{768.} Vaskapu.

Waskapw 1525.

Nevének eredetéről már szóltam. Itt, Magyarország és Erdély határszélén, vaskapu állt.*V. ö. I. k. 223. l.

Doboka vármegyéből csatolták Szilágy vármegyéhez. Ott, mint Hodor írja: a Vaskapu puszta a magyar egregyi járáshoz tartozott.*Hodor K.: Doboka, 541. lap. A dobokavármegyei Vaskapu prædium már 1722-ben a poósaiaknak szolgáltatott őszi vetést.*Cons. Dob.

1467 előtt a Dobokai-családnak volt itt részbirtoka. 1467-ben Dobokay Miklós nótáztatott, részbirtokát Mátyás király Mindszenthi János, Mátyás és Miklós testvéreknek adományozta.*Hodor K.: Doboka, Függelék 11. l.

1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja a Waskapw falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*Dl. 36,401.Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.

1527 jan. 19-dikén a dobokavármegyei Vaskapu említve vall Dobokai Besenyői Ferencz jószágai között.*Tört. Tár, 1898. évf. 157. l.

1558-ban Vaskaput Izabellától és János Zsigmondtól adományul kapták Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendy Katalin és Mihály meg Szalánchi Dorottya és János és ezek mindkét nembeli utódai.*Bl. fasc. O. nr. 15.

A vaskapui részbirtokot Nagymihályi Pongrácz László Nagydobai Spáczai Mihály, János és Miklósnak adta el.*Gencsi-lt. nr. 381.

1602 előtt Zsombori Farkasnak is volt itt birtoka, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántuli Kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták azt.*Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.

1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a dobokavármegyei {769.} Meszesalja kerületbeli Vaskapu birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára 2000 frt erejéig.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.

Vaskapu birtokba 1672 szept. 26-án Szepsi-Szent-Iványi Szentiványi Sámuelt iktatják. Azelőtt az özv. Borsai Majtini Andrásné, Szigethi Zsófia kezén volt e birtok.*U. o. Gyf. kápt. lev. cent. D. 14.

Vaskapu birtokosai azután azok, a kik Poósát birják. (1837.).

1837-ben 100 lélek lakja, (30 házban); de a lakosság folyton növekvőben.*Hodor K.: Doboka, 541. l.

1890-ben 237 lakosa van; nyelvre nézve magyar 1, német 12, oláh 233, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve gör. kat. 7, gör. kel. 217, evang. reform. 1, izr. 12. Házak száma 52.

Gör. kel. temploma fából épűlt. Egy községi iskola szervezésén most fáradoznak.

A községnek 1900-ban 1331 K 82 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1571 K 84 f.

Határrészei: Mânjele = Munzselë (korpa-keverék) nevű cserjés. Erdők: Peşuet = Ptyësujecz (lejtős oldal), Piscuta = Ptyiszkutá (csúcsban végződő hegy), Muncei = Muncsëj (dombocskák). Kaszálók és szántók: Unghiul Mare = Ungyul Márë (nagy szöglet), Tábera (tábor), Rîtul Brebilor = Ritul Brëbgyilor (hódos rét), Puszta, Sorţi = Szorcz (sorsok). Boisce = Bojistye (festék-hegy ?).

A néphagyomány azt tartja, hogy Vaskapu jelenlegi helyén Csömörlő állott, de ennek lakóit Vaskapu alapítói erőszakkal elűzték e helyről. Maga Vaskapu azelőtt Puszta határrészében feküdt.

Patakja a Pósa-patak a Szorcz határrészben. Kútjai: Ptyësujëcz határrészben van Funtiná Álba (fehér kút), Ptyiszkutában a Funtiná Bojilor (az ökrök kútja), Muncsejben a Funtiná Csá Buna (a jó kút), Táberában a Táborkút. A Táborkútról {770.} nem kevesebbet emleget a nép, mint azt, hogy ott Traján serege táborozott.