Büdöspataka.

Nevének változatai: 1564-ben*Adóösszeírás. Bwdwspataka. 1638-ban*Km. Szolnok int. P. 13. Feczen, másként Büdőspataka. 1566-ban*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Budőspathak. 1567-ben*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. Beudeos patak. 1831-ben*Consign. Topogr. Transylv. 33. l. oláh neve: Bűzuse.

Nevét az itt levő vaskénes forrásától vette.

Először emlittetik: 1564-ben*Adóösszeírás. Bwdwspataka néven.

Fekszik a nagybányai államút mellett a róla nevezett s a Nagy-Szamosba {323.} szakadó patak partján, Deéstől 38.9 kilométerre a n.-ilondai járásban.

Büdöspataka Kővár várának volt tartozéka.

Az 1554. évi adóösszeirásban még nem, az 1564. évi összeírásban azonban már előfordul, tehát 1554–1564 közt keletkezett, külömben is új telepítésnek mondatik.

1556-ban*Károlyi oklevéltár III. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek s nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s ezen tartozékát is a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

Az 1603-ik évi*Urb. et. consc. fasc. 16. nr. 19. urbárium szerint a kis-nyiresi járáshoz tartozott, a megelőző évi háborúban teljesen leégett s csak 3 lakosa maradt, a kik az erdőbe menekülve laknak.

1610-ben*Km. prot. D. 51. Zok Péter özvegye Borbély Zsófia, Nagybányai Szegedi Mátyásné s fia Zok Péter e birtokát Bornemissza Gergelynek veti zálogba.

1625-ben*Gr. Kornis ltár. birtokosa Kamuthi.

1636-ban*18. lib. Reg. 121. Rákóczy György e pusztát Rőti Orbán és neje Mocsáry Zsófiának adományozza.

1638-ban*Km. Szolnok int. P. 13. Büdöspatakáról azt olvassuk, hogy puszta falu volt s Rőthynek majorság birtoka.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeirt nemes a Bőse család 3 taggal.

1674-ben*Torma gyüjt. idevaló nemes Bese Marián.

1686-ban*Erd. főkormsz. ltár. e birtoknak egy részét II. Rákóczy György Rőthi Orbán után Korodi Ispán Ferencznek adta zálogba, ki azt Kende Gáborra és leányára Klárára hagyta, kiktől Teleki Mihály magához váltván, abban őt Apaffy megerősítette.

1702-ben egy részbirtokosa gr. Teleki Pál.

1721-ben*Km. Neor. Q. 87. Büdöspataki Besse Ignácz, István és György itteni részük elfoglalása ellen tiltakoznak a gr. Teleki család ellen.

{324.} 1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: az egy telkes 4 Besse, egy Hosszú s egy Román családbeli.

1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. no. 45. vajdája a Resztolczon lakó Hosszú Tamás, birája Ignat volt. Rusz, Lukács, László, Persa, Morisan, Bad, Janus jobbágycsaládok.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*U. o. még mint új falu adót nem fizetett, bár mint mondják 14 évi szabadalma már lejárt.

Az 1603-ik évi*U. o. 16. no. 19. urbárium szerint:

Adó: Szent-Mihálynapi 2 frt. Szent-Györgynapi u. a.

Ajándékok: 4 drb sajt a 12 denár; 4 budai justa vaj a 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.

Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár.

Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.

Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évenként 1 hold vagy faczia földet szántanak búza, s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Lakosai, mint láttuk, kezdet óta oláhok, kik a hadi útba esvén, sok pusztításnak voltak kitéve főkép Básta korában s azután se tudott felépülni. Jelenleg Révkörtvélyeshez tartozó puszta.

Nevezetessé teszi egy a bérczek által szegélyezett s gyönyörű völgyben fakadó hideg vas-kénes ásványforrása. „E forrás már régi idő óta ismeretes; vize oly bő, hogy a kifolyó víz a szomszéd patak csekély vizével ezelőtt két évtizeddel malmot hajtott alább. Az egész völgyben, nem felette, de azért határozottan kivehető kénhydrogen szag, a szomszéd falvak csúzos bántalmakban szenvedő lakóit ezen gyógyvíz használatára utalta és daczára annak, hogy az egy mellette elhaladó kis patak vizébe ömlött s így a gyógyforrás vize gyógyértéke rovására közönséges vízzel nagymértékben vegyülve használtatott, mindazonáltal csodatevő gyógyhatást kötött hozzá a nép.” Mint Dr. Hankó Vilmos írja*A büdöspataki hideg vas-kénes ásványvíz vegyi elemzése. Vegyelemezte Dr. Hankó Vilmos budapesti vegyelemző tanár 1893-ban. vegyelemző füzetében. A vegyelemző minőleges vizsgálata szerint:

{325.} „A frissen merített víz kristálytiszta, a levegőn azonban rövid idő alatt megzavarodik. Ize kissé vasas, nem kellemetlen s savanykás és mint ilyen a lakmus-papirt múlólag megvörösiti.

Légenysavas ezüst savanyú oldatával a víz azonnal fekete csapadékot idéz elő, kénsavas cadmium szintén csapadékot ad.

E kísérletekből határozottan következik, hogy a vízben a kén legnagyobb részben kénhydrogen alakjában van jelen.

Chlorbariummal savanyú oldatban fehér zavarodás támad.

Gubacssavval erős kék-viola, csersavval intensiv zöldes-kék szín mutatkozik. Mészvízzel élénk zavarodás keletkezik, mely azonban az ásványvíz fölöslegében feloldódik.

Főzés alkalmával jelentékeny mennyiségű szénsavat és kénhydrogent bocsát el, miközben csapadék válik ki; főzés után pedig a víz gyengén alkalikus hatású és sósavval pezseg, miből szénsavas nátriumra következtethetni.

A vízben annyi jód van jelen; hogy keményítő és légenysavval az közvetlen sötétkék szint nyer.

A víz hőmérséklete 16° C napi hő, sőt annak nem igen tág ingadozása mellett 14.5° C.

Fajsúlya 15° C-nál három jól megegyező kísérlet középeredménye szerint=l.0023.

Az alkalmazásban levő qualitativ módszerek értelmében eljárva, a büdöspataki ásványvizet következő alkatrészekből találtam összetéve:

I. A büdöspataki „főkút” vizének chemiai összetétele

1899 május 2-iki elemzés szerint: Egy kilogramm vízben foglalt alkatrészek grammokban:

Calcium0.2355 gr.
Natrium0.1392 gr.
Magnesium0.0490 gr.
Kálium0.0116 g.
Vas0.0061 gr.
Mangán0.0024 gr.
Lithium0.0009 gr.
Chlor0.1597 gr.
Kénsav (SO4)0.3603 gr.
Szénsav (HCO3)0.6487 gr.
Kovasav (SiO2)0.0154 gr.
Jod Nyomok
Összesen1.6288 gr.
Szabad szénsav0.4277 gr.
Kénhidrogén5.3688 köbcent.
Hőmérséklet14.5 C.

II. A büdöspataki „Főkút” vizének chemiai összetétele:
(Az alkotórészek sókká alakítva.)

     1000 gr. vízben

Calcium bicarbonat0.5062 gr.
Calcium sulfat0.3759 gr.
Magnesium bicarbonat0.2980 gr.
Natrium chlorid (konyhasó)0.2384 gr.
Natrium sulfat0.1404 gr.
Kálium chlorid0.0221 gr.
Vasbicarbonat0.0193 gr.
Manganbicarbonat0.0077 gr.
Lithium chlorid0.0054 gr.
Kovasav0.0154 gr.
JodNyomok.
Összesen1.6288 gr.
Szabad szénsav0.4277 gr.
Kénhidrogén5.3688 gr.
Hőmérséklet14.5 °C

Mint a fönnebbi összeállitásból látható, a víz főbb alkatrészeit szénsavas nátrium, szénsavas mész, szénsavas vas, szabad szénsav, kénhidrogén és jód képezik, minél fogva e víz, ha szabad így mondanom, az alcalicus hideg vasas-kénes jód források közé tartozik s mint ilyen, különösen vas és jodtartalmánál fogva, nemcsak kitűnő helyet foglal az eddig ismert hasonló gyógyforrások között, hanem az e tekintetben világhírű ásványvizeket még felül is múlja.

Ha ezek mellett azt sem tévesztjük szem elől, hogy a nevezett ásványvíz fönnebb adott vegyalkata annak korántsem adja állandó képét, a mennyiben az időnkint belekerülő légköri csapadékok s az ezek által bevitt tisztátalanságok kisebb-nagyobb mértékéhez képest folyton-folyvást változik az: bizton remélhetjük, hogy az ezen ásványforrásra fordított nagyobb gond s nagyobb befektetés annak emelkedő gyógyerejében s állandósított vegyalkatában fog közvetlenül gyümölcsözni. Ez állandó összetételnek annak idejében való megállapítására fentartom magamnak a jogot.” így ír róla 1893-ban Dr. Hankó Vilmos.

Jelenleg 1899 május 2-án ezekhez a következőket csatolja: „A büdöspataki „Főkút” vize az elemzés tanúsága szerint kitűnő hideg földes, kénes ásványvíz. A vízben lényeges alkotórészek a kénhidrogénen kivül: a calcium, magnesium és vasbicarbonat, a calcium sulfat, a konyhasó és a nátrium sulfat. A büdöspataki vizet a kénhidrogén jelentékeny mennyisége, s a többi lényeges alkotórész kedvező aránya a csoport (a hideg földes, kénes és ásványvizek csoportja) legkiválóbb tagjai közé helyezi. A büdöspataki „Főkút” vize a hasonló természetű vizek között a legközelebb áll a hírneves weilbachi (Poroszország) és meinbergi (Németország) kénes forrásokhoz; amazzal teljesen megegyezik, ezt pedig felülmúlja kénhidrogén-tartalomra nézve. A büdöspataki víz igen jól értékesíthető azokban a bajokban, a melyekben a hideg földes, kénes vizek javalva vannak. Mint ilyen, teljesen méltó az orvosok figyelmére, a büdöspataki fürdő pedig, mely ennek a kiváló gyógyító tényezőnek az áldását kínálja, igazán érdemes a nagyközönség pártolására.”

Azóta tulajdonosa, Móricz Sándor, nagyilondai lakos kiváló gondozás alá vette s a forrás vizét az időnként belekerülő légköri csapadékoktól megóván, a kor igényeinek megfelelő épületet emeltetett, jelenleg utódai gondozása alatt áll, melyet képben is bemutatunk.

{327.} A fürdő berendezéséről ez idő szerint sokat még nem lehet mondani, mert úgyszólva, csak kezdetleges állapotban van, mindazonáltal a tulajdonosok által a múlt és folyó évben tett befektetéseknek van annyi látszata, hogy a főforrás vize egy czementirozott csinos kútban összegyüjtetett, a mely boldogult magyar királynénk emlékére „Erzsébet-kút”-nak neveztetett el, abban a víz oly bő, hogy naponta 50–60 fürdő készítése után sem tűnik fel a kimeritett víz hiánya, jóllehet e mellett a víznek a kútból még folytonos kifolyása is van. A kút felett egy csinos, modern kioszk-forma fedél áll, a mely alatt a fürdővendégek a kút körül ülőhelyeken árnyékos és kellemes társalgási időt tölthetnek.

A kút a mellette elhaladó kis patak jobb partján van, ellenben a fürdőszobák és a víz melegítésére szolgáló fedett nagy üstök a patak bal partján vannak elhelyezve és a patak a kút, valamint a jobb parton lévő lakszobák irányában is át van hidalva. Jelenleg 8 fürdőszoba van, a melyek közül 5 szobában 2-2 fakád és 8 szobában 1-1 cementkád áll fürdésre rendelkezés alatt, tehát naponta 13-13 meleg, avagy tetszés szerint hideg fokozott fürdő szolgáltatható ki. A víz melegítése gyorsan történik, abban hiány nem lehet s a fürdő készítésére csak abban az esetben kell várakozni, ha a szobák egyszerre mind el vannak foglalva; különben a szolgálat tiszta, gyors és pontos.

A büdöspataki fürdő

A büdöspataki fürdő

A fürdő-telepen, a mely három község határa között, de legnagyobb részben a nagy-ilondai határban esik, 1898. év folyamán egy nagyobb szabású vendéglő-helyiséget építtettek, a melyben 5 vendégszoba, egy nagy étkező, a mely tánczvigalmak tartására is használtatik, jó konyha és a vendéglősnek kényelmes lakása van. Az étkező és a vendégszobák csinos bútorzattal, háló- és mosdó-felszerelésekkel, szóval a kor igényeinek megfelelő kényelemmel vannak berendezve.

Ez év tavaszán a fürdőszobák közelében, a kis patak jobb partján még egy 5 vendégszobából álló, csinos kinézésü, erkélyes lakóház építtetett, szintén kényelemmel berendezett szobákkal. Nagy súlyt fektettek a fásításra és sétányok létesítésére, a mely munkálat még most is folyamatban {328.} van, de már a fürdői időszak beálltával a vendégek számára a parkban fasoros sétányok fognak rendelkezés alatt állani, a melyeknek magasabban fekvő pontjairól gyönyörű kilátás esik a Szamos völgyére, az abban fekvő néhány kis községre, a kanyargós folyóra, az ennek jobb partján elvonuló vasúton robogó vonatokra, a mészkőburkolattól fehérlő közutakra és a völgyet körös-körül övedző bérezés, árnyas erdőkre. Ezen szép kilátás kellemes szórakozást nyújt a természet csodás alkotásaiban gyönyörködni vágyó üdülőnek.

Különös gondot fordítottak arra, hogy a kénhydrogén szagát a fenyőfák illata idővel ellensúlyozza s e czélból az idén a fürdő-telepet minden irányban fenyőfa-ültetvényekkel látták el.

A fürdőnek „gyógyfürdő” elnevezése iránt való eljárás a tulajdonosok által szintén foganatba tétetett s mihelyt leérkezik arra a belügyminiszteri engedély, a fürdő-szabályzatot is közzé fogják tenni s annak-utánna nem zárkóznak el tulajdonosok újabbi kedvező szakvélemény és a forgalom emelkedése esetén a fürdőnek jövőben még nagyobb befektetések által teljesen modern színvonalra való emelésétől s illetve olyatén kultiválásától, hogy a legnagyobb gyógyhatás biztosítva legyen.

A fürdőorvosi teendőket Meder József nagy-ilondai járásorvos végzi, ki itt gyakori látogatásokat tesz és a víz használatára nézve a vendégeknek orvosi tanácscsal szolgál.

A fürdő s illetve annak nagyvendéglője a szamosvölgyi vasút Deés–zilahi vonalának közvetlen közelében fekszik, úgy annyira, hogy attól csak a közbeeső Nagybánya–kolozsvári állami út választja el és a vendéglővel szemben vasúti őrház áll fenn, a hol később, a fürdőforgalom emelkedése esetén a vonatok feltételes megállásának engedélyezésére kilátás van, de addig a fürdőhöz legközelebbi vasúti állomás a nagy-ilondai, a mely a fürdőtől csak 2 kilométer távolságra esik és a melynél a tulajdonosok a vonatok érkezésekor kocsit tartanak a vendégeknek a fürdőre való szállitása czéljából. Ezen kivül a nagy-ilondai közönséget csekély díj mellett naponta többször kocsin szállitják ki a fürdőre.

A vendéglőben ízletes magyar ételek és kitűnő italok ára mérsékelt, a mi felett a hatóság szigorú felügyeletet és ellenőrzést gyakorol.

A fürdő s a szobák ára a lehető legolcsóbb, 60 krtól 1 frtig terjednek a szobaárak; a fürdés, lakás és étkezés együttvéve naponta alig kerül 2–3 forint költségbe.

El van látva különböző hírlapokkal. Nagyobb összejövetelek alkalmával czigányzene. Posta, távirda és gyógyszertár Nagy-Ilondán.

{329.} A „büdöspataki vas-kénes fürdő”-nek ezen részletes leírásából az tűnik ki, hogy az leginkább az idült csúzos, köszvényes bántalmakban szenvedők érdekeit szolgálja csodatevő gyógyhatásával s ezért egészsége rovására nagy mulasztást követ el az a szenvedő, a ki ezt tudva, a büdöspataki fürdőt nem veszi igénybe; annak nem lehet eléggé ajánlani, hogy ragadja meg a kedvező alkalmat, a mely őt bajától örökre megmenti, mert orvosi szakvélemény s az eddigi tapasztalat szerint orvosi tanácsra 20–25 meleg fürdő használata után már idült esetben is rendesen javulás áll be, a mit azután nemsokára a teljes felgyógyulás követ.

Határhelyek: 1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. Fundusa Besestyilor, egykor Bese nemes család, most a község határa, összesen 3 hold.

1566-ban*U. C. 101–45. 7 jobbágy, 1 zsellér és 1 szegény lakosa van, házainak összes száma 8, el van pusztulva 2 ház.

Az 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. hivatalos összeírás szerint 3 lakosa maradt, kik az erdőkbe menekülve laknak.

1831-ben*Consign. Statist. Topograf. Sing. in M. Princz Transylvaniae 33. l. lakosok száma 32.