Mikeháza.

Nevének változatai: 1330 körül.*Gyf. kápt. Cent. M. 77. és Metal 2. nr. 7. Joank és Jank. 1334-ben*Dl. 30370. Mykehaza. 1336-ban*Dl. 30005. és 31078. Joank. 1381-ben*Dl. 27836. Mikehaza más néven Jwank. 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Mykehaza. 1593-ban*Gr. Kornis cs. ltára. Mikehaza.

Nevét ily nevü alapitója után kapta.

Sík téren fekszik, a Nagy-Szamos balpartján, a két Szamos egyesülésén felül, Deéstől 8.3 kilométernyire, a deési járásban.

Első megnevezett birtokosa, kitől nevét is vette, 1334-ben*Dl. 30370. Miklós fia Mike vagy Jvanki Mike volt,*1325-ben Tamás vajda az ispán Mikeházi Ivankát, kit Ebes Petőnek neveztek, Mikét és testvérét Andrást, a Miklós fiait törvény elé idézi, Mike fia Miklós, fiai: Mike és András. (Torma gyüjt.) ki máskép Tötőrinek neveztetett. (Magát Szt-Benedekről is írta, leánya Erzsébet Teke Miklósné 1381-ben, ki itteni birtokába János alvajda rendeletére beigtattatott, fia László szintén szentbenedeki, de Tötörről is nevezi magát, ennek gyermekei 1393-ban Miklós és Ottó.) Ez 1336-ban*Dl. 30005, 31078. Némai Dersfi Gergely kiskoru fiával Miklóssal olyan egyezséget kötött, hogy magtalansága esetében Mikeháza némai Miklósra s utódaira szálljon.

1350–60*Torma gyüjt. közt Szentmártoni Gergely Mikeháza felét zálogba adta Mike Ágostonnak, fia volt Mike Job vagy János; 1380-ban emlittetik Mike Balázs fia Mihály, Mike Kis Imre és Mike Bakó Péter.

1367-ben*Deés város ltára. ezen Mikének László nevü fia emlittetik.

1381-ben*Dl. 27836. néhai Mikének leánya Erzsébet Teke Mihályné egy itteni részbe igtattatni akarta magát, de annak Tötöri Mike fia László ellentmondott.

1383-ban*Dl. 27282. Dömjén fia Péter emlittetik.

1393-ban Mikeházi István emlittetik mint igtató.*Fejér Cod. D. T. X. V. II. pag. 139–142.

1397-ben*Dl. 27841. Köblösi Teke Mihály fia Menyhért itteni részeit, melyeket női ágon örökölt vagy maga vett, Cseh Mihálynak néh. Losonczy {165.} Dénes bán szolgájának 100 frtért eladja. Mikeházi Antal emlittetik 1398 körül.*Teleki ltár.

1437-ben*Dl. 26775. Mikeházy Bereczk bizonyosan Teke és Fülöp a Mihály fiai.

1439-ben*Deés város ltára 32. sz. Mikeházai Antal.

1440-ben*Km. prot. a. 6. 34–36. Mikeházi Dömjén fia Antal s az ő fiai Bereczk, Fülöp, Bálint és Albert, más részről pedig Tötöri Mihály fia Balázs, Miklós fiai Pál, János és István, továbbá Lukács fiai István és Pál Mikeházát maguk közt két részre osztják.

1455-ben*Km. prot. m. 48. birtokosai Tötöri Lukács fia István és Tötöri Miklós fiai Pál és István.

1545-ban*Dl. 27897. Mikeházi Bereczk, 1458-ban is.*Dl. 27317.

1458-ban*Km. prot. e. 9. Tötöri Lukács fia István és Miklós fia István itteni részeiket Losonczi Dezsőfi Jánosnak vetették zálogba.

1480-ban*Dl. 27940. Mikeházi Szilkereki Mihály.

1487-ben*Dl. 27952. Mikeházi Bálint.

1495 körül*Dl. 27997. néh. Szucsáki Ravasz Bálint hagyatékát örökösei és pedig egyfelől Csomafái Gergely fiai László, István, Mátyás és Girolti Balázs, másfelől pedig azon Ravasz Bálint özvegye Agata Mikeházi Fülöp leánya, Ravasz Bálint gyermekei Fülöp, Imre, Antal, Luczia és Margit úgy egyeztek meg, hogy azon néhai Bálintnak udvarháza s három itteni jtelke (Hunyadi, Bakos) a gyümölcsösökkel vagy mint akkor nevezték: oltovány-nyal együtt a Csomafáiaké legyen, Girolti Balázsnak néh. Mikeházi Bereczk udvarháza s három itteni jtelek (Kis, Kenéz, Olasz), Ravasz Bálint özvegyének s gyermekeinek néh. Mikeházi Fülöp udvarháza s három jtelek (Varcza, Szőllős, Mocsi) jusson. Azon nyolcz jobbágytelek pedig, mely most István moldvai vajdánál (ki Mátyás és Ulászlótól 1496-ban nyerte B.-Várát, mint szomszéd zálogolt) van zálogban, szintén három részre osztatik, úgy azonban, hogy ha az valamelyikök által kiváltatnék, annál a kiváltási összeg erejéig mindaddig zálogban, szintén három részre osztatik, úgy azonban, hogy ha az valamelyikök által kiváltatnék, annál a kiváltási összeg erejéig mindaddig zálogban maradjon, míg az illetők a maguk részét tőle vissza nem váltják. Girolti Balázs azonban az akkor neki jutott két mikeházi jtelket a Csomafáiaknak adja cserébe a girolti részeért.

1499 és 1505-ben*Dl. 28000. és 27789. Mikeházy Fülöp és Imre emlittetnek.

1500-ban*Dl. 27998. Mikeházi Imre a Bethlenek, mint urai, nevében tiltakozik a Bálványosvár további birtoklása s a király ellen annak eladományozása miatt.

{166.} 1503-ban*Dl. 28002. és 29023. Mikeházi Imre és Fülöp máskép Fejér Pál és Tötöri János, Zewlenos Péter emlittetnek.

1505-ben*Km. prot. O. 70. Csomafái István s testvérei László és Mátyás részüket udvarházukkal együtt Kodori András özvegyének Ilonának s fiainak Kodori Jakab és Mihálynak ezen Jakab fiainak Ferencz és Pálnak adják cserébe.

1509-ben*U. o. 154. a Csomafáiak közt történt osztály szerint az itteni rész Csomafái Lászlónak jutott.

1509-ben*U. o. 159. Kodori András fiai Mihály és Jakab s ez utóbbi fia Pál itteni részüket és udvarházukat, melyet Csomafái Istvántól kaptak cserébe, Orosztoni Porkoláb Domokos németi udvarbirónak eladják.

1510-ben*Dl. 28013. és km. prot. O. 181. Tötöri János itteni részét Bongárti Porkoláb Domokos németi udvarbirónak veti zálogba.

1514-ben*Dl. 28021. Ulászló király Bongárti Porkoláb Domokost itteni részében megerősiti. Ottani egyéb birtokosok István moldvai vajda, Mikeházi Fülöp és István és Némai István; Varga Mihály, Biró Ilyés jobbágyok emlittetnek.

1517-ben*Km. prot. Magno 106. egy itteni rész birtokosai Csomafái Gergely fiai István, László és Mátyás,

1524-ben*Dl. 28040. néh. Bongárti Prkoláb Domokos végrendelete folytán Szentgyörgyvölgyi Porkoláb Miklós bálványosi várnagy magát 8 itteni jtelekbe s a Nagy-Szamoson levő malomba beigtattatja Mikeházi Fülöp birtokos jelenlétében.

1587-ben*Km. Doboka T. 30. és Neo. Reg. C. 30. ifj. Tötöri Pál néh. Tötöri László fia itteni részét, egy jtelken kivül, testvérének Tötöri Mártonnak adja cserébe.

1544-ben*Torma güyjt. És Makrai ltár. és 1546-ban*Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 50. Mikeházi Nagy Benedek és Torma János.

1549-ben*Km. Szolnok Int. M. 16. Mikeházy Gergely és Mikeházi Varga János.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. egy része Csicsóvár tartozéka. Birája Nagy Máté.

1553-ban*Deés város levéltára. Mikeházi Szőke Benedek és Pál.

1554-ben*Szolnok Int. B. 20. egyik birtokos Mikeházi György.

1555-ben*Km. prot. Izab. reg. 93. Tötöri István és Miklós, Szentmiklósi Nagy Fábián özvegyét Magdolnát néh. Tötöri Pál leányát s mostani férjét Nádasi Bálintot azon Tötöri Páls és néh. Balázs itteni részének elidegenitésétől tiltják.

{167.} 1555-ben*Km. Doboka G. 37. és Km. Doboka 13, 21. Nádasdy Tamás nádor néh. Tötöri Pálnak itteni egész részét, annak magvaszakadtával Gyulay Mihálynak adományozza, azonban az igtatásnak Nádasdy Bálintné Magdolna ellentmondott, de a következő évben az ellentmondás alól kinyerte.

1556-ban*Torma cs. ltára. Olnoki Pósa Kristóf, Tötöri István, Mikeházi Gergely és Nagy György emlittetnek.

1566-ban*Csicsókereszturi Torma cs. ltára. Mikeházi Tötöri István egyik birtokos.

1573-ban*Km. Doboka D. 1. néh. Tötöri István fia János fia Balázs, azon néh. Tötöri István fia Pál fia Miklós özvegyétől Dobokai Petornellától († 1572) néh. férjének itteni részét visszaköveteli és meg is nyerte.

1578-ban*Deés v. ltára. Tötöri Balázs birtokos, providusa Györgyfalvi Mihály, idevaló birtokosok még Horváth Boldizsár, Girothi István.

1583-ban*Gyf. Cent. M. 77. itteni birtokos Horváth Boldizsár özvegye Henke Fruzsina, előbb*Gr. Kornis ltár. Tötöri Istvánné és Tötöry Márton özvegye Szentiványi Margit.

1584-ben*Km. Lymbus. emlittetik, hogy Tötöri Balázs s néh. Tötöri Márton közt itteni részük iránt egyezség történt.

1585-ben*Deés város ltára. Lippay András deák, 1589-ben is*U. o. és Mikeházi Deési Jakab deák (ügyvéd).

1590-ben*U. o. Mikeházi András deák (ügyvéd) emlittetik.

1590-ben*Km. prot. A. 39. néh. Tötöri Balázsnak Teke Annától való leánya Erzsébet Bartakovics Horváth Jánosné az itteni részből kielégittetik.

1590-ben*Km. Szolnok Int. D. 15. Horváth Boldizsár özvegye Henke Fruzsina.*Jobbágyai: Szőlős, László, Györgyfalvi, Kömlöcz és Nagy családok, Szilágyi Márton.

1593-ban*Gróf Kornis család levéltára. Szentmiklóssy István, Deésy Jakab és Tötöri Balázs jobbágyai: Karai Jakab esküdt, Thorma János biró emlittetnek.

1597-ben*Nádudvary levéltár. Székely Katalin Pósa Jánosné itteni részét bátyjának sajóudvarhelyi Székely Zsigmondnak adja cserébe.

1599-ben*Gróf Kornis család levéltára. Toóth Márton, Töthöry Balázs és Mikeházy Indaly Péter birtokosok.

1607-ben*Km. Lymbus. Tomori Anna, előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye és Cseffey László azon néh. Tötöri Jánosnak itteni részébe beigtattatnak, de annak Kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.

{168.} 1608-ban*Km. prot. E. 56. Horváth Katalin itteni anyai részét férjére Girolti Indaly Jánosra hagyja.*1608-ban (Torma cs. ltára) birtokosa Torma György fia Miklós, kinek első neje Vajda Sára, második Kún Borbála; attól fia Péter, 1640-ben ennek Horváth Druzsitól leánya Mártha Nádudvary Jánosné, ennek Kata Kemény Jánosné, ennek Péter, kinek Kollatovich Katától János, ennek neje Carolin Vehelmann de Briigyeüs, kitől Ágnes Bánffy Sándorné (def. 1802.); Torma Miklósnak Kún Borbálától fia Miklós, 1656-ban ennek Drávai Annától fia István de Mikeháza, 1678-ban ennek Körösi Juliánnától Éva Balog Györgyné, ennek Zsigmond, kinek György, ennek Szacsvay Évától fia Zsigmond és Éva Rácz Imréné, ennek Rácz József és György, annak fia Miklós 1880-as években.

1609-ben*Tatrossi cs. ltára. Horváth Katalin itteni részté férjének Girolti Indaly Jánosnak adja cserébe a girolti anyai részeért.

1609-ben*6. L. Reg. 267. Báthory Gábor Indaly Jánost s nejét előbb búzai Bornemisza Zsigmondnét, Horváth Katalint itteni u. n. Szentmiklósi részükben új adomány czimén megerősiti.

1609-ben *U. o. 26. Hatvani Zsigmondot a tatár rabságban volt Tötöri Jánostól megvett itteni birtokába a fejedelem Báthory Gábor beigtatni rendeli.

1622-ben*Torma cs. ltára. Torma Miklós Napradi Szilágyi Jánost a Szilágyi Mihály puszta telkének elfoglalásáért perelte.

1626-ban*13. L. Reg. 102. rettegi Mocsonyi Gergely az itteni u. n. Szentmiklósi Ferencz részt, melyet id. Torma Jánostól, valamint a Horváth Boldizsár-féle részt, melyet id. Torma Györgytől, a János apjától birt zálogban, Girolti Torma Péternek engedi át fejedelmi megerősitéssel.

1627-ben*Km. prot. L. 4. Torma Pál fia Pál itteni Báthory Gábortól nyert részét Maxin Lászlónak és Györgynek eladván, azon részt testvére Torma János Mocsonyi Gergelytől felvett pénzen a Maxinoktól visszaváltotta és Mocsonyi Gergelynek vetette zálogba, óvást tesz az ellen, hogy e részt most Mocsonyi Torma péterre hagyta.

1629-ben*E. F. L. XII 1/2. 44. C. Napradi Szilágyi János deák és girolti Torma Péter itteni birtokosok egyezségre lépnek, hogy egymás birtokait, sem jobbágyait nem háborgatják.

1630-ban*Km. Szolnok Int. S. 85. Mikeházi Szilágyi, máskép Naprágyi János itteni nemesi házát Szathmáry Jánosnak és Balogh Jánosnak eladja.

1640-ben*Pecsétszegi Szathmári cs. ltára, kiirva Torma gyüjt. Mikeházi Szathmári Jánost 1636-beli megbélyegeztetése alól, mivel a haza oltalmára nem járult, a fejedelem s az országgyülés felmenti.

1644-ben*Tatrossi cs. ltára. Torma Péter itteni részét fiára Torma Mihályra hagyja.

1646-ban*Torma cs. ltára. girolti Torma Miklós, János, Pál, Klára és Fruzsina nevében Napradi Szilágyi Kristófot felszólitá elhalt testvérük Kata Kéri {169.} Gergelyné itteni udvarházának átadására, melyet ez szerintök elfoglalt, de ő saját tulajdonának mondá.

1648-ban*Torma gyüjt. sajóudvarhelyi Székely Zsigmond leánya Borbála, előbb özöni Nagy Gergelyné, itteni részét második férjének gyulai Farkas Ferencznek örökösen elzálogsitotta.

1649-ben Deés, ápr. 13-án kelt adománylevelénél fogva*24. L. Reg. 96. II. Rákóczy György Tötöri Cseffey Lászlót itteni részében megerősiti. 1651-ben*Torma gyüjt. is ő az egyik birtokos, a másik girolti Torma Miklós.

1646-ban és 1654-ben*Gyf. Doboka fasc. 3. nr. 30. és Gyf. Cent. Extr. AA. 6. Felfalvi Gáspár János leánya Magdolna Keczeli Istvánné, kinek anyja Tötöri Balázs leánya Erzsébet volt Teke Annától, Cseffey Istvánnak Tomori Annától való fiát Lászlót azon összeggel, melyért néh. Tötöri Balázs fia János feje váltságáért itteni részét feleségének Tomori Annának elzálogositotta, megkinálja.

1658-ban*Torma cs. ltára. Cseffey Lászlónak itt 4, Torma Mihálynak 6 adózó jobbágya volt.

1662-ben*27. L. Reg. 596. Apaffy Mihály Cseffey László itteni részét, melyet annak magvaszakadtával a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt el, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoky Erzsébetnek adományozza, de ez ellen 1667-ben*Km. Neor. P. 16. Tomori Petronella Imecs Istvánné leánya Fruzsina kopaczeli Buér Simon és Ilona makkai Jankó Mihály özvegyei és Buér Pál s Jankó László tiltakoznak.

1671-ben*Km. Lymbus. Apaffy Mihály a fiscus által elfoglalt itteni Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszaadatni rendeli.

1676-ban*Torma gyüjt. nemcsak a Máramarosi és Nagy nemes családbeliek.

1678-ban*U. o. egyik birtokosa Deési György.

1681-ben*Torma család ltára. Torma Benedek és Rosa Márton itteni részeiket Torma Péter leányának Nádudvarinénak adják el.

1684-ben*E. F. L. XII 1/2. 44. c. Torma István özvegye Körösi Zsuzsánna egyik itteni birtokos.

1689-ben*U. o. néh. Torma Miklós leánya Zsófi, csikfalvi Nagy István özvegye, leányát Nagy Évát Kénosi Zsigmondhoz adván nőül s annak halála után vejét fiává fogadá s itteni, apjáról maradt örökségét, s néh. Torma István által elzálogositott és Alvinczi Pétertől általa kiváltott egy jobbágyát neki hagyja.

{170.} 1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Nádudvary Péter árvái.

1698-ban*E. F. L. XII 1/2. 44. c. gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvari János örökségükön megosztozva, 3 puszta jobbágy örökség Kemény Péternek jutott a hozzátartozókkal a némai rész helyett, ezen kivül még több rész felosztatlan maradt.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Zemper György; egy telkes nemes özvegy Nagy Istvánné.

1710-ben*Tatrossi cs. ltára. Torma Éva Balogh Györgyné előbbi férje Alsó Mihálynak a II. Rákóczy Ferencz idejében a szabadságharczban való részvételeért itteni birtokát a kobzó bizottmány elfoglalta, de azt 1711-ben Balogh György részére visszaadatta.

1711–60-ig*E. F. L. III. 246. J. a Cseffey rész birtokosai:

Keczeli István István András János Mihály Krisztina Kabos Lászlóné Erzsébet Szucsáki Ferenczné György Borbála Thoroczkay Péterné † 1757. Katalin br. Barcsay Jánosné István † 1735. Sára Lészai Istvánné

Keczeli István István András János Mihály Krisztina Kabos Lászlóné Erzsébet Szucsáki Ferenczné György Borbála Thoroczkay Péterné † 1757. Katalin br. Barcsay Jánosné István † 1735. Sára Lészai Istvánné

1714-ben*Megyei levéltár. birtokosai Kemény Péter, Szucsáki Péter, Keczeli István és János, Lészai István.

1722-ben*U. o. Kollatovich Kata Bethlen Györgyné 200 vékás szántót és 10 szekér szénára való rétet Zavodszki Zavodszky Györgynek vetette zálogba, de 1724-ben tőle Balog György kiváltotta.

1724-ben*E. F. L. XII 1/2. 35. F. birtokosa Balog György s ő birja 1760–69-ben is.*Megyei ltár.

1733 körül*Torma gyüjt. br. Kemény János itteni udvarházát és 6 örökségét eladta Balog Zsigmondnak és Györgynek, de leánya Kemény Károlina gr. Nemes Lászlóné Balog György, Erdélyi György, Deési Zsigmond, Székely Gábor, Gámán András és Torjai Gábor ellen pert inditott, 1775-ben megnyerte, de csak egy részét vehette kezéhez, mivel több irtóvány miatt az egyezség létre nem jöhetett.

{171.} 1736-ban*Torma gyüjt. Balog Györgyné Torma Évának volt itt 3 örökös, 4 zálogos öröksége, egy udvarháza és 7 külsőség néküli való telke, ennek halálával örökölt Balog Borbála Erdélyi Györgyné s leányuk Siska Elekné, továbbá Balog Zsigmond kapott oszrályrészébe 5 örökös, 3 zálogos telket.

1738-ban*U. o. Keczeli István magtalanul elhalván, 1747-iki osztály alapján itteni része Keczeli Györgynek jutott osztályrészbe.

1739-ben*Megyei ltár. birtokosa Lészai Istvánné Keczeli Sára.

1739-ben*U. o. Eperjessi Zsigmond itteni részét eladta Balog Zsigmondnak.

1743-ban*Erd. főkormsz. ltár. Keczeli Borbála Toroczkai Péterné és Sára Lészai Istvánné a Szucsaki Péter örököseinek bonificatioba berendi telkeikért nem adtak egyet.

1754-ben*Megyei ltár és Torma gyüjt. birtokosai br. Inczédi Samu, Salánki Gábor, Balog és Deési Zsigmond.

1760 körül*Pallas Nagy Lex. XV. k. 211. l. Mikeházi Mohai Sándor egyik birtokos, neje II. Tisza György leánya Anna.

1762-ben*Erd. főkormsz. ltár. Nádudvari János magvaszakadtán a fiskus Kemény János ellentmondására úgy itt, mint Girothban és Péntekben a perét letette.

1770–73-ban*U. o. összeirt birtokosai: Szászczegői Balog György apai, anyai adomány jogon, Dálnoki és Torjai Dezső Gábor (M.-Szigetről) női adomány jogon, Benczenczi Gámán András apai, anyai és Deési Gelvács Zsigmond női adomány jogon.

1771-ben*U. o. Dálnoki Dezső Gábornak van itt 4 zsellére.

1772-ben*Torma gyüjt. Dániel Tivadar Deési Zsigmondtól adósságba lefoglalt itteni 2 telket Balog György magához váltotta.

1777-ben*U. o. Deési Zsigmondné Kakucsi Juli itteni nemes udvarházát Balog Györgynek adta zálogba, melyet gyermekei Juli és Gábor ujolag elzálogositottak.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Balogh Györgynek van 7 jobbágya, 5 zsellére, 2 szegénye, özv. br. Bánffy Sándorné Kemény Ágnesnek 13 jobbágya, 5 zsellére, Salánki Lászlónak 4 jobbágya, Gámán Andrásnak 4 szegénye. Ugyanitteni birtokosok Fejérvári György, Balog Zsuzsa, Székely Gáborné Orbai Ágnes, Somlyai Mártonné.

1788-ban*Torma gyüjt. Somlyai Márton és Orbai Ágnes Kemény Ágnestől egy örökséget birt sajóudvarhelyi földjükért cserébe.

{172.} 1794-ben*Tatrossi cs. ltára. br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné jószágigazgatója Gazda Józsefnek több évi hűséges szolgálataiért itteni egész részét végrendeletileg 3000 frtba hagyományozta s ebbe őt zálogjogon a következő évben beigtatták s 1796-ban előbbi vérendeletét újaban is megerősité.

1794-ben*Proclam. Erdélyi János és Anna néhai anyjuk Balog Borbála javain megosztoznak.

1800-ban*Megyei ltár. br. Inczédi Samu Cseffey-féle itteni 2 telket elzálogositotta egy pánczélcsehi nemesnek, a kitől Deési Zsigmond s ettől Balog György váltotta ki. Ugyanez évben*U. o. Erdélyi János, István és Anna, később Siska Elekné itteni részüket Balogh Györgynke zálogositották el.

1805-ben*E. F. L. XII 1/2. 44. c. br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné magvaszakadván, a fiskus elfoglalásának ellentmondott szászczegői Balogh György, Ferencz és Zsigmond (mint kik Torma Miklós fiának utódai), ki egy testvér volt azon br. Kemény Ágnes elődével Torma Péterrel) s egyúttal rétyi Gazda Józsefet és nejét Keszeg Terézt is perlik, mint azon rész zálogbirtokosait. Továbbá: Telegdi István és Sára Bereczki Dávidné, Málomfalvi Szász Ádám, Kallóczi Horváth Márton (mint néh. Torma János utódai) s végül Gámán Eszter Alsó Istvánné ellentmondtak, az itélet alapján 1819-ben a Balog utódoknak kiitélte, de még ezután is folyt a per.

1820-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: rétyi Gazda Józsefnének van 13 telke, czegői Balogh Zsigmondnak 3,*1831-ben is, Széki ev. ref. esp. ltár. 227. l. Székely Eleknek 3, galgói Rácz Györgynek 2, galgói Rácz Józsefnek 2, Almády Zsigmondnak 1 telke. Udvarházuk van Alsó Istvánné Gámán Eszternek, Fejérváry Györgynek és Székely Gábornak. 1 szabad nemes, 1 pap.

1839-ben*Megyei ltár. birtokosai: Gazda Gábor, Székely Elek, Balog Zsigmond, Rácz György és József, Almády Zsigmond.

1843-ban*U. o. birtokosai: Gazda Gábornak van 13, Tatrosi Ferencznek 3, Rácz Györgynek 2, Rácz Józsefnek 2, Almádi Sámuelnek 1, Cserényi Ferencznek 1, Fodor Józsefnek 1, br. Inczédi Zsigmondnak 1 telke. Immunis nemes 3, pap 1.

1844-ben*Proclam. Siska Anna Fotosi Balog Józsefné 1794. osztály szerint itteni része iránt pert indit.

1848-ban*Megyei ltár. birtokosok: Róth Pál, Balogh Juliánna, Simó Ferencz, Almádi Sámuel, Fejérvári György, Rácz György, Sombori Istvánné.

{173.} 1863-ban*Urb. Wes. 88–183. l. Rácz József, Fodor József, Róth Pál, Rácz György, özv. Rakovszkiné Henter Anna utódai, Tatrossi Ferencz, Kun Rozália részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866. évben*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: Balog József (Sajó-Szent-Andrásról), Gajzágó Antal (Szamosujvárról), Székely Károly és László, Fejérvári Károly (Sajó-Szent-Andrásról), Tarrosi Sándor (Felőrről), Rácz György és József (Deésről), Rácz Ferencz és Lajos.

Jelenlegi birtokosai (1892 és 98): bányai Vékony Ferencz (Deésről), Verzár János, 209 h. 05 öl, vétel Rácz Józseftől. Markovics István, 168 h. 481 öl, vétel Rácz Miklóstól. Rozenberg Zsigmond, 116 h. 570 öl, vétel Balog Annától. Tatrosi Sándor, 107 h. 99 öl, ősi birtok. Hersch Jeremiás.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. jobbágyai évente Szent-Márton napon adót, karácsonykor pedig gabonát, zabot és csirkéket adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni s behordani, 1 vagy 2 napig kaszálni.

1552-ben*U. o. a biró azt vallja, hogy a rendes tartozáson felül a Bánk Pál embereinek, ki rövid ideig birta Csicsóvárát s tartozékait, maga két fejős tehenet adott 2 frt és 50 denár, csirkéket, libákat 1 frt 50 denár értéküt. Rettegre adtak 6 köböl zabot, és 2 frtot és 100 tojást. Deésre szolgáltak 3 hétig, melynek munkaértéke 2 frt.*Bővebben Csicsóváránál.

Jelenlegi lakosai, a birtokosok kivételével, oláhok. Egykor, mint 1553-ban is láttuk, tisztán magyar lakta község. Lakosait 1602–3 közt a Básta hajdui ölték le s pusztitották el a községet teljesen, hogy többé úgy felépülni nem tudott.

1703–1717 közt Deéssel együtt a labanczok gyujtották fel s rabolták ki,*Erd. főkormsz. ltár. közelében (Szent-Benedeknél) volt a kurucz-labancz csata 1704-ben.

1848-ig kir. dézmát fizetett.*Megyei ltár.

Lakosai földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak, de szorglamatosnak nem mondhatók, a kertekben és mellette a gyom magasra nő; itt-ott sinylődik egy-egy szilva- és almafa. Szomoru képet nyújt népe szorgalmáról. Karácsony szombatján kántálnak, Szent-György napján a fiatalság öntözi és csalánnal veri egymást. Ünnepek és ünnepélyek alkalmával húst is esznek, különben a málét fogyasztják. Öltözetük házilag készült szűk fehér harisnya, kalap, sapka, bocskor vagy csizma, nyáron vászonnemü, a nők öltözete boltból való s különböző varrásu szoknya, nyáron jobbára mezitláb járnak.

{174.} Házak s gazdasági épületek fából, vályogból valók, egy pár udvarházat leszámitva, vert szalmafedelüek, kémény nélkül, egy szoba, pitvarból állók s a szobaajtóig be van vetve kerti vetemény helyett tengerivel, a hagymát, melyet máléval fogyasztanak, a deési piaczon a szászoktól vásárolják.

A XVI-ik században Deéssel együtt az unitárius vallást fogadta el. A XVII-ik században némileg megszaporodott ref. lakosságát a török pusztitotta. Szent-Margita leányegyházközsége volt. 1763-ban ev. ref. anyaegyházközséggé lett, szalmás fedelü, boronafa háza volt a templom, iskola és papi lak is egyuttal. Gál István paposkodott 1771-ig, utána Szilágyi György, Balog, Gázmár, Erdélyi, Kakucsi és Torjai családok alapitották s adták a papnak a fizetést. Ref. birtokosait katholikusok váltották fel. 1806-ban*Széki esp. ltár. van 13 drb úrasztali készlete s egy harangja.

1831-ben már leányegyháza a baczainak, papi háza lesülyedt, lakhatatlan,*U. o. 226. l. van temetője, egy 50 frtos harangja, felirata: „G. A. B. G. 1763. A Mikeházi Ref. Ecclesiaé.”

1839-ben*Széki esp. ref. esp. vizs. jk. 300. l. és Kádár. Nev. Okt. Tört. 379. l. Tatrossy Lászlóné Balogh Juliánna udvarában a reform. egyháznak következő vagyona volt letéve: 1. Ezüst aranyozott talpas pohár: Szászczegői Balogh György és Szacsvai Éva 1744-ben adták a Mikeházi leányekklesiának.” 2. Ezüst aranyozott tányér, „Gámán András csináltatta a Mikeházi ev. ref. ekklesiának 1768”. 3. Székesfehérvári Klára a Mikeházi ev. ref. ekklesiának 1768. ónkanna. 4. Óntányér. A. J. (Alsó Juliánna). 5. Aranynyal töltött díszes úrasztali abrosz Szászczegői Balogh György és neje Szacsvai Éva. Ugyanezek egy keszkenőt. 6. Cserényi Krisztina Gámán Andrásné aranynyal töltött selyem keszkenőt. 7. Reczés abrosz, Alsó Julia adománya. 8. Sávos abrosz, Székesfehérvári Klára. 9. Aranyvirágokkal himzett keszkenőn kivül még egy kisded harang az udvarban letéve s ezt a baczai ev. ref. lelkésznek adták el, melynek fiókegyháza lett.

Papjai részére járt a quarta vagy a tized negyede, 1863-ban*Urb. Wes. 207. l. váltatott meg.

1766-ban*Conscript. 9 ref. férfi, 17 nő egyháztaggal.

1868-ban*Esp. vizs. jk. 6 ev. ref. egyháztagból 4 férfi. Ma egy sincs.

Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült a község közepén 1719-ben, Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvét 1824 óta vezetik. Feliratos harangjai 1801. évből valók.

{175.} Lelkészei: Pap Ambrus, Prokop, Bokos, Rebrán nevüek s a jelenlegi Neámcz László.

Iskoláját az ötvenes években létesitette s Szent-Benedekkel közösen fizetik jelenleg a tanitót.*Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 379. l.

Éghajlata egészséges, szélnek ki van téve, jégverés ritkán fordul elő.

Határának kétharmada 1750-ben*Erd. főkormsz. levéltár. téres s ez termékeny, a többi oldalos s ezért nem oly termő. Földjük termékeiből élnek, melyeket Szamosujvár és Deés vásárain árusitanak. Két fordulós határa 2–6 ökörrel szántható, sőt magasabb helyeken 8 ökörrel szoktak szántani. A trágyázást megkivánja, de nincs szokásban. Egy köböl őszi, tavaszi mag 8 kalangyát, szemül a búza másfél, a tavaszi 2 vékájával fizet. Szőlője nincs, erdeje nagyon kevés, a tüzelésre való fát a gr. Bethlen János utódaitól vásárolják Kozárvárról vagy dolgoznak érte. Legelője igen szűk, a kozárvári birtokosoktól szoktak bérelni. Van évenként kaszálható rétje. Mivelés alatt levő szántója 382 1/2 köb. férőű, elvetettek 263 1/2 köb. őszi, 56 1/2 köb. tavaszi gabonát, tengeri termése szemül 12 köböl, rétje 91 1/2 szekérre való. Van 94 jármas ökör, ló, 61 tehén, 2 tulok, 109 juh, 64 sertés, 18 méhköpű.

1822-ben*Cziráky urb. oszt. határa 2-od osztályu. Adó alatt van 144 1/2 köb. szántó, 81 szekérnyi rét, 36 ökör, ló, 16 tehén, 9 juh, 6 disznó.

Jelenleg határa közepes termésü, főbb terménye a tengeri, zab s takarmányfélék, búzája gyenge. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh s baromfi. Itatója a Nagy- vagy Hideg-Szamos. Van sóskútja, melyből hetenként a lakosság a családtagok s marhák száma arányában részesül.

1718-ban*Megyei ltár. január 3-án a vármegye itt tartotta marchalis székét.

Határhelyek: 1330 körül*E határhelyek Mikeháza határában még azon időből valók, midőn Szent-Benedek még nem volt megalapitva, mert ez nem emlittetik, mind a mellett, hogy a határjárás közte és Mikeháza között végződött be. Valószinüleg 1308. év előtt való. Mártonfoka (Mortumfoka) a Szamos mellett, Orbó patak. Agaspatak. Ágasbükkpatak. Likashatár. Zandbükk, erdő és hegy, Zandverőfény (Zandverufel). Nyiresbércz. Füzes patakfő. Zandpatak. Héh (Hév) mezőbércz. Rakottya Karácson. Karácsontava Karéja. 1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. La Girla, La Kosuri, La Drum, La Fécz (Sósvizű forrás), La Riuri, La Rit, La Gyelnicza din szusz, La Ritoi. 1898-ban La Gardu czarinyi, Dupa Gyál és Gyalu Akasztailor, Sülyedés, La Irtovány.

Lakossága: 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. e magyar faluban van 4 porta, 2 szegény lakos és 4 puszta ház.

{176.} 1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 2 jobbágy, 8 zsellér lakosa van. Összesen van benne 10 lakó- és 10 puszta ház.

1750-ben*U. o. 17 jobbágy 10 3/4 telken lakik 13 házban, 14 zsellér 14 telken és házban, 8 külsőség nélkül való zsellér 2 1/4 telken 6 házban, 5 kóborló, 7 ily özvegy lakossal, együtt ez utóbbiak kivételével 27 telken 33 házban laknak, el van pusztulva 1 ház.

1830-ban*Consign. statist. topogr. 122. l. 300 lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 24. l. 373 lakosból 8 róm. kath., 355 gör. kath., 10 ev. ref. házak száma 69.

1886-ban 4 róm. kath., 332 gör. kath., 14 helvét hitü és 29 zsidó, együtt 379 lakossal.

1891-ben 417 lakosból 8 róm. kath., 354 gör. kath., 28 ev. ref., 23 izraelita és 4 örmény katholikus.

Adója 1748-ban*Erd. főkormsz. levéltár. 219 frt 26 kr., 1749-ben*U. o. 228 frt 45 kr. 1755-ben*U. o. 164 frt 43 kr., 1775-ben*U. o. 202 frt 25 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 148 frt 7 kr. 1898-ban 1492 frt 12 kr.