Dobrocsina.

Nevének változatai: 1569-ben*Km. Lib. Reg. Joannis II. 169. Dobroczyna. 1590-ben*II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 98. Dobrochyn. 1607-ben*4. Lib. Reg. 70. Dobraczina.

Nevét alkalmasint a szláv dobru=jó termőföldjétől vehette.

A Szamos balpartján emelkedő fenlapályon fekvő község, Deéstől 21 kilométerre a nagy-ilondai járásban.

Dobrocsina először akkor emlittetik. midőn azt 1569-ben*Km. Lib. Reg. Joannis II. 169. Kendy Ferencz és Antaltól II-ik János király hűtlenség czímén elkobozván, mivel anyja ellen összeesküdtek és őt is méreg által akarták elpusztítani, Tompa Istvánnak adományozta oda.

1572-ben*Gróf Bánffy cs. ltár. Loc. I. fasc. C. Losonczi Bánffy István fia Farkas tiltakozik az ellen, hogy Losonczi Bánffy István testvérének fiai János, Mihály és István itteni negyedrészüket Kendy Jánosnak zálogba adják.

1577-ben*Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92. Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.

1579-ben*Gyf. Cent. D. 67. Szabó János és Veres Miklós birtokosai.

1579-ben*Gyf. Divers. II. fasc. 3, 4. nr. 47, 65. Kendy Sándor özv. Podvinyai Mihályné Frátai Erzsébettel, mint férjének osztályos atyafiával kiegyezvén, itteni részbirtokaiba beigtattatik.

1590-ben*II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 89. Kendy Ferencz itteni, a Kendy-kastélyhoz tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott. Másik birtokos Kendy Sándor.

{346.} 1594-ben*Km. Szolnok. int. g. 8. R. 16. birtokosai: Szucsáky András deák és Deési Szántó Antal.

1596-ban*Gr. Kornis ltár. birtokos Devecseri Péter.

1600 körül*Torma gyüjt. Ispán István itteni Deési-féle részét eladja Szánthai Ferencznek, kinek első neje Ispán Kata, második Végh Erzsébet volt.

1607-ben*4. Lib. Reg. 70. Rákóczy Zsigmond Radnóti Szántai Mihályt itteni részében új adomány czímén megerősíti.

1618-ban*Rettegi gyüjt. birtokosai Radák András, Somogyi András és Gyerő István, kik innen és szelecskei birtokuk után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állitottak ki.

1621-ben*Km. Metal. G. 10. birtokosai Szántai Mihály és Petrucz György.

1625-ben*U. o. G. 9. birtokosai Szántai Ferencz, Gábor és neje Havasalji Zsuzsa és Maxin László.

1630-ban*Gr. Kornis ltár. a Mihály fiai: Szántai Ferencz, neje Horváth Éva*Horváth Éva után az Alsó család örökölt. (L. Retteg.) Második férje Deési Doko András. és Gábor birják.

1642-ben*Torma gyüjt. birtokosa Ispán István és Kata Szánthai Ferenczné.

1646-ban*U. o. a Gábor fia Szánthai Mihály és testvére Borbála Szegedi Bálintné egyik birtokos.

1650-ben*Km. prot. IIIII. 17. Szántai Ferencz itteni részét nejére Horváth Annára hagyja.

1658-ban*Torma cs. ltár. Szántai Ferencznek itt 5 adófizető jobbágya volt.

1678-ban*Torma gyüjt. birtokosai Limbai Szegedi István és Tunyogi Dániel.

1684-ben*Km. Szolnok int. P. 7. Apaffy Mihály Nagyilondai Soltucz, másként Préda Jánost és fiát Gábort az itteni „Péter-vajda rész”-ben, mely rá Karullyai Nyiszte Györgyné Vajda Urita magvaszakadtán szállott, megerősíti, a beigtatásnak Kovási Nyiszte György, Vajda Urita, máskép Prodán Anna ellene mondván, de 1685-ben erről lemondott.

1694-ben*U. o. és Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35–56. birtokosai Nagypesteni Alsó Mihály és Gyulafehérvári Kerekes Péter árvái.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Dobrocsina török hódoltsági falu.

1700-ban*Torma gyüjt. a Szánthai Ferencz-féle rész, melyet katonásitott birtoka egy részeért kapott, az Alsó családra szállott, ezt Alsó János Diószegi Istvánnak adja zálogba.

{347.} 1736-ban*Torma gyüjt. Alsó Mihály, Krisztina, Zsuzsánna és János itteni örökségükön megosztoznak.*Lásd Rettegnél, Málom, Árpástó és Középfalvánál.

1770–73-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai Váradi Buzás Ferencz, Kisbuni Vajda Konstantin.

1777-ben*Torma gyüjt. Henter Ádám és Alsó József részbirtokosok.

1786-ban*Erd. főkormsz. levéltár. birtokosai: br. Henter Antalnak van 13 jobbágya, Szénási Andrásnak 5, Préda Jánosnak 4 és 1 zsellére, Szarvadi Sándornak 2 jobbágya, Alsó József utódainak 2.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: br. Henter Antalnak van 13 telke, Szénási Józsefnek 5, ifj. Mósa Józsefnek 2, Vajda Józsefnek 2, Szarvadi Sándornak 1, Vajda Gábor árváinak 1, Vajda Jakabnak 1, Vajda Jánosnak 1.

1863-ban*Urb. Wes. 109–183. l. Vajda Pál, br. Henter József, Fejérdi Juliánna, Daday István, Vajda János és Zsuzsánna, Vajda Sándor, Alsó Sándor úrbéri kárpótlásban részesültek.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 52 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenleg nagyobb birtokosai: Bányász István, Gávris, János, Gerő és Marosán István.

A község szláv neve s a határán talált bronzeszközök után azt gyanítjuk, hogy az őskorban szláv lakosai voltak, kiket a jelenlegi oláh lakosok ősei váltottak fel.

Földmivelés és állattenyésztés mellett favágással foglalkozó lakói házilag készült durva daróczruhát, bárány és juhbőr mellrevalót és bundát hordanak.

Házaik s gazdasági épületeik boronafából, jobbára szalmafedéllel épitvék.

Gör. kath. hitfelekezet temploma fából 1794-ben épült, védőszentjei: Mihály és Gábor főangyalok. Harangjai is ezidőből valók. Anyakönyveit 1825 óta vezeti.

Lelkészei: Bányász Tivadar és György után Ghelner Sándor, jelenlegi Marosán János.

Iskoláját az ötvenes években létesité, jelenleg Oláh-Fodorháza és Közfaluval közösen tartanak tanitót, ki az egyes községekben felváltva végzi a tanitást.

Éghajlata gyümölcsnek, gabonának kedvező, szélnek kitéve nincs, jég ritkán bántja.

{348.} 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa nagy részben termékeny, de a Szamos kiöntései miatt gyakran nagy károkat szenved, a többi rész terméketlen, pedig a föld képezi főjövedelmi forrását. Sót is szoktak néha szállitani Deés-Aknáról Felső-Bányára és Szilágy-Somlyóra, melytől 6 mértföldnyire van, s alig tarthatják fenn magukat, mivel az út rosszasága és a hegyek nagy akadályára vannak a fuvarozásnak. Vásárba Deésre és Szamosújvárra járnak, de fel szokták keresni Retteg és Alparét vásárait is. Két fordulós határának hegyen levő részét 6 ökörrel alig szánthatják, s ez a rész nincs trágyázva, mert a záporok lemossák. Lapályos része középtermést ad, ha a Szamos nem bántaná. Egy köböl vetés 3 köböl szemet ad, hegyi rész 3–4 kalangyát (30 kévés), kalangyája 1-1 vékát. Tavaszi vetés kalangyája másfél véka szemmel fizet. Tüzelésre való fája elegendő; legelője kevés, fordulónként szoktak kaszálni.

Adó alatt van 145 köböl vetésre való szántója, 50 köböl búza, tavaszi vetése 95 köböl; törökbúza, borsó, köles 5 3/4 köböl, 56 szekér szénarétje, 54 jármos ökre, lova, 36 tehén, 4 tulok, csikó, 38 juh, kecske, 38 disznó és 16 méhköpü.

Határa 1822-ben*U. o. adózás tekintetében első osztályú; adó alatt volt 271 1/2 köböl szántó, 237 1/2 szekér szénát termő rétje, 18 ökör, ló, 40 tehén, 10 borjú, 6 kecske, 21 sertés és 2 méhköpü.

Termékeny határán ma búzát, zabot, rozsot s főleg törökbúzát termelnek; a szokott fajú szarvasmarhán kivül juhot és sertést tenyésztenek. Gyümölcse: sóvári alma és beszterczei szilva.

Ivóvizét a Szamosból nyeri, de a községben nyáron hideg, télen meleg forrása a Pereu Fintyini kitűnő ivóvizet szolgáltat.

Két hajósmalma egy kővel és kerékkel Majer Ignácz és Grünsfeld Ábrahám tulajdona.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Podur, La Fintiny, Szes, határrészek; Dumbrava, Sólymos, makkos erdők; Kerare, Plesuluj, Cziher, erdők.

1898-ban: La Podurile Popi, La Gyál Podurile Fantinyi Koszti, Seszu gyin Zsosz, Resztoke, Beletruk, dűlők; Pojén, határrész.*Itt közelebbről csákány alaku rézeszközöket találtak, melyek jelenleg (1898) Kondor Mihály birtokában vannak.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 1 jobbágy és 7 zsellér lakosa van, kik összesen 8 házban laknak.

Lakossága 1750-ben*U. o. 7 jobbágy, 15 telkes és 4 enélkül való zsellér s 1 kóborló családfő.

1831-ben*Cons. Stat. topogr. 45. l. lakossága 225.

{349.} 1857-ben házak száma 56, lakossága 308.

1866-ban 290 gör. kath. oláh és 18 izraelita, együtt 310 lakossal.

1891-ben 367 lakosból 351 gör. kath. oláh és 16 izraelita.

Adója: 1749-ben*Erd. főkormsz. ltár. 133 frt 19 kr.; 1755-ben*U. o. 127 frt 8 kr.; 1775-ben 228 frt 10 kr.; 1822-ben 203 frt 51 kr.; 1898-ban 801 frt 48 kr.