Menyő.

Menye, Menew, Meney 1435, Menyev 1449, Menő 1464, Menyew 1497 körül, Menyeo 1519, Menÿew 1543, Meneő, Meneo 1549, Menÿeo 1611, Meniő 1618. Az oláhok is Mineu = Minyeu-nek hivják. Magyar személynév.

Középszolnokvármegyei helység, a mely 1330-ban Ugrin fia István, Ramatha fia András, a János fia Péter, Pottljo Tamás és László, a Miklós fia birtoka. Ezek követelést támasztottak Márton gróf, dévai várnagy ellen a miatt, hogy Lele és Menyő között fekvő egy birtokrészüket, mint a lelei határhoz tartozót elfoglalta. Kiküldi erre Simon alvajda Rápolthi Andrást a hely szinére, hogy tisztázza az ügyet. Ez azonban nem sikerült, mire Tamás erdélyi vajda megidéztette a feleket vajdai főitélő széke elé Deés várra. Az Andrásnap előtti ötödik vasárnapon meg is jelentek ott személyesen Ramatha András, mint több menyői nemes megbizottja és Márton comes, a kik abban egyeztek meg, hogy a menyői nemesek elégedjenek meg a követelt birtokrész felével, mondjanak le a másik feléről a Márton comes javára.*Jlt.

1413-ban említve van, hogy Menyew birtok délről határos Mon birtokkal.*Dl. 28779.

1420 jun. 7-dikén Sarmasági Igaz Tamás a váradi káptalan előtt beleegyezik, hogy Moni Bartha fia Demjén a szolnokvármegyei Menew birtokban egy udvartelket megtarthasson kárpótlásul.*Zichy-Okt. VI. k. 611. l.

{54.} 1422 nov. 20-dikán Kisdobai Gebárth Demeter fia Antal özv. Báldoni Mihályné Dorottya nővérének Haraklyáni Törkes (Wewrkws) András Imre fiával való egybekelésekor hozományul adja e birtok északi részén a Fodor Jakab-lakta udvarháztelket.*Dl. 27854.

1426 febr. 26-dikán Zsigmond király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, vizsgálják meg Menewi Ramocha István erőszakoskodását, melyet Menewi László, a Benedek fia és Moni Tamás, a Damján fia ellen elkövetett e birtokon. Kwn Pál fia Mihály, Moni Lőrincz fia János, Moni Illés fia Dénes, Baksai Rufi Péter fia János, Nagy Fábián fia György, Vérvölgyi (Verwlghi) Balázs fia András királyi emberekül jelölvék.*Zichy-Okt., VIII. k. 265., 266. l.

1435 május 12-én a kolozsmonostori konvent előtt Menyői Balázs Deák (literatus) fia Barla a maga és anyja Dorottya, valamint Lucza nővére és összes testvérei nevében Menyő középszolnoki birtokon egy ház negyed részét, Lőrincz fia Antal és Gebarth Antal, valamint utóbbi felesége Margit szomszédságában, ötven forinton Dobai Antalnak eladja, fentartva abban Gebarth Antal és felesége Margit jogát. Kötelezi magát fenti Barla, hogy Lőrincz fiát Antalt és feleségét Horgaság középszolnoki birtokban (menyői határrész) két hold erejéig megvédi minden perlő ellen.*Dl. 27886.

1441 okt. 29-dikén a benyei Nagyok, t. i. Benyei Nagy Péter fiai: Gál, Ambrus, Chuchi Margitot nyugtatják azon zálogösszegről, melyben ennek testvére Menewi Gergely (Menewi Mihály fia, Mihály nejének második férje Chwchi Demeter, kinek leánya Margit) az ő atyjoknak Nagy Péternek zálogba adott egy jobbágytelket Menewben s a birtokot visszaadják a leánynak.*Km. prot. AB. min. p. 82. nr. 3.

1442 márcz. 12-dikén Menyői András amaz itteni birtokrészről, melyet Menyői János elzálogosított tizennégy forintért {55.} Dobai Gebart Demeternek, nyugtatja Menyői Baksai Demetert, Antalt, Simont, Albertet és Andrást.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 108. nr. 3. áthúzva.

1449 jun. 13-dikán Menyői Domokos eltiltja atyját, Lászlót, továbbá Moni Tamást meg ennek fiait: Pált, Jánost és Pétert Menyew használatától.*U. o. C. min. pag. 57. nr. 1.

A Menyői Péter elvesztette Menyew birtokot Kwesi Simonnak adja V. László.*Dl. 15132.

1460 jan. 14-dikén amaz itteni telkeket, a melyek Menyői Domokos és Menyői Péter között vita tárgyai voltak, a fogott bírák Domokosnak itélik.*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. pag. 74. nr. 1.

1464-ben Menő birtokba Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében bizonyos itélet alapján Báthori Szaniszlót akarták beiktatni, de a Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. p. 207.) Ehhez az adatunkhoz azonban – tekintettel arra, hogy a Jakcsiak itteni birtoklásával más alkalommal nem találkozunk – kétség fér.

A Menyewbeli részöket 1467 jul. 1-sején Sándorházi Porkoláb Balázs és fiai: György, Pál és János lekötötték Sándorházi Jánosnak.*Dl. 36393. Km. Prot. F. min. pag. 30. nr. 2.

1469 okt. 11(?)-dikén Török Albert özvegye és gyermekei e birtokbeli részeiket, miket Menyői Demáni (?) Pétertől bírnak, zálogba vetik a Baksaiaknak. Ugyanezen birtokban vérdíj czímén részeket adnak Baksai Albert testvérének és fiainak, mert Baksai Albertet véletlenül megölte Török Albert.*U. o. p. 151. nr. 2. et p. 152. nr. 1. et 4.

1472 jul. 17-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Menyői Ramocsa Albert itteni és alsóbaksai három jobbágytelkébe iktassa be Baksai Barlát, nejét és gyermekeit meg özv. Baksai Albertné Erzsébetet, kiket ama telkek zálogjogon megilletnek;*Dl. 27921. szept. 23-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti is a királynak, hogy a menyewi {56.} jobbágytelkekbe, – csakhogy ezúttal Thewrek Albert telkeiről van szó – csakugyan beiktatta a fentieket.*Dl. 27,927. 1475 körül Fodor János jobbágyai 10 frtot fizettek adóban.*V. ö. e mű I. k. 178. l. 1543-ban (Menÿew) Pázmány Péter, Halmosi Gergely és Fodor Bálint között oszlott meg, kik közül az elsőnek jobbágyai 3 kapu után fizettek adót, míg az utóbbiakéi csak 1–1 után. Az 5 kapuszámon kívűl összeírtak még 1 birót, 2 szabadost és 6 szegényt.*Dical. 1549-ben (Meneőben) 2 kapu után fizettek adót a Deésházi László jobbágyai, míg a Halmosi Gergelyéi csak 1 után. E 3 kapuszámon kívül feljegyeztek még 5 servitort, 2 szegényt és Ramocsa Imre nemesi kuriáját;*U. o. ugyanekkor (Meneoben) 25–25 dénárnyi adóval rótták meg Báldon Bálint Ferencz, Csizér Miklós, Török János, Fodor Balázs, Deésházi Máté, Tolvaj Bálint, Dobai Gergely? és Sziládi Pál, egytelkes nemeseket; Deésházi Ferencz, 2/3 telkes nemest 17, Barta Imre, Nagy László, Libar Tamás, Dobai Ferencz és Dobai András, féltelkes nemeseket 13–13, végül Kis Ferencz, negyedtelkes nemest 8 dénárnyival.*U. o. Ekkor néhai Deésházi Kelemen itteni (Menyew) birtoka Deésházi Lajos kezén volt, de vissza akarják csatolni Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála, állítván, hogy őket az úgy női, mint férfi ágon megilleti. Ezzel szemben Lajos ügyvédje több okirat alapján ennek jogos tulajdonát vitatja, mire a király vizsgálatot parancsol e tárgyban.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 24. A néhai Deésházi Kelemen birtokrészén és jobbágyain örökösei, Móré Márton, Désházi Borbála és Désházi Lajos 1550-ben osztozkodnak meg.*Jlt. A Deésházi István birtokrésze rokonság révén Dobai Székely Miklóst és Menyői Berecsk Boldizsárt illette, a miért – 1549-ben – ezek is tiltják ettől a már említett Deésházi Lajost, Móré Mártont, továbbá Haraklányi Istvánt és Lászlót.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 56. Keresztúri Lőrincz presbyter elzálogosította az itteni birtokrészét Deésházi Istvánnak és Péternek, {57.} kikről szintén Deésházi Lajosra szállott ama jószág. Most Sikolya Péter vissza akarja váltani e jószágot, mire a konvent Ferdinánd király parancsára megidézi Lajost.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 55. Menyői Ramocsa Imre birtokán is hatalmaskodott Deésházi Lajos és más menyői nemesek, a kiket Ramocsa még 1545-ben megidéztet.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 12. Szilágyszegi Pál itteni birtokából, a mely 1549-ben Szilágyszegi Mihály és ifj. Pál kezén van, ki akarja venni a leánynegyedét Spáczai Menyhértné Szilágyszegi Zsófia. Erről a konvent Ferdinánd király parancsára értesíti az illetőket.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 48. Menyő összes szántóföldjeit, rétjeit és szólóit elfoglalták Menyői Nagy László, István és Demeter, Menyői Csizér Miklós, Menyői Boor László és neje Katalin, Hadadi Margit, özv. Menyői Hadadi Bálintné Katalin meg Rátoni István, kiket azért megidéztet Menyői Fodor másként Nagy Bálint.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 5. nr. 14. 1554-ben (Meneő) Haraklányi Miklós és Szilágyszegi Pál között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E 2 kapuszámon kívül találtak még e helységben 2 szegényt, 1 új és 1 puszta házat meg Móré János részén 4 szegényt.*Dical. Ekkor egy részbirtok elidegenítése miatt Menyői Ramocsa Lőrincz tiltakozik Menyői Ramocsa Imre ellen.*Lelesz, Prot. 13. fol. 262. an. 1554. 1570-ben Menÿew megoszlott Móré János és Haraklányi János között, kiknek itteni jobbágyait 1/2–1/2 kapu után rótták meg adóval.*Dical.

De most térjünk vissza újra a tizenötödik század második felébe s lássuk tovább a birtoklás részleteit.

Itt elfoglaltak egy birtokrészt Menyői Pál fia Demeter és ennek fia János, Vérvölgyi Mihály gyermekei: László, Benedek és Ilona meg Menyői Tolvaj Lőrincz; továbbá Menyői Ispán Péter özvegye, Dorottya nem akart visszaadni egy menyői birtokrészt; ellenük ezért 1484-ben vizsgálat folyik Bogáthi Mihály, Maghi András és Menyői Deésházi Antal érdekében.*Lelesz, B. 225. f. anni 1484. nr. 25.

{58.} 1492 aug. 13-dikán az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Sándorházi Porkoláb Mihály Menyew birtokába Lelei Adi Márton leányát Szilágyszegi Pálné, Annát és Szakácsi Kecskés János fiát, Lászlót iktassa be.*dl. 27,977.

Ez évi okt. 11-dikén Nagydobai László; örökbe vallja e falubeli birtokát Bőnyei Tamásnak.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 88. nr. 1.

1497 körül a szolnokvármegyi Menyew birtokot (Sándorházi?) Márton, gyulafehérvári főesperes Keresztúri Barnabás feleségének Orsolyának és fiainak, Mártonnak és Antalnak adja.*Dl. 30,902.

Menyőn egy részbirtokot 1510-ben Császári Szele István adott el Báthori Gergelynek, István és Andrásnak.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 1. folio 114.

1519-ben Désházi Istvánt és Pétert iktatják be egy itteni részbe.*Lelesz, Stat. D. 98. Majd pedig Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf rokonaikkal: Beőnyei Miklóssal, Mátyással, Jánossal, Nagy-Dobai Istvánnal és Györgygyel osztoznak egy menyői részjószágon.*Szgy. Ekkor Désházi Bernát, Kis-Dobai Egyeőd István is birtokosok.*U. o.

E birtokban egy puszta jobbágytelket és a Menyői-tó nevű halastónak egy részét foglalta el Menyői Deésházi Péter, a kit azért 1546-ban megidéztetnek Menyői Fodor Balázs és Bálint.*Lelesz, Act. an. 1546 fasc. 1. nr. 23.

Menyő egyike volt ama részbirtokoknak, a melyeknek, valamint a róluk szóló okleveleknek visszaadására 1547-ben Dobai Tamás megidézi Nyírmoni Kovács Bernátot és Antalt meg özv. Deésházi Kovács Benedekné Zsófiát, a kiket szerződés kötelez arra.*U. o. 1547. fasc. 4. nr. 17.

Menyői Fodor Nagy Bálint ellen három menyői jobbágytelek visszaszerzése tárgyában pert folytatnak Haraklányi János és Menyői Moni János. 1572-ben megparancsolják az e tárgyban hozott ítélet újból való átnézését.*Gencsi-lt. nr. 787., más.

{59.} 1592 jul. 2-dikán Szilágyszegi Pál és fia, Mihály lekötik a menyői jószágukat százötven forint fejében Borbély Gáspárnak és Györgynek meg Deésházi Jánosnak.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. S. nr. 53. 27. fiók.

Menÿeon egy részbirtokot Gábor fejedelem 1611 február 10-dikén Menyői Móré Bálintnak adományozott.*U. o. fasc. M. nr. 2. 27. fiók. A beiktatás is megtörtént.*U. o. fasc. M. nr. 7.

1618-ban Meniőben Móré Bálint özvegye, Borsai Erzsébet és gyermekei osztozkodnak. Az itteni nemes és ős udvarházból Hatvani Mihályné Móré Borbála és Guthi Miklósné Móré Anna «mindennemű keözeöket kivevék».*U. o. fasc. B. nr. 22., 26. fiók és Gencsi-lt. nr. 52.

1635-ben Menyőben Haraklányi Istvánné s leánya kapta az osztályegyezségnél, mely a rokonok közt végbe ment, az udvarházat. A csürös kertnek, az udvarházhoz való földeknek egy része Haraklányi Erzsébetnek jutott, míg Miklós «a maga házával s felső kertjével elégedett meg.»*Szgy.

Menyőt, a mely előbb a hűtlenné lett Nagydobai Spáczai János birtoka volt, Rákóczi György fejedelem 1639 okt. 25-dikén a főlovászmesterének, Serédi István, krasznavármegyei főispánnak adományozza.*U. o.

1642 aug. 20-dikán. Makai Mihály, másként Szabó hitlevelet ad Csata Bálint, Szabó Pál, Erdős János és Fancsikai Pál, menyői prédikátor, nemes személyek előtt, hogy őt Haraklányi Miklós, kinek Menyőben jobbágya volt, ő kegyelme szerelmes magzatjának, Haraklányi Erzsébet asszonynak engedte; de oly kikötéssel lett jobbágya, hogy «semmi paraszt munkával nem szolgáltatja s nem is erőlteti.»*U. o.

1652 augusztus 30-dikán özv. Egeresi Kántor Mihályné, Fenesi Anna és fia, Jakab deák elzálogosítják 26 forintért amaz itteni házhelyet, kaszálót és szántóföldet, a melyek Nagy Török Istvántól maradtak rájuk, Török Ferencznek, a ki ott írtogathat, építhet, de tíz év múlva visszabocsátani tartozik {60.} azokat. A házhely szomszédosai: Tolvaj Péter és Csíszér János.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. F. nr. 6., 26. fiók.

1696-ban Láposi János, hites assessor, itt lakik.*Jlt.

Szécsi György és neje, Guthi Judit rnenyői birtokának felosztására 1716 jun. 20-dikán a fentiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné, Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*Gencsi-lt. nr. 951.

1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei is megosztozkodnak a szüleikről maradt itteni részjószágon.*U. o. nr. 213.

1732 előtt Fodor András és neje Szécsi Guti Zsuzsánna majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata a birtokosok, az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanúl használják.*Szgy. A Haraklányi-részből egy telek zálogban volt Guthi Zsuzsánna asszonynál, kitől Gólya részre váltották ki.*U. o.

1733-ban Horváth Vid kuriáját, mint Fodor birtokot kapják Menyői Láposi János és Fodor Mária örökösei.*U. o.

Menyőben a Diósadi Bán-családnak is volt birtoka.*U. o.

1705-ben menyői nemesek: Fodor Zsigmond, Dobai András, Szabó Miklós, Kis György, Fazekas Gergely, Fazekas Mihály, K. Török István, Egri László, Nagy István, Török István, Dobai Dániel, Bogdándi János, Sándor István, Bányai András, Szabó András, F. Nagy Gergely, M. Nagy Gergely, Dobai György, Nagy Bálint, id. Török János.*Szv. lt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben a papokat Kovács Gergelyt (ref.) és Páska Juont (gör. kath.), a kántort: Kolozsvári Zsigmondot (ref.) írták ki, meg egy kereskedőt, Rogoz Pintyet. A nemes birtokosság nem engedte meg, hogy összeírják.*U. o.

1805-ben Menyőről a következő fegyverfogható adómentes nemeseket írták össze: a) lóval Czakó Ferencz, Gólya {61.} József és András, Bányai Ferencz fia, Nagy Pál, Bányai Szabó Elek, Simon Farkas, Bikfalvi Sándor, Fazekas Péter és Tolvaj Zsigmond: b) gyalog Gólya Zsigmond, Almássi Elek és Mihály, Fazakas Márton, Jakab Sándor és Sámuel, Gólya György, Vásárhelyi István, Lápossi Pál, Fogarassi Zsigmond fia, Fogarassi István és János, Borsi István, Dersi János, Molnár Pál, Bányai Mózes és József, Jakab Péter.*Szv. lt. A fegyverfogható adózó nemesek névsorában ezek vannak: Boda Zsigmond, Sámsondi Márton és Mihály, Tóth József, Sámsondi József, Gergely János, Alszegi Ferencz, Boda Péter, Gergely István, ifjú Gergely János, Bányai János és Mihály, Nagy Sándor, Baksai István, Ambrus Zsigmond, Láposi Mihály, Baksai László, Boda István, Kis Mihály, Lakatos József, Nagy Sámuel, Sámsondi György, Téglás Zsigmond, Mosdóczi József, Kovács János, Szabó Mihály és ifjú Szabó István;*U. o. ez évi okt. 12-dikén homagialis esküt tettek a Láposi-, Tolvaj-, Almási-, Borsi- és Nagy-családok tagjai; összesen 6-an.*U. o.

Menyőnek evang. reform. egyházát, mely a Deésháziak nevével van összeforrva, már ismertettem műemlékeink között.*L. I. k. 614. l. Most ismerkedjünk meg az egyházközséggel, mely egyike lehet a Szilágyság legrégibb egyházközségeinek.

A tizenhetedik században Menyőben egész dézma járt a papnak mindenből: borból, búzából s egyéb, tavaszi veteményekből: zabból, tönkölyből, árpából, alakorból, továbbá méhből és bárányból. «A prædicatornak való fizetésben a sándorházi ædilis» követte «a menyői ædilist). Azt is megállapították, hogy «a mint a menyői, úgy fizessen a sándorházi ædilis a menyői papnak), tehát Sándorháza a menyői egyház filiája volt.

A sándorháziak panaszolkodtak a vármegyén, hogy Fancsikai Pál uram Katra Balázson felét kérte az usus szerint a dézmának, a mit a vármegye helybenhagyott, hogy t. i. « a {62.} régi usus szerint a menyői egyházfiának rendi szerint viselje magát a sándorházi ædilis, azután is, most is Katra Balázs felét deponálni tartozik»,*P. S. E. I. r. 41. l. vagyis a «sándorházi ædilis medium salariummal tartozik» évenkint.*U. o. 42. l. A prédikátori szolgálat felől volt villongás a menyőiek s a sándorháziak között, miért is a szent partialis a menyői papnak Sándorházára való átjárását ilyeténképen szabályozta: Menyőben két vasárnap reggel prédikáljon, «délestére Sándorháza alá menjen és prédikáljon; harmadik vasárnap elsőbben reggel Sándorházára menjen és ott prédikáljon.» Nyári napokban pedig Menyőben kétszer kellett prédikálnia, «úgymint Sándorházáról hazamenvén déleste is prédikáljon Menyőben». (1613 junius 10-diki végzés szerint.)*U. o. 41. és 42. l.

Az Úrasztalára való «sok szép bonumokat» 1690-ben a a tatár-pogány ellenség vitte el, a mint Kisváradi Péter, menyői pap, az egyháznak 1728–1748-diki jegyzőkönyveire följegyezte.*Névk. ev. ref. 1877. 25. l.

Többi papjai: 1586. Daróci Fabricius Lukács, 1630. Fancsikai Pál, kit az ez évi junius 9-dikén Debreczenben,*Tört. Tár. 1898. évf. 629. l. 1651. Csehi P. János, kit az ez évi junius 18-dikán Kállón tartott közzsinat küldött,*U. o. 636. és 637. l. 1666-ban nótárius, 1678-ban esperes, 1694-ben Sz.-Csehben halt meg, 1655. Szaniszlói István, kit az ez évi május 30-dikán Debreczenben,*U. o. 640. l. 1673. Szentiványi István domesticus, kit az ez évi szeptember 30-dikán Diószegen tartott közzsinat küldött,*U. o. 648. l. 1697 előtti Zilahi Márton, 1725. Szalontai Mihály, meghalt Zsibón, 1728–1732. Jenei György, 1732–1733. Veszprémi István, 1733–1735. Szentmihályfalvi István, 1735–1736. Hunyadi István, Sánsondról jött, 1736. Bocskai János, ki Sarmaságról jött, 1744. Kolozsvári Mihály, Szamos-Ujlakról jött, 1748. Besenyei Bálint, május hóban költözött ide Leléből, 1759. ápr. 24-dikén távozott Ballára, helyébe ez évi deczember 8-dikán {63.} Szilágy-Somlyóról Fadgyas István jött, a ki székbeli bíróságot viselt (1770), titoknok, majd esperes (1790), 1764. ápr. 25-dikén M.-Keczelbe költözött, itt halt meg, helyébe április 26-dikán Zilahi János jött Sz.-Szt.-Királyról, 1773. Kovács György, augusztus 14-dikén küldötték ide,*Tt. ev. ref. II. 157. l. 1776. Ikafalvi B. János, az ez évi ápr. 23-dikán jött Récséből, 1779–1797. Kovács Gergely, a ki 1779 május 13-dikán jött a kolozsvári kollégiumból, 1804–1832. Dombi Dániel, ápr. 24-dikén jött Sz.-Szt.-Királyról, 1832-ben elköltözött, 1832. Pécsi Mihály, 1832. Bóne István, meghalt ez évben, 1839. Pethő László, Kraszna-Horvátról jött, 1867-től Molnár Miklós szolgál.

A görög katholikusok fatemploma 1748-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 160. l.

1750-ben a gör. kath. lelkek száma 209, de részökön nincs szó se templomról, se papról, se kántorról, s papi illetményűl nincs kimutatva semmi.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.

Állami jellegű két tantermű elemi iskoláját 1895-ben szervezték az egy-egy tantermű evang. reform. s gör. kath. elemi iskolák beolvasztásával. De iskolai adatai visszanyúlnak a tizenhetedik század derekáig. A menyői «mester-tartás» iránt 1648-ban Sámsonban azt állapította meg a partialis, hogy a menyői mesternek adjon a (lelki-) pásztor a dézmából minden száz kalangyából négy kalangyát és mellé minden ember egy-egy kalangya buzát, öt-öt pénzt.*P. S. E. I. r. 71. l.

Menyő, mint curialis helység, úgy 1715-ben, mint 1720-ban kimaradt az összeírásból.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 67. l. Ennélfogva népességére csak újabbi adatok állanak előttünk. 1847-ben a lakosok száma 78; róm. kath. 2, gör. kath. 76.*Nagyv. Nvk. 1847. 110. l. Oly csekélynek tetszik e szám, hogy megbízhatatlannak kell tartanunk amaz egyházi névkönyvet, mely csupán ennyit tüntet föl. 1890-ben 887 lakosa van; nyelvre nézve magyar 405, német 2, oláh 474, {64.} egyébb nyelvű 6; vallásra nézve róm. kath. 13, gör. kath. 473. evang. reform. 355, unit. 2, izr. 44. Házak száma 191.

1895-ben gazdaságainak száma 425. Területe 3942 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2352, erdő 721, rét 306, kert 176, legelő 166, szőlő parlag 123, beültetve 5, terméketlen 93 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 2997 K 70 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3892 K 11 f.

Utczái: Nagy-, Templom-, Temető- és Kis-utcza.

Határrészei: Nagy-Cser, Szőny, Sándorháza (elpusztúlt falú helye), Gáboró, Boduló, Menyhe, Nagy-Bükk és Gyakras erdők, Aszaló-legelő, Tulsó, Ács János, Mikó-telke, Kendervölgy, Haraszt, Horguság, Nyáras-alja, Polyás, Baglyos. Szőlők: Kis- és Nagy-Sajtága, Újhegy, Somuság és Bálvány. A Bálványdomb a nép hite szerint fegyvereket, pénzt s egyéb kincseket rejteget.