéni Rebekától.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kutso községből a következőket: saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Vajda Benjámin, Debrinán Vonucz és Feketené Dul Krisztina; saját zálogos telkén lakó, adózó nemesek: Puskás Máté, Jákob, Szentmihályán Tódor és Filimon; gör. kath. pap: Popa Petre, kántor: Marosán Vonucz.*
1805-ben a községből lóval vették fel Vajda Sámuelt a fegyverfogható adómentes nemesek névsorába.*
A szilágysomlyói alesperességhez tartozó görcsöni róm. kath. egyháznak filiája Kucsó, a melynek az 1470-dik év körül volt egy fakápolnája kriptával, mert régen nem volt szabad az egyház vagy a kápolna mellé temetkezni.*
A gör. katholikusok kőtemploma 1858-ban épűlt. Anyakönyvök 1822-ben kezdődik.*
Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskoláját 1892-ben szervezték és építették.
{733.} Kucsó adóját 1696-ban Guthi Farkas fizette ki (72 frtot, járulékaival 84 rhenus frtot), a lakosok a fizetés elől elszökdöstek.*
1715-ben 5 jobbágy és 2 zsellér, összesen 7 háztartás fizetett adót, melyek közül 3 magyar és 4 oláh; 1720-ban 17 jobbágy és 9 zsellér, összesen 26 háztartás, és pedig 6 magyar és 20 oláh. A népesség száma 1715-ben 63 lélek, magyar 27, oláh 36; 1720-ban 234 lélek, 54 magyar és 180 oláh.* A lakosok vezetékneve magyar, de nyelvre nagyobb részük oláh.
1720-ban tíz telek volt már ötven éve puszta.*
1733-ban Kucsón (Kucseul) 35 volt az oláh családok száma; egyesült papja Karácson nevet viselt.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 341.*
1847-ben a lakosok száma 636; róm. kath. 8, gör. kath. 622, evang. reform. 6.* 1890-ben 943 lakosa van; nyelvre nézve magyar 31, oláh 912; vallásra nézve gör. kath. 913, evang. reform. 12, izr. 18. Házak száma 192.
Szántóföldje 1715-ben 29, 1720-ban 309 1/2 köblös; rétje 1715-ben 18, 1720-ban 137 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 293. Területe 3036 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1694, erdő 552, rét 281, legelő 241, kert 127, szőlő, beültetve 1, terméketlen 140 hold.*
A községnek 1900-ban 10,856 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3589 K. 74 f.
Utczái: Nagy-, Templom- és Berc- = Bërk (berek) utcza.
Határrészei: Prisacă = Priszáka (méhes), Şesuri = Sëszurj (rónák), Osiel = Oszijël (tengelyes?), Bercul lui Roman = Bërkul luj Román (Román berke), Nagy-rét, Ciglean = Csiglján (Csiglen), între Arini = intrë Aríny (égerfák köze), Budii = Budij (hordócskák), Fênaţ = Funácz (kaszáló), Hermán, {734.} Cuceul Sěc = Kucsëul Szek (száraz, vízben szűkölködő Kucsó), Spinaţe = Szpináczë és Sztyinácza (tüskés), Buiaca = Bujáká (pajkos, élén), Bercul Costii = Bërkul Kosztij (a halom berke), Nagy-erdő, Valea Bochii = Váljá Bokij (Boka (?) völgye), la Dealul Merilor = lá Gyálul Mërilor (az almafás dombnál), Ignatie = Ignátyë (Ignácz), Strîmturi = Sztrimturj (szorosok), Dumbrava, Jireadă = Zsirjáda (kazal), Izvoare = Izvarë (források), Aluniş = Álunyis (mogyorófás), sub Vezurişte = Szub Gyëzuristyë (a borfogó alatt). Erdők: Dilma, la Părăul Rîiosului = lá Pereul Rijoszuluj (? siójánál), Sub Cărpiniş = Szub Kerpinyis (a gyertyános alatt). Szőlőhegyek: la Sesuri = lá Sëszurj (a rónáknál), la Coaste = lá Kasztë (a halománl), Coastea cea Mare = Kasztjá csá Márë (a nagy domb), ennek más neve Porondbánya, la Hermani = lá Hermány (a Hermánoknál) és la Spinaţe = lá Szpináczë (a tüskebokroknál). A Bërkul luj Román, Román előnevű, gazdag ember tulajdona volt.
A Kucsëul Szek határrészben állítólag telep volt, a lakosság azonban a száraz időben beálló vízhiány miatt e helyről elköltözött.
Vize: a Kucsó-patak, mely a határon a szilágypaptelki patakkal egyesűl.
Kraszna-Mihályfalva. | TARTALOM | Kusaly. |