{381.} Emberfő.

Nevének változatai: 1553-ban*Transyl. fasc. 9. nr. 69. Emberfeu. 1593-ban*Cs.-keresztúri Torma cs. ltára. Emberfeo és Emberffeo. Oláhul: Ambricsu.

Nevét a mellette lévő, ma „Breaza” hegynek emberi fej alakjától vette.

Keletről nyugatnak hajló szűk völgyben fekszik, keresztül foly rajta a Valya Guzsi határrészben eredő patak, mely Négerfalván át Csicsó-Györgyfalván keresztül Retteg felé siet. A deési járásban fekszik, ettől 33.3 kilométernyire.

Csicsóvár tartozéka volt, de mint ilyen, csakis 1553-ban*Transylv. f. 9. nr. 69. emlittetik először. Vajdája Andrejka, kenéze Illés.

1577-ben*Km. Szolnok Int. B. 25. és 46. F. 5. Emberfő Szamosujvár tartozéka; birája Kis János, Demjén és Borza Gáspár lakosai emlittetnek.

1593 aug. 16-án*Torma cs. ltára. Báthory Zsigmond e birtokát cs.-keresztúri Torma Kristófnak adományozta oda.

1607-ben*U. o. birtokosa özv. Harinnay Miklósné.

1616-ban*E. F. L. III. 183. A. Bethlen Gábor Torma Györgyöt és Kristófot e birtokukban megerősíti.

1646-beli*Erd. fisc. ltár. esketés szerint e falut Géczi gubernátorsága idejében Báthory fejedelem Torma Kristófnak adta 5 évi török portai követsége jutalmául.

1658-ban*Torma cs. ltára. a Torma családnak itt 16 adófizető jobbágya volt.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35–56. birtokosai: a Torma család és Nemes Jánosné.

1721-ben*E. F. L. XII. Torma Miklós és Kristóf birják.

{382.} 1738-ban*E. F. L. III. 164. birtokosai: néh. Torma Kristóf fia Kristóf, fia György, fia Sámuel és azon néh. Torma Kristóf fia György, fia István, fia Kristóf, fia Ferencz, valamint testvéreik: id. István, György, ifj. István, Miklós és Dániel.

1781-ben*Gr. Bethlen ltár. a Torma család e birtokot így osztotta fel: Torma Jánosnak 11 jobbágy, 6 zsellér, 2 szegény; Mihálynak 3 jobbágy, 2 zsellér, 3 szegény; Lászlónak 2 jobbágy, 2 zsellér, 1 szegény; Torma Ferencz özvegyének Száva Krisztinának 3 jobbágy, 2 zsellér; Torma Katának Jábróczky Gábornénak 1 jobbágy s 1 zsellér jutott.

1872-ben*Erd. L. Reg. XII. 234. a fiscus e birtokot a Torma családtól magához váltja*E. F. L. III. 188. C. s a fiscalitások közül végleg kitörülvén, a gr. Bethlen családnak adja az ebesfalvi uradalom egy részeért cserébe.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 18 jobbágya, 4 zsellére, 1 szegénye, gr. Bethlen Lajosnak van 15 jobbágya, 6 zsellére, 3 szegénye.

1820-ban*Erd. kancz. ltára. birtokosai: gr. bonyhai Bethlen Farkasnak és Józsefnek van 15-15 telke.

1859-ben*Gr. Bethlen cs. ltár. gr. Bethlen József végrendeletileg itteni birtokát neje gr. Thoroczkai Eszterre s halála után fia Lászlóra s ennek magtalansága esetén Bethlen Ferencz fiára, Sándorra hagyja.

1863-ban*Urb. Wesen 71–90. l. gróf Bethlen József és gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlást kaptak.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 73 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Birtokosai 1898-ban: gr. Bethlen Aladár, 436 h. és gr. Bethlen László, 343 h. ősi birtokok.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transylv. fasc. 9. nr. 69. jobbágyai Szt-Márton napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.

Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*Bővebben Csicsóváránál.

1552-ben*U. o. illetéktelenül fizettek a tisztnek 10 köböl zabot 3 frt 33 denár, gabona negyedbe 10-et 1 frt, 5 sajtot 35 denár, 5 bárányt 50 denár, 2 pint vajat 50 denár, 1 ökröt 2 frt 70 denár, 1 tehenet 1 frt 50 denár, helyben zabot 80 denár, 10 csirkét 20 denár értékben. Mihály deák (Literatus) idejében egy embertől 50-det vettek fel 3 frt értékben.

{383.} 1781-ben*Conscr. gr. Bethlen cs. ltára. a jobbágyok hetenként 3-3, a zsellérek 2 napot dolgoznak. Dézmát adnak minden terményből, juh, kecske és méhből. Ezen kivül minden jobbágy, zsellér családfő (lipitorok, vagyis a kik mások háza mellett laknak és a hurubások nyilatklanokon kivül) 1-1 kupa mogyorót, {384.} karácsonytyukját, 1 fontnyit nyomó jó kötés száraz gombát. Minden jobbágy- és zsellér-asszony tartozik egy jó csomó szöszöt vagy gyapjút megfonni.

Kemény János fejedelem

Kemény János fejedelem

Lakosai kezdet óta oláhok. Valószinüleg akkor telepedtek ide, midőn Csicsóvára a moldovai vajdák kezében volt. Hagyomány szerint azt tartják, hogy a tatár dúlás előtt a Taurele határrészben a Gáspár, a Szeszuriban a Bogyilla, In Secatura Pintyi-ben a Nyámcz, In Secaturi határrészben pedig az Oprea családnak volt háza, melyek igen szétszórva feküdtek s csak ezután költöztek volna le ezen családok a község mai helyére s vetették meg ennek alapját. E hagyománynak alapja van. A községen keresztül vezetett a hadi út Lápos felé, hogy ennek terheitől s főleg 1703–12 közt lévő zavarok s az 1717-beli tatár dúlástól s az 1746. évben*Megyei ltár. az itt uralkodó nagy pestistől meneküljenek, félreeső helyekre húzódva, a község határain építettek hajlékot, de a vármegye arra kényszeritette, hogy előbbi helyükre telepedjenek, az engedetlenkedők félreeső házait lehuzatta s így alakult és épült újra a község.

Földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkozó lakói házaikat s gazdasági épületeiket boronafából építik, szalmafedél alá. Ruházatuk házilag készült posztó és kendervászon, bocskor, nőknek és férfiaknak egyaránt, ez utóbbiak katrinczát viselnek.

E falut többször érte pusztulás. 1603-beli feljegyzés szerint*Urb. conscr. f. 65. nr. 87. az előző évi háborús időben Básta és Mihály vajda korában az egész falu teljesen leégett, egy élő lény sem maradt meg benne, egy malma maradt meg, de ez is üresen áll.

1636 június közepe tájt*Tört. Tár 1885. évf. 741. l. Rákóczy fejedelem idejében a hadak e községen vonultak át Máramaros s Huszt felé s maga a fejedelem is egy csapatot itt rendel keresztül menni.

Erre húzódott Ali basa üldözése elől 1661 június 29-én Kemény János fejedelem seregével, ki az Enyed mellett lévő Bécséből Bonczhidára s innen egy pénteken délután 3 óra tájban megindulva, naphaladtakor Szamosújvárra ért, honnan kevés pihenés után György- és Négerfalván át ide telepedék s itt pihent egy éjen át. Másnap szombaton reggel 8 óra tájt jobbfelé húzódva, Oláh-Láposra ért, a honnan vasárnap reggel a havasok között Máramarosba érkezett. A török s tatárság mindenütt nyomában, de nem érhették be, mivel ezek Emberfőtől balra tértek N.-Bánya felé, Kemény pedig Kapnik-Bánya felé vette {385.} útját s így utól nem érhették.*Joannes Bethlen. Rerum Trans. Lib. p. 230–36. és Katona. T. 33. p. 252. 1746-ban*Megyei ltár. a nagy pestis miatt csaknem az egész község elpusztult.

Lakosai 1838-ban léptek az unióra. Okot szolgáltatott erre a papválasztás, a hivek fele, hogy jelöltjét biztosítsa, katholikussá lett s idővel az egész község e hitet fogadta el.*Torma jegyz.

Fából épült temploma Mihály és Gábor főangyalról van elnevezve. 1898. év nyarán a régi templom helyére kőből építettek újat. Harangjai 1708 és 1711. évből valók. Anyakönyve 1800 óta vezettetik.

1793-ban*Megyei ltár selejt. 33. sz. disunitus pap Ferencz Mihály.

Jelenlegi papja Ciunterei Gergely.

Felekezeti iskolája az 1860-as években keletkezett, tanitója Szijgyártó János.*Kádár József. Szolnok-Dobokavármegye Nevelés- és Oktatásügyi Története. 267. lap.

Éghajlata széltől mentes, bár magas hegyek között fekszik, nem eléggé egészséges, a járvány s jégverés gyakori.

1750-beli*Erd. főkormányszéki levéltár. hivatalos összeírás szerint határa terméketlen, mivelésre nem alkalmas. Őszi vetése a lakosok fogyasztására sem elegendő. Egy köböl őszi vetésből 6 kalangya lesz, kalangyája másfél véka szemmel fizet. Két fordulós határa 6 ökörrel is alig szántható, hegyes volta miatt trágyázni nem lehet. Tavaszi zabvetés köble 4 kalangyát s kalangyája 2 véka szemet ereszt. Kaszálni különböző helyeken s fordulónként szoktak. Tűzre való fában, legelőben bővelkedik, a szomszédos négerfalvi határon is szoktak szántani.

Adó alatt van 135 köböl vetésre való szántója, elvetettek 75 köb. búzát, 42 köböl zabot, lett 2 köböl törökbúzája, rétje 122 szekérnyi, malmok évi jövedelme 4 frt; van itt 36 igásmarha, ló, 69 tehén, 4 tulok, 184 juh, kecske, 36 sertés, 64 méhköpű.

1781-beli*Gr. Bethlen cs. levéltár. Összeírás szerint itt a gr. Bethlen családnak van adva cserébe az ebesfalvi uradalomért 16 szekér szénára való allodiális rét, egy darab erdő és több malomhely. Korcsoma joga új évtől Szent-Mihálynapig a földesúré, ezen túl a falusiaké. Bor el szokott kelni évenként 80, pálinka 20 veder, amaz 18–20, ez 12 pénzen kupája. A falusbirónak a község minden egyes lakosa „klákát” ad, vagy egy napot dolgozik. Van itt 33 régi ülésü, 9 új és 10 régi elpusztult telek. Tizenkét jobbágy elszökött, részben Máramaros vidékére, Moldovába s az ország különböző részeibe.

{386.} A helység havas alatt lévén, tavaszi búzát, zabot, árpát és haricskát termelnek, törökbúza csak a mély völgyeken terem meg jó időben, de ez is gyenge. Egy véka tavaszi búza ad (30 kévés) 2 kalangyát, a zab, árpa hármat jó termésben, melyek egy-egy véka szemet adnak, a törökbúza 60 csőstörökbúzával fizet. Szénája jó s elegendő terem. Vásárba Deésre járnak, útja jó.

1820-ban*Erd. főkormsz. ltár. határa 4-ed osztályú, adó alatt van 308 köböl szántója, 280 1/2 szekér szénára való rétje, 31 igás, 19 fejős marha, 48 juh, kecske, 18 sertés.

Jelenleg határa gyenge; tavaszi búzát, zabot, törökbúzát, pityókát termesztenek. Állatai fehér szőrű szarvasmarha, ló, juh, kecske és sertés.

Gyümölcse: beszterczei szilva, alma, körtve. Ivóvize bővön és jó. Épületnek való köve elegendő. Malma van négy egy kerékkel és kővel, Szigyártó, Kerhácz, Farkas és Moskovics családok birtokában.

Határhelyek: 1774-ben*E. F. L. III. 183. D. Válye Brézi, patak; Gocsi, Tyinosze, Purkureczi, Vekeristye, La Breáza, erdő; Kirlyegetura, Perjáku, Doszu Szinyi, Szteseruluj, Doszu Varuluj, (Négerfalva felől), Urszuluj, Ariny, Valye Sgyabuluj, La Szkericsara.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Válye Reteczi, Tejeturile, Fundu Purkereczului, Magura lui Kerhácz, Helmeszeul, Magura, Trifoiu, Pojana, Valye Zsezuinilor, Facza Periakuluj, Szeketura katáni, Bráza, Válye Varuluj, La arini, Facza Sgyabului, Facza Stiseruluj.

1898-ban Breáza, Magura, Valea Leordi, Bebeucza, dűlők.

1553-ban*Transylv. f. 8. nr. 69. van 2 kapu jobbágy és 4 szegény lakosa.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. van 24 jobbágy, két zsellér és béresszolga lakosa, kik a szolgák kivételével, egy-egy telken laknak, el van pusztulva 6 ház.

Adó alatt van 27 ökör, 15 tehén s ló, 42 juh.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. lakossága 22 jobbágy, 15 1/4 telken 17 házban, 15 zsellér 14 1/4 telkén 15 házban, 10 birtok nélkül való zsellér 10 házban s egy kóborló, kinek nincs háza; együtt 29 3/4 telken 42 házban laknak. El van pusztulva 3 házastelek.

1822-ben*Megyei ltár. 30 jobbágy családfő lakosa van.

1831-ben*Cons. Stat. topograph 49. l. 143 gör. kel. lakossal.

1857-ben 65 házban 406 gör. kath. és 11 zsidó lakik, együtt 417.

1886-ban 670 gör. kath. és 30 zsidó, együtt 700.

{387.} 1891-ben 631 lakosból 580 gör. kath., 15 gör. keleti, 36 izraelita.

Adója 1703-ban*Erd. főkormsz. ltár. 29 frt, 7 köb. búza, 7 köb. zab, 2 1/2 szekér-széna s egy vágómarha. 1748-ban*U. o. 139 frt 21 kr., 1749-ben 151 frt 46 1/2 kr. 1775-ben*U. o. 221 frt 23 kr. 1822-ben 144 frt 36 kr. 1898-ban 1297 frt 69 kr.