Kusaly.

Nevének változatai: Kusal 1345, Kwsal 1432, Kwssal 1450, Kussal 1505, Kwssaly 1541, Kwssäl 1543, Kwsaly 1549, Kusalj, Kussally, Kusaj 1591, Kusai 1805.

1365-ben szolnokvármegyei, 1461-ben középszolnokvármegyei, 1461-ben belsőszolnoki, 1489-ben ismét középszolnoki helység. 1459-ben város, 1545-, 1549-, 1570-ben Hadad várához tartozott, 1604-ben mint a Wesselényi-jószághoz tartozó helység van említve.

Neve valószínűleg a Kősaljból alakúlt. A magyaroknak volt egy Kusaly nevű vezére, a kit a bajorok 904-ben orozva {735.} megöltek.*V. ö. Szabó K.: A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig, 132. l. Vajjon nem hozható-e kapcsolatba e névvel Kusaly helység neve, mikor itt ős magyar telepeket sejtünk?

Kandra Kabos a Váradi Regestrum Karil, Cacil és Sisol helyneveit egynek veszi Kusalylyal. A Karil villabeli András pristaldus, a mikor szolnoki várbeli jobbágyok azzal vádolják Feliciánt, ennek testvérét, Tamást és e kettő unokáját, Györgyöt, hogy a szolnoki várhoz tartoznak.*Kandra K.: V. R. 272., 273. l. 6. sz. jegyz. A Cocilra való (de uilla Cocil) Tapos pristaldus előtt lopással vádolnak egy Mon villabelit.*U. o. 136., 137. l. 16. sz. j.

Sisol villabeli és Zunug megyei Gyarmán egyike azoknak, kik közül kettőt kiválasztottak, hogy gyáni Magnus papdiák ügyében esküt tegyenek.*U. o. 442., 444., 446. l. U. o. 445. l. 9. sz. j. Sisolról Kandra Kabos ezeket mondja: «Irói tekintélyre hivatkozhatnánk, ki e kitételt így értelmezi: Sisol = Sisal = Csicsal Somogyban. De ugyan hát hogy juthatott ahhoz a somogyi ember, hogy hiteles tanú lehessen bihari ügyben? Valószínűbb, hogy a «de prouincia Sumugiensi« sajátlag Biharral szomszédos, nem levén egyéb, mint: prouincia Zunugiensis, vagyis Szolnok, Sisol pedig nem más, mint «Kusaly» a mai Szilágym. zilahi járásban».

Kusaly falu Szolnok vármegyében 1345-ben a Jakcsi birtoka Diósad, (Od) és Mocsolya faluk mellett fekszik.*Jlt. A tizennyolczadik századból való másolat. Itt volt a Jakcsiak főbirtoka. Váruk nyoma a Hegyestetőn.

János, külső meszesi vikárius és «németyi» plebanusnak (J. pl. de Némety vicarius de ext(eriori) Mezes) 1349-ben kelt levele szerint, Sámsoni Mihálynak a testvére Mátyás; Kusalyi Domokosnak fia Jakab; Odi István fia Mihály és Sámsoni Mihály fia Péter, nemes emberek jelenlétében, Jureni András leánya Margit (M. f. A. de Iwren), a ki Lőkös mesternek, a Kusalyi Tamás fiának a neje (M. Lewkus f. Th. de Kusal) a szolnokvármegyei Kusaly birtokban levő (poss. Kusal in c. de Zonuk) leánynegyed örökbirtokát, mely a Sámsoni Mihály és Erkedi Sándor fia, Jakab birtoka mellett fekszik, Jakcsi {736.} (Jakch) mesternek, az ő ura testvérének, a Kusalyi Tamás fiának adományozza.*Wl. perg. Az erdélyi káptalan 1358-ban ezen adományozó-levelet Bede, a ki Mátyás fia, s Kusalyi Jakcs mester szolgája (famulus m. Jakch nobilis de Kusal) kérésére tránssummálja. U. o. perg.

Lajos király 1365-ben Jakcsi mester, udvari katona (M. Jakch, miles aulæ nostræ) kérésére átirja azon levelet, melyet 1353-ban Budán adott Jakcsi mester és fiai, György, István, László és András számára, mikor megengedi nekik, hogy a szolnokvármegyei Kusaly birtokuk területén (Kusal in c. de Zonuk) vásárt tartsanak.*U. o. perg. Ennek a vásárnak a helye régentén Erked Vásármező nevű határrésze volt.

1380-ban egy itteni jobbágy megöletéseért vizsgálatot tartanak Kusalyi Jakcsi fia György számára Odi (Ondi) Bechen és Odi (Ondi) János fia Tamás ellen.*Lelesz, K. 45. f. 20. nr. 6.

Kusaly előfordúl egy 1383-diki határjárásnál.*Szgy. Ekkor is említve van, hogy azt Jakcsi mester birta.*Wl.

Az erdélyi káptalannak 1411-diki bizonysága szerint Kusal birtokban az erdélyi püspök és az erdélyi eklézsia bizonyos birtokot kapott Kusalyi Jakcsi fiának Györgynek a fiától, János mestertől.*Fejér, X. 5. 137.

1416-ban az itteni uradalom birtokosa Jakcsi János. (Jankó a Jaakch fia).*U. o. X. 3., 564. l. és X. 5., 501. és 573. l.

1475 körül Kwsalról a Jakcsi György jobbágyait 12 frt 6 dr., a Jánoséit 12 frt, a Bánfiéit 3 frt, a Jakabéit 4 frt adóval rótták meg.*V. ö. e mű I. k. 180. l. 1543-ban (a középszolnoki Kwssäl) Jakcsi István özvegye, Pázmány Péter, Jakcsi Mihály és Kusalyi Ferencz között oszlott meg; előbbi kettőnek a jobbágyai 2–2 kapu után adóztak, míg az utóbbi kettőéi csak 1–1 után. Volt ekkor a helységben 4 biró, 9 szabados, 13 szegény, 4 új ház és 5 puszta telek.*Dical. 1549-ben (Kwsalyban) 2–2 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály és Kusalyi Ferencz jobbágyai, míg {737.} a Matuznai Györgyéi csak 1 után. Ezen 5 kapuszámon kivül feljegyeztek még 1 birót, 23 szegényt, 8 servitort, 5 új házat és 4 teljességgel szegényt. 1553-ban szintén feljegyezték e 4 egészen szegényt.*Dical. 1564-ben Hadad vára tartozékában Kwsal részbirtokban 5 kapura becsűlték a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívül 4 zsellért is találtak e részen. A kirótt adó behajtását Sulyok György nem engedte meg.*U. o. 1570-ben (Kwssalban) 6 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Boldizsár jobbágyait, ellenben a Szentiváni János és Kusalyi Istvánéit csak 1–1 után.*U. o. 1604-ben (a középszolnoki Wesselényi-jószághoz tartozó Kusalyban) 1 rótt ház után 2 frtnyi adót fizettek.*U. o.

Már az eddigiekből nyilvánvaló, hogy Kusaly nagyjában követni fogja Hadad tartozékainak a történetét. 1429-től 1582-ig teljesen egyező adatok kerűlnek felszinre Bogdánddal az alábbi eltérésekkel:

1432 decz. 28-dikán Kusalyi Miklós László és János fiai középszolnoki Kusal birtokába beiktatják Kusalyi Jakcsi István Mihály és László fiait, Kusalyi Jakcsi György László fiát meg Kusalyi Jakcsi János György és László fiait.*Dl. 27865.

1434-ben vizsgálatot tartanak Kusalyi Jakcsi György fia László, Losonczi Bán unokája István és ezek itteni jobbágyai ellen, kik megtámadták fegyveres kézzel Borsi Nagy Mihály fiának és unokáinak meg Csamai Ördög Lászlónak és fiainak Apáti, Köröm és Baromlak birtokbeli jobbágyait.*Lelesz, B. 9. f. anni 1434. nr. 24.

1450-ben Kusalyi Jakcsi György s testvére néhai László néhai Jakcsi János fiai) részjószága Kwssal, Kémeri Miklós részére elfoglalni Jakcsi György sem az ellenfél, sem a biró részét, Kusalyi Jakcsi László özvegye pedig a biró részét illetőleg nem engedte.*Szabó Károly: Az Erd. Múz. Er. Okl. 64. l.

Bideskúthi László meg Kwsalról Biró Mihály megölték {738.} Szabó Imrét. 1461 márczius 23-dikán menedéket vall nekik ezért a hadadi Szent László egyház nevében Kusalyi Jakcsi Péter.*Dl. 36392. Km. Prot. e. min. p. 102. q. nr. 3.

A belsőszolnoki Kwsal város (opp.) a Drágfiak ama birtokai között is szerepel, a melyek bizonyos tartozás fejében zálogban voltak a Kusalyi Jakcsiaknál és a melyet Kusalyi Jakcsi fia György ez évi május 14-dikén visszabocsátott, miután Bélteki Drágfi Miklós lefizette rokonai: Bélteki Drág fiai Sándor és György meg Balk fia, Sándor mindennemű tartozásait.*U. o. 106. nr. 3. Egy későbbi adat szerint Kusaly birtokot Kusalyi Jakcsi Ferencz zálogosította el Drágfi Bertalannak, de 1494-ben visszakapta.*Jlt.

1461 junius 12-dike előtt Kwsalról Barla(m) deákot ügyvédjüknek vallották Nagydobai Porkoláb Miklós és fia, László, Nagydobai Csizér Gál és Nagydobai Balázs.*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. p. 114. nr. 2. szept. 20-dikán a kusalyi piaczon kikiáltással idézik meg Bélteki Drágfi Bertalan ellen Báthori Mátyást.*U. o. p. 134. nr. 2.

1489 előtt Thelegdi Lőrinczné Ágnes leánynegyedének a középszolnoki Kusal birtokból való kiadása iránt Kusalyi János fia László ellenpert indított Ágnes leánya Anna; ez ügyben most a nyolczados biróság itéletet hoz.*Dl. 18374.

1501-ben Jakcsi András leköt Kusalban két puszta jobbágytelket örök joggal Bolczon Lászlónak, de tiltakozik ellene Jakcsi László.*Lelesz, Prot. Parvi. fol. 196.

Kusal birtokban hatalmaskodtak Anyai Bodó Ferencz meg Kusalyi Jakcsi Imre és Mihály meg mások, kiket ezért 1507-ben megidéznek Kusalyi Jakcsi László és András.*U. o. Act. an. 1507. nr. 33.

Az itteni részbirtokot, 1512-ben Kusalyi Jakcsi László elzálogosította Bélteki Drágfi Jánosnak és Györgynek.*U. o. Prot. 2. fol. 121. an. 1512.

Özv. Kusalyi Jakcsi Andrásné, most Butkai Lászlóné {739.} Cecziliának kőből épült, kusalyi kuriáját teljesen leromboltatta és a köveket elvitette Jakcsi Mihály, a ki ellen azért 1523-ban tiltakozik Butkainé.*Lelesz, Act. anni 1523. nr. 53.

1541-ben Menyői Deésházi Lajos fölvevén a 292 frt váltságösszeget, visszabocsátja a kwssalybeli részt, – a melyet Deésházi Istvánnak és Péternek zálogosítottak volt el, – Artánházi Bornemissza Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak, a kit vér szerint illet ama jószág.*Wl.

Kusal egyike volt Kusalyi Jakcsi Mihály azon részbirtokainak, a melyeket Menyői Deésházi Lajos zálogban bir és a melyeknek visszabocsátása végett 1544-ben Jakcsi megidézteti Deésházit.*Lelesz, Act. anni 1544. nr. 20.

1545-ben bizonyos kusali részbirtokokat Kusalyi Jakcsi Mihálynak itélnek oda.*U. o. Prot. 8. fol. 45. an. 1545.

Deésházi Lajos kusali jobbágyain jogtalanságot követett el Őrmezői Móré János és kárt okozott nekik. Azért 1547-ben megidézi őt Deésházi.*U. o. Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 30.

Kusalyi Jakcsi Mihály elhajtatta a kusalyi kuriából az apró marhákat, jóllehet ama kuriát özv. Jakcsi Istvánné, most Kovazoi Matuznay Györgyné Katalin és első férjétől született leányai: Anna és Borbála bírják. Azért utóbbiak 1548-ban megidéztetik Jakcsi Mihályt.*U. o. Act. anni 1548. fasc. 1. nr. 65.

1549-ben néhai Deésházi Kelemen középszolnoki Kwsaly birtokáról, a mely ekkor Deésházi kezén van, azt állítják Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála, hogy az őket úgy női, mint férfi ágon megilleti. Ezzel szemben Lajos ügyvédje a jelenlegi birtokos tulajdonát kivánja igazolni, a miért is a király vizsgálatot rendel a dolog tisztázására.*Orsz. lt. Km. Conv. lad. 27. M. nr. 24.

Ugyancsak ebben az évben a Kusaly birtokban fekvő {740.} Kacsó nevű makkos erdejének lefoglalása miatt idézi meg Jakcsi Mihály Somlyói Báthori Andrást.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 3. nr. 14.

A gyulafehérvári káptalannak egy oklevele szerint egyik Wesselényi Ferenczet, hihetőleg még az első is beiktatták Kusalj birtokába.*Gyf. kápt. lev. cent. P. 99. Orsz. lt. Az oklevél töredék, eleje s vége csonka.

Kussally részjószágon 1591-ben megosztoztatják Jakabfi Kusalyi Móriczot, Dobai másként Székely Gábort és Jánost Ippi Bideskuti Jánost és Félegyházi Balázst.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. D. nr. 46. 26. fiók és Tört. Tár 1898. évf. 348. l.

1595-ben Horváth Istvánnak Bancsi Péter és Ábrahám nevű, kusalyi jobbágyai kezesek lesznek Mihályfalvi Horváth Jánosnak két jobbágyáért 60–60 frtig Hadadon.*Jlt.

1635 decz. 28-dikán Kusalyban egy kuriát adományoz Serédi István krasznavármegyei főispánnak Rákóczi György fejedelem. Ez a kuria előbb Szénási Mihályé vala, ki, mint a mezei hadak vezére, hűtelen lett a fejedelemhez, zászlójától megszökött s később el is halt magtalanul.*Szgy.

A kusalyi részjószágot 1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király Serédi Péter bárónak adományozta.*Jlt.

1705-ben kusalyi nemesek: Idősb Székely István, Onadi István, K. Székely István, Dobrai Péter, Joga István, Rátz István, Dobrai András, kirvaiak: Bora Lukáts és Mikle László. N.-Dobai Németh György.*Szv. lt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kusaly községből a következőket. Főbb birtokosok: báró Wesselényi Farkas és Orgován Ferencz; kisebb birtokosok: Mohai Lőrincz, báró Kemény Farkas, Biró Gábor, Guti Sára, Sebes Sámuelné, Baczó Márton és Sámuel, idősb Deák Mihály, gr. Bethlen Sámuel, Nagy Sándor, Baczó Erzsébet Sárkány Mihályné, Víg Judit Dobrai Bálintné és Dobrai Rebeka; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Dobrai András; {741.} saját telkükön lakó, adózó nemesek: Rácz János és Ferencz, ifjú Rácz Mihály, Rácz Miklós és György, Rácz Klára Szakács Mártonné és Dobrai Sára Furu Mártonné; papok: Sárkány Mihály ref. és Popa Gligor oláh; kántorok: Dezső Márton ref. és Inován Vaszalika oláh.*Szv. lt.

1805-ben (Kusai és Kusally) megeskették a következő 1) adómentes nemeseket: Dobrai András, Dezső, Márton és Kovács Ferencz; 2) adózó nemeseket: Rácz Mihály, Ferencz, János és György, Vincze Ferencz, ifju Szilágyi Mihály, Szabó Demeter, Szilágyi Dániel, Péter és Miklós, Kis László, Szilágyi József, Tolnai István, Kis János, Kis István József, Kis Márton, Szakács Márton, Püsök György, Fura Márton, Kispéter András, Szilágyi Márton és Ferencz, Benkő László és Szilágyi István.*U. o.

A kusalyi kolostort s egyházat már láttuk műemlékeink közt.*E mű I. k. 598–603. l.

Evang reform. egyházközsége a legrégibbek közül való, Lampe a népes anyaegyházközségek közé sorolja.

Kusaly és Kirva dézsmáját Bethlen Gábor a kusalyi úgynevezett «orthodoxa ecclesiának» conferálta.*Névk., ev. ref. 1879. 39. l.

A tizenhetedik század elején Kusalyban a papnak egész dézsma járt mindenből: borból, buzából, tavasziból, méhből és bárányból. A kirvaiak, mivel kusalyi határon laknak és élnek, noha oláhok, de ők is integra decimat tartoznak adni, mint a kusaiak, mindenből.*P. S. E. I. r. 49. l.

Kirvai János oláh vajda azzal a kéréssel járúlt a Hadadon 1627 november 22-dikén tartott partialis elé, hogy a kusalyi papnak járó dézsma fizetése alól mentsék föl, kötelezvén magát arra, hogy a dézsma szedésénél lesz segítségére a prédikátornak. A kérést teljesítette is a partialis.*Névk., ev. ref., 1879. 39–40. l.

A kusalyi dézma most 331 frt 3 kr. A kirvai dézmailletőséget Mária Terézia a kirvai románoknak itélte oda.*U. o.

{742.} Mint már láttuk, Erked a tizenhetedik század előtt Szeérnek volt a filiája, de közelebb levén Kusalyhoz, könnyebb volt a papnak innen járni, elszakadt Szeértől, s ragaszkodott Kusalyhoz.*Névk., ev. ref., 1879. 41. l. és P. S. E. I. r. 49. lap.

Papjai: 1614. Egregyi István, Sibai István, ki itt halt meg, Zsibai P. János, Tyukodi János, 1665. Patsai György, meghalt Zilahon, Ujlaki János, domesticus, kit az 1671. évi június 7-dikén Debreczenben tartott közzsinat küldött;*Tört. Tár 1898. évf. 647–48. l. 1678. Radnóti? János, 1680. Matsoki György, 1703. Csapai Miklós, 1713–1714. Vásárhelyi György, kit az 1713. évi június 8-dikán Csatárban tartott közzsinat küldött,*Tt. ev. ref. I. 95. l. 1760. Bodoki Kelemen, meghalt S.-Ujlakon, 1783. Duló István, 1785. Sárkány Mihály, 1804–1824. sárkány Farkas, meghalt Csehben, 1825–1831. Úrházi György, 1831–1834. Dobrai István, meghalt Görcsönben, 1835. Debreczeni Sámuel, 1839–1866. Somogyi András, 1867–1872. Kelemen József, 1873-tól Szász Ferencz.*Egyházmegyei lt.

A gör. katholikusok kőtemploma 1872-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 195. l.

Van két elemi népiskolája: gör. kath. és evang. reform., egy-egy tanterműek. A gör. kath. 1881-ben, az evang. reform. 1882-ben épűlt.

Kusalyban 1715-ben 4 jobbágyháztartás fizetett adót, mind magyar; 1720-ban 7 jobbágy-, 3 zsellér- és 1 taksás-, összesen 11 háztartás, melyekből 9 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 36 lélek, mind magyar, 1720-ban 99 lélek, 81 magyar és 18 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 67. l.

1750-ben a gör. kath. lelkek száma 64.*Tr. 1901. IX. 284. 1847-ben 497 lakosa van; róm. kath. 5, gör. kath. 292, evang. reform. 200.*Nagyv. Nvk. 1847. 108. l. 1890-ben 770; nyelvre nézve magyar 274, oláh 495, egyéb {743.} nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 492, evang. reform. 253, izr. 24. Házak száma 160.

Szántóföldje 1715-ben 28, 1720-ban 235 köblös; rétje 1715-ben 13, 1720-ban 93 kaszás; szőlője 1715-ben 6, 1720-ban 39 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l. 1895-ben gazdaságainak száma 334. Területe 3353 katasztrális hold, a melyből erdő 1271, szántóföld 1105, legelő 426, rét 316, szőlőparlag 112, beültetve 1, kert 29, terméketlen 93 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 9815 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3268 K. 57 f.

Utczái: Nagy-, Malom-, Templom-utcza.

Határrészei: Kis-kút-oldal, ennek részei: Hágó, Malom-domb, Csűrdomb és Közép-ág; Pinczegaz, ennek része: Tóknál; Bércz mögött, ennek részei: Vágás, Petrezselymes; Kokas-kút, Somos, Varjaság, részei: Söregát, Mogyorós, Vasbánya, Pájkástó; Nagyszénafű, részei: Nagyág és Franczia-gödör, Szilvásrét, Puszta-szőlő, Czipó-domb, Peresföld, Várhegy és Bartha-csere, Erdők: Fiatalos, Sarmás, Kaczó, Liget, Boczó-lök. Legelő: Kis-ág. Szőlők: Borsóság, Gesztenyés, Dobogó, Pinczéshegy, Rózsahegy, Miklós-hegy, Hajnal-hegy, Feneketlen gödör, Új-dobogó, Kis-erdő, Kökörcsényes, Kis-hegy, Virág-hegy, Hegyes, részei: Fejéritős, Kőszikla, Macska-lik, Kis- és Nagy-nyereg; Rácz-hegy, Rétgaz, Alsó-rét, Felső-rét, Erőság.

Kraszna vármegyének Somlyón 1716 július 25-dikén tartott gyűlésén azt határozták, hogy Károlyi Sándor generalisnak «a Kusalyból vitetendő alabastrom kővitelre» tizenkét szekeret szolgáltassanak ki.*Szv. lt.

Kusaly kútjai: Ivó-kút (román neve Buna = Buná [jó]), Tér-kút salétromos vízzel, Hidegkút a Ligetben, Kőszikla-árka. Az Ivó-kút állítólag négyszáz évesnél régibb.