Brébfalva.

Nevének változatai: 1579-ben*Erd. Tábla Elnöki 290. és Erd. főkormszéki ltár 1702-iki productio. Babapataka, Babapathaka, máskép Brethfalva. 1650-ben*Erd. Országgyülési Eml. XI. 105–112. Bretfalva. 1699-ben*Erd. főkormszéki ltár. Brebfalva. 1702-ben*U. o. Bréthfalva. 1720-ban*U. o. Brépfalva. 1751-ben*Torma gyüjt. Bréfalva, köznyelven vagy olahul; Brébeny.

Nevét alapitója Bréb nevű kenéztől nyerte.

Brébfalva Magyar-Lápostól északnyugatra fekvő Köveshegy északi részén a „Vale Bábi” nevű patak mentén, mely Csernefalvánál szakad a Fonácz felől jövő patakba, szétszórtan, Deéstől 49.5 kilométerre a láposi szolgabirói járásban fekszik.

1579-ben*Erd. főkormányszéki ltár és Erd. Tábla Elnöki 290. 1702-iki productio és E. F. L. VII. 510 C. emlittetik először, midőn Báthory Kristóf annak birtokában, csernefalvi némely kővárvidéki falvak vajdáját, Bota Mihályt és Csernakápolnoki Bota Mártont, kik azt még Rákóczy György engedélyével benépesítették és ennek adományából birják, megerősítette.

1699-ben*Erd. főkormányszéki ltár. birják: Katona István, Mihály és Pál; Mosa László, Buda János s Bota Miklós és János.

1702-ben*U. o. birtokosai Bota Miklós és Demeter.

1724-beli*Gergely Teofil családi ltár Magyar-Lápos. Tanuvallatás 241. l. tanuvallatás alapján e falut 300 évvel ezelőtt építették, {278.} nagy szabadsága volt a fejedelmek alatt, Bota családnak adta a fejedelem s a falunak ugyszólva nem volt határa, nagy erdőből állott s ide minden felől a gyilkosok menekedtek, különösen Mármarosból az Istók család s a Bota család alá adták magukat, ha nemesek voltak is s a nagy privilégiumáért őket senki sem bánthatta. Ekkori birtokosai:*Gergely Teofil cs. ltár Magyar-Lápos. Tanuvallatás 241. l. Botha György és Demeter, báró Bánffy Péter.

1809-ben*Erd. főkormányszéki ltár. birtokosai: Mihálka Nyikáfornak van 3 jtelke, Bota Zakarie, Bota Alexa és Bota Onucznak 2-2 jtelke; egy telkesek: 1 Buda, 12 Bota, 4 Pap, 1 Bartos, 1 Márk, 1 Jontse, 1 Kozmucza, 1 Ilye, 3 Dragumir, 1 Haragos, 6 Dankos család; részbirtokosok: 3 Bota, 2 Kozmucza, 2 Mósa, 1 Maré, 1 Madan, 5 Pap, 1 Haragos, 1 Szűcs, 3 Rusz, 2 Szirb család.

1820-ban*U. o. birtokosai: Sármasági István, Papp Farkas, Mihályka Nicefor, Bota Simon, Buda Simon, Diószegi Mihály, Bota Onucz, Bartos Juon, Medán Juon s más 8 kisebb birtokos.

1860-ban*Urb. Wes. 99–198. Pap István, Préda Rozsália, Michelka Zsuzsa és András, Eperjessi József, Pap László, Vajda Róza Prédáné, Medan Miklós és Dani, Botha Mihály és András, Bota Mária, Medan János, Miklós, Demeter, Pap Elek és Miklé család, Bartos Emília, Mihálka Gyula és Juliska, Szilink Kosztán, báró Diószegi Antal.

Jelenlegi nagyobb birtokosa 1898-ban Botha János vásár és öröklés folytán.

Lakosai a gör. kath. felekezethez tartozó oláhok, kik eddigi fatemplomuk helyett 1893–96-ban kőtemplomot építettek a község közepén. 1897-ben szentelték föl Szt-Mihály főangyal tiszteletére. Harangjai 1850. és 1878. évből valók s Kolozsvárt öntették.

Lelkészei: Pap Elek, Sándor, János s a jelenlegi szintén Sándor.

Iskolája újabb keletű, Csernefalvával tartanak 1870 óta tanitót.

Lakói szorgalmasak, földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak s termesztenek mindennemű kerti veteményt s nemesitett fajú gyümölcsfákat s főkép cseresznyét. Házaikat kőalapon közönséges erdei fából építik szalmafedél alá, két szobával, egyik a lakó, a más ünnepi szoba, feldíszítve nagy vetett ágygyal, körűle fogasokon díszesen hímzett kendők és alatta szent képekkel. Öltözetük házilag készült gyapjú és kendervászon, felsőül a gubát használják s bocskorban járnak. Szokásban van a gyermekeknél a kántálás, üdvözlő versmondás és énekelés karácsony {279.} alkalmával. Az öntözés a fiatalok közt nem húsvét másodnapján, hanem Szt-György napkor van szokásban.

Határa kevésbbé termő, de azért a szokott gabonanemüek minden fajából vetnek. 1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint erdeje kevés, rétje szűk, de jó szénát terem. Nevezetes a kis hegyi lovak tenyésztése, mely e vidék hegyes volta miatt helyi keresletnek örvend.

Forrásai közül nevezetes a „Borkuczel,” télen majdnem forró s nyárban igen hideg vizével.

Iparosa egyetlen kovácsmester, van két felülcsapó, egy-egy kővel járó malma, Botha János és Tyira Gábor birják. Határán kőszéntelep van, de értékesítése még a jövő dolga.

Határhelyek: 1770-ben*E. F. L. VII. 510. 510. C. Furka Voj, Szeketura, Zepode, Pojána luj Csurkis vagy Csurtyis, Valcsava, Szub Goze, Tyertyu Szimenyeszi, Gredine, Doszuri, Branyistye, Szupt Ples, Optsine, Sztanistye, La Monye, Svar, Zevoje, Tresnyire, Toptyile, Bligyiricze, Plop, Pojnicze, Fetecsuny la Halastou, Szupt Szuos, La Ruptur, Válya Funaczilor, Valya Brebuluj patak, Gyálu, Fraszenuluj, Pedericze, Fundetura, Láz, Szupt Szocsi, Telhenoje, Kerare, Tyertyu luj Zupucz, Petris, Szupt Loze, La cseres, Glod, Vurvu Suvaruluj, Dimbrevacze, Pojána Bobanuluj, Grasduluj, Ferecsun, Gardu Czarim, Facza Kusztenzeru, Baba Kozmi, Podurej, Szobojeny, La Mol, Vurvu Kosztyi, Tyertyucz, Kopocsel, Bucsumi, Gura, Kolnyik, Jezuny, Drumu, Pojána, Horgasenilor, Delnicze, Tejeturi, La Krucse.

1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. Valea Blidiriczi, Valea fraszinului, Valea Pojeniloru.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. fiaikkal együtt 46 jobbágy, 2 zseljér lakossal, van benne 17 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. J. fiaikkal együtt 49 jobbágy, 3 zsellér, 31 nemes lakosa van, kik 24 házban laknak.

1770-ben*U. o. 510. C. 83 jobbágy, 7 zsellér, 49 nemes lakosa van fiaikkal együtt, van összesen 69 lakóház.

1886-ban lakossága: 328 gör. kath. és 4 zsidó. 82 ház, határa 1142 k. hold.

1891-ben 374 lakossal, melyből 341 gör. kat. és 6 izraelita.

Adója 1898-ban 744 frt 58 kr.