Guga.

Nevének változatai: 1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. és Szolnok int. B. 84. Lapuhan. 1592-ben*Km. Szolnok int. R 3. Guga. 1600-ban*Erd. Országgyülési Eml. IV. köt. 571–72. Lapuhán. 1603-ban*Urb. et Conscr. fasc. 65. nr. 87. Lapusan. 1607-ben*4. Lib. Reg. fol. 29. Lapuhán és Lapuháre. 1631-ben*Km. prot. M. 121–122. és 16. L. Reg. 211. Lapusanÿ. 1650-ben*Gr. Kornis ltár. Guga, másként Lapuhán.

Neve: gluga, guga*Cihac. Szótár II. 501. származott, mely süveghez hasonló hegyet jelent.

Szűk völgyben fekvő kis község, a gombási határszélből eredő s róla nevezett kis patak mellett, mely F.-Kosálynál szakad a Kosályi patakba. Deéstől 17.2 kilométerre a deési járásban.

Guga először 1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 94. és Szolnok int. B. 84. emlittetik Lapuhan néven, midőn ebben és Kaplyon, Alsó-, Felső-Kosály, Kis-Doboka, Cs.-Hagymás, Ilosva és Kudu birtokában Báthory Zsigmond Bocskay Istvánt mindkét ágra, s halálával pedig nővérei: Judith Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősíti. Kenéze Dragomir Demeter. Janka jobbágycsalád.

Minthogy pedig a fennebb emlitett többi birtokokat a Bocskayak 1569 óta birják s addig elő nem fordult, feltehető, hogy e falu 1569–1590 közt keletkezett s valószinüleg F.-Kosály határából vált ki.

1592-ben*Km. Szolnok int. R. 3. Bocskay István birja, melyben őt a fejedelem összes birtokaival együtt megerősíti.

1597-ben*Gr. Kornis ltár. is Bocskay birja, kinek itt Dragomir, Tóth, Margitai és Péter jobbágycsaládai emlittetnek.

1600-ban*Erd. Országgyülési Eml. IV. 571–72. Erdély rendei e birtokot, melyet Mihály vajda Rácz Györgynek adományozott, Hetesi Pethe Lászlónak adják oda.

{556.} Az 1603. évi*Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87. összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.

1607-ben*4. Lib. Reg. 29. Rákóczy Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát 1606-iki végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak, néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.

1616-ban*Km. prot. D. 204. Haller György 3 itteni jobbágya iránt Deési Fejér Gáspárral kötött egyezségét visszavonja.

1631-ben*U. o. M. 121–122. és Lib. Reg. 210. Haller György birja.

1650-ben*Km. Szolnok int. K. 31. és gr. Kornis ltár. György János, Drabant Tódor és Simeon Lukács néh. Haller Sámuel fiának Györgynek jobbágyai, a kinek itt 1658-ban*Torm. cs. ltára. 6 adózó jobbágya volt.

1676-ban*Erd. kanczellária ltára 1715. 151. Haller György örökösei birják.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Haller György.

1750-ben*Erd. főkormányszéki ltár. Haller Ferencz gr. birtoka.

1786-ban*U. o. birtokosai: gr. Haller Antalnak van 8 jobbágya, 2 szegénye, özv. gróf Haller Pálnénak 3 jobbágya, 2 szegénye.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gróf Haller Istvánnak van 4, gróf Haller Antal és gr. Haller Zsófia br. Inczédi Samunénak egy-egy telkük.

1863-ban*Urb. Wes. 105–163. l. Lászlóffy Sándor, gr. Haller Czeczil és Felényi János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: gr. Eszterházy Mihály (Kolozsvárról), Lászlóffy Miklós és Sándor (Csicsó-Hagymásról).

Guga birtokosai 1892-ben: Bozsor Pál és Tatár Gergely; 181 h. 928 öl. Vétel Lászlóffy Sándornétól. Kiss János; 2145 h. 57 öl. Vétel gr. Eszterházy Migueltől. Lászlóffy József; 101 h. 1058 öl és Lászlóffy Anna, Katalin és József; 190 h. 1058 öl. Öröklés Lászlóffy Sándortól.

1898-ban az előbbiek és Borsodi Horváth József, Kiss Jánostól véve. Mindannyi Haller-féle birtok.

Lakosai földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó románok. Ezen kivül fuvaroznak fát az itteni erdőségekből. Ruházatukat télen, nyáron általuk készített kender és gyapjúból állitják elő.

Házaik s gazdasági épületeik erdei rakófából valók zsindelyfedél alatt.

Gör. kath. egyház temploma 150 évvel ezelőtt épült fából, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelve. Jelenleg a pecsétszegi egyházközséghez tartozik.

{557.} Iskolát, tanitót F.-Kosálylyal együtt tartanak fenn, ide járnak le a tanulók.

1820-ban*Torma gyüjt. a deési róm. kath. plébánia filiája volt.

Ref. egyháza a kaczkói egyházhoz tartozó diaspora, vagy szétszórt egyházközség 4 lelket számlál.*1887. ev. ref. Névkönyv.

Éghajlata egészséges, széltől védve, minden felől hegyes erdőkkel van körülvéve.

1750-ben*Erd. főkormányszéki ltár. határa hegyek s kiirtott erdőségek közt fekszik és terméketlen, egyedüli keresetforrásuk a baromtenyésztés.

Földjük terméketlen volta miatt a gabonát többnyire veszik és csak jó termés idején terem annyi, hogy vele szűkösen kijöhetnek s ezért a gabonát különböző utakon szerzik be.

Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, a trágyázást a legnagyobb mértékben megkívánja, de trágyázni több ok miatt éppen nem szokták. Egy köböl őszi búza közepes termés idején 4 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, így a tavaszi is, de ez két vékájával fizet. Erdősége sok, legelője kevés; kaszálni fordulónként szoktak, csak 7 szekér szénára való rétje van, melyet minden évben kaszálhatnak.

Adó alatt lévő összes szántója 15 köböl búza férőű; elvetettek 8 1/2 köböl őszi búzát, 5 1/2 köböl tavaszi gabonát, zabot, lett másfél köböl törökbúzája, rétje 27 3/4 szekérre való. Van 14 jármas ökre, lova, 21 tehén, 8 juh, 8 sertés s egy méhkas adó alatt.

1822-ben*U. o. határa 1-ső osztályú; adó alatt van 29 köböl szántó, 33 szekér szénára való rétje, 3 ökör, ló, 2 tehén. Határa legnagyobb részét bükk- és csererdő borítja. Az erdők közt lévő tisztásokon, melyek soványak, vizenyősek, termesztenek búzát, törökbúzát; kevés szarvasmarhát és sertést tartanak; gyümölcsfái nincsenek.

Két csorgója jó ivóvizet szolgáltat; határán egy kutat Pintye kútjának neveznek, mely körül rejtette volna el a híres rabló pénzét s ezt itt is keresik. Épületköve nincs.

Dűlői: Runka (az itt lakott hülye emberről kapta nevét), Csobánka, Dumbráva, La Okaié, Doszu tresztu.

Lakossága: az 1603-beli*Urb. Conscr. f. 65. nr. 87. összeírás szerint az egész faluban egy lélek sem maradt.

1703 körül*Erd. főkormányszéki ltár. négy jobbágytelken ugyanennyi jobbágy lakosa van, el van pusztulva 3 házastelek. Adó alatt van 4 ökör, 3 tehén, 4 juh.

{558.} 1706-ban*E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 6 jobbágycsalád lakosa van 6 házban, három pedig el van pusztulva.

1713-ban*Erd. főkormányszéki ltár. van benne 2 jobbágy és 3 kóborló lakos, 3 telek, 15 köb. vetésre való szántó, 10 szekér szénára való rét, termett 1/2 köb. törökbúza, 2 ökör, 1 tehén, 2 sertés.

1750-ben*U. o. 9 jobbágy családfő 7 házastelken, 3 telkes s egy e nélkül való zsellér családfő 4 házban, együtt 11 családfő 11 házban lakik. Van egy puszta örökség, melyet br. Haller Ferencz özvegye foglalt el.

1831-ben 55 lélekből álló lakossága van.

1857-ben 140 gör. kath. lakossal, házak száma 27.

1886-ban 158 lakosból 12 róm. kath., 5 gör. kath., 135 gör. kel., 4 helvét hitü és 2 zsidó.

1891-ben 200 lakosból 12 róm. kath., 182 gör. kath., 4 ev. ref. és 2 unitárius.

Adója 1703-ban*U. o. 6 frt 50 kr., másfél köböl búza s ugyanennyi zab, fél szekér széna s a borszóiakkal együtt egy vágómarha. 1748-ban*U. o. 26 frt 26 kr. 1749-ben*U. o. 27 frt 26 1/2 kr. 1775-ben*U. o. 60 frt 24 kr. 1822-ben 22 frt 2 kr. 1898-ban 604 frt 32 kr.