{495.} Szék.
(Felső-Szék.)

Szék kettő volt Kraszna vármegyében. Az egyik (Alsó-), Márkával nőtt össze. Ez ma Márkaszék.*L. ezt. A másik a ma is meglevő Felső-Szék.

Zeek 1341, Zek 1481, Zik, Zÿk 1523, Zyk 1525, Zeekh 1546, Zieek, Szék 1549, Zetek? 1553, Zék 1585, Széék 1646. Felső- és Alsó-Szék 1760, Felső-Szék 1808.*Nevének eredetére nézve l. e mű I. k. 756. l.

A Márkával egybeolvadt Szék történetével már előbb megismerkedtünk. Osztozott ez a Szék teljes mértékben Márkának a sorsában, míg végül is egygyé lettek.*L. Márkánál.

Felső-Szék Valkóvár tartozéka, oláh lakossággal.*Csánki, I. k. 585. l.

A mikor 1341-ben Zeek oláh falu birtokába Dancs mestert beiktatják, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokba, Jakab, a Gergely fia, személyesen megjelenve mondott ellent.*Dl. 3422.

Ettől fogva 1481–1768 közt egyezik a története Bagoly-falváéval. Csak némi eltérés van.

1547-ben Zeekről Bakos Péter és Pál, Kursatz János fia, Tamás és Sonthe (?) István nevű jobbágyaikat küldték Ippi Bertalan, Márton és Bernát Bideskúti György cseresei jobbágya ellen, kinek házát azok meg is támadták fegyveres kézzel és kertjének kerítését lerombolták.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 26.

Szeődemeteri Horvát György krasznavármegyei Zeek birtokbeli jobbágyának a házát leromboltatta Nagyfalusi Losonczi Bánfi István, a kit azért 1550-ben megidéznek.*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 1. nr. 32.

1564-ben a krasznavármegyei Meszesalja kerületben fekvő Zeek birtok Felső-Széknek felel meg, mert azt II. János király, mint pl. Bagolyfalvát, Nagyfalusi L. Bánfi Farkasnak adományozta.*Bl. fasc. M. nr. 2.

{496.} 1574-ben Zek birtokot elcserélték egymás között Magyorói L. Bánfi Pál, udvarmester s tanácsos, Nagyfalusi L. Bánfi György, Udvarhely kapitánya, Nagyfalusi L. Bánfi Miklós fiai: Tamás és Miklós meg Bonczhidai L. Bánfi István fiai: Farkas, dobokavármegyei főispán és Kristóf.*Bl. fasc. C. nr. 21.

Wolkenstein-Trostburgi gróf felesége, Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Szék Krasznához tartozik s mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*Bl. fasc. yy. nr. 2. Az 1481. (Zek), 1497, 1508, 1519 (Zeck), 1523 (Zik, Zÿk), 1537, 1546 (Zeek, Zeekh), 1547 (Zeck, Zek), 1549 (ZZieek), 1550 (Zeek), 1553 (Zetek, Zeek), 1559 (Zeek), 1565, 1568, 1570, 1573 (Zeek), 1575, 1578, 1580 (Zek)(, 1585 (Zék), 1587, 1614, 1638 (Zeek), Szék (1646), 1760 (Felső- és Alsó-Szék), 1768 (Szék) évek történetét l. Bagolyfalvánál.

1808-ban F.-Székről összeírták a gr. Bánfi és br. Bánfi birtokos családok tagjait, összesen 6-ot, a kiknek kezén volt összesen 52 antiqua és 17 nova jobbágytelek. Legtöbb jobbágytelke volt gr. Bánfi Györgynek (25 antiqua, 3 nova), br. Bánfi Eleknek (8 antiqua, 4 nova) és Józsefnek (4 antiqua, 6 nova).*Szv. lt.

Felső-Széken a gör. katholikusoknak fatemploma 1721-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 150. lap.

1733-ban Signi oláh családjainak száma 17.*Tr. Felső-Szeg(?)-en*Előfordúl Ballaháza s Bán közt. 1750-ben 150 a gör. katholikus lelkek száma. Egy templomról, papról, kántorról, sekrestyés-egyházfiról s belső telekről van szó.*Tr. 1901. IX. 288. l.

Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1873-ban szerveztetett és épűlt.

Felső-Széken 1715-ben 3 jobbágy-, 2 zsellér-, összesen 5 háztartás fizetett adót, mind oláh; 1720-ban 7 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 11 háztartás, magyar 3, oláh 8. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 45 lélek, oláh mind; 1720-ban 99 lélek, 27 magyar és 72 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69. l.

1847-ben 683 lakosa van, valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 101. l. 1890-ben {497.} lélekszáma 967; nyelvre nézve magyar 18, oláh 939, egyéb nyelvű 10; vallásra nézve gör. kath. 948, gör. kel. 1, evang. reform. 1, izr. 17. Házak száma 190.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 18, 1720-ban 55 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 10, 1720-ban 43 kapást; 1720-ban 1 malom után 3 forint 15 dénár jövedelmet jegyeztek föl.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1895-ben gazdaságainak száma 213. 2329 katasztrális holdnyi területéből szántóföld 837, legelő 833, erdő 343, rét 175, kert 10, nem termő 131 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 6672 K 64 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adó 2941 K 48 f.

Utczái: Tusza-, Paptelke-, Felső-Bán-utcza; Aramescilor = Árámëstyilor (rezesek ?), Tomescilor = Tomëstyilor (Tamásiak) és Maximescilor = Máximëstyilor (Miksák) utczája; U. Cetăţi = U. Csëtaczij (Vár-utcza). Ez utóbbi a váraljai várhoz vezetett, innen kapta nevét.

Határrészei: Kalina, Valea Sêrbilor = Váljá Szirbgyilor (Kraszna-Tótfalu völgye), Coastea Cornetului = Kasztjá Kornyetuluj (a somfás halma), Coastea Stâlpului = Kasztjá Sztilpuluj (oszlop-, szobor-halom), După Deal = Dupa Gyál (a dombon túl), Ţěrineana = Czerinyáná (a szántóföldecske), Podul Fantânii = Podul Funtinyij (a kút hídja), Petea = Pëtyá (szalag), ennek részei: Colnic = Kolnyik (domboldal) és Dealul Dumbravii = Gyálul Dumbrávij (Ligethalom), Riturilë (a rétek), Valea Pescilor = Váljá Pëstyilor (Halvölgy), Stobor = Sztobor (deszkakerítés), Rubin, ennek részei: Cornul = Kornul (zugoly), Ţiclăul Cornului = Cziklaul Kornuluj (a zugoly felett levő hegyorom), Dealul Staulului = Gyálul Sztáululuj (a juhakol dombja), Dealul Uliului = Gyálul Uljuluj (Karvalydomb), Ţiclăul Porcăriţelor = Cziklaul Porkariczëlor (a kondásnék orma), Dumbrává (az erdő), ennek részei: Dealul Hornurilor (a kémények {498.} dombja), Groapa Coţelelor = Grapá Kotyeczëlor (az ólak gödre), Pe Grópi = Pë Gropty (a kátyuknál), Smida Printre Călini = Szmidá Printrë Kaliny (sűrű kányafa-erdő), Gropile Vulpilor = Groptyile Vulpilor (rókavermek). A Sztobort Felső-Szék, Füzes és Paptelke legelőnek használták közösen. Egy felsőszéki lakos kibérelte a legelőt báró Bánfi Alberttől s bekeríttette. E kerítést lerombolták a lakosok, de némelyek meg is adták az árát, mert –mint a nép mondja – a kiküldött vallató katonaság 70–80 s még több botot is mért rájok úgy, hogy sokan belehaltak. Ezzel függ össze a hely neve.

Vizei: Valea Peşterii = Váljá Pestyerij (a barlang patakja). Valea Călinii = Váljá Kalinyij és a Tusza patak. Az első egy, nyugotra nyiló nagy kősziklából ered, ennek neve: Peşteră = Pëstyërë (barlang). Utóbbi északi irányban folyik s e község határán egyesűl amazzal.

Forrásai: Isvorul Cornului = Iszvorul Kornuluj (a zugolyban fakadó forrás), Isvorul Rubinului = Iszvorul Rubinuluj (Rubin-forrás), mindkettő a Rubin határrészben; Isvorul desub Coaste = Iszvorul dëszub Kasztë (a halom alatt fakadó forrás). Iszvorulluj Hegyes (Hegyes forrása), Iszvorul Pepi (Pcpi forrás), Cioroiul din Închieieturi = Csorojul gyin Inkjëjëturj (a csuklóknál levő csurgó). Isvoarele Găescilor = Iszvarëlë Gajestyilor (Kánya-források) és Isvoarele din Plopi = Iszvarëlë gyin Plopty (a nyárfák között fakadó források).

A Hegyes-forrás hasonnevű rablótól kapta nevét, más neve: a rablók forrása.

A Rubin nevű erdőnek alján elfolyó Tusza patak mentén darócz-kallók vannak.

1638 jan. 24-dikén tán ezen a Széken volt Haller Gábor.*Naplója.


Szélszeg. L. Szeg.

Széplak. L. Szamos-Széplak.