Kaján (Nagy-).

Nevének változatai: 1456-ban*Századok. 1887. VIII. füz. 80. l. Naghkayan. 1485-ben*Dl. 30911. Naghkaion. 1577-ben*Km. Szolnok. Int. B. 46 és 25. F. 5. Nagy-Kajon.

Nevét a szláv kalen, kalina*Mikl. 109. szóból vette, mely sáros helynek felel meg.

Az Ilosvapataka balpartján a Magura és Nyikló hegy közvetlen aljában sík téren terül el. Deéstől 26.6 kilométernyire a bethleni járásban.

Nagy-Kaján kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szeszárma tartozéka volt.

1456-ban*Századok. 1887. VIII. évf. 80. l. V. László király N.-Kajánt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czímén elkobozván, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.

1485-ben*Dl. 30911. Farkas Tamás e birtokban királyi beleegyezéssel magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.

1493-beli birtokosait lásd Szeszármánál.*Dl. 30911. és 30344.

1502-ben*Km. prot. Michael 94. Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.

{180.} 1514-ben*Torma gyüjt. Erdélyi Márton az István fia több helységgel együtt kapta adományba.

1560-ban*Gr. Bethlen ltár. birtokosa Farkas Farkas.

1576-ban*Km. Kraszna. B. 52. Szolnok. Int. B. 46. Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnay Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.

1577-ben*Km. Szolnok Int. B. 25, 46. F. 5. Báthory ebbe be is igtattatott,*Az igtatásnál jelen voltak: György János, Koszta Simon idevaló lakosok. Torma cs. ltára. de néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.

1581-ben*Km. prot. 1578: 113. és 1585-ben*Gyf. prot. Adam. 188. Farkas János és Miklós újból tiltakoznak.

1589-ben*Gyf. Cent. P. 19. Báthory Zsigmond e birtokát Báthory András bibornoknak adományozza oda, de beigtatásának 1590-ben*Km. prot. A. 35. Farkas Miklós s néh. testvérének Jánosnak fiai Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.

1595-ben*U. o. 307. ugyanazok újból tiltakoznak.

1596-ban*U. o. 385. Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.

Alsó-Ilosván talált lándzsavég és camé.

Alsó-Ilosván talált lándzsavég és camé.

1601-ben*Km. prot. B. 45. Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert e birtokát feleségére Kendy Zsuzsánnára hagyja.

1609-ben*Torma gyüjt. Kendy István a birtokosa.

1618-ban*Rettegi S. gyüjt. birtokosa Haller Zsigmond, ki ez évbeli lustrakor itteni portái után egy puskás darabontot állit ki.

1619-ben*Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5. Kendy Krisztina e birtokát férjére Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban*Km. Szolnok int. H. 12. Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.

{181.} 1624-ben*Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősiti.

1632-ben*15. L. Reg. 119. Rákóczy György Haller Zsigmond e birtokát annak magvaszakadtával, bátyja György tiltakozása daczára,*Km. prot. I. 44. Protest. H. 3. Kékedy Zsigmondnak adta zálogba.

1638-ban*Gyf. Cent. Z. 37. Kékedy Zsigmond e birtokát haláláig neje s ezután rokonaira Béldy Pálra és Jánosra hagyja, melybe 1639-ben*19. L. Reg. 98. özvegy Kékedyné Barkóczy Annát a fejedelem jóváhagyása folytán beigtatták.

1646-ban*Torma gyüjt. Haller István birja neje jogán.

1658-ban*Torma cs. ltára. Haller Istvánnak itt 20 adófizető jobbágya volt.

1660-ban*U. o. Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete alapján e birtokba Béldy Pál, ki azt Barkóczy István és Zsigmondtól magához váltotta, megerősiti, de az igtatásnak Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencznek özvegye Kemény Katalin ellentmondtak.

1663-ban*Torma gyüjt. Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált a Kékedy végrendelete alapján okt. 19-én beigtatják.

1663-ban*27. L. Reg. 722. Apaffy Mihály e birtokot, mely Béldy Pál kezén csak zálogjogon volt, Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta, de őket a beigtatásban Béldy Pál megelőzte s csak ennek halála után juthattak birtokába.

1678-ban*E. F. L. III. 238. F. Gyf. Misc. I. fasc. 3. nr. 33. és gr. Bethlen levéltár. a hűtlenségbe esett Béldy Pálnak e birtoka elkoboztatván, Apaffy Mihály azt Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Bethlen Elek.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa gr. Bethlen Pál; van 46 jobbágya, s 5 zsellére.

1816 körül*Megyei ltár. gr. Bethlen Frakasnak van 19 1/6, gr. Bethlen Pálné utódainak 14 5/12 telke.

1820-ban*Erdélyi kancell. ltár. birtokosai: Gr. Bethlen Farkas és Károlynak van 22-22 telkük.

1863-ban*Urb. Wesen, 81–90. l. gr. Bethlen Károly és gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlásban részesültek.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 102 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Bethlen Pál; 567 kh. Öröklés atyja gr. Bethlen Pál után.

{182.} Lakosai románok, földmivelők és baromtenyésztők, egy része azonban viaszkereskedéssel is foglalkozik. Szokásuk, öltözetük s épületeik olyanok, mint a vele szomszédos kis-kajániaknak.

Kajoni Gábor szent Ferencz-rendi tartományi rendfőnök itt született 1629-ben. 1647-ben lépett a rendbe, hol kitünő orgonista és orgonakészitővé képezte magát. Az egyházi zenében főleg a Gergely-félében vált ki. A csik-somlyói iskolát, melyet a tatárok elpusztitottak, 1661-ben felépitette, s mint szerzetfő, a fakolostor helyett kőépületet emelt. 1669-ben Szárhegyen paposkodott. 1675-ben Cs.-Somlyóra került, tartományi rendfőnök lett, könyvsajtót állitott fel s ebben munkáit nyomatta ki. Meghalt 1687 ápr. 20-án Szárhegyen. Munkái: Concionale Catholicum stb. stb. Nyomt. a csiki klastromban 1676-ban, 511 magyar és 222 latin éneket tartalmazott mindenféle alkalmakra. Többször adták ki. Calendarium-át ugyanott nyomtatta ki 1678-ban. Hátrahagyott kézirataiban több jegyzete van a hun-magyar abc-re vonatkozólag.*Szinnyei M. Irók. V. kötet 803. lap.

Gör. kath. egyháza a kis-kajáni filiája. Temploma fából épült, 1891-ben újitották meg, a Szent-Miklós tiszteletére van szentelve. Harangjai 1748-ból valók s felirattal vannak ellátva.

1759-ben*Megyei levéltár. a katonai szabályzat szerint itt kapitányi szállás volt s a III-ik osztályba tartozott.

Éghajlata kellemes, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja határát.

1750-ben*Erdélyi főkormányszéki levéltár. Nagy-Kajon határának harmadrésze közepes termésü, a többi hegyes és terméketlen. Keresetforrásuk a baromtenyésztés és földmivelés. Vásárra Deésre és Beszterczére járnak. Határa két fordulós, 6–8 ökörrel szántható, évenként javitást kiván, de hegyes volta miatt csak állatokkal javitható. Egy köböl őszi vetés 32 kévével számitva, 5 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, a terméketlen részen 3 kalangyát ad, szemül egy vékát. Zab köble 4 kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Tűzre való erdeje a szükséghez mérten elegendő, legelője szűk, kaszálni fordulónként szoktak.

Szántója 314 köb. férőü, elvetettek 138 köb. őszi gabonát, 86 köb. tavaszit, törökbúza lett 10 köböl, rétje 128 szekérre való. Van 19 jármas ökre, lova, 67 tehén és 13 tulok, 58 juh, kecske, 50 disznó, 6 méhköpű. Iparosa egy pintér.

Ezelőtt 25–30 évvel a lakosok nagy része innen elszökött, kivándorolt s mintegy 30 telek maradt üresen, melyeket a nép foglalt el s {183.} adózik utánna, a jobb részt pedig a földesúr birja. Határának felosztásához 1769-ben kezdettek és 1808-ban fejezték be.*Torma gyüjt.

1822-ben*Cziráky urb. összeírás. határa 3-ad osztályu. Van 346 3/4 köb. szántója, 369 3/4 szekérnyi kaszálója, 27 ökör, ló, 31 tehén, 2 borju, 5 disznó adó alatt.

Jelenleg a község határának csak az Ilosvapataka mellett levő része, mely negyedét teszi, mondható termékenynek, a többi terméketlen. Főbb terménye a tengeri, zab, kender, lóher. Gyümölcse a szász alma, beszterczei, fehér s kövér szilva, vad vaczkorfái beoltóra várnak.

Határán a római sóbányák egyikét fedezte fel Torma József, mint jegyzeteiben írja s ős idő óta van sóskútja.

A kajáni hegytetőn lévő tó.

A kajáni hegytetőn lévő tó.

Két kis tava közül a Plopty és Cseteczel emlithető meg. Cseteczelnek, váracskának nevezik a községtől délre a hegy tetején levő édes vizű tavacskát és környékét, a mely hegyszakadás folytán keletkezhetett, az altalaja só lévén. E tóhoz, melynek nyugati végében gyümölcsfák is vannak, több monda fűződik. Itt szokott megjelenni a monda szerint az erdők leánya, leeresztett hajjal, koszorusan a viharban, majd a levegőben zene- s nászkisérettel keresve vőlegényét, melynek lakása e helyen volt, mely elsülyedt várnak, erősségnek nyomára nem lehet akadni. De azért hajdan lehetett itt őrszem felállitva, mely a sóbányák felett őrködhetett, másfelől elég alkalmas hely volt a messze felnyuló Ilosva {184.} és a Nagy-Szamos völgyének szemmeltartására. Itt szögellik össze Cs.-Keresztur, A.-Ilosva és Kaján határa. A kis tó felett északra 20–30 méternyi palásrétegü toronyalakú csúcs emelkedik ki, mely alatt a feneketlennek tartott tiszta vizü tavacska nyulik el keletről nyugatra. Meglepő képet nyújt e helyt az ide fáradónak s ezért halvány képben is bemutatjuk. Egyik forrását a Fontána anyirzsé-t Pintye rabló vitézzel hozzák kapcsolatba, ki ide járt szomját oltani. Épületnek való köve elég jó.

A kajáni tónál lévő omlás.

A kajáni tónál lévő omlás.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Ritu kinipiste, La Staniste, Konszta luj Szasz, Lazurile, Valea Strava, La Krucse, Sub Csetecze, La Slatine, Kodrisóre, Dumbrevicza, La Mesztecseny, Pojana Ruszuluj, Gyalu doszuluj, Intre Velcsele, Fundetura, Pojana luj Kraj, Strubej, La Pirlogye, La Tejetura, Zapodia, Pereu Hanssuluj, La Plopti.

Lakossága: 1650-ben*Gr. Bethlen ltár. 24 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.

1678-ban*E. F. L. III. 238. F. fiaikkal együtt 67 jobbágy lakik benne 29 házban, pusztaházak száma 19.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 19 jobbágy, 10 zsellér lakosának mindenike egy-egy házban lakik, el van pusztulva 30 ház. Egy évi adója 75 ft 50 kr., 19 és 3/4 köb. búza s ugyanennyi zab, 6 és 1/2 szekér szén s 1 vágómarha.

{185.} 1732-ben*Gr. Bethlen ltár. az egész faluban van 37 jobbágy, 59 fiúval, 33 telken, 17 zsellér, 21 fiúval, 17 telken és 5 puszta telek.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. lakossága 26 jobbágy 22 telken és házban, hat telkes zsellér 6 házban, 2 telek nélkül való zsellér 2 házban s 6 ily özvegy s egy kóborló, kiknek semmijök sincs, összesen 30 telken és házban laknak.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 127. l. lakossága 337.

1857-ben*Orsz. Ism. Táb. 25. l. 489 lakosból 4 zsidó, a többi oláh. Házak száma 94.

1886-ban 517 gör. kath., 5 zsidó, együtt 522 lakossal.

1891-ben lakossága 592, ebből egy róm. kath., 583 gör. kath. és 8 izraelita.

Adója 1748-ban*Erd. főkormsz. ltár. 197 frt 38 kr. 1749-ben*U. o. 193 frt 51 kr. 1755-ben*U. o. 157 frt 5 kr. 1775-ben*U. o. 330 frt 23 kr, 1822-ben 229 frt 21 kr. 1898-ban összes adója 1625 frt 80 kr.