Kecsed-Szilvás.

Nevének változatai: 1370-ben*Dl. 31065. Zylvas. 1441-ben*Km. prot. ab. 85. Kecheth-Zylwas. 1523-ban*Dl. 27130. Zylwas. 1570-ben*Gyf. Divers I. fasc. 5. nr. 55. Kechyeth Zylwas.

Nevét Kecsed személynévtől kapta, utóneve az itt nagy mértékben termelt szilvása után.

A hagyomány azt tartja, hogy e község egykor Kecsednek volt gyümölcsöse s miután fái jobbára szilvafákból állottak, kapta Szilvás nevét.

E község szűk völgyben fekszik, hegyek veszik körül, a határán eredő kis patak két részre osztja, Kecseden felül a kecsedi vagy egykori Ménespatakába szakad.

Deéstől 35.5 kilométernyire fekszik a szamosujvári járásban.

Kecsed-Szilvás*Egy szilvási legelőbb László vajda kezén találjuk, ki ezen birtokot Mikének adta cserébe Örményes és Septérrel együtt, melyet Károly király 1321-ben (Dl. 30606) Simon mester testvérének Péternek adományoz. Nem tudjuk, vajjon ez a Scilvas Kecsed-Szilvás-e vagy más, de nem Víz-Szilvás, mert ezt Szász-Szilvásnak írták ekkor. első birtokosául 1370-ben*Dl. 31065. és 1371-ben*Dl. 28748. Szilvási Dénes egyik fiát Jánost találjuk.

{252.} Másik fia Péter 1376-ban*Dl. 27436. szilvási részét Tőki Tamás és Antalnak, továbbá Kecseti Gergely és Jánosnak veti zálogba ötven márkáért tiz évre, mivel közülök egyet megölt s ezért keresetüktől elállanak, ezt a birtokot átirja a konvent is 1408-ban Iklódi Bertalan részére.*Dl. 27278.

Harmadik fia Tamás 1381-ben*Dl. 27835. emlittetik.

1424-ben*Dl. 27154. Szilvási Tamás.

1426-ban*Dl. 27455. Szilágyi István.

1441-ben*Km. prot. Széllyes 80. Kecsetszilvási István fia Fülöp.

1442-ben*Km. prot. ab. 106. Szilvási Fülöp s testvérei Péter és Tamás, Szilvási Dénes fia László, továbbá Korpádi István Szilvási János özvegyét hitbérének felvételétől eltiltják.

1444-ben*Km. prot. ab. 85. Szilvási István Szilvási Bálint megöletéseért Szilvásnak egyharmadát Fülöpnek vérdíjúl adja oda. Ugyanekkor*U. o. 81. Szilvási László itteni részét cserébe adja Szilvási Istvánnak.

1445-ben*Dl. 27306. Kecsethszilvási László és István emlittetnek.

1451-ben*Dl. 27308. és 28997. Kecseti László az András fia a Gergely fia, más részről Rápolthy Mátyás fia Péter, fia György és Gotthárd a Gergely unokái leánya Ilonától kölcsönösen megegyeztek, hogy a melyik fél fiágon kihalna, annak birtokai a másikra szálljanak.

1467-ben*Dl. 27498. Szilvási Péter és Szilvási Nyiresi Pál emlittetnek.

1469-ben*Km. prot. g. 1. birtokosa Iklódi Márton, mely alkalommal Kecset-Szilvás pusztának, praediumnak neveztetik.

1475-ben*Dl. 27335. Szilvási Péter. 1481-ben*Dl. 27368. is. 1486-ban*Dl. 27375. is emlittetik.

1490-ben*Dl. 30919. Szilvási Kristóf s neje néh. Kecseti László leánya Eufrózina.

1494-ben*Dl. 27980. Szilvási Péter.

1502-ben*Km. prot. Michael 91. Szilvási Kristóf s fiai Gáspár, Máté,*Dl. 29634. Márton és András, 1515-ben*Dl. 27605. Szilvási Benedek emlittetnek.

1521-ben*Dl. 29647. Szilvási Kristóf fiai Gáspár, Márton és András. 1523-ban*Dl. 27616. Szilvási Benedek birnak itt.

1523-ban*Km. Kolos B. 176. és prot. R. 49. és Gyf. Doboka fasc. 3. nr. 48. Szucsáki Soma György itteni részét Podvinyai Pál deési alkamarásnak veti zálogba.

1523-ban*Dl. 27130. Szapolyai János erd. vajda néh. Szucsáki Gergely fiainak, {253.} Somai Györgynek itteni részét, mivel feleségét megölte, elkobozván, azt királyi engedélylyel Sárdi Nagy Gergelynek s Miklós mester vajdai titkárnak adományozza, a kik abba be is igtattatnak.

1524-ben*Km. prot. R. 108. Szilvási Máté itteni részét Kecseti Balázs és Bethleni Elek gondozására bizza.

1525-ben*Dl. 27624. Szilvási Kodor Jakab emlittetik.

1531-ben*Km. prot. Extraxit 38. Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András.

1535-ben*Km. Doboka P. 46. Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András itteni részükön, azon Szilvási Kristóf leányával Zsófiával Podvinyai Pál özvegyével, most Kendi Mihálynéval megosztoznak.

1546-ban*Gyf. kápt. Szathmár f. 2. nr. 50. Szilvássy Márton és András birják.*1540-ben Tenke Egyed jobbágy emlittetik.

1548-ban*Km. Doboka g. 22. S. 116. Izabella királyné Szilvási Mártonnak itteni részét, mivel testvérét Szilvási Andrást megölte s így hűtlenségbe esett, elkobozván, azt Gyulai Mihálynak adományozta.

1553-ban*Km. Neor. N. 90. Szilvási Márton s Nyiresi Gáspár özvegye birnak itt.

1555-ben*Km. prot. Isab. Reg. 134. Szilvássy Katalin özv. Farna Mihályné s fia Farna János, kik 1 jtelket Szilvásy Andrásnak adtak oda, ez adományt visszavonják. 1568-ban*Km. Lib. Reg. Joannis II. 163. Szilvássy János emlittetik.

1559-ben*Gyf. kápt. prot. Debreczeni 205. Szilvássy András és Márton.

1566-ban*Gyf. kápt. prot. B. 4. Gáltői Máté.

1568-ban*Vitéz cs. levéltára. Szilvássy Jánost és Pétert itteni birtokukba beigtatják.

1570-ben*Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 5. nr. 55. Kendi Sándor itteni részét feleségének néhai Bánffy Mihálynak, Bwnychytt Katalintól való leányának Fruzsinának hagyományozza.

1574-ben*Km. Doboka T. 33, 59. itteni birtokosok Tötöri Balázs, Szilvássy Mátyás, János és Ferencz, Boér István, Módra György, Podvirnyai Mihály és Bek István.

1575-ben*Gyf. kápt. Doboka fasc. 4. nr. 40. Somay György leányai Márta és Katalin, mivel atyjuk itteni részét előbb Podvinyai Pálnak, majd Kendy Mihálynak (a ki Podvinyai özvegyét Szilvássy Zsófiát vette nőül) adta oda, most ők is e részről Kendy Sándor javára lemondanak.

1576-ban*Gyf. kápt. Doboka fasc. 2. nr. 12. Nyiresi Szilvássy Ferencz egy itteni jtelkét és szőlőjét Kendy Sándornak veti zálogba. Ugyanezen évben*Gyf. kápt. Cent. JJ. 109. Szilvássy Ferencz egy más itteni telkét ugyancsak Kendy Sándornak veti zálogba.

{254.} 1576-ban*Km. Doboka T. 48. egyik birtokos Kecsetszilvási Szilvássy Mátyás. 1576-ban*Gyf. kápt. Divers II. fasc. 3. nr. 13. Szilvási János.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. Tötöry Balázs, Nádasy János, Kendy Sándor, Almády Gáspár. (Vas, Kis jobbágycsaládok.)

1577-ben*Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92. Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.

1578-ban*Gyf. kápt. Cent. Div. 67. Kecsetszilvási Szilvási Péter és János.

1578-ban*Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 35. és Cent. C. 86, 92. Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.

1579-ben*Gyf. kápt. Divers II. fasc. 3, 4. nr. 47. és 65. Kendy Sándor, Podvinyai Mihályné Frátai Erzsébettel, ennek férje jogán őt illető részébe is beigtattatik.

1580-ban*Gyf. Kolos fasc. 1. nr. 44. Beke István egy itteni jtelkét Tötöri Balázsnak veti zálogba.

1585-ben*Km. Kolos S. 137. Báthory Zsigmond néh. Szilvási Andrásnak Jankafi Magdolnától való fiait Jánost és Pétert itteni részükben a nemesi udvarházzal együtt mint régi birtokaiban megerősiti.

1585-ben*Gyf. Lib. Reg. I. Sigis. Báthory fol. 313. Szilvásy János egyik birtokosa.

1586-ban*Gyf. Cent. Extraord. AA. 5. Szucsáki Beke István két itteni jtelkét (Vas István és Ambrus) Tötöri Balázs özvegyének Teke Annának veti zálogba.

1586-ban*Gyf. Doboka f. 4. nr. 31. Szilvásy János egyik birtokosa.

1898-ban*Km. Doboka R. 5. birtokosai Tahy István, Iklód-Szentiváni Szentiványi János, Almády Gáspár, Szilvási János özvegye Zalai Borbála és Kabos Pál.

1598-ban*Km. Doboka A. 30. Almády Gáspár fia Bálint itteni részét, t. i. 4 jobbágytelkét, nővéreinek Borbálának Földvári Györgynének, Katalinnak Ombozi Miklósnénak, Druzsánnának Marjai Istvánnénak s Anna hajadonnak átengedi, kik azokat egymásközt fölosztották.

1601-ben*Km prot. B. 45. Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét feleségére Kendy Zsuzsánnára hagyja.

1606-ban*Tatrossi cs. ltára. Német János egyik birtokos.

1607-ben*Km. prot. B. 268. Almády Druzsána itteni részét férjére Rudnay Istvánra hagyja.

1607-ben*Km. Lymbus. Tomori Anna előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye, valamint Cseffey László azon néhai Tötöri Jánosnak itteni részébe beigtattatnak, de annak Kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.

{255.} 1607-ben*4. Lib. Reg. 208. Kendy István itteni részét, Kőszgei Jakab házát kivéve, Mindszenty Benedeknek átengedi.

1608-ban*Földváry ltár. Almády Borbála Földváry Györgyné 1 telkét Sulyok Jánosné Almády Annának adja cserébe.

1609-ben*Km. prot. F. 69. Módra György leánya Fruzsina Szentiványi Imre özvegye itteni részének visszaszerzését Szilvásy Péterre ruházza.

1610-ben*Gyf. Cent. CC. 47. Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Szilvásy Péternek itteni részét Kún Györgynek adományozza.

1612-ben*Erd. főksz. 1700: 147. sz. a szamosujvári várnak itteni nemes gyalogpuskásai: Sós Kelemen és Kállay György.

1614-ben*Km. prot. D. 111. Kecsetszilvási Kún György itteni egy jobbágytelkét Viczei Máténak veti zálogba.

1615-ben*Km. prot. K. 11, 17. Kún György óvást emel az ellen, hogy néh. Szilvásy Péter özvegyével Haranglábi Margittal s fiával Istvánnal itteni része iránt kötött egyezséget azok megszegték, amazok pedig Kún Györgyöt ugyanazzal vádolják.

1615-ben*Gyf. Cent. CC. 46. Kún István 5 itteni jtelket a Szilvásyaknak visszaereszt.

1616-ban*Km. Doboka K. 3. Haller Zsigmondné Kendy Krisztina itteni részét Szilvásy Andrásnak adta cserébe.

1618-ban*Km. prot. K. 89. Ombozy Miklós és neje Almády Kata egy itteni jobbágyukat Légeni Szilvásy Péternek és leányai Zsuzsánna és Juditnak örökre eladják.

1618-ban*Gyf. Cent. CC. 47. Bethlen Gábor Kún Györgyöt itteni részében, melyet a hűtlen Szilvásy Péter után Báthory Gábortól nyert adományban, megerősiti. Többi ottani birtokosok Szilvásy Borbála, előbb Borbély Jánosnak, most Girolti Gellyén Miklósnak neje, Módra Fruzsina Szentiváni Imre özvegye most Kis-Hajdú Jánosné és Szilvási András.

1625-ben*Km. prot. H. 41. Doboka K. 15. Neor. C. 38. Szilvási Kún György Szilvási Péter özvegyét Haranglábi Margitot, most Szűkeréki Szakácsy Jánosnét három itteni jteleknek Torma Pétertől való visszaváltása ellen tiltja. Ugyanazon évben*Km. Doboka H. 12. Haranglábi Margit azon jtelkeket Kún Györgynek veti zálogba.

1629-ben*Gyf. Cent. CC. 46. Kún György 3 jtelkét Katona István és Pálnak veti zálogba.

{256.} 1630-ban*Km. prot. I. T. Doboka T. 102, 104, 106. Módra Fruzina 1. Hajdu Jánosné, 2. bádoki Iklódi Miklósné itteni részét Torma Péternek veti zálogba, mely most Szilvássy András kezén van.

1630-ban*Gr. Kornis ltár. birtokosok Kún György, Filstich Péter, Balogh György, Erdélyi István.

1638-ban*Gyf. Cent. CC. 46. Kún Zsófia Komjátszeghiné itteni részét Katona Pálnak s nejének Szilvássi Magdolnának eladja.

1640-ben*Gyf. Cent. Extraord. AA. 7. Kún György fia Ábrahám két itteni jobbágyát Füzesi Katona Pálnak vetette zálogba, majd ettől visszaváltván*Gr. Kornis ltár. Cseffey Lászlónak adta. Ugyanez évben*Dobokamegyei jegyzőkönyv. orsz. ltár. Kún Ábrahám itteni házhelyét, mely a Boldis és Szász Alberté között volt, elzálogositotta.

1644-ben*Tatrossi cs. ltára. Girolti Torma Péter itteni részét végrendeletében feleségére Horváth Druzsánára hagyja.

1647-ban*Km. prot. Q. 18. Ébeni István, László és Zsigmond a fiscust a fiágban kihalt Ébeni Zsigmond részének elfoglalásától tiltják.

1650-ben*Km. Doboka V. 31. Veres Péter Nagy Sárától való fia István itteni részét feleségére Szilvási Juditra hagyja.

1651-ben*Km. prot. IIIII. 42. azon Szilvási Judit e részét második férjére Galgói Rácz Péterre hagyja.

1653-ban*26. L. Reg. 142, 220. és Km. Doboka R. 2. Rácz Péter abba fejedelmi megerősitéssel be is igtattatik, de 1670-ben*Kudui Rácz Gyula cs. ltára. tordamegyei Lónán kelt végrendeletében neje jogán birt itteni részét leányára Krisztinára hagyja.

1674-ben*Gyf. Cent. Y. 95. Katona Pálné Szilvási Magdolna itteni részének felét fogadott fiának Dóczy Györgynek, másik felét pedig Gálfalvi Keszeg Jánosnak s gyermekeinek Sámuel, Mária, Judit és Borbálának hagyja. Ugyanekkor*Hodor. Függ. 51. lap. Lugosi Miklósné Véglai Horváth Magdolna itteni része iránt végrendelkezik.

1677-ben*Km. Doboka H. 21. Kún Boldizsár és Török István itteni birtokosok.

1683-ban*Gr. Kornis cs. ltár. Légeni Szilvássy János kapitány zálogba adja két itteni jobbágyát (Csorba, Kis) és két puszta házhelyét özv. gr. Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina nénjének.

1688-ban*Torma gyüjt. az itteni két örökség Kapi Erzsébet Jábróczky Ádámné és testvére Krisztina Gersei Pető Istvánnénak jutott atyjuk után.

1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. elpusztult falunak mondatik.

{257.} 1698-ban*E. F. L. XII 1/2. 44. C. Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvary János megosztozván, egy itteni nemes és egy jobbágy puszta telek Kemény Péternek jutott.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. egy telkes nemesek Regeti József, Komjátszegi Sámuel, Szabó Ferencz és István, Ungvári Sámuel.

1707-ben*Transilv. fasc. 9. nr. 74. Apor Istvánnak, Kapi Krisztina jogán itt 2 puszta telke volt.

1718-ban*Apor ltár. Nagy János leánya Kata Somogyi Ambrusné, fiok András s ennek gyermekei Somogyi Zsigmond, Gábor és Mária Dali Péterné itteni részeiket Káli Kún István és neje Keserü Zsófiának eladják.

1725-ben*Km. Protest. K. 30. Káli Kún István s ennek gyermekei László és Bertha a Szilvásyak egykori itteni részétől e családfa alapján mindenkit eltiltatnak: Ördög Menyhárt; ennek leánya: Katalin Ősi Ferenczné; ennek leánya: Dorottya Sombory Jánosné; ennek leánya: Katalin Dobokay Imréné; ennek leánya: Anna Somlyai Gáspárné; ennek leánya: Judit Szilvásy Andrásné; ennek leánya: Anna Zachariás Zsigmondné; ennek leánya: Zsuzsánna Káli Kún Mátyásné; ennek fia: László és ennek fia: azon Kún István s gyermekei.

1768-beli*Gr. Kornis ltár. tanúvallatás szerint néhai Légeni Szilvásy Jánosnak itteni részét a br. Diószegi család birja.

1770-ben*Erd. főkormsz. összeírt birtokosai: Kökösi Orbók László s Szakállasfalvi Tarcza Gábor férji, az armalista Tordavilmai Tyekár Gergely vétel s az armalista Nagyváradi Váradi János anyai jogon.

1801-ben*U. o. birtokosai gr. Gyulai József özvegyének van. 11, gr. Teleki Mihálynak 10, br. Bánffy Sándor özvegyének 3, br. Diószegi Zsigmond özvegyének 1, Orbók Istvánnak 1, Orbók Gábornak 2, Orbók Sámuelnek 2, Dániel Miklósnak 3, Kádár Zsigmondnénak 1, Tarcza Gábornak 1 telke.

1805-ben*E. F. L. XII 1/2 44. C. br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné magvaszakadtával, a fiskus foglalásának Balog István neje Vas Zsuzsánna, Szarvadi leány, mint Tóth-Horváth utód után, ellentmondott.

1809-ben*Erd. főkormsz. birtokosai: gr. Gyulai Józsefnének van 4, ifj. gr. Teleki Lajosnak 6, Balog Istvánnak 3, br. Diószegi Mihálynak 8/12, Orbók Samunak 3, Orbók Gábornak 2, Orbók Ádámnak 2, ifj. Tarcza Gábornak 3/12, Fodor Lászlónak 1, Orbók Judithnak 1, Kádár Zsigmondnénak 1, a ref. egyháznak 1 telke.

{258.} 1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Bethlen Ádám özvegye, gr. Teleki Lajos özvegye Kendeffy Anna, Balog István, br. Diószegi Mihály, Kökösi Orbók Elke, István, Judit, Kádár Zsigmond, Fodor Lászlóné, Apor Lázárné, Butka József és Tarcza Gábor.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 606. l. birtokosai: gr. Bethlen, gr. Telekiné, br. Diószegi, Orbók, Keresztes, Szabó Balog nemesek.

1863-ban*Urb. Wesen 79–159. l. özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, gr. Pejachevichné gr. Bethlen Hermin, Borbély László, László Márton, Orbók Elek részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 47 füst közül 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Orbók Eleknek első neje Rettegi Rózától való gyermekei: Borbála Nagyajtai Csiky Lászlóné, Klára Bisztrai Károlyné, Ferencz és Samu, Keresztúri László, Ujváry Lajos és 4 Bota, 5 Tyekár és 4 Román családbeli.

Kecsed-Szilvás jelenlegi birtokosai (1898): Szőnyi Elek; 320 h. Vétel Orbók Ferencztől; most 1900-ban a Tüzes Tódoré. Csiky László s fiai László és elek; 280 h. Örökség Orbók Elektől.

A Szilvásiak ősi fészke. Hajdan tisztán magyar lakta község, lakói 1602–3 és 1658–63 közt pusztultak ki jobban s a mi kevés maradt, a török hóditás idején pusztult el. Ezért írják pusztának. Jelenleg a Kővár vidékéről beszármazott oláhok utódai laknak itt túlnyomó számban. Földmivelők, baromtenyésztők. Szokásai ugyanazok, mint a szomszédos Kecsednek, melyhez egykor tartozott; épülteik kő- és sövény, többnyire szalmafedél alatt.

A XVI-ik és a XVII-ik században virágzó unitárius anyaegyház állott fenn a Szilvássiak pártfogása alatt. A jelen században, mint Kidének leányegyháza fordul elő, az Orbók és Csiky családok képezik tagjait.*Hodor. Függelék 1837–1866. Egykori goth-stylusban épült temploma hiveivel együtt elpusztult, ma helyét is alig tudják megjelölni. Köveit elhordták.

Református egyháza Kecsednek leányegyházközsége volt kezdet óta. A múlt században levita lakott itt. 1845-ben elhatározták, hogy a régi templom kövei felhasználásával egy kis templomot épitnek. Összehordták az anyagot s hozzá is fogtak az épitéshez, de 1848 őszén az oláhság megrohanta, anyagát elrabolták s a kevés magyarságot az „oláh vallásra” állani kényszeritették, egy része elbujdosván, a templom felépitése elmaradt.*Hodor. Függelék. Deési ev. ref. esperesi levéltár. Hivek száma 1865-ben 3-ra apadt le. Kecsedi anyaegyház {259.} is megszünvén, ezzel együtt Esztényhez csatoltatott 1849 óta. 1865-ben*Almási Sámuel. Deési esp. egyházm. leírása 480. l. van 3 zsellértelke.

1863-ban*Urb. Wes. 208. l. az itteni ev. ref. egyház részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Birtoka volt 36 hold, de 1870-ben ezt is eladták összes belsőségeivel együtt.*Egyh. főtanács 44. sz.

Urasztali készlete 5 drb ércz- és szövetnemü. Az egyház gondnoka az unitárius Csiki lászló volt a 60-as években.*Almási S. u. 481.

Gör. kath. egyháza a kecsedi filiája, temploma fából épült „ad Exaltationem S. Crucis” tiszteletére szentelve. Tanitót, iskolát az anyaegyházzal tart fenn.

Éghajlata hideg, szeles, egészséges, jég gyakori, de nagy károkat nem okoz.

1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. mivelhető földje 89 köböl férőű, elvetettek 35 köböl ősz-, 4 köb. tavaszgabonát s termett 272 kal. búza, 42 kal. zab, árpa, 34 kal. kender; szénája lett 35 szekérrel. Határa két fordulóra van osztva, nagy része észkas, ez csak tavaszi vetésre alkalmas; földje félig fekete, részben vörhenyes sárga, 4–6 ökörrel szántható, trágyázatlan, kétszer szokták szántani; búzája elegyes, szénája meglehetős jó, de csekély. Őrölni egy mértföldnyire járnak. Sem épületnek, sem tűzre való erdeje nincs. Hadi út terheinek kitéve nincs. Sót fuvarozhat. Van 16 ökör, 9 tehén, 4 borju, 4 ló, 20 juh, 9 méhköpű, 18 sertésük.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 606. lap. éghajlatát Hodor sivatagnak, határát szűknek, erdejét kevésnek, földjét soványnak s legelőjét kevésnek írja; szőlője gyakran ingyen fárasztja a munkást.

Jelenleg határa gyenge termő, főbb terménye a búza, tengeri; tenyésztenek erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, gyümölcse: alma-, körtve- és szilvafélék. Jó ivóvizet kútjai bőven szolgáltatják. Épületköve jó és elegendő.

Határhelyek:*Határának minden részében többféle régi pénzt, vastag cseréptöredékeket, kő- és rézcsákányokat találtak, melyek a régiséggyüjtők vittek el. Egy kővéső Temesvári szamosujvári tanár birtokába került, egy érmet Pataki György őriz, ki jelenleg B.-Hunyadon lakik. 1732-ben*Nádudvary ltár. Rapó, Déllő, Vágásút, Bokom, Futó csere, Mocsáros, Nyárló, Nyárló torok, Eresztvény.

1898-ban dülői Garcza, Kecsed, Grapa, Nukuluj, Sztinyis, Kontyinit.

Lakossága: 1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. van 5 jobbágy lakosa s az egész községben 5 ház.

{260.} 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 3 jobbágy, 8 zsellér, 3 kóborló, egy nemes és egy ily özvegy családfő lakosa van, kik a kóborlók kivételével, 13 házastelken laknak. 1750-ben*U. o. lakik benne egy szabados egy házban, 3 jobbágy 3 telken 2 házban, 25 zsellér 23 1/2 telken 21 házban, 4 kóborló s ugyanily özvegy 4.

1830-ban*Const. stat. topogr. 85. l. „Kecseg Szilvássa” lakosainak számát 245-re teszi és róm. kath. és gör. kath. templomot jelez benne az összeírás.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 606. l. népessége 243, ebből 90 nemes, házak száma 38.

1850-ben 6 kepéző, 10 férfi, 11 nő, együtt 21 ev. ref. lélek.

1854-ben*Hodor. Függelék. 51. l. 264 lélek lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 26. l. lelkek száma 299, ebből 3 róm. kath., 281 gör. kath., 13 evang. helv., 2 unitárius, házak száma 59.

1886-ban 259 lakosból 220 gör. kath., 12 helv. hitü, 7 unitárius és 20 zsidó.

1891-ben 290 lélekből 250 gör. kath., 28 ev. ref., 1 unitárius és 11 izraelita.

Adója 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 236 frt. 1898-ban 667 frt 36 kr.