{266.} Nyires (Szász-)

Nevének változatai: 1330 körül*Gyf. kápt. Cent. M. 77. és Metal. 2. nr. 7. Nyres. 1456-ban*Dl. 27898. Zaznyres. 1492-ben*Leleszi con. ltár nr. 29. Nires. 1589-ben*Gr. Kornis cs. ltára. Zaznires. 1594-ben*U. o. Zaz Nyres oppidum (mezőváros). 1599-ben*U. o. Zasnires. 1615-ben*U. o. Szasz-Nyires mezőváros (oppidum).

Szász-Nyires nevét nyíres erdeje s hajdani szász lakosai után vette.

Keletről nyugatra huzódó szűk völgyben fekszik, keresztül foly rajta a Bándó vagy Bántó patak, mely a községen jóval alább jobbról a Kis-Szamosba szakad. Deéstől 10.7 kilométernyire van a deési járásban.

Első megemlitésekor 1456-ban*Dl. 27898. Szász-Nyires,*Határa (1330 körül, Báthory Zsigmond rendeletére kiírva 1582-ben a Gyf. kápt. Metalles fasc. 2. nr. 7.) kezdődik a Nagy-Szamosnál és megy a Márton fokáig (Mortumfoka), hol két határjel van, innen keletre az Orbó-patakához s ezen át két földhatárjel az Agas patakhoz, hol szintén két földhatárjel van, Agasbik pataktól megint átugrik a két Agasbik patakához s ezen felül a hegyen két határjel; innen délfelé a Lykas metaig, innen a három jelhez, mely elválasztja Szt-Margarethatól s innen a Nyiresi határjelig, ettől nyugatra a Zandverőfél-ben egy határjel, a Zandbik-en alól ismét egy, a Nyiresbérczen megint; innen nyugatra a Füzespatakfő (potokfű) s itt van a jel, melyek Nyires földjét elkülönitik Ivank-tól. Innen nyugatra a Füzes patakától a Zand patakhoz s ettől nyugatra a Héh mezőbérczhez huzódik. A Héth mezőbérczen vonul a Rakottya karacsonig, a Karáczion tova karéában levő határjelig s a Karáczion tavánál megszünik. mint Bálványosvár tartozéka van megnevezve, s mint ilyen, a Bánffyak kezén van, de pör alatt állván, Mátyás király 1458-ban*Dl. 27317. Vingárdi Geréb Jánosnak adományozta, de 1463-ban*Dl. 26893. és 27908. előbbi tulajdonosainak kezébe került vissza. 1467-ben*Dl. 27917. a váradi püspökség birtoka.

1514-ben*Dl. 28021. a váradi püspökség birtokosa, providusok: Geréb Pál és Nagy Simon.

1524-ben*Dl. 28040. idevaló lakosok: Nagy István, Kerekes István, Nagy Simon és Nyiresi Kis Simon.

1553-ban*Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29. Szamosujvár tartozéka, van két kőre járó malma.

1589-ben*Gr. Kornis cs. ltára és Km. prot. DD. 219. Ujvárnémethi Trombitás Benedek itteni nemesi udvarházát, a Szász Jósa háza mellett, Válaszuti Mátyás deák deési polgárnak és neje nemes Dobos Ilonának adja 76 magyar frtért.

1576-ban*Torma gyüjt. birtokosa Beregszói Hagymás Kristóf.

1589-ben*Gróf Kornis cs. ltára. Deésen lakó Nagy András szásznyiresi és bálványosváraljai tiszttartó azon földjét, melyet a szásznyiresi lakosok szolgálataiért neki ajándékoztak örökösen, s a melyet „Sóskutmezeje”-nek neveznek,*Az ispán hidjánál levő földnek is nevezik ekkor. cserébe adja deési lakos Válaszuti Mátyás deáknak a „Nagy-mező” {267.} nevü deési vásárolt birtokáért, melyet Báthory Zsigmond is megerősitett Kolozsvárt.*Gyf. I. Lib. Reg.

1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20. a szamosujvári vár idevaló 5 puskása: Dobos Jakab, Szalma Lukács, Nyiresi Lőrincz, Tóth Pál, Nagy Bálint.*Erd. főkormsz. ltár 1804: 122.

1590-ben*Gr. Kornis cs. ltára. Báthory Zsigmond fejedelem Válaszuti Mátyást és nejét e birtokban megerősiti s adómentesitéssel beigtatják.

1593-ban*U. o. Báthory Zsigmond fejedelem Válaszuti Mátyás deákot és nejét itteni nemes házastelkében és kertjében, mely Zemper Benedek providus s a Bálványospataka, másfelől Hegedüs Lukács providus gyümölcsöskertje közt van, új adomány czimén megerősiti, beigtatása idevaló Veres György biró és Csatló Ozsvát esküdt jelenlétében megtörtént.

1594-ben*Tatrossy cs. ltára. idevaló nemes Szásznyiresi Máté deák.*Ez bizonyosan Válaszuti.

1594-ben*Gróf Kornis ltár. Báthory Zsigmond Szász-Nyires mezővárosban birt, de Szamosujvárhoz tartozott részét e veszedelmes háborus időben 10000 frton Szentbenedeki Kereszturi Kristóf kővári kapitánynak zálogositja el s ugyanekkor a dézmát is elengedi, a beigtatás még ez év junius 14-én megtörtént.

1599-ben*U. o. Mihály vajda, mint a királynak erdélyi helytartója s főhadvezére Keresztúri Kristóf özvegyét Körösi Ilonát s leányát Katát, kinek itt 123 házjobbágya van, Sz.-Nyires birtokában megerősiti, de az igtatásnál az itteni Szamosujvárhoz tartozó puskások: Zalma Lukács, Hermann Lőrincz, Tóth Pál, Nagy Bálint, Kovácsi István és Leka Aga némely szamosujvári hadak kapitánya nevében, Nagy Simon tizedes Szamosujvárról és Válaszuti Mátyás deák ellentmondtak. Az igtatásnál jelen volt Egyed Ozsvát biró, Váraljai Fejér János a gyalogpuskások századosa.

Válaszuthy Mátyás czímere.

Válaszuthy Mátyás czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 187. T..

1602-ben*Gr. Kornis ltár. itteni birtokos: Kornis Boldizsár, kinek birtokát mindenütt, úgy itt is a dulás ellen Básta biztositja.*Boldizsárnak Kereszturi Katától fia I. Ferencz, ennek Wesselényi Katától, a leányokat mindenütt mellőzve, fia Gáspár, ennek 2-ik nejétől Csáky Máriától István és I. Zsigmond, a gubernator. Istvánnak Gyerőffy Borbálától Antal, ennek unokái: Mihály és Antalban a fiúág kihalt. Zsigmond gubernatornak Bálintith Zsuzsától II. Zsigmond és II. Ferencz. Ezen Zsigmondnak Haller Annától gyermekei: III-ik Zsigmond s ennek 2-ik neje br. Kemény Czecziltől Ignácz és Imre Szász-Nyires birtokosai 1820-ban.

{268.} 1610-ben*Km. Prot. T. 19. jul. 16-án Báthory Gábor e birtokot, mely Szamosujvárhoz tartozott, nemes Kevi Miklósnak adományozta.

1611-ben*Km. Albens. B. 47. Báthory Gábor a Kevi Miklós magvaszakadtával e birtokot Gelsei Balling Jánosnak és Kesztegi Keszteghy Péternek adományozza.

1612-ben*Erd. fisk. Ltár. Szamosujvárnak itt két puskása van: Kovácsy István és Szilvássy János. Kiskoruak: Nagy Mihály, Szalma György és Mészáros Máté.

1615. okt. 1-én Kolozsvártt*Gyüjteményemben. kelt adomány-levelében nemes Szász-Nyiresi Sárközi Istvánnak és neje Barla Margitnak Bethlen Gábor fejedelem úgy itt, mint Magyarországban aggasztó helyzetekben tanusitott hűségeért egy szabad telket rajta levő udvarházzal, Ruszkai Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata, Villyor András, Zompor Péter és Kőrösi Ilona Kereszturi Kristóf deák özvegye által újolag épitett háza között, mely Nagy Simon s utánna Bálint szamosujvári gyalogosoké volt, de magvaszakadván, adja a hozzá tartozó részekkel és Bongortban levő gyümölcsössel s minden köztehertől mentesen.

1615-ben*Gr. Kornis ltár. Bethlen Gábor fejedelem néh. Kereszturi Kristóf leányát Katát Kornis Boldizsár özvegyét e mezővárosbeli részében megerősiti.

1617-ben*9. Lib. Reg. 53. Szásznyiresi Nyiresi István fejedelmi ember, Kis- és Szűcs jobbágycsaládok emlittetnek.

1625-ben*Erd. főkormsz. nr. 1347–1794. Kornis Boldizsár birja, ki idevaló Trauzner márton jobbágyát felszabaditotta.

1625-ben*Majthényi és Mihály Ferencz cs. ltára Deés. Gyüjteményemben. Deési Kávási Gergely megyei főbiró, Kornis Gáspárné Kereszturi Kata, Ferencz István és Borbála nevében Sárközi Istvánnak, ki magát egy itteni darabont (a Kornisné Vajda György jobbágya) telekbe iktatni akarta, melyet azok még Kereszturi Kristóftól örököltek, ellene mondott, de ennek nem lett eredménye, mert a Sárközi család ezután is birt itten.

1630-ban*E. F. L. III. 159. J. birtokosa Kornis Ferencz.

1630-ban*16. lib. Reg. 136. Brandenburgi Kata fejedelem, Gombos András kapitánysága alatt, néhai férje hűséges katonája Létai Létay Andrásnak adja nemes Dobos Jakab magvaszakadtán ennek itteni elpusztult nemesek telkét, mely Csathó Mihály szomszédságában van.

1631-ben*Tatrossy család levéltára. egyik birtokosa itt lakó Sárközi István.

{269.} 1643-ban*Km. prot. III. 22. Nyiresi István fia István, nővére Rebeka Veglai Horváth Jánosné itteni uvarházának felét Rácz János és neje Nagy Annának, hivüknek vetik zálogba.

1646-ban*Gr. Kornis ltár. Válaszuti Mátyás unokája Belényesi Rebeka Véglai Horváth Jánosné itteni ősi telkét Kornis Ferencznek adja el örökáron.

1658-ban okt. 7-én Nagyváradon*Kmonostori conv. Arm. V. 20. Prot. R. 36. és 1714. E. F. L. ltár. idevaló thesseni vagy zöldpuskás Veres Jánost és Bálintot II. Rákóczy György fejedelem armalis nemességre emelte.

1658-ban*Torma cs. ltára. Kornis Ferencznek itt 20 adózó jobbágya volt.

1665-ben*Gr. Kornis ltár. Kornis Ferencz és neje Wesselényi Kata gyermekei apjuk itteni örökségein megosztozván, e birtok Kornis Gáspárnak jutott.

1679-ben*Erd. kancz. ltára. Kutas János Szamosujvárhoz tartozó darabont.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa a Kornis család.

1697-ben*Gr. Kornis ltár. Prinyi Imre itt, Dalmárt és Alparéton, Kornis Zsigmond földjén lakó jobbágyát átengedi Kornis Zsigmondnak cserébe, ez pedig alparéti birtokán levő 8 jobbágyát hozzátartozóikkal adja Prinyinek.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. egy telkes nemesek: Zemper György, Huszti Sámuel.

1700-ban*Erd. kanczellára 1700. 147. sz. I. Leopold király Magos Márton tizedes, Vass Péter, Kovács Tamás, Nagy Tivadar, Kutasi Péter gyalogos itteni darabontokat eddigi jogaikban megerősiti.

Szásznyiresi Veres cs. czímere.

Szásznyiresi Veres cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 186. Taf.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa br. Kornis Zsigmond; egytelkes ns. Zemper György. Ugyanez évben*Erd. Gub. 294. sz. a. a szásznyiresiek kérik a főkormányszéket, őket adják br. Kornis Zsigmond és Istvánnak, hogy a míg ők élnek, tőlük a falut senki el ne vehesse.

1712-ben*Km. Neor. D. 28. nemes darabontok: Kovács, Vas, Kutassi, Nagy, Magos családok. 1715-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Kornis Zsigmond kormányzó.

1722-ben*U. o. Szásznyires a tisztán fiskális birtokok közül kivétetvén, kir. adománynál fogva a gróf Kornis családnak adatott.

1738-ban*Gr. Kornis ltár. Szamosujvár közönségét, midőn az itteni fiskusi részbe beigtatni akarták, Kornis Ferencz és Zsigmond ellene mondottak.

{270.} 1743 jul. 20-án*Gr. Kornis ltár és Erd. főkormsz. 386. sz. az országgyülés ajánlatára Mária Terézia fejedelemnő Szásznyirest a fiskálitások sorából kiveszi s a gróf Kornis családnak adományozza újra minden köztehertől mentesen.

1750–69-ben*Gr. Kornis cs. és Megyeri ltár. birtokosa Kornis Ferencz és Zsigmond.

1780-ban*Erd. L. Reg. XII. 13. II. József császár gr. Kornis Zsigmondot, Gábort, Ignáczot és Imrét birtokukban megerősiti.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Kornis Zsigmondnak van 74 jobbágya, 2 zsellére, gr. Kornis Istvánnak 9 jobbágya, 3 zsellére, egy szegénye.

1820-ban*Erd. kancz. ltára. birtokosai: gr. Kornis Zsigmondné br. Kemény Czecziliának van 32 telke, gr. Kornis Imrének 29, gr. Kornis Ignáczné gróf Teleki Annának 28. 2 pap, egy udvarbiró.

1831-ben*Széki ev. ref. esp. ltár 254. l. gr. Kornis Imre, Ignácz és János itteni birtokoosk.

1843-ban*Megyei ltár. birtokosai: gr. Kornis Gábornak van 32 telke, gr. Kornis Eleknek 28, gr. Kornis Károlynak 14, gr. Kornis Mihálynénak 13, Pap 2. Ekkor csak egy nemesjogú család lakik benne.

1863-ban*Urb. Wes. 88–166. lap. gr. Kornis Gábor, Berta, Zsuzsánna és Mihály részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: Kornis Ádám, Viktor és Gáspár grófok, Füzesi Károly és Lajos, Miklós, János és György, Wass György, Sebestyén Péter, Boronyai Samu, Márton, István.

Jelenlegi birtokosai (1898): Gr. Kornis Viktor 2011 h. 1397 öl. Örökösödés szülei után és Bányai Vékony Ferencz (Deésről).

Borosjenei Boros család czímere.

Borosjenei Boros család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 62. Taf. V. ö. Bálványos-Váraljával.

Megyénk egyik legrégibb községe. Hajdani lakói szászok voltak, kik idő folytán magyarokká letek, s ezek képezik tulnyomóan a község jelenlegi lakosságát.

Román lakossága a gr. Kornisok pártfogása folytán a múlt század első felében kezd feltünni, más birtokukról s főleg oláh lakta vidékről költöztették ide.*A hagyomány azt tartja, hogy szász lakosai akkor költöztek el innen, midőn Szász-Nyires a Kornisok kezére került, nem akartak ezek a családnak jobbágyai lenni, s igy békésen eltávoztak s helyökbe a család az engedelmesebb oláhokat telepitette. Ebben van némi valószinüség, csak hogy ez nem 1600, hanem 1740 körül történt s főleg azután, midőn a birtok véglegesen a Kornisok birtokában meghagyatott. 1784-beli (Conscriptio Szent-Benedeken gr. Kornis Viktornál) összeírás szerint a gróf Kornis család innen több jobbágyot vitt másfelé régebben s helyökre másokat telepitett, mint látjuk, Kővár és Lápos vidékéről. A kitelepitettek az egy telkes nemesek lehettek.

{271.} Jelenlegi lakosai földmivelők, baromtenyésztők. Az oláhok szent Györgynapján öntöződnek és egymást csalánnal veregetik, hogy egész évben frissek legyenek. Áldozó csütörtökön a fiatalság zöld ágakkal felékesitve, zeneszó mellett járja be a községet, mindenkit leöntöznek. Öltözetük házilag készül, szürke vagy fehér harisnya, mellrevaló, fekete czondra, báránybőr kucsma, fekete posztókalap, csizma, bocskor. A nők bolti ruhát viselnek.

Épületeik fa- és vályogoldalu, szalma-, zsendelytető alatt.

Sóbányájának egykori mívelését a rómaiakkal hozzák hagyományaink kapcsolatba. Valószinü azonban az is, hogy az Árpádok idejében s azután is egy ideig mívelés alatt állott. Ennek biztositására emelhették azon várat, mely a határhelyeiben Sülyedtvár név alatt fenmaradt. 1589-ben mezővárosként fordul elő. Ez időből való-e vajjon a községtől délkeleti irányban feküdt egykori Belivár, Bélavára, mely állitólag téglány alaku földvár volt s helye, sánczai itt-ott még némileg kivehetők? Nem tudjuk eldönteni. Mondják azt is, hogy IV. Béla idejében épült volna s épen akkor, midőn Béla mint ifju király megyénkben tartózkodott.

A községtől nem messze a Bálványosváralja felé vezető úton érdekes látvány tárul az utas elé. Jobbra az út alatt a Bantó-patak, melyet a szásznyiresiek Sóspataknak (oláhul Valye csea szerată) hivnak, egy fehéren csillámzó sziklatömeg alját mossa, mely megyénk sórétegeinek egyik szabadon kiálló orma. Sótelep, a mihez az ős embernek csak csákányra volt szüksége, hogy ellássa magát s egy nagy vidéket a szükséges sómennyiséggel.

Ezzel szemben az út aljában a só-őrök háza, a kiket e szikla őrzésére alkalmaz a kincstár. Ilyen só-őr, mint szásznyiresi, hét van, ugyanazon illetményekkel, mint a felhagyott széki só-őrök.

Ezelőtt 8–10 évvel Nyerges és a Várut nevü határrészben talált bronz tokos vésők,*E vésőkből mintegy 6 darabot láttam Bród Lőrincz deési bádogos kezére kerülve. Mindenik különböző díszitésü volt. csákányok s pénzek arra vallanak, hogy a bányamívelés itt már az őskorban is virágzó volt.

Az 1602. évi és 1704–11 közt hazánkat duló háboruk alatt e község is sokat szenvedett, lakosai megtizedeltettek.

1716 jun. 19-én*Megyei ltár jk. gr. Kornis kormányzó perbe fogta a deésieket, hogy a II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz idejében Szelecskei {272.} Márton (rácz) labancz kapitány által az ő itteni jobbágyainak 34 ökröt adott, melyeket a háboru tartama alatt a deésiek tőlük, kuruczok lévén, elvettek.

1758 körül az egész község leégett.*Széki esp. ltár.

Róm. kath. egyháza 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 127. már fennállott, ekkor plébánosa Jakab pápai tizedbe fizetett egy garast és 2 bani pénzt.

1841-ben*Koncz László bálványosváraljai plébános tudósitása Torma Józsefhez, ennek gyüjteményében. róm. kath. egyháza a bálványosváraljai plébános gondozása alatt áll, kápolnája a Bold. Szűz menybemenetelére szentelve 1745 óta áll fenn. 1820-ban*Megyei ltár. 42 róm. kath. lélekkel.

A XVI-ik században valószinüleg Szász-Nyires is a szomszédos Szent-Benedek, Bálványosváralja és Deéssel együtt az unitárius hitet vallották*Ker. Magvető, 1888. évf. 228. l. s 1622–38 közt térhetett a ref. egyház kebelébe.

Az ev. ref. esperes 1622-ben*Széki esp. ltár. az ev. ref. egyház részére egy pár szántót és rétet jegyez fel. Vagyonát részletesen az áttérés után 1643-ban*U. o. írja össze, s e szerint van kőtemploma két haranggal, körüle a pap lakása, iskola pedig a község közepén. A templom számára van egy szántó, rét és egy szőlő, a pap részére 2 drb föld.

Urasztali készlete egy aranyvirágos ezüstpohár,*Fenekén F. B. Vyitatta 1633. egy hosszu és egy lapos ekevas vagy ásó, valószinüleg az első adományozó czimere van belevésve. két ónkancsó, egyik keresztelésre való s egy tányér és krakkói asztaltakraó.

1754-ben*Széki esp. ltár egyházjavainak összeírása 55. l. kőtemploma czinteremmel a falu derekán, fatornyában két harang; mellette északról a pap házastelke, ezelőtt a mesteri ház, a község felett Szent-Benedek felé a ref. temető. Szántója 14 3/4 köbölnyi 7 drb, 3 drb. régi 7 1/2 szekér szénára való, pénze 25 frt.

1808-beli*Széki esp. ltár vizsg. jkv. feljegyzés szerint a papnak járt a quarta, de gr. Kornis Zsigmond kormányzósága (gubernator) és Szálláspataki papsága idején (1724-ben) elvették s a kath. papnak adták, (gör. kath. vagy római kath.?)*1744. u. o. van ekkor egy zsellérháza.

1825-beli*Esp. ltár. összeírás szerint Teleki Julia 80 frt alapitványt tett s az ekkori feladás szerint, ezelőtt 31 évvel, tehát 1794-ben,*U. o. a temető felét a gör. katholikusok elfoglalták. A szószéket 1861-ben Kovács András csináltatta. 1831-ben*U. o. a főegyházi tanács kezelése alatt van 500 frt Teleki-féle alapitvány.

1863-ban*Urb. Wes. 207. l. az egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.

1766-ban*Conscriptio. 119 ev. ref. 103 nő egyháztaggal.

{273.} 1868-ban*Esp. ltár. 605 ev. ref. lélekből 271 férfi. Van 40 hold 644 öl fekvősége és két zsellérháza. Leányegyházközsége: Szent-Benedek 19 ev. ref. lélekkel, ebből 9 fi.

Ev. ref. temploma a reformácziót megelőző időből való, egykor kőfallal volt köritve, szentélye csúcsíves, hajója deszkázott, felirata: „1753 industria Michaelis Csomós Albisi past. Ecclae. Andr. Kádár. Reperat Asztalos Bálint”.

Padozata és székek 1796. évből valók, Veres Péter pap, Árkosi István gondnok idejében décsei asztalos Kerekes Mihály készitette.

A kar felirata: „Ezt a kart az urházának ékességére csináltatta a szásznyiresi reformatus ekklezsia tanitó Léczfalvi János. Kuratorok Árkosi Bálint és Nagy György, egyházfiak György Diak András és Kovács István Kolozsvári Asztalos Lőrincz által Ann. 1765 dib. November.” S ezen kivül Salm. 92. és 148-ból idézet.

A kis harang felirata: Anno Domini 1666. A nagyobbik 1883-ban újból öntetett.

Jegyző- és anyakönyve 1789-ben kezdődik.

1834-ben*U. o. közadakozásból szereztek orgonát.

Urasztalára adományoztak: 1698-ban Darabont Mártonné, Székely István R. T: A. 1711.

„Szásznyiresi mesteremberek csináltatták 1721” feliratos czinkancsó, tulipánokkal diszitve. S ugyanily anyagu tányér, hasonló felirattal.

S. M: I. 1721. Szörcsei Mártonné Ns.

Egy kancsóján ezen felirás olvasható: Szentegyed Kis. K. Maga köl. szerzette M. K. A. Szász-Nyiresi R. Sz. Ekle. Tisztelet Désházi Wr idejében”. 1759-ben Kovács János.

1759 körül*U. o. Némethi Sámuel kolozsvári ev. ref. collegium professora végrendeletileg „hagyott romladozott porrá és hamuvá lőtt ekklézsiának felsegéllésére és épitésére” 15 drb fejérnemüt az urasztalára.

1834-ben Kovácsi Rózália Ungvári Pál udvarbiró neje patyolat abroszt, 1835-ben*U. o. Sebestyén Péter, Deák Jánosné, Farkas Judit fehérnemüt. 1845-ben gr. Kornis Elek.

1862-ben*U. o. Kis Györgyné Fazakas Erzsébet, Győrfi Jánosné Kovácsi Eszter és Papolczi Elek füzesi lakos ajándékoztak szövetnemüeket.

Lelkészei: Borsai Menyhért 1617-ben.*Torma gyüjt. Deésházi 1649 körül.*1754. Egyh. javak összeírása esp. ltár és Évkönyv, 1884. 21. l. Rétyi Máté 1681-ig*Széki esp. ltár. Szemerjai Mihály 1681-től.*U. o. Szabadszállási máskép Szálláspataki {274.} István 1724.*Széki esp. lt. Szigethy István 1736. Albisi Szigethi Mihály 1748. Váradi Dániel 1749 és 1767-ben két izben. Vásárhelyi F. György 1753. Léczfalvi János 1763-ban. Szentkirályi József 1784. Csontos István 1795-ig. Mátyás Mihály (Istvánnak is írják) 1800. Irdi Jó János 1802–1807.*1884. Ev. ref. Névk. Csokuly, máskép Csákai és Császkai Mihály 1807–11. Bartha Samu 1812–17. Id. Papolczi K. János 1817–1827-ben elhalt. Szabó István 1828–37. Kolozsvári Sámuel máshelyt Kovács Sámuel 1837–1840. Makfalvi Vass György 1840–1890. Lőrincz János 1897-ig. Fekete Gerő 1898-ban.

Ev. ref. iskolája 1643-ban a község közepén. 1833-ban gr. Kornis Elek egy más telekkel cseréli el, az utcza szabályozhatása végett.*Esp. lt. Kezdet óta egyike volt iskolája a legjobbaknak. Az állami iskola felállitásával szünt meg. *Kádár, Nev. Okt. Tört. 501. s köv. l.

Állami iskolája 1896 október elején nyilt meg egy fi- és nőtanitóval.

Köröspataki és köpeczi Sebestyén József állami iskolai tanitó, tanügyi író itt született 1855 ápr. 8-án. Tanulmányait a deési ev. ref. elemi iskolában kezdette s folytatta a kolozsvári és nagyenyedi gymnasiumban. A tanitóképző-intézet a kolozsvári áll. Képzőben végezte kitünő sikerrel. Tanitói pályáját Rettegen kezdette, majd Széken vezértanitó, Magyar-Nemegyén és Nagy-Sajón igazgató-tanitó volt. Jelenleg Beszterczén működik. Tevékeny munkásságot fejtett ki a „Szolnok-Dobokavármegyei Tanitóegyesület” megalapitása és működésében, melynek egyideig vezető-alelnöke volt. A „Besztercze-Naszódmegyei Tanitóegyesület”-et pedig ő alapitá meg, tíz évig munkás főjegyzője, most pedig alelnöke. A tanitói jogok előharczosa; mintaszerű működést fejt ki. Irodalmi munkái: Földrajzi előismeretek Szolnok-Dobokavármegye leírásával, az elemi népiskolák II-ik és III-ik osztálya részére. A Szolnok-Dobokavármegyei Tanitóegyesület által jutalmazott pályamű. Deés, 1882. Besztercze-Naszódvármegye Földrajza, a népiskolák III-ik osztálya részére, 200 frankkal jutlamazott pályamű. Besztercze, 1890. Az olvasmány-tárgyalás módja a népiskolában. Besztercze, 1890. Sajtó alatt: A Besztercze-Naszódmegye területén honos gyermekjátékok. Tanügyi értekezései a Szolnok-Dobokavármegyében általa szerkesztett „Tanügyi Értesitő”-ben (Retteg, 1882–1883.) és a beszterczei „Tanügyi Értesitő”-ben jelentek meg. Erdélyi Indali Péter alapvető paedagogus életrajza, „Magyar Paedagogiai Szemle”, 1885. évi februári szám. Munkatársa volt a „Néptanodá”-nak. Írt ezeken kivül a „Család és {275.} Iskolá”-ban és a „Néptanitók Lapjá”-ban. Szerkesztette még 1896–97-ben a beszterczei „Tanügyi Értesitő”-t.

Gör. kath. egyházközség 1766 körül*Megyei ltár selejt. 101. keletkezett, a gr. Kornisok ellátták szabályszerü papi földekkel, segitették templomuk s egyházi épületeik felemelésében. Újabb időben gr. Kornis Imre volt főpártfogójuk. Temploma fából épült, a szt. Miklós tiszteletére szenteltetett föl 1820-ban. Anyakönyve 1824 óta vezettetik. Egyik harangjának felírata: „De Tiokán Stefán és neje és szolgája Ghiorgi 1767.” Papja: Báncs János.

Felekezeti iskoláját 1850-ben létesitette.

Éghajlata mérsékelt és egészséges, széltől védve, jégverés ritkán fordul elő.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának azon része, melyet a pórok mivelnek, hegyes, a téri rész termő, de a többi terméketlen. A lakosság jövedelme földjük termékei, melyeket Deés, Szamosujvár és Retteg vásárain árusitanak el. Két fordulós határa 7 évenként trágyázást kiván, de szekeres tárgyával való javítás nincs szokásban, 4–6 ökörrel szántanak. Egy köböl őszi vetés 6 kalangyát vagy egy véka szemet ad, a tavaszi zabvetés köble 8 kalangyát s kalangyája két vékányit ereszt. A must vedrét 17 krajczárjával árusitják. Van erdeje, legelője, kaszálója fordulónként.

Mivelés alatt lévő szántója 710 3/4 köbölnyi, elvetettek 332 köböl őszi búzát, 6 3/4 köböl rozsot, 126 köböl zabot, tengerije termett 10 3/4 köböl, rétje 176 szekérnyi, szőlője 479 2/4 vedernyi. Van 204 jármas ökre, lova, 147 tehene, 66 tulok, csikó, 164 juh, kecske, 125 disznó, 159 méhköpüje.

Iparosai: 3 ács, 3 fazekas, egy fogadós, 2 czigánykovács, molnár, kötélverő, varga, kenyér- vagy mézeskalácssütő, mészáros, szűcs, kőmives egy-egy.

1822-ben*U. o. határa 1-ső osztályu, adó alatt van 594 1/4 köb. szántó, 359 szekérnyi rét, 476 vedernyi szőlő, 88 ökör, ló, 59 tehén, 6 borju, csikó, 145 juh, 4 kecske, 49 disznó, 15 méhköpüje.

1898-ben határa búzatermésre való, más gabonája gyenge; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, merino juh, ló, bagoner féle sertés, liba s más házi szárnyasok. Gyümölcse: batul, pónyik s más nyári, őszi s téli alma, beszterczei szilva, nyári, téli körtvefélék.

Itatója: a szász kút, ördögkút, térkút, közkút s a Bántópatak. Van sóskútja, melyből a lakosok hetenként sósvizet kapnak.

{276.} 1710 február 10-én és 1717 február 22-én a vármegye itt tartotta marchalis székét.*Megyei ltár.

1770-ben*Megyei ltár selejt. 40. sz. itteni katonai tiszti szállás épittetik, mely 1790-ben, mivel a katonaság kivonatott, üresen maradt, azonban 1812-ben*U. o. ismételten katonaság tartózkodik itt s a tiszti lakot 1817-ben,*U. o. 992. melyből a tiszt a katonasággal együtt elrendeltetett, a szolgabirónak adták lakásul.

1873 óta körjegyzői székhely.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29. jobbágyai Szent-Mártonnapi adóval tartoznak és évente egy tehenet adnak a várnak.

1594-ben*Gr. Kornis cs. ltára. bor-, gabona-, méh-, báránytizedet adtak és ezeken kivül mindabból, a mit a föld terem s a mi csak tized alá tartozhatik.

1784-ben*Gr. Kornis cs. conscriptio Szent-Benedek. vendégfogadóját gróf Kornis Zsigmond épittette, melyben elkelt évenként 300 veder bor, 20 veder méhser, 30 veder pálinka.

Gróf Kornis innen több jobbágyot más birtokára vitt s helyettök másokat, főleg oláhokat telepitett.

Van 78 jobbágya, ebből három czigány, zsellér 22. Elpusztult telke van 6, 13 jobbágy elszökött, kik Nagybánya vidékére mentek.

Ezek minden mezei terményből, a szénán kivül, földesuroknak tizedet fizettek, s ezen kivül mindenki karácsony-tyúkja helyett 5-5 csirkét, 10 tojást, a régi urbárium szerint minden 10 bárányos juh vagy kecskétől egyet s a hová parancsolják, fuvarozásra mennek, mely a rendes szolgálatba számittatik be.

Határhelyek: 1589-ben*Gróf Kornis ltár. Sóskútmezeje, mező.

1622-ben Semély, szántó, Pap mező, Erdő felett, Bondur irtovány, Szentbenedek felé.*Széki esp. ltár.

1731-ben*Gr. Kornis lt. Biró réti, Pokol hidja, Szilágy, Várútja, Délek, Lápos, Lenmező, Mátyás, Bongor, Pokol, Kapus, Tőke kerte, Nyerges, Édes dombok, Sigmond, Csorgó, Bellivár, Bergely, Holdak, Borsódomb, Sejmehom, Csongorád vagy Csingerand, Resjám, Peczer kerti, Venikes, Dasztel, Melegoldal, Szüget, Áloványok, Péter mezeji, Lénárczan, Kincses vápa, Porkoláb mellett, Kutos, Disznókút, Zöld vápa, Prédikant erdő, Sárosrév, Magyarosdomb, Sinórdomb, Hendestó, Lénárdpataka, Veresrév, Vizszerek, Alap, Szőcsné vápája, Oláh út.

1754-en*Széki ev. ref. Egyh. javak összeírása 55. l. felső forduló: Aknás előtt, Bándópataka, Országút, Sarajiom, Nagyrét, Hamvasbükk árka, Kenderföldek, temető, Papmezeje, Czingerád tető, Lápos.

{277.} 1784-ben*Gr. Kornis ltár conscriptio. Sóskút, Nagyországút, Bándópatak, Felső vagy Szentmargita felé forduló: Bükkpatakárka, Kölesmező, Csordapásztor kaszálója, Kis Malomnál hidak közt, Körtvélyfánál, Kurtaláb, Aszal erdő, Buzabükk, Szász Rittye vagy Labu gyela Ritu Szászuluj, Ritkás erdő, ezen felül a régi veszett országútja. Kaszálók: Falurétje, Szászrétje, Alsó vagy Czoptelke felől való fordulóban, Szilágy, György Deák láb, Biró András oldal az oltoványos (alma, körtve gyümölcsös) és tilalmas erdő: Szőlő: Vénhgey. Erdő: Déneslyuk, Szoros út, Pogyerej, Füstös irtoványa, Puszta bércz, Tatár irtoványa, Terbona, Koristály, Sülyedt vár, Restyán, Predikátor,*A Predikator erdő, Szoglamuri erdőben, jelenleg is két temetkezési halom látható, melyről azt gyanitják, hogy ide csatában elhullottakat temettek. Nyergesbércz, Gehelt oldal, Nagy Bükk (Dosz), Édes domb, Csungerát, Kutas irtovány, Pétermező.

Alsó fordulóban: Kerek domb, Biró rét, Peres hid, Sóskút, Váraljai rév, Aknásba a kemencze megett, Terhána hegy (szőlő), Kokashegy, Hoj, Csesznahegy, Pokolhid, Borsó domb, Hódak, Fürész árka, Kispatak, Hendestó, Szilágytorka, Czoptelki patak, Térkút, Homlok előtt, Koringtető, Peczér rét, Lápos, Delek, Lenmező, Mátyás bongora (Bongor = Baumgarten gyümölcsös megröviditett alakja), Sáráim, Dühöstó, Kerülő bokor, Darabjámhom, Csingarát, Sejmehom, Belivár hidja és rétje, Bergej, Töőki gazza, Venyikés, Kojim, Magyaros kapus, Liget, Oláhút, Simordomb, Szoros, Goczojdomb, Hodoskút, Temető, Nagymező (Rét), Hendes tócsé, Kapus, Gyertyános, Szűcsgödre, Hamvasbükk, Várútja, Alványok, Tekintő, Kishágó.

1812-ben*Széki egyh. vizsg. jk. Váralja felől való forduló: Váraljai rüh, Országút, Hamvasbük patak és árka, Sarái, Faluvége, Déneslyuk réttye. Czoptelke felé való forduló: Hodol, Szamosujvárra menő országút. Széperdő, Lápos, Belevár rüh-(Rét), Czoptelki határon túl is erre menő sikátor.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Aknás völgye (egykor sóaknák), Lápos, ingoványos hely; Belivár vagy Berlavár, hagyomány szerint várhely; Biró rét, Holdak, szántóföldek; Pétermező, erdőkből irtott hely; Szilágy, Szilágytő községével határos rész; Szászok rétje, Déneslyuk rétje (egy Dénes nevü által irtott föld) Szöllőmegett, Süllyedt vár, egykor várhely; Koristály, határrész kristályforrással; Bérger, kopár hegy, hagyomány szerint a régi szász lakosok nevezték el; Oláhút, Kutas irottvány, Csutkóköz, Ritka vgy Széperdő, Búzabükk, Szinórdomb.

A határhelyek közt csak nehány német eredetüre emlékeznek még, {278.} ilyen a Fernhaber, magy. Ferhóna, oláh. Fernahaba; Baumgarten, magy. Bungurd, ol. Bungurj; a legtöbb magyar, melyet az oláhok is nyelvükhöz akalmaztak.

Oláh forrásból meritve jelenben adatainkat, az oláh formát emlitjük először s aztán a név magyar alakját, melyből azt kölcsönözték:

Beluarä: eredetileg Belivár. Holdokurj: ered. Holdak (dülő). Gyelakurj: ered. Delek (Dülő). Venyikis: ered. Venyigés. Ognas: Aknás-(völgye). Lepus: ered. Lápos. Borsodimb; ered. Borsó domb. Setvár: ered. Sülyedt vár. Szelazs: ered. Szilágy. Zermezeu: (magyar alakját nem ismerem). Intre kuptóra = Kemencze megett. Petermezeu: ered. Pétermező. Fintina Szaszuluj = Szászkút. Viile melegogyuluj: ered. Melegágydülő.

Lakossága: 1553-ban*Urb. et Conscr. f. 87. nr. 29. van 11 jobbágy, 45 zsellér, 15 szegény lakosa, házak száma 71.

Az 1603. évi*U. o. f. 65. nr. 87. összeírás szerint összesen 25 lélek lakik benne.

1706-ban*Erd. főkormsz. III. 342. B.3 fiaikkal együtt 9 jobbágy, 5 zsellér lakosa van, összes ház 39, el van pusztulva 38 ház. Kurucz, labancz pusztitás következménye.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 32 jobbágy, 8 zsellér, 6 nemes lakosa van, összesen 75 ház van benne, elpusztulva 24.

1750-ben*U. o. 55 jobbágy lakik 54 telken és házban, 4 ily özvegy 4 telkesházban, 19 telkes és 4 külsőség nélkül való zsellér s egy özvegy 23 házban, 2 czigány, 6 kóborló s két ily özvegy lakossal, ezeknek nincs semmiök, együtt 81 telkesházban laknak. El van pusztulva 8 ház, melyből más helyre vándorolt 5 és háromból kihaltak, ezekét elfoglalták gróf Kornis Zsigmond és Ferencz.

1830-ban*Consignat. Statist. topogr. 173. l. 948 lélek lakossal; van róm. kath., ev. ref. és görög. kath. temploma.

1857-ben*Orsz. ism. táb. 24. l. házak száma 208, a lelkeké 1085, ebből 8 róm. kath., 4 örmény-kath., 578 gör. kath., 490 evang. helvét, 5 zsidó.

1886-ban 1082 lakosból 10 róm. kath., 547 gör. kath,. 503 helv. hitü, 22 zsidó.

1891-ben 1200 lakossal, melyből 19 róm. kath., 528 gör. kath., 647 ev. ref. és 6 izraelita.

Adója: 1748-ban*Erd. főkormsz. ltár. 454 frt 3 kr. 1749-ben*U. o. 497 frt 35 kr. 1755-ben*U. o. 383 frt 45 kr. 1775-ben 631 frt 29 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 604 frt 6 kr. 1898-ban 3580 frt 53 kr.