1. Füzes-Paptelek.

Füzes-Paptelek Valkó várának volt tartozéka s mint ilyen, nyomon követi Valkó többi tartozékainak a történetét. Hasonlítsuk össze pl. Bagolyfalvával.

1481-ben a krasznavármegyei Papteleket is, mint Bagolyfalvát, Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost zálogosítja el Losonczi Bánfi Mihálynak.*Dl. 27,721. S ettől fogva az 1497, 1508, 1519, 1546, 1547, 1549, 1553, 1564, 1565, 1570, 1573, 1575, 1578, 1580, 1585, 1587, 1646, 1759, 1760, 1768, 1795 években Bagolyfalva története ismétlődik.*L. ott az ezen évekre vonatkozó okleveleket. Csak azt említem meg, mint részben némi eltérést is, hogy 1553-ban egy részbirtokon megosztoztatják L. Bánfi László fiait: Miklóst, Pált, Ferenczet és néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet.*Bl. fasc. ZZ. nr. 16. 1564-ben II. János király adományul adta a krasznavármegyei Réz nevű kerületben fekvő Paptelke birtokot Nagyfalusi L. Bánfi Farkasnak.*U. o. fasc. M. nr. 2. 1590-ben Valkó vár e tartozéka Paptelke birtokért Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek perelnek {210.} Bánfi Pál fiaival s másokkal, kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot Báthori Zs., erdélyi vajda ítélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*Bl. fasc. G. nr. 4.

1808-ban e Pap-Telkéről összeírták a br. Bánfi, gr. Bánfi és Bideskúti birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 13 antiqua és 23 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt br. Bánfi Jánosnak (6 antiqua, 13 nova), gr. Bánfi Györgynek (2 antiqua, 3 nova) stb.*Szv. lt.

Paptelek-en a görög katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 153. l.

A községben levő egytantermű elemi iskola is gör. kath. jellegű.

E Paptelek oláh falú volt már a Hunyadiak korában,*Csánki, I. k. 584. lap. 1715-ben 1 jobbágy, 1 zsellér, összesen 2 háztartás fizetett adót; magyar 1, 1720-ban 3 háztartás, mind oláh. Ebből következtetve a népesség száma; 1720-ban 27 lélek.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69.l.

1733-ban Paptelke (Preutasa*Peoteasa: papné.) oláh családjainak száma 8.*Tr.

1890-ben 466 lakosa van; nyelvre nézve magyar 5, tót 4, oláh 447, egyéb nyelvű 10; vallásra nézve róm. kath. 4. gör. kath. 457, izr. 5. Házak száma 96.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 1 1/2, 1720-ban 4 köblöst; rétet 1715-ben 4, 1720-ban is 4 kaszást; malom 1, melynek jövedelme 2 frt 10 denár.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1895-ben gazdaságainak száma 107. 3050 katasztrális holdnyi területéből erdő 1776, legelő 627, szántóföld 316, rét 188, kert 5, nem termő 138.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 6578 K 76 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1315 K 66 f.

Határrészei: Stobor = Sztobor (palánk), Nagy-rét, Hodobástyina, Ritul din jos = Ritul gyin zsosz (Alsó rét), Dealul Mare = Gyálul Máre (Nagyhalom).

{211.} Vize a Berettyó.

Füzes-Paptelekhez tartozik a Réztetőn fekvő Káliny (Călini: kányafák) telep, talán az a krasznavármegyei Kálimb nevű hamuzsírhuta, melyet egy 1847-diki egyházi névkönyv 45. r. k. lélekkel Hármaspatak s Magyarpatak közt említ.*Nagyv. Nvk. 1847. 100. lap.