Tasnád-Szántó.

Zumtou, Zanpto 1205–1235, Santhow 1389, Zanto 1414, Zantho oppidum, Nagzantho 1421, Tasnád-Szántó 1450, Szántó 1688.

{659.} Az Érmelléknek egyik nagyobb helye. A tizenötödik században népességre a harmadik volt a vármegyében. Zsigmond királytól 1389-ben Szántói János és István, a Pető fiai kérésére országos vásár tartására nyert engedélyt («forum Zantoviense»).*Szgy. perg. Ezekre a vásárokra már rég nem is emlékeznek.

1818-ban a Becski-család minden hét csütörtökére heti meg márczius, junius, szeptember és deczember azon hetének csütörtökére, a mely hétre esik ezen hónapok 21-dike, kért országos vásárt Tasnád-Szántó számára.*Szv. lt.

Itt volt pap Túri Pál, a kihez Ilosvai Selymes Péter egyik versét ajánlta.*V. ö. e mű I. k. 629. s köv. l.

Szántónak nyoma van a. Váradi Regestrumban két helyt is. Szolnok várbeli jobbágyok azzal vádolták a girókúti Angelust, hogy társuk, de, a mikor ez az ellenkezőt bebizonyítandó kész lett volna a vasat hordozni, a Zumtou villabeli Lengő a vádlók nevében kijelentette, hogy a vád igazságtalan. Gotfried prépost pedig azzal vádolta Simont és Bereczket Tóbiás, szolnoki udvarbiró és Dobur villabeli Mátyás pörosztó előtt, hogy neki tizenöt márka kárt okoztak. A feleket szintén tüzes vasra útasították Váradra, a hol megegyeztek oly módon, hogy Simon és Bereczk három márkát adtak a prépostnak Kisasszony napján Zanptón (in loco Zanpto) és kielégítik a birót, a prépost pedig eleget tett a pörosztónak.*Zumton és Zanpto Kanda K. szerint is Tasnád-Szántó. V. ö. Kandra K.: V. R. 378., 379. l. 10. sz. jegyz.; 210. l. és 211. l. 7. sz. jegyz.

1414-ben Bályoki Régen Péter ellen, a ki egy szántó birtoki jobbágyot Szarvad birtokon talált s ezért azt megverte és kezét törte, vizsgálatot tartottak Csáki István fia Miklós, erdélyi vajda, ennek testvére Gergely, székely ispán és ezek fivére István számára.*Lelesz, C. 86. f. 14. nr. 17.

Zanto birtok nemessége és lakosai azok között voltak, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a {660.} kik ellen ezért 1414-ben tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István.*Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.

Ebben az évben Szántón egyezséget kötöttek János karbeli klerikus s András áldozár jelenlétében Károlyi András és Bagosi Péter, békebirák közbejöttével.*Gr. Károlyi Oklevéltár, II. köt. 7. és 17. l.

1421-ben részbirtokosok a Csákiak, 1439-ben a Csarnavodaiak.*Csánki, I. köt. 549. l.

Zanthoról Szabó András azok között volt, a kiket 1441. ápr. 10-dikén ügyvédeiknek vallottak, Dengelegi Pongrácz, Szántói Bekcsi János és Csögi Lőrincz.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 64. nr. 4. áthúzva.

1450-ben a Csaholyi család jobbágyai erőszakoskodásokat követtek el Tasnád-Szántón.*Nagyv. Múz. Blt.

1475 körül Zanthoról a Becski György (Georgy Bekczy) jószága 34 frt 12 dénár, a Becski Benedeké (Bened. Bekczy) 50 frt 11 dénár adót fizetett, összesen tehát 84 frt 23 dénárt.*V. ö. e mű I. köt. 178. lap. 1543-ban (a középszolnoki Zanthon) a Károlyi Péter jobbágyait 13 kapu után adóztatták meg, az Isztári Jánoséit 10, a Kőrösi Miklóséit pedig 2 után. E 25 kapuszárnon kívül volt még a helységben 2 biró, 5 szabados, 28 szegény és 9 puszta telek.*Dical. 1549-ben 15 kapu után adóztatták meg a Becski István jobbágyait, ellenben az Esztári Farkaséit csak 1 után. E 16 kapun kívül volt a helységben még 2 pap, 45 szegény, 14 servitor, 11 új és 3 puszta ház;*U. o. 22 dénárnyi adóval rótták meg Deák János egy telkes nemest.*E helyett másutt ez áll: «una sessio nobilitar. d. 25.» Dical. 1570-ben 10 kapu után adóztak a Becski (Becs) György jobbágyai.*U. o.

Zanthon egy birtokrészt elfoglaltak Csáki György fiai: László és György, Ferencz, László erdélyi vajda és Mihály fivére, a kik ellen ezért 1455-ben ítéletet hoztak Peliskei Csáki István özvegye Katalin és leánya Erzsébet számára.*Lelesz, K. 87. f. anni 1566. nr. 41.

{661.} A szatmárvármegyei (így!) Zantho egyike vala azon birtokoknak, a melyeket Becski Péter fiai István és Benedek elfoglaltak, jóllehet azok ezen Péter halála után ennek leányát, Klárát illették leánynegyed fejében. Ez ügyben 1476-ban vizsgálatot tartottak,*Lelesz, D. 96. f. an. 1476. nr. 15.

1484-ben Becski (Bekcs) László elzálogosítja Zantho részbirtokát Csaholyi Andrásnak.*Nemz. Múz. Becski-lt.

1491-ben Zantho birtokbeli leánynegyedet illetőleg egyezséget kötöttek Szántói Becski (Bekcs) László és Perényi Simon.*U. o.

Szántón birtokos Szántai Becski (Becsk) György leánya Katalin férj. Sztári Jánosné. Ennek szántói udvarházába Károlyi László betört volt és azt feldúlta. II. Ulászló király 1512 aug. 21-dikén ebben az ügyben Károlyi László részére harmadmagával teendő perdöntő esküt itél.*Gr. Károlyi-lt. III. 83. lap.

Szántói Becski István szénát vitetett el Esztári Farkas zantoi curialis telkéről, továbbá elfoglalta a szántói papi eklézsiában az oltári igazgatóság házát, a mely Esztári védőuralma alatt állott, a hozzátartozó malommal együtt: hasonlóképen azon vásári jövedelmet, melyet itt Szent Péter fogsága ünnepén gyűjteni szoktak, nemkülönben ama vetések kilenczedét, a melyek tulajdonosai nem Szántón laktak. Mindezekért Esztári 1548-ban megidézteti Becskit,*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 6. nr. 3. a ki egy puszta jobbágytelket is elfoglalt Esztári Farkastól.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 63.

1561-ben Zanto birtokba, melyet Becski István és Kende Mihály hűtlenségük miatt vesztettek el, beiktatják Baronyai Kelemenfi másként Fekete Jánost és Pécsi Tamási másként Balog-Fekete Jánost.*U. o. Stat. F. 74.

A Becski-javak közül Szántó csak a fiúágat illeti, a mint ezt 1688 jun. 21-dikén kijelentik Briberi Melit Zsigmond, Zólyomi Miklósné Melit Klára, előbb özv. Becski Györgyné, majd özv. Tárkáni Istvánné Semsei Kata, mint első férjétől {662.} született leányának, Juditnak természetes gyámja, továbbá Divini Ferenczné Becski Zsuzsánna és Becski Eva.*Nemz. Múz. Becski-lt.

1692-ben Becski György elzálogosítja Tasnád-Szántó és más birtokait 1500 magyar forintért Muraniczi Horvát Jánosnak és nejének, Szalai Barkóczi Katának oly kikötéssel, hogy tizenhat évig ki ne válthassa.*U. o.

Egy 1703-diki (decz. 16.) összeírás szerint Tasnád-Szántón van egy udvarházhely, túl a patakon, kívül a falun, azelőtt a Becskiek lakóhelye volt; de az épületei már rég elpusztúltak; most (1703) valami házikó van rajta. Az udvarházhelyen a még itt lévő, majorságbeli marhát tartják. A csűrös kertben van nyolcz tavalyi búzaasztag, körülbelül 2000 kereszt búzával. Az asztagok közül egyet «Hadi Biró Kajdi Uram eő kegyelme» a maga számára foglaltatott el. E majorságbeli búzán kívül Hódos Péter kertjében van két tavalyi asztag, mintegy 300 kereszttel; idei majorság-búza két asztag, 800 kereszttel. Ez idei dézmabúza asztag is van egy, 200 keresztből álló; tavaszbúza mintegy 20 kereszt; idei kaszált árpa egy kazalban mintegy negyven szekérre való; köles 16 kereszt; van vermes búza is egy veremben s mintegy tíz zsák zab. Van több is; de nem tudják az összeírók, hol. Az udvarházhoz lábasmarhák is vannak, még pedig bika 2, harmadfű és tavalyi ökörtinó 22, harmadfű üszőtinó 6, fejős és meddő tehén 23, idei borju 17, sertés 55, tavaszi malacz 10, méh 26 kas, méz egy hordóval, lehet benne 8 tasnádi cseberrel, pulyka 20, lud 20, rucza 8, tyuk 8. Idei széna tizenöt szekérrel, tavalyi – három kis kazalban – tizenhat szekérrel.

Jobbágycsalád – mind tizenkét napos – 98. Egyéb szolgálattal nem tartoznak, mint a tizenkét napot kaszával, villával és sarlóval ledolgozzák. Ha valamelyik el akar menni, minthogy szabadosan elmehet, tartozik kimenő pénzzel, egy frttal; ezt a tiszt kezébe adja, de előbb le kell szolgálni a {663.} munkát, a melylyel tartozik. Semminemű adót nem fizetnek; dézmát is csak akkor, ha majorságföldbe vetnek, ekkor tizedet adnak. A fiskus számára a «regia decima» jár mindenféle vetésből. A méhből is kötelesek dézmát adni a földesúrnak, ha méhöket az úr erdején vagy töviskesén tartják, «ha pedig házoknál tartják, a fiscus számára szokott járni». A korcsma Szent-Mihály naptól karácsonyig a falué, azután a földesuré.

Malom van egy, két bokor-kőre forgó, a szántai patakon; de a hadak igen elrontották volt. Most kezdték építeni; a száraz időkben nem szokott járni.

Majorságföldek három fordúlóban vannak; Tasnád, Szilvás s Puszta-Szodoró felé, száz-száz köblösek. Szoktak kaszáltatni a majorságföldek lábjában; de van egy kaszáló a kávási út mellett, a Kékeczre dűl véggel, a jó forrásnál, ötven szekér szénát terem. Van egy darab erdő a földesúr számára való, Kékecz (Kékes) vagyis Hatvan felé; ehhez a falunak semmi köze. Jó makktermés idején háromszáz sertés meghízik rajta s ha a falusiak hajtanak sertéseket, tizeddel tartoznak; váltója 12 dénár. Az erdő tizenkét frt terhe alatt tilalmas, nem szabad vágni; háznak való fát a tiszt engedelmével kaphatnak belőle.

Pörüket a falu székén kezdték s a földesúr székére vitték a törvényt.

Egy s három frtos birság egészen a falué, a tizenkét frtnak is a fele, a másik fele a földesúré s ebből esik egy harmad a tisztnek.

Majorságszőlő a szántai hegyen van egy tizenkét kapás; 25–30 cseber bort szokott teremni: de ritkán marad meg a ragyától.*Orsz. lt. Urb. et. Cons. fasc. 64. nr. 17.

Közép-Szolnok vármegye 1705-ben a szántói jószágra 1 lovas zsoldost írt ki; szükség szerint pénzzel adózik.*Szgy.

Tasnád-Szántót is elidegenítette Klobusiczki György, a ki {664.} ellen 1717-ben tiltakozik Muraniczi Horváth Ádám, azon a czímen, hogy az őt öröklés jogán illeti.*Lelesz, Act. an. 1717. nr. 20.

A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra 1797-ben összeirták T.-Szántó községből a következőket, főbb birtokosok: Becski István, Antal és Ignácz, Becski Ferenczné és Becski Imre; más telkén lakó, egyházi adómentes nemesek: Somja János, ifju Somja János, Borzás Stefán, György, Urszuj és Gábor, Magos Danyila, Orosz Bálint, János, Péter és László és Bálint Tógyer; mástelkén lakó, adózó nemesek: Bogdán Flóra, Csonka Juon, Mosolik Stefán és Tógyer, Pap András és Mitruj, Rácz János, Szabó Sámuel és Péter, Sánta Gábor és Gergely, Pap Simon és Vaszil; fizetést élvező urasági tisztek: Hadadi József, Angyalosi László, Pap Ferencz és Téglás János; papok: Lukács Ferencz ref. és Ungur Péter gör.-kath.; kántor: Pap Simon.*Szv. lt.

1805-ben a Görög, Bogdán, Mosolin, Somja, Pap, Csonka és Sánta adózó nemes családok tagjait írták össze, mint fegyverfoghatókat, összesen 15-öt,*U. o. lovasnak vették föl a Becski- és Egri-családok tagjait, összesen 2-t; gyalogosnak pedig az Angyalosi-, Borza-, Orosz-, Magas-, Bot- és Gál-családok tagjait, összesen 9-et.*U. o. Okt. 23-dikán homagialis esküt tettek a Becski-, Egri-, Angyalosi-, Gál-, Borza-, Pap-, Sánta-, Somlyai-, Csonka-, Bot-, Magos-, Orosz-, Somja- és Csutyán-családok tagjai; összesen 19-en.*U. o.

A helységben ma a róm. és gör. katholikusoknak, meg az evang. reformátusoknak is van egyházuk, valamint egy-egy tanítós elemi iskolájok.

A mikor Újvári Ferencz róm. kath. főesperes 1784-ben Közép-Szolnok vármegyében vizsgálta a vidéket – mert már parochia egy sem volt –, Tasnád-Szántón talált egy romban álló egyházat, a mely romjában is következtetni engedett egykori nagyságára s hívei nagy számára. A szentélye 6 1/2 m. hosszu, {665.} 4 1/2 m. széles, a hajója pedig 13 m. hosszu, 6 1/2 m. széles volt. Tehát a tasnádi egyház szép hasonmása volt nemcsak, ha a nagyságot nézzük, hanem az építkezési módban is. Már a hosszukás szentély is gót stylre mutat s az új egyház építésekor a földből kiásott kövek e föltevést kétségtelenné teszik. Az egyház állítólag már 1444-ben virágzott.*Nagyv. Nvk. 1847. 186. lap. A plebanuson kívül volt az oltárnak egy rectora s káplánja; 1491-ben János presbitert, ez egyház káplánját s 1512-ben a plebánusát; 1548-ban pedig a Szántón alapított ekklézsia oltárának a rectorát Gábort említik. Ez a Gábor volt egyszersmind az utolsó rector, mert az ő halála után a patronus, Eszthári Farkas a rectori házat a hozzá tartozó s a Szántó határán épűlt malommal együtt erőszakosan a maga számára foglalta el, a mint már láttuk. Egy másik adat szerint az egyház már 1544-ben megszünt («parochia anno 1544 desiit»).*V. ö. e mű I. k. 632. l.

1817-ben kezdtek beköltözni ide katholikusok, a kik számára aztán a földesúr Becski Ignácz építtetett egy kápolnát. Ezt, az új papi laktól keletre épűlt kápolnát a Szt. Loyola Ignácz tiszteletére 1824 jul. 31-dikén Miklósi József alesperes és szilágysomlyai pap szentelte fel s csatolta mint filiát a tasnádi egyházhoz. 1829-ben Becski Ignácz az egyháznak 24, a papnak 50, a tanítónak 8 hold földet s az épületek számára telkeket adományozott s így ez évben felépűlt újból a parochia. Ez évtől kezdve vannak meg magyar és német nyelvű anyakönyvei. A Szt. Loyola Ignácz temploma a régi romja mellett 1836-ban épűlt, Lajcsák Ferencz püspök szentelte (el, 1837 julius 31-dikén. A tornyában három harang van. A legnagyobbik 627 font. Felirata: «† Fudi Curavit Excellen. II. Ac Reverendissimus Dnus Franciscus Lajcsák Epus Varadiensis In Honorem SS. Trinitatis Per Henricum Horner M. Varadini 1836.» A középső Szt.-Flórián harangot (353 fontos) Lajcsák püspök 1835-ben öntette (1861-ben újra öntötték). A legkisebbiket {666.} (172 fontos) egykor a kápolna számára öntötték (szintén újra öntődött). Rajta Bold. Sz. Mária képe s e felirat. áll: «† Újra Öntettem AT. Szántai Róm.-Kath. Templom Költségén 1867. A Bold. Szűz Mária Tiszteletére F. (lóra) F. (erencz) Pleb. (ános). Öntötte Csepely Antal Tasnád-Szántón. N. 22.»*V. ö. Bunyitay Vincze: Schematismus 379. lap.

Ez egyház papjai 1829-től: Losonczi István görcsöni curatorból 1829-ben. Ér-Mindszentre ment át. Ormos Imre 1830. Előbb cooperator. Kornhoffer Leopold. Született 1802 junius 19-dikén Debreczenben; 1850. itteni pap, 1852-ben a váradi papnevelő aligazgatója, a Szt. Szék assessora. Arany kereszttel tüntették ki. 1861-ben felmondta aligazgatói szolgálatát. Meghalt 1875 febr. 4-dikén. V.-Olasziban temették el a czinteremben. Flóra Ferencz püspöki titkárból 1850., később kanonok. Rázel József 1872. Előbb Új-Kigyóson administrator, Tóttelekre ment át. «Szerette az Isten házának a díszítését.» Dunay Alajos SS. theol. doctor 1883. a váradi papnevelőben tanügyi megbizott és cooperator. B.-Szent-Andrásra ment át.*U. o. 380. lap.

Evang. reform. egyházközségének keletkezéséről már érintettem, hogy mint tört útat annak Becski István 1560 előtt.*V. ö. e mű I. k. 632. l. Az egyház virágzóvá vált; de aztán a háborús idők irtogatták. A hívek száma leapadt s azok a tizennyolczadik század második tizedében egy kis patics falú templomot építettek, a mely fennállott 1864-ig. Új egyházukat gróf Mikó Imre és br. Radák Istvánné szül. gróf Rhédei Klára segítségével ekkor építették.

A nagyobbik harangján ez a felirat van: Fudit me Henricus Horner M. Varadini anno 1830. a T. Szántói sz. Ekklezsia Isten dicsőségére saját költségén öntette.

Klenodiumai legnagyobb részt Radák báróné ajándékai. A szószék díszes szőnyegét hidvégi gr. Mikó Anna készítette 1864-ben.

{667.} Papjai a már említett Túri Pálon kívül: 1758-ban Harsányi István. 1759 ápr. 25-dikén tartott egyházkerületi gyűlésen megerősítették Rákosi Mártont.*Tt. ev. ref. II. 47. l. 1770-ig működött. 1770–77. Berekszászi Márton, 1777–80. Bodai János, 1780-87. Varga István, 1787–92. Benkő Sámuel, 1792–94. Jakab Izsák, 1794–1796. Lukács Ferencz, 1796–1811. Kónya György, 1811–12. Obis Ferencz, 1812–14. Balázsi János, 1814–18. Kónya György ismét, 1818–29. Bajomi János, 1829–31 nem lehet tudni, 1831–36. Szarvas Bálint, (Görcsönben és N.-Monban is volt), 1836–54. Jósa András, 1854-től Kovács Ferencz.*V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 25–29. l.

A gör. katholikusok fatemplom a 1770-ben épűlt. Az egyház 1776-ban egyesűlt. Anyakönyve 1770-ben kezdődik.*Sch. 1886. 188. l. Egy csengettyűje állítólag 1682-ből való.

1733-ban (Szontóul) 31 oláh család volt itt; görög-keleti papját Péternek hivták.*Tr. 1750-ben (Szántón) a görög katholikus lelkek száma 775, a kik részén volt egy templom, két működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, tizenkét köblös szántóföld, meg két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.

Tasnád-Szántónak 1646 előtt unitárius egyháza is volt.*V. ö. e mű I. k. 546. l. Szántón 1715-ben 38 jobbágy háztartás fizetett adót, magyar 33, oláh 5; 1720-ban 40 jobbágy-, 21 zsellér-, és 2 taksás-, összesen 63 háztartás, mind magyar. A népesség száma 1715-ben 342 lélek, 297 magyar és 45 oláh; 1720-ban 567 lélek, mind magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l. 1720-ban 9 olyan jobbágy volt, kit földesura visszakövetelt.*U. o. 341. l.

1847-ben 421 róm. kath., 1012 gör. kath. 150 evang. reform., 60 izr., összesen 1643 lelket írtak össze.*Nagyv. Nvk. 1847. 106. l. 1869-ben 1788, 1880-ban 1593, 1890-ben 1983 lakosa van; nyelvre nézve magyar 913, német 11, tót 6, oláh 1053; vallásra nézve róm. kath. 423, {668.} gör. kath. 1074., gör.-kel. 7, ágost. hitv. evang. 15, evang. reform. 328, izr. 136. Házak száma 308.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 456, 1720-ban 1218 köblöst; rétet 1715-ben 160, 1720-ban 440 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 324. Területe 8020 katasztrális hold, a melyből szántóföld 4930, legelő 1389, rét 850, erdő 331, szőlő parlag 167, beültetve 4, kert 37, terméketlen 312 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 21080 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 16094 K 48 f:

Utczái: Tasnádi-, Piacztér-, Szent-Királyi-Zsinór-, Temető-, Csűr-, vagy Hatvani-, Szodorói-, Oroszvég-, Kőrösi-, Szilvási utcza. Az Oroszvég-utczát a múlt században ide telepűlt oroszokról nevezték el. A falu egy részét Olaszinak nevezik. Ebben a következő utczák vannak: Nagy-olaszi-, Patakszél- vagy Kis-olaszi- és Felberek-utcza. A hagyomány szerint a falunak ezt a részét a Nagy Lajos király alatt ide telepített olasz szőlőmunkásokról nevezték el.

Határrészei: Zompa, Felső-Macskagát, Alsó-Macskagát, Forrás, Csah, Felső- és Alsó-Hidvég, Benczi-vár, Szikos-oldal, Bodonos, Nagy- és Kis-Darvas, Rókalyuk, Újfalu, Gárgyás-kút, Kis-Temető-oldal, Nyilas. Szőlőhegyek: Hajnalhegy, Öreg-, Közép- és Bánat-hegy. Utóbbi három egy csoportban.

A Hajnal-hegy északi hajlatán levő Monastire = Monásztirë (kolostor) nevű helyen a szájhagyomány szerint orosz barátok kolostora és temploma állott; az épület alapjaiból egyes kövek ma is láthatók. E szerzetesek valószínűleg a Rákóczi-forradalom után telepedtek itt meg és ugyancsak a tizennyolczadik században űzték el őket innen erőszakosan a Becskiek, mikor is a monda szerint a kolostor főnöke elátkozta a Becski-családot, hogy legyen az is földönfutóvá {669.} és pusztúljon el végkép, a mint széjjel szórta a védtelen szerzeteseket. Ez a monda aligha nem abból a történeti eseményből nőtt ki, mely szerint – mint láttuk – Becski István megölte a plébánost, hogy elfoglalja a templomot.*V. ö. e mű I. k. 632. lap.

Erdején keresztűl északkeleti irányban egy széles árok és sáncz világos nyomai láthatók, melyek állítólag Szatmárig húzódnak.

A falú keleti végén fekvő gr. Mikó Anna-udvart a XVII. és XVIII. században castrum comitatensenek nevezték s itt vármegyei közgyűléseket tartottak.

Vizei: a Kékecz- és a Tasnádi- vagy Csaholyi-patak.

Tasnád-Szántó határán tőle délnyugotra egy dombhajlatnál van Hídvég, Mindszent felé pedig Újfalú.


Tasnád-Szilvás. L. Szilvás.