Mocsolya.

Machola 1363, Machala 1378, Mochola 1414, Mocsolja 1430, Mocsola 1454, Moczyola 1475, Mocholÿa 1545, Mocsollya 1548, Mochÿola 1549, Mochiola 1564, Mochollya 1584, Motsollya 1705, Mocsoja 1847. Nyelvjárásainkban mocsolya a) kenderáztató, b) pocsolya. Szláv eredetű szó, a szláv nyelvekben močilo kenderáztató.

1414-ben külsőszolnokvármegyei, 1430-ban s azután mindig középszolnokvármegyei helység. 1545, 1564, 1575-ben Hadad vára tartozéka, 1604-ben is a Wesselényi-jószághoz tartozott.

Más az a Mocsolya, Mocsolyatelek prædium, melyet Paczallal említenek 1487-ben.*L. ezt.

Mocsolya és Diósad birtokon 1345-ben az Adi (Od) János {72.} fiai és unokái s a Mocsolyai Imre fiai osztozkodnak meg a váradi káptalan beleegyezésével és rendelete alapján.*Jlt. (Egy mult századi másolat után.)

1349, 1355-ben Mocsolya és Od falvak határait elkülöníttetik Od János és Márkus, Guthi János meg Od András és Balázs.*Wl.

Mahola birtok határait 1363-ban, Sz. Tamás naphoz közelebbi hétfőn, Odi Balázs megjáratni szándékozott Dobai Miklós fia, János és Kozmás fia, Egyed ellen; de az utóbbiak ellentmondtak. Dénes erdélyi vajda aztán máj. 12-dikén meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy hiteles embert küldvén, ama határokat újból járassa ki.*Tört. Tár 1896. évf. 720–21. ll.

1378-ban Machala s a Chetetere birtokrész elfoglalásától eltiltottak Odi Csete unokája, György érdekében több idevaló lakost.*Zichy Okmt. IV. köt. 55. lap.

1414 nov. 15-dikén a kolozsmonostori konvent azt bizonyítja, hogy egyrészről László Addi (?) János fia, fivérei György, János, Balázs nevében is, másrészt Macholai Mihály fia István, testvérei László, Benedek, Mihály, Miklós, Borbála és Ágnes nevében (utóbbiak Macholai Herdely Miklós és János feleségei) megjelentek, és az első helyen nevezett László a Cheteteri nevű, Machola külsőszolnokvármegyei birtokhoz tartozó birtokrészt rokoni szeretetből utóbbiaknak, tehát a Macholaiaknak ajándékozta örök időkre.*Függő pecsét nyoma. Dl. 26,582.

Mocholán levő birtokát, mely a Sárospataka kettős medre közt (inter duos alveos Sarospathaka) a Dobruka erdőben (in silva Dobruka) a Mochalai villa és Mochala folyónál fekszik, Arma János 1424-ben – a kolozsmonostori konvent előtt – elcseréli Adi Lászlóval az adi birtokokért.*Jlt.

1430-ban Mocsolja egyike volt azon részjószágoknak, a melyeket Adi György deák el akart adni Kusalyi Jakcsi Jánosnak és Lászlónak, János fiainak: Lászlónak és Györgynek {73.} meg Dénes váradi püspöknek, a mit Zsigmond ekkor jóváhagy.*Orsz. lt. kolozsm. conv. N. R. A. fasc. E. nr. 32. 34. fiók. (Későbbkori magyar másolat.)

Sámsoni Sebestyén gyermekeinek: Istvánnak és Klárának meg Sámsoni Kőrösi Lászlónak Mocsola birtokbeli jobbágyait elfogták Kusalyi Jakcsi György és Péter, a kik ellen ezért 1454-ben vizsgálatot tartanak előbbiek javára.*Lelesz. conv. S. 34. f. anni 1454. nr. 30.

1474 decz. 24-dikén Mátyás király Losonczi Bán István fiait, Lászlót, Jánost, Gergelyt és Mihályt, kikért negyven nemes esküt tett, hogy a Mocholai Iwachon Benedek és Péter középszolnoki Mochola birtokán nem tettek semmiféle erőszakot, fölmenti a vád alól.*Dl. 27,931.

1475 körül Moczyoláról a kusalyi plébános jobbágyai adóztak, még pedig 9 frt 3 dénárral.*E mű I. k. 180. l. 1543-ban (a középszolnoki Mocholán) 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a kusalyi plébános jobbágyait. E 2 kapuszámon kívűl volt még a helységben 1 bíró, 4 szegény, 2 új ház és 1 puszta telek.*Dical. 1549-ben (Mochÿolán) 2 kapu után fizettek adót a Jakcsi Mihály jobbágyai, kiken kívűl volt itt még 6 szegény és 5 új ház.*U. o. Ugyanekkor (Mocholán) 25–25 dénárnyi adót fizettek Veres Ambrus, György Antal és Cseki János, egy telkes nemesek.*U. o. 1564-ben (Hadad vára tartozékában, Mochiolán) 5 kapu után adóztatták meg a Jakcsi árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.*U. o. 1570-ben (a középszolnoki Mocholán) 1 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.*U. o. 1604-ben (a középszolnoki Wesselényi-jószághoz tartozó Mocsolyán) 1 rótt ház után 2 forintot fizettek adóban.*U. o.

Mocsolán egy részbirtokot néhai Dénes, váradi püspök a kusalyi anyaszentegyháznak és szolgáinak adományozott.

Ezt a birtokrészt később elfoglalta Jakcsi Mihály, ki ellen ezért 1524-ben tiltakozik Kusalyi Jakcsi János.*Lelesz, Act. an. 1524. nr. 22.

{74.} 1535-ben a kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap konventi emberek lefoglalták Mochola birtok harmadát Ivácson Márton ellenében Nagydobai Tamás és György felperesek számára. E Mártonnál semmi ingó vagyont nem találtak; a lefoglalt harmadot a fölpereseknek itélték, beleszámítva egy udvarház telket meg az Ivácson Márton-féle telket, mely utóbbit 4–5 frtra becsültek.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 37.

A középszolnoki Mocholya részbirtokba, mint Hadad várának tartozékába 1545-ben beiktatják Kusalyi Jakcsi Mihályt,*Lelesz, Stat. B. 434. a kinek 1548-ban Mocsola birtok területén fekvő Chete nevű makkos erdejét megtámadtatták, a makkot összeszedették, bizonyos fákat határjel gyanánt kereszttel jelöltettek meg és az erdőnek egy részét a maguk számára foglaltatták le özv. Telegdi Katalin, Báthori Szaniszlófi András, ezek Somlyó várának igazgatója, Literatus Tamás meg Nagydobai Spáczai Menyhért, a kiket Jakcsi megidéztet.*U. o. Act. an. 1548. fasc. nr. 38. Ekkor Mochola osztása tárgyában is meginteti a Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet, testvérét, Mihályt,*U. o. Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 73. s egy (mocsollyai) részbirtokba Bogárdi Jánost iktatják be.*U. o. Stat. B. 392.

1570-ben Miksa új adományul adja a Hadad várához tartozó Mocholÿa részbirtokot Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*Wl.

Azután ismerős nyomok vezetnek Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondásához (1582),*Orsz. lt. Gyf. kápt. fol. 123. majd pedig Wesselényi Ferencz beiktatásához.*U. o. cent. P. 99. és Wl. e.

1669-ben Veres István, középszolnoki hites assessor Mocsolyán lakott.*Jlt.

1696-ban az itt lakó Moni Istvánné Guthi Erzsébet egyike azoknak, kik a Guthi-féle birtok felosztását nem engedték.*U. o.

{75.} 1732 előtt Fodor András és neje Szécsi Guti Susánna, majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata is birtokosok. Az örökösök 1733-ig itteni birtokukat is osztatlanul használták.*Jlt.

1705-ben motsollyai nemesek: Veress Zsigmond, Veress András, Csengeri Mihály, Székely György, Veress Mihály, Nagy Miklós, Katona István, Szabó György, Osváth János.*Szv. lt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket, főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, Móré Péter és Koszorús István; kisebb birtokosok: Kis György, Nemes Henter György és Nemes Veres László; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Nemes Pap György, Nemes öreg Veres Péter hadrokkant (invalidus), Nemes Veres Ambrus, Nemes Veres Zsigmond, Nemes öreg Veres Ferencz, Nemes öreg Veres András, Nemes Veres Márton, Nemes ifjú Veres Mihály, Nemes ifjú Veres Péter, Nemes Vajdai István, Nemes Deák István és Nemes Mike Pál; más telkén lakó, adómentes nemesek: Nemes Papp Gábor, Nemes Vajdai Sámuel, Nemes Németi László, Nemes Németi György, Nemes Csiszár Mihályné (Mihaj), Nemes Mike József és Nemes Nagy Péter; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Nagy Ferencz, Nagy László, Katona János, Katona Ferenczné, Lőrinczi Ferencz, Egri János, Barta György, Barta Péter, Matyús István, Kincses János, Ölvedi László, Szabó András, Mike Györgyné, Barta János, öreg Barta László és Boros Sándor; más telkén lakó, adózó nemesek: Samú Zsigmond, Samú Mihály és Tyukodi Miklós; pap: Sárkány Márton ref.; rektor: Szathmári István.*U. o.

1805-ben lovasoknak vették föl Móré Elek és Tunyogi György alszolgabírákat, gyalogosoknak pedig az Ambrus-, Vajdai-, Veres-, Nagy-, Péli-, Mike-, Deák-, Csiszár-, Pap-, Kis- és Szőlősi-családok tagjait, mint adómentes nemeseket, {76.} összesen 29-et. E családok tagjai közül 43-an tettek homagialis esküt. Ugyanekkor összeírták a Németi-, Nagy- és Mike-családok tagjait mint adózó nemeseket, összesen 5-öt; továbbá a Barta-, Egri-, Mátyás-, Lőrinczi-, Katona-, Ölvedi-, Boros-, Deák-, Kincses-, Demján-, Tasnádi-, Szabó-, Szilágyi- és Sánta- családok tagjait, mint saját telkükön lakó szabadosokat, összesen 22-t. Ezek közül 35-en tettek homagialis esküt.*Szv. lt.

Mocsolya evang. reform. egyháza terméskőből épűlt, még pedig 1792–1794-ben, a mikor harminczhat bérfizető gazda volt. A tornyot 1836-ban emelték, a mint az oldaláról leolvashatjuk: «a mocsolyai ev. ref. anyasz.-egyház saját költségén tagjainak 4 évi egyesített iparja mellett isten segedelmével épült.» Harangjai az 1771., 1780. és 1875. évekből valók. Az egyházközség anyakönyve 1772-ben kezdődik; de adataink az egyházközség létezéséről visszanyúlnak a tizenhetedik század elejéig.*P. S. E. I. r. 50. lap.

Az egyház 1750, Veress István kurátorsága előtt Sámsonnak volt a filiája.*Névk. ev. ref. 1877. 26. lap.

Papjai: 1772. Madaras Ferencz, 1773. Csávási János, 1775–1780. Gazda Sámuel, 1780–1808. Sárkány Márton, meghalt 1808-ban, 1808–1816. Jánó Sámuel, 1816–1821. Zay Sámuel, 1821–1825. Kis György, ki innen Tasnádra ment; 1825–1838. Varga András, meghalt 1838-ban, káplánkodtak mellette Költő László, Barabás György és Berentés László, ki 1839-ben rendes pap lett, meghalt 1858-ban, 1858–1871. Szilágyi Károly, meghalt 1871-ben, jelenleg Biró Károly.*A mocsolyai evang. reform. egyház levéltára és egyházmegyei levéltár. V. ö. Névk. ev. ref. 1877. 27. l.

A gör. kath.-oknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 184. l.

1750-ben (Mocsola-n) a gör. kath. lelkek száma 29.*Tr. 1901. évi IX. sz., 285. l.

Evang. reform. jellegű egy tantermű elemi iskolája, a mely a községben az egyedüli iskola, 1873-ban épűlt. Most államosítás alatt van.

{77.} Mocsolya, mint curialis község, 1715-ben és 1720-ban is kimaradt az összeirásból.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

1847-ben Mocsoján a lakosok száma 837; róm. kath. 5, gör. kath. 130, evang. reform. 702.*Nagyv. Nvk. 1847. 108. l. Magas szám az 1890-diki 675 lélekszám hoz, mely ekként oszlott meg: nyelvre nézve magyar 654, oláh 21; vallásra nézve gör. kath. 22, gör. kel. 1, evang. reform. 631, unit. 2, izr. 19. Házak száma 151.

1895-ben gazdaságainak száma 149. Területe 1475 katasztrális hold, a melyből szántóföld 666, erdő 415, rét 252, szőlő parlag 74, beültetve 1, kert 15, legelő 3 terméketlen 49 hold.*Mg.St. 506.

A községnek 1900-ban 6645 K 76 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2645 K 44 f.

Utczái: Alszeg-, Felszeg-, Nagy-, Kis- és Iskola-utcza.

Határrészei: Csetefar, Nagy-kert, Bércz, Szénafű, Hosszúrét, Önös, Csere, Nagyrét, Dodó-alja, Bükk-alja, Újhegy-alja. Erdők: Verőfény, Cseteerdő, Peres és Vénhegy. Szőlők: Nagyhegy, Dodó, Újhegy.

A Csetéről, mint láttuk, két ízben volt szó, 1414-ben és 1548-ban.