{471.} Szentpéterfalva.

Szent Peterfalva (1619), Szentpeterffalva (1657), Sent Peterfalva (1722), oláhul Bozna (Bozná), Doboka vármegyéből való helység, a hol még van egy Szent Péter (Füzes-) nevű falu, ép azért meg kell különböztetnünk a két helyet. 1492 aug. 20-dikán Drági Márk bizonyára ezt a (Füzes-) Zentpether falubeli birtokát zálogosította el Zsombori Péternek,*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1. s 1575 szept. 18-dikán S. Báthori István Rátóti Gyulafi Lászlónak különösen a Békés Gáspár ellenében tett hűséges szolgálataiért szintén ezt a Zentpeter birtokot adta, melyet Károlyi László hűtlenségbe esésével elveszített, jóllehet Közép-Szolnok vármegyének hagyták meg a beiktatást*GKG. A. fasc. II. és – az előbbi adatot illetőleg – Szentpéterfalva 1837-ben a Zsombori ivadékok birtoka.*Hodor K.: Doboka, 522. lap.

Nem minket illet az az 1598-diki oklevél sem, mely szerint Nagyfalusi Bánfi Tamás végrendeteletileg intézkedik dobokavármegyei Szent Péter possessióbeli részbirtokáról,*Bl. fasc. TT. nr. 6. ép úgy a másik Zenthpeter (és Füzes) árában vett át harminczkét forintot Fruska asszony számára Kállai Ferencz, miről 1605 aug. 30-dikán elismervényt állít ki Gyulafi Lászlóné számára.*GKG.

Szentpéterfalva a magyaregregyi járáshoz tartozott.*U. o. Határos vala Kraszna vármegyével. Kis helység,*U. o. (a dobokavármegyei Sent Peterfalva falu) a Meszes-hegy lábánál elterülő szűk völgyben fekszik – egy 1722-diki adat szerint – a Somlyóra vezető út mellett. Távolsága Kolozsvártól négy mértföld.*Cons. Dob.

Birtoklásának történetéről csak a tizenhetedik század elejétől vannak biztos adataink.

1619 decz. 7-dikén Prépostvári Zsigmondé, a ki Rétsey {472.} Pálnak adja az ő szentpéterfalvi részjószágát a hozzá való igaz barátságáért.*Szgy.

(Sz.-Peterfalvan) 1639-ben Szunyog (Szuniogh) Gáspár birtokos.*Szgy.

1657-ben Rédei Ferencz átadta Borosjenői Korda Zsigmondnak Szentpéterfalvát is, melyet szintén Jeseniczei Szunyogh Gáspártól szerzett.*Szgy.

Gör. kel. temploma fából épűlt; falán egy festmény az erkölcstelenség rettentő példájára a poklot ábrázolja: tűz közepén meztelen nők állanak és az ördögök kezükben vasvillákkal.

A szájhagyomány szerint a Magura határrészében egyik lakóját (Sztáncsait? meg kecskéit) rablók támadták meg, de a vitéz ember legyőzte őket s győzelme emlékére ő építette ama régi fatemplomot, mely a jelenlegi előtt állt. (A Sztáncs-család ma is több tagot számlál e községben.)

Elemi iskolája gör. kel. jellegű egy tantermű, de most egy községi iskola szervezésén fáradoznak.

1733-ban (Bozna) oláh családjainak a száma 13; ekkor két egyesült papja van; ezek: idősb és ifjabb János.*Tr. 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 128, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi, s illette a papot egy belső telek, öt köblös s két vékás szántóföld, három szekérnyi széna.*Tr. 1901. évi IX. szám, 286. lap.

Hodor azt írja 1837-ben, hogy (Szentpéterfalva) közlakói oláhok; görög nem egyesültek. Papjuk van és fatemplomuk. Nemes nem lakik itt. A lelkek száma 256, a házaké 44.*Hodor: Doboka, 522. l.

A 1890-ben 507 lakosa van; nyelvre nézve magyar 17, oláh 490: vallásra nézve görög kel. 490, evang. reform. 3, izr. 14. Házak száma 114.

1722-ben határa két részre oszlik. A völgy talaja sovány, {473.} fehér és veres. Hat ökörrel kétszer szántják. Földjén megterem a tiszta búza, legalább a tavaszi. Szénája erdei. Őrölni az Egregy patakra járnak negyedmértföldnyi távolságra. Erdőben bővelkedik úgy tűzi használatra, mint építkezésre.*Conscript. Dob.

Ekkor a faluban összeírtak 5 jobbágyot és 1 zsellért. Ezek kezén volt 6 egész és féltelek, 4 puszta telek, 12 ökör, 9 tehén, 8 borjú és üsző, 2 ló, 35 juh és kecske, 15 sertés, 25 köblös szántóföld, 19 köblös míveletlen föld, 9 köböl és 2 metreta őszi vetés; termett e határon a megelőző 1721. évben 90 kalangya búza, 11 kalangya kender és len, 2 metreta borsó és lencse, 24 szekér széna.*U. o.

1895-ben gazdaságainak száma 147. Területe 1894 katasztrális hold, a melyből szántóföld 765, erdő 490, rét 363, legelő 172, kert 53, terméketlen 48 hold.*Mg. St. 506.

1721-ben (Szent Péterfalva) adója 106 rf. 30 dr., 1722-ben (e falu közös adója) 48 magyar frt.*Cons. Dob.

A községnek 1900-ban 5566 K 80 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2239 K 4 f.

Utczái: Fő-utcza és Templom-utcza.

Határrészei: Şes = Sësz (róna), Faţa Gruilor = Fáczá Grujilor (darú-oldal), Berc = Bërk (berek), Rîtul Curpeni = Ritul Kurpëny (indás rét), Oszolj, Feţe = Feczë (verőfényoldalak), Meszes, Măgura Bosnii = Magurá Boznyij (szentpéterfalvi erdős fennsík), Fruntea Dealului = Fruntyá Gyáluluj (hegyhomlok).