Márka.
(Márka-Szék.)

Az a falu, a melynek ma Márkaszék a neve, két faluból: Márka és Szék falvakból alakúlt.

Márka falúról, a mely név minden bizonynyal amarca, marchia: jel, jegy, határjel, határ, megye szónak felel meg, 1672-ig emlékeznek az oklevelek. Márkaszék tényleg épen a {45.} határszélen fekszik. 1758-ban Márkaszék és a biharmegyei Széplak közt nagy per folyt a Bézerdő miatt. A tanúkat arra nézve vallatták, hogy Széplak határa melyik krasznavármegyei helység határával érintkezik a Rézen, a mire nézve nagypaczali Keresi János világosan tudta, hogy a széplaki határ nemes Kraszna vármegyében Márkaszék nevű helységgel határoltatik. A márkaszéki és széplaki határt hasítja a Setét patakja, mely is kezdődik a baromlaki határban lévő két nagy régi keresztes bikkfánál, mely patak lemegyen a Berettyóra, mindenütt ezen patak és a Berettyó hasítja a határt, úgy, hogy innen mind széplaki, túlnan pedig márkaszéki. A tanú az előtt tíz esztendővel Széplakon lakott tizenhat esztendeig, azalatt az idő alatt békeségesen bírtak a széplakiak innét a megnevezett Setét patakon és a Berettyó folyásán, a régi öregektől is úgy hallotta, hogy addig van a széplaki határ. Egy másik tanú is azt vallja, hogy a «széplaki határt a Rézen a Setét patakig tartották».*Eredetije a márkaszéki gör. kath. egyház levéltárában.

1479-ben Borzási Tamás fiainak: Benedeknek és Györgynek meg leányának, Ilonának krasznavármegyei Márka (és Szék) birtokát elfoglalták Ippi László és gyermekei: János meg Apollonia, a beiktató királyi embert pedig elűzték. Ez ügyben vizsgálat folyik.*Leleszi conv. B. 208. l. anni 1479. nr. 41.

Ettől fogva története összevág az Ipp környékén levő falvak történetével. 1525-ben Ippi Anna Márka (és Szék) birtokát és birtokjogát illetőleg is ítéletet hozott az országbíró Bideskúti György és nővére, Sarmasági Miklósné Erzsébet érdekében Ippi Bertalan, Márton és Bernát ellen. 1540-ben az országbíró a György ügyvédjének kérésére megidézteti a három Ippi fiút.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 5. Talán a Márka melletti Széket illeti Ferdinánd király 1549 jun. 10-dikén kelt amaz oklevele, melylyel meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Bernárdi Bertalan {46.} krasznamegyei Szék és Markóháza (Márka?) birtokairól keresse ki az okleveleket.*Tört. Tár. 1898. évf. 165. l.

1587 máj. 25-dikén Márka (és Szék) falut új adományként kapja Báthori Zs. fejedelemtől Ippi László, de a beiktatásnak ellentmondanak. Ekkor Székről Borsoló János és Haraklyáni Balog István jobbágyai jelen vannak Ippi Lászlónak a krasznamegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznach, Alsó-, másként Kis-Kaznach falvak és Buchon puszta birtokába való beiktatásánál.*Nagyv. Múz. Blt.

1588-ban Márkából s Székből birtokosztályt követel Ippi Lászlótól Szodorai másként Balázsházi László.*V. ö. Kaznacs. Nagyv. Múz. Blt. 1589-ben S. Báthori Zs., erdélyi vajda Ippi Lászlónak, Kardos Józsefnek és Erzsébetnek meg Ugrai Benedeknek s örököseiknek adományozta Márka (és Szék) birtokot, mely miatt egykor nagy per folyt egyfelől Ippi László és István, másfelől Kardos Miklósné és Ugrai Gergelyné között.*Bl. fasc. KK. nr. 1. 1598 decz. 29-dikén a magvaszakadt ifjú Ippi Lászlónak Márka (és Szék) faluban levő birtokát Báthori Zs. a rokon Ippi Bideskúti családnak ajándékozza és megparancsolja a beiktatást.*Nagyv. Múz. Blt. 1646-ban az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt Széék birtokba beiktatták Váradi Virginás Istvánt, jóllehet L. Bánfi Zsigmond ez ellen a rendes időben tiltakozott; most megújítja tiltakozását.*Bl. fasc. nr. 3. Hogy az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdette Cheghekáthai Káthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát s a kincstár számára rendelte a Szék birtokot; ez ellen 1649-ben a fehérvári káptalan előtt idősb Ippi Bideskúti István a maga és testvérei: Zsigmond és Mihály, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár, Bályoki Szénás István, Ippi Tepessith Zsigmond, Haczoki Somori Jánosné Haczoki Anna és özv. Cheghekáthai Káthai Györgyné Sarmasági Erzsébet nevében tiltakozott. Minthogy Ippnál is ezekkel {47.} az adatokkal találkoztunk, nincs kétség, hogy azok ezt a Széket illetik.*Bl. fasc. KK. nr. 17.

1661-den Márkán Tekönös Mihály nevű jobbágyát cseréli el Kis Ferenczné Szénás Kata öcscsének Szénás Dávidnak jobbágyával.*Szgy.

1666 decz. 16-dikán özv. nemzetes Bideskúti Zsigmondné Belÿ Erzsébetnek egy márkai jobbágyáért, Hajdu Karácsonért száz magyar forintig kezességet vállalnak, hogy t. i. az illető «jó szófogadó, hitetartó, jámbor jobbágy» lesz s el nem szökik: Kis Ferencz s Szénás Dávid uram krasznavármegyei néházi, Bideskúti Tamás felsőkaznacsi, Bideskúti Ferencz márkai jobbágyai.*Szgy.

1672 okt. 14-dikén Kraszna vármegye parancsot kap Apafi M., fejedelemtől a Szénás-családnak Márkán (és Széken) levő részeiben való osztoztatására is.*Nagyv. Múz. Blt. 1673 jan. 30-dikán meg is osztoztatják Szénás Dávidot, Kis Ferenczné Szénás Katát és Kémeri Dáncz Jánosné Szénás Borbálát, kiket Márka és Szék egyenlően illet.*Szgy.

Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-ben tett vallomása szerint Márkaszéket, mely Krasznához tartozott, a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

1806-ban Márka-Székről összeírták a Katona, Vállÿ, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Kólya, Bihari, Lakatos, Árvai, Veres, Láposi, Péterfi, Pap, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Popa, Detrehemi Pap, Bordás, Meze?, Gozmán, Krisán és Bandics birtokos nemes családok tagjait, összesen 37-et. Ezek kezén volt összesen 4 adómentes és 4 adózó lakótelek; 25 lakott és 30 puszta antiqua meg 82 lakott és 28 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Katona Zsigmondnénak (2 lakott, 8 puszta {48.} antiqua; 13 lakott, 5 puszta nova) és Vállÿ Zsigmondnak (2 lakott, 2 1/2 puszta antiqua; 12 lakott, 6 puszta nova).*Szv. lt.

Márkaszéken a gör. kath.-oknak kőtemplomuk s egy tantermű elemi iskolájok van. Anyakönyveik 1850-ben kezdődnek. Az egyházközségnek 1839-ből van pecsétje (Sigillum ecclesiae Márkaszék 1839.)

1733-ban Szikul-ban (előfordúl Kémer után Almás és Felső-Kaznacs között; talán Márkaszék) 48 oláh család volt; egyesűlt és kétnejű papjai: Mihály és N.*Tr.

1750-ben Széken*Kaznacs mellett. 363 a gör. kath. lelkek száma. Szó van egy templomról, papról, kántorról, egy sekrestyés egyházfiról, belső telekről, illette a papot négy köblös szántó s kilencz szekér széna.*Tr. 1901. IX. 288. lap.

Márkaszéken (Márkapatakán) 1715-ben 5 jobbágy, 1 zsellér, összesen 6 háztartás fizetett adót, magyar 3, oláh 3; 1720-ban 15 háztartás, magyar 10, oláh 4, tót 1. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 135 lélek, 90 magyar, 36 oláh és 9 tót.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1847-ben 354 a népesség száma, még pedig gör. kath. 349, gör. kel. 5.*Nagyv. Nvk. 1847. 98. l. 1890-ben 830 lakosa van; nyelvre nézve magyar 11, német 54, tót 5, oláh 741, egyéb nyelvű 19; vallásra nézve r. kat. 8, gör. kat. 754, gör. kel. 5, evang. reform. 10, izr. 53. Házak száma 179.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 36, 1720-ban 35 köblöst, rétet 1715-ben 20, 1720-ban 78 kaszást; szőlőt 1715-ben 6 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1895-ben gazdaságainak száma 226. Területe 1546 katasztrális hold, a melyből szántóföld 808, rét 362, legelő 234, kert 13, erdő 1, terméketlen 128 hold.*Mg. St. 502.

1785-ben a márkaszékiek s a széplakiak közt azon egyezség jött létre, hogy attól fogva a közös erdőről, sem a {49.} márkaszékiek a széplaki sertéseket, sem a széplakiak a márkaszéki sertéseket egymás kárára be ne hajtsák, s egyik helység a másik hire, akaratja nélkül sertéseiket azon közös erdőre makkoltatni ne hajtsa, hanem, a midőn az Isten makkot ad, a két helység, M.-Szék és Széplak, megegyezett akaratból etessék a magok sertéseikkel a makkot, ha pedig valamelyik részről a sertések azon erdőre a makkra szaladnának, nem több, hanem nyolcz polturával büntessenek meg egy nyájat, a kondás valami módon támadást ne tegyen.*A márkaszéki gör. kath. egyház levéltára. Aláírták a két egyezséget Bondits János, márkaszéki főbiró, Duma Miklós, Pojnyits János, Kosztrucz György, Somalan György esküdtek stb.

A községnek 1900-ban 7773 K 88 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3486 K 2 f.

Határán Csetátye nevű várhely van.


Márkaszék. L. Márka.