{424.} Kovás-Kápolnok.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. Kawachfalva. 1424-ben*U. o. Stat. D. 197. Kowaczkapolnok. 1565 körül*Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. lap. Kovaczfalwa. 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. Kowács Kapalnak. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Kovaczkapalnak. 1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Kawachi Kapalnak. 1602-ben*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Faurest. 1650-ben*Erd. országgy. eml. XI. k. 105–112. lap. Kovas-Kapálnak és Koás.*A vármegyei hivatalos kiadványokban Kovács és Kovás név alatt fordul elő. Adataink szerint Kovács előneve a helyes.

Előnevét kovács mesterséget folytató vagy ily nevü alapitójától vette. Kápolnok utóneve nem más, mint a szláv „tapolňik,” mely meleg patakot jelent. E patak ma Kapnik, 1566-ban Kapolnik, 1427-ben Tapoly patak s ebből eredt a község mai neve. Oláhul Fauresti.

A kapniki hegyekből eredő s Kápolnok-Monostor felé folyó Kapnik patak két partján szűk völgy hosszában fekszik, Deéstől 69.2 kilométernyire a magyar-láposi járásban.

Hagyomány szerint a község régen a „Depe Urszoji” hegyen keletkezett s csak később huzódott volna mai helyére. Egykori templomának helye a község északkeleti vagy felső végén még kivehető.

Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. Stat. D. 197. osztály szerint az a Drág fiának György és Sandrinnak jutott. 1543-ban*Adóösszeírás. Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben már özvegyéé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György birja.

1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1560 körül*Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. lap. végrehajtott adóösszeírás szerint Drágffy e birtokából 6.06 porta után 2 frt adót fizet.

1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császrnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

{425.} 1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1685-ben *U. o. 332. 12 évre Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304. a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújitotta.

1602-ben*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.

1603-ban*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. a kápolnok-monostori járáshoz tartozott.

1612-ben*Km. Szolnok Med. P. 9. birtokosa Lónyai Menyhért.

1617-ben*Orsz. ltár. Lymbus. a fejedelem Lónyay Menyhért e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfogadta.

1639-ben*Km. Lymbus. K.-Kápolnok a kapniki bányához tartozik.

1650-ben*Erd. országgy. eml. XI. k. 105–112. l. mint tisztán fiskusi birtok, Kővár tartozéka.

1659-ben*27. L. Reg. 99. Barcsay Ákos a kapniki bányát ez és több más birtokkal együtt, Hartman Jánosnak adja bérbe.

1663-ban*U. o. 695. Apaffy Mihály e birtokot Kapnikbányától elvonván, Érszentkirályi Szikszay Györgynek s nejének Balásy Erzsébetnek adja zálogba.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt nemesek: a Jancsi család, továbbá a Pap László oláh esperes családja. Puskások a Kozma és Páska családok 7 taggal.

1690-ig*E. F. L. VII. 478. H. e falu Kapnikbányához tartozott, de felhagyván a bányászattal, újra Kővárhoz csatoltatott.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. a fiskus birja.

Oláh nemesek: a Kuk, Iváncsa és Páska családok.

1719-ben*E. F. L. VII, 749. B. a fiskus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Imrének van 5 jtelke, id. gr. Teleki Józsefnek 2, gr. Teleki Károlynak 5, gr. Teleki Tamásnénak 4, ifj. gr. Teleki Józsefnek 3. Egy telkesek: 7 Biltz, 2 Floreán, 3 Grosz, 3 Páska, 1 Mikle, 1 Bibol, 1 Marosán, 1 Pap, 2 Joncse, 1 Kozlár család.

1820-ban*U. o. birtokosai: gr. Teleki Imre, gr. Teleki Tamás özvegye, gr. Kornis Ignácz özvegye, gr. Teleki János, gr. Teleki József özvegye.

1683-ban*Urb. Wesen. 87–194. l. gr. Teleki István, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Miksa s a kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

{426.} Kovás-Kápolnok jelenlegi nagyobb birtokosai (1898): Leib Salamon; 106 h. Vétel a kincstártól. Látis Elek, Anka Sándor, Zsorzs és Páska János örökség és vétel folytán.

Jobbágy családnevek: 1556-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk pedig Tokos volt.

Jobbágyok: Nemes, Bud, Zakusz, Topa, Bota, Vlágy, Borra, Botiz, Muszka.

Jobbágyszolgálmány: 1566-ban*U. o. adó: Szt-György és Szt-Mihálynapon 4-4 frt.

Ajándékok: 7 quart. vaj, 7 sajt, 1 tehén minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 7 szekér fa. A Kapnik vizében a halászat tilos.

Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

Tizedet adtak: a kövér makkos sertésből, legelőre járó disznók után, ha 100 van s ha tiz is, egyet, ezen alól darabonként fizettek 2 magyar pénzt, úgy fizették a méhtizedet is s az ezekből bejövő pénz a tisztet illette, valamint őt illette a szabadosok által „karulypénz” czímen fizetni szokott 57 denár adó. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt kellett hogy adjon. Kisebb község egy három éves ünőt, a nagyobb pedig egy nagy tejelésre alkalmas tehenet. A családok egy negyed mérték vajat és sajtot adtak, ha juhok vagy tehenük volt. Minden akol vagy stronga után egy juhot, s kinek tiznél kevesebbje volt, nem fizetett.

A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.

Az 1603-ik évi*U. o. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt; szent-györgynapi 6 frt.

Ajándékok: 6 drb sajt à 12 denár, 6 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denárt. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 4 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

{427.} A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Lakosai románok, földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak.

A húsvéti pirostojás festés, pünköstkori búza vagy határszentelés szokásos, mikor a község apraja-nagyja virágos lobogókkal vonul ki. Öntözni Szt-Györgynapján szokott a fiatalság, azt azonban, a ki ez évben tavaszkor legelőbb szántott, husvétkor öntözik is. Keresztelést, temetés rendesen lakomával végzik.

Táplálékuk zöldség, tej, turónemü és hús, böjt alkalmával aszalt gyümölcs-lé, melyet törökbúza- s rozskenyérrel fogyasztanak. Öltözetük házilag készült harisnya, bocskort, csizma, czifra varrottas derékszij (lüszü), sapka, kalap, bőrmellény, bunda, guba.

Házak (lakó és pitvar utczasorban) s melléképületek rakófából valók, szalma s zsendelyfedelüek, fehérre meszelve. Majdnem minden udvaron gémes kút.

Gör. keleti egyházközség, fatemploma az utolsó tatárjáráskor, állitólag 1717-ben (de volt 1790-ben is) már meg volt. Szt-Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve. Három harangja közül az egyik 1808-ból, a másik kettő 1850–55. évből valók. Kolozsvárt öntötték, felirattal vannak ellátva. Papjai: Greble János, Csokás Gergely, esperesek Joancsa Nekita és Lup, a jelenlegi Csokás Sándor.

Gör. kath. lakosai a rusori egyházhoz tartoznak.

Az izraelita vallásuak zsinagógája 1868-ben épült, benne a kápolnamonostori rabbi végzi az isten tiszteletet.

Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után alapitotta. 1857-ben a magyarláposi gör. kath. iskola számára adózott.*Kádár. Nevelés- és Okt. Tört. Jelenleg több szomszédos községgel együtt fizeti a tanitót, melynek fenntartásához 1896 óta az állam 172 frttal járul;*Vallás- és közokt. min. 70661. sz. tanitója Tyira László.

Éghajlata enyhe, széltől mentes, egészséges jég 20 évben egyszer ha előfordul.

Határát a Kapnik pataka gyakran elönti s e miatt az 1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint nagy károkat szenved; legelője és tüzelésre való erdeje elég nagy és jó.

Jelenleg határa nagy, de nem termékeny, nagy szorgalom mellett terem annyi, a mennyivel a lakosság szükségletét fedezheti. Főterményei: a tengeri, búza, zab, pityóka, kerti növények, kender; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, ló, juh, kecske, közönséges sertés, bival s {428.} házi szárnyasok és méh. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, cseresznye és dió-félék. Épület-, mész- és kavicsköve bővön és első minőségü.

Itatója számos forrásai- és patakjaiban elegedő.

1876 óta körjegyzői székhely.

Házi iparuk a szövés, fonás, de eladásra is készitenek; marha-, gabona- és gyümölcskereskedéssel is foglalkoznak.

Van négy malma a Bilcz család, Les Pál, Sánta Samu és Foransberger Károly tulajdonában.

1830. év junius havában a székely határőrkatonák voltak ide vezényelve őrállásra. Cornietől a Rotundáig oly tömötten voltak felállitva, hogy egymást jól láthatták. Itt fából magtáruk épült, mint jelenleg a 63-ik szám alatt levő ház cyrill betüs felirás mondja, ekkor egy véka törökbúza 5 frt volt. Hogy miért és meddig voltak ide rendelve a székely katonák őrállása, határozottan nem tudjuk. Valószinüleg azért, mivel e község a határszélben feküdt s az ekkor feltételezhető éhség s ennek következtében a kivándorlás megakadályoztatására.

1848 őszén, mint a községbeliek állitják, a község közepén a nagy padló mellett a puskás magyarok s a felbujtogatott oláh lándzsások közt ütközet volt, mely alkalommal 7 esett el a románok közül s többen megsebesültek, a magyar veszteségre állitólag 1 vezető s néhány közlegény, de határozottan nem tudják, mivel ezek visszavonultak Dióshalom Pe Poduri nevü helyére, a hol halottaikat eltemették.*Sajnos, hogy ma nem tudják megmondani, hogy kik voltak a vezetők mindkét részről és hogy mikor történhetett itt az ütközet s mily számu lehetett a támadó és megtámadott fél. Kérdés: vajjon nem Katona Miklós vagy később a Bem által erre küldött segédcsapatok egy része volt-e a támadó? Valószinü, hogy még azelőtt történhetett, mielőtt a rendes hadjárat kezdetét vette volna, október közepén s november elején.

Határhelyek: 1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. 547. A. Dumbrava, erdő; Lazur, Izvorul Plopisuluj, Ruteste Vasas, Karpeny, Zapodie, Rakest, Magurits, Halastó, Kalye Banyi, Gradinutz, Plopis, Satra, hegy.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Dimbu mori, részei: Lunka gyin szusz, Rakistye; Umbrariu, részei: Dimbu mare és urszuluj; Grumazi, Zsdabu, Dealu grosuluj, Halasteave, Secaturile, Virvu Lapusenescu, Gramma Zurii. Alsó forduló: In Lunka gyin doszu, részei: Leordar, La Buora Ponare, Pe paduri, La gruiu, Valea rosie.

1898-ban vizei: a Kapnik pataka, a melybe foly a Valea Pojani, Valea Tyuz, Valea Satuluj, V. Secueasca, V. Carpinuluj, Izvoru plopisuluj, V. Ursuluj, V. Umbranulu és V. Lazuluj; forrásai: Fontana recse, Fontana Aniczie.

{429.} Lakossága: 1566-ban*U. C. 101–45. 12 jobbágy, 2 szegény, egy nemes lakosa van, az egész községben 13 lakó s 2 puszta ház.

1603-ban*U. C. 16–19. 21 jobbágy, két nemes lakossal, van a községben 23 lakó s 18 puszta ház.

1639-ben*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 68 jobbágy, lakosa van, kik 30 házban laknak.

1661-ben*Km. Lymbus. 90 jobbágy, 4 nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész faluban 33 ház.

1680-ban*E. F. L. XIII. b. 12. T. fiaikkal együtt 72 jobbágy lakik benne, van a községben 28 lakó s 15 puszta ház.

1684-ben*E. F. L. XIII. b. 12. T. 59 jobbágy, 3 zsellér, 17 nemes és szabados lakosa van fiaikkal együtt s 30 lakó, 8 puszta ház.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 16 jobbágy, 16 zsellér, 6 szegény lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 13 ház.

1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. fiaikkal együtt 53 jobbágy, 18 zsellér, 8 nemes vagy szabados lakossal, kik 33 házban laknak, puszta ház 22 van benne.

1720-ban*U. o. 547. T. fiaikkal együtt 57 jobbágy és 55 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 25 lakóház.

1831-ben*Cons. statist. topograph. 99. l. 365 gör. kel. lakossal.

1886-ban lakossága 560, melyből görög. kath. 8, görög. kel. 470, zsidó 87.

1891-ben 656 lakosból 1 róm. kath., 20 gör. kath., 546 gör. keleti és 89 izraelita.

Adója 1898-ban 126 fr 17 kr.