Ormány.

Nevének változatai: 1292 és 1312-ben*Árp. Uj Okmt. X. 84., Anj. Okmt. I. 270. és Dl. 1810. Vrman. 1338-ban*Dl. 30632. Horman. 1381-ben*Dl. 28357, 28585. Orman. 1743-ban*Gr. Bánffy ltár 79. nr. 6–7. Ormand. 1551-ben*Gyf. Divers II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45. Ormán.

Ormány a török-kun nyelvből nyelvünkbe átvett szó, melynek jelentése erdő.

Szűk völgybenfekvő falu, keresztül foly rajta a Péntek határán eredő s Ormányról nevezett kis patak, mely Dengelegnél balról a Kis-Szamosba szakad. Deéstől 17.1 kilométernyire a szamosújvári járásban fekszik.

A hagyomány azt tartja, hogy a jelenlegi helyétől délkeletre mintegy 3 kilométernyire feküdt hajdan az úgynevezett Dumbráva határrészben, hol még 1890-ben is voltak házak. Mások meg a községtől északnyugatra O.-Péntek felé mondják, hogy feküdt volna, azonban a valószinüség az előbbi mellett bizonyit.

Ormány kezdetben bizonyosan Szolnokvár földje volt, mely királyi adományból a Kökényes Renold nemzetség, névszerint János fia Renold ispán birtokába jutott. Renold azonban 1312-ben*Anj. Okmt. I. 270. sógorának Kacsics (Kathyz) nemzetségbeli Mihály fiának Péternek adományozta oda. Hogy hogy nem, Ormány újra a Renold nemzetség kezébe került, legalább 1332-ben*Dl. 30294. azon Renoldfi János fiának Benesnek magvaszakadtával Károly király Kachich nembeli Mihály fia Simonnak, a székelyek főispánjának és nővérének, a ki azon Renold ispán özvegye volt, adományozta oda.

Ezen Simon sok latorsága miatt 1333 körül*Bánffy ltár R. 11. és Anj. Okmt. III. 470. fejét és jószágát {299.} elvesztette, míg 1333-ban*Dl. 30632. Bánffy ltár R. 11. és később is Ormányt Bánffy Dénes fiai: Tamás és Dezső birtokában találjuk, a mi arra mutat, hogy Tamás Ormányt Simonnal anyai ágon való rokonsága folytán birta, mert atyai örökségétől ő is itéletileg lőn megfosztva. Tamás Héturi Miklósnak 1338-ban*Dl. 30632. egy ormányi udvarházat ajándékozott. A Bánffyak 1333-ban*Bánffy ltár R. 11. az Iklódszentivániakat, Kecsetieket és a Móricziakat Ormánytól eltiltják.

1348-ban Iklódi László s fiai Domokos és Béla a Bánffy Dénes fiait Ormány és Kerő (Kyerew) birtokokból s ezek használata s bitorlásától eltiltják.*Bánffy ltár fasc. 9. nr. 3.

1381-ben*Dl. 28357, 28585. a Régeni (Bánffy) István fiai közti osztály szerint Ormány 1/3-ad része Györgynek jutott.

Kachics nemzetség egyik czímere.

Kachics nemzetség egyik czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 48. Taf.

Szerdahelyi Imreffy család czímere.

Szerdahelyi Imreffy család czímere.*U. o. 198. Taf.

1393-ban*Dl. 7898. a Bánffy István fia Dénes mester része a Bánffyak közti osztály szerint Bánffy Dezső fiának Miklósnak és néhai László fiának Jánosnak jutott.

1428-ban*Dl. 30294. a király egy, azon Simon székely ispán hagyatéka iránt folytatott perben Ormányt is a fiskusnak itélte oda.*Lásd bővebben Árokaljánál. Azonban nem sokára ismét a Bánffyka birtokába került.

1467-ban*Dl. 27916. Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól ifj. László és Zsigmondtól Csicsóvárbeli részüket hűtlenségük czímén elvevén, az ahhoz tartozó Ormány két részét Szerdahelyi Imrefi Györgynek és fiainak Kiss Jánosnak és Mihálynak adományozta.

{300.} 1540-ben*Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 22. János király e birtokot Kendi Ferencznek s fiának adományozza, de úgy látszik, megint elvette, mert 1542-ben*Gyf. kápt. Cent. H. 24. Izabella királynő e birtokot Kendi Ferencznek visszaadja.

1543-ban*Km. Doboka T. 50. emlittetik Ormányi Albert mester.

1547-ben*Gyf. kápt. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 21. itteni birtokos Péter moldvai vajda, de már 1550 körül*Torma cs. ltára. e helység káptalani jószág volt.

1551-ben*Lib. Reg. II. 67. és Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45. Ferdinánd király Szentiványi Kendi Ferenczet és fiát Jánost Ormány birtokában megtartani igéri.

1553-ban*Transylv. fasc. 9. nr. 69. Kendi Ferencz birtoka, midőn e község egyike volt a legjobbaknak.

Ormányi Fejérdy cs. czímere.

Ormányi Fejérdy cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 94. Taf.

Dobay család czímere.

Dobay család czímere.*U. o.

1556-ban*Lib. Reg. II. 204. Ferdinánd király e birtokot a hűtlenségbe esett Kendi Ferencztől elkobozván, Csakor Ferencznek adja, kitől úgy látszik hogy a fiskus birtokába került, mert 1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20. a szamosujvári várnak itten 10 puskása van: Kendi János, Sándor Mihály, Medgyesi Barnabás, Ormányi Balázs, Teremi (Ferencz) Albert, Ormányi György, Fejérdi István és Péter, Sütő Benedek és Péter. Ezeken kivül kiskorúak: Nagy István, Sándor Tamás.*Erd. főkormsz. 1804: 122.

Egy 1603. évi*Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87. B. feljegyzés szerint Makray Istvánnak adományoztatott. 1606-ban*Km. Neor. D. 12. Rákóczy Zsigmond a magvaszakadt Pócz Tamásnak itteni udvraházát Fekete Gáspárnak adja, másik itteni birtokos Makray Bertalan özvegye.

{301.} 1610 és 1614-ben*Km. prot. F. 145. és Gyf. prot. Magnificat fol. 88. és Gyf. Cent. 2. 57. mivel Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter, mint a széki merényletben részes, összes birtokaitól, így itteni részétől is megfosztatott, azokat Báthory fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adja ki, viszont a többiektől Makray javára emondván, magának azon itteni részt megtartotta.

1612-ben*Erd. kanczell. 1700: 147. sz. a szamosujvári várnak itteni puskásai: Szabó Balázs, Bartók János, Vincze István, Csorba István, Fejérdi Mihály, Barla György és István, Ferencz János, Kis János, Kádár János, Csorba Benedek, Sütő Tamás.

1613-ban*Fejérdi cs. ltára. mint egy esketésből látjuk, Kerei Albert hadnagysága alatt a lengyelországi háboruban katonáskodott, Báthory Istvántól nemességre emelt Zámbó Balázs itteni nemesi telkét Báthory Zsigmond is megerősitette s ez évben új adomány czimén itteni nemes házában újólag megerősittetik.

1618-beli*Rettegi gyüjt. feljegyzés szerint Makray Péter, Dobay Tamásné birtak itt, de ennek a része Szamosujvárhoz csatoltatott, Makraynak egy kapura való birtoka maradt.

1631-ben*Torma gyüjt. márczius 19-én Ormányi Péter és neje Kóbor Kata fiai: János, György és István egy nemesi házas telket kapnak a fejedelemtől. Ugyszintén testvére Ormány István és Márton armalist kapnak.

1632-ben jul. 5-én*Fejérdi cs. levéltára. Torma gyüjt. Fejérdi Mihály és Péter két itteni telkükben megerősittetnek.

1643-ben*Makray cs. ltára. Ormányi Zámbó Péter, Ormányi István és Ormányi Kendi István idevaló birtokosok. Jobbágyok: Szeremi, Vincze, Keresztély családok s birtokosa a fiskus. Ugyanez évben*U. o. birtokosai: Indali Kata Fekete Jánosné és Indali Gáspár.

1648-ban*Torma gyüjt. Rákóczi fejedelem megparancsolta, hogy az itteni nemeseket, szabadosokat, darabontokat vegyék szigorúan számba, szabadalmaik előmutatására szoritsák.

1654-ben*Erd. kancz. ltár. a szamosujvári uradalom részére innen bortizedbe 41 vedret szolgáltattak be.

1653 és 1658-ban*Torma család ltára. a szamosujvári uradalomnak itt 5 adózó jobbágya van. Adózó egytelkes nemes a Kendy, Zámbó, Fejérdi, Nyitrai család. Adózó szabadosok: Dávid, Ferencz, Medgyes, Györgyfi, Koncz és Farkas családok. Darabontok: Csorba, Zsigmond, Sándor, Zondor, {302.} Szilágyi, Székely, Sülye, Ferencz, Lázár családok. Zsellérek: Székely, Sándor, Ferencz, Néző és Oláh családok.

1676-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemes jogú családok: Zámbó, Fejérdi, Szénási, Ágoston, Hegyestövi, Csonka, Kún és Bab.

1676 jul. 12-én*U. o. Rucskai (Ruszkai) Lőrincznek Apaffy fejedelem a Medgyesi Mihály-féle jobbágytelket adományozza. Ugyanez év okt. 15-én*U. o. Fejes Miklós egy telket kap, ugyanekkor Szénási Miklósnak a fejedelem feketelaki Fejes Mihály-féle telket adja, kiről nem tudja Apaffy, hogy hová lett. Ezt 1702-ben*U. o. Prelukai György birja.

1679 márczius 18-án*Km. Lymbus. Apaffy Mihály fejedelem Kereszturi Nagy Andrásnak, a mezei hadak alapitványának vagy hadnagyának (vice ductoris certorum militium campestrum) és neje Alszgei Katának egy népes házastelket ad zálogba 80 frtért, Szaar János és Szeremi Benedek fejedelmi jobbágyok közt; mely eddig Szamosujvárhoz tartozott és ezt minden közteher alól mentesiti.

1681-ben aug. 19-én Szamosujvárt kelt adománylevelében*U. o. Szamosujvárnémethi Gombás Mihálynak, Szamosujvárhoz tartozó javak provisorának és neje Sebestyén Erzsébetnek Apaffy fejedelem egy itteni népes telket ad zálogba, Ormányi Zabolai György nemes és Szerémi Benedek fejedelmi jobbágy telkei közt.

Pattantyus család czímere.

Pattantyus család czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. Taf. 210.

1682-ben*Km. Lymbus. márcz. 12-én Apaffy Mihály fejedelem Szilágykereszturi Nagy András mezei hadak alapitványának és neje Alszegi Katának 200 frtban egy itteni puszta telket, mely Koncz János fejedelmi jobbágy és Sárkútnak nevezett hely szomszédságában van, zálogba adja.

1688 jun. 10-én*U. o. a fejedelem megparancsolja, a fiskusi tiszttartónak, hogy Hurdó Gábort zálogba birt birtokában hagyja meg.

1689 nov. 12-én*U. o. Praelukai Gábor Lászlónak a fejedelem egy népes jobbágytelket inscribál.

1689 márcz. 16-án*Cs. ltár. Apaffy fejedelem Fogarasban kelt adománylevélnél fogva Kolcza Lászlót nemességre emeli.

1689 decz. 13-án*Erd. főkormsz. Diószegi Daninak a fejedelem két itteni népes jobbágytelket s kaszálót inscribál, melyet 1702-ben Bab Dani bir.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa a fiskus.

{303.} 1696-ban*Gyf. Miscell. III. fasc. 5. nr. 38. Ormány török hódoltság alatt levő falu.

1698-ban*Erd. főkormsz. ltár 119. a fiskus itteni részét Inczédi Mihály a guberniumtól magának adatni kéri. 1698-ban*Torma gyüjt. nemes Ikafalvi Katona János egyik birtokos.

1700-ban*Erd. kancz. 1700: 147. sz. első Lipót király Kántor Mihály tizedes, Silaczi Mihály, Ferencz Péter és Márton, Lázár György, Szabó Gergely, Balla Mihály, Patkó János, Pap Jeremiás, Nagy Gábor, Varcsa Tivadar, Székely István, Sirai György, Pattantyus Kosztán gyalogos darabontokat kiváltságaikban megerősiti.

1702 jul. 13-án*Torma gyüjt. Pap Gergely az 1700. évbeli productió alkalmával esketéssel bizonyitja, hogy Angyalosi György és Kendy István egy telket Pap István és Gergelynek adtak volt zálogba.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. egy telkes nemes a Nagy, Zámbó, Bab, Fejérdi, Prelukai (a Szénási Miklós-féle rész), Batuza, Boér István (a Rucskai-féle rész birtokosa) és Pap deák család.

1712-ben*Km. Neor. D. 28. itteni nemes darabont családok a Ferencz, Szabó, Balla, Kántor, Szilaj (Szilas), Lázár, Patkó, Nagy, Pap, Vancsa, Székely, Petrucz, Prelukai, Pattantyus, Vajvod, Boér, Bonta, Butuza és Girolti családok.

1713-ban Boér István fiává fogadja Nemes Jánost s itteni nemesi telkét neki hagyja.*Fasc. Frag. Cott. Szolnok. Int. Lit. N. nr. 8.

1715-ben*Erd. főkormsz. ltár. Tormás Benedek, Boér István, Nagy Zsigmond, Bab Dániel, Szabó Mihályné, Girothi István, Fejérdi István, Butuza Lukács, Vajvoda Mihály és Hordó Gábor birnak itt.

1721-ben*E. F. L. XII 1/2. Bánffy, Keczeli, Somkereki, Rettegi, Szabó, Pelei, Jancsó, Horváth, Kesely, Both, Toroczkay családok itteni részeik miatt pert folytatnak még 1766-ban is, de ezek 1819-ben is birnak itt.*U. o.

1729-ben*Megyei ltár. itt lakó nemes Zabó Ferencz.

1738-ban*Erd. fasc. Ltár. III. B. 164. Szamosujvár közönségét a fiskus itteni részébe igtatják, de az idevaló nemesek: Bab András, Fejérdi István és György, Kovács Zsigmond és még többen ellene mondanak. Ugyanez évben*Megyei ltár. a fiskus perbe fogta a Bánffy, Szabó, Keczeli, Tárcza, Horváth, Pelei, Somkereki, Rettegi, Ambrus, Both, Kecsely, Marosán, Florián családokat az itteni fiskusi rész ki nem adásáért.

1742-ben*Megyei ltár. deési Rucskai Lőrincz leánya Kata Szabó Györgyné, leánya Anna deési Ajtai Györgyné birt itt, úgy szintén Szabó Tamás fia Dániel s ennek leánya Erzsébet Deési Engi Gergelyné 1743-ban is.

{304.} 1743-ban ápr. 26-án*Megyei ltár. Fejérdi Kata férjével Józsa Jánossal egy telket Timbus Jánosnak adtak el.

1744-ben*U. o. és Torma gyüjt. birtokos Takács Györgyné Farkas Sára.

1746-ban*Torma gyüjt. nemesek a Bartha, Nagy, Butuza, Kira, Prelukai, Timbus, Bogye, Kovács és Ferencz családok.

1749-ben*E. F. L. XII 1/2. 11. C. Kovács Zsigmond birja az Angyalosi részt, a Butuza család az Ormányi Péter-féle részt, a Florián vagy Prelukai, máskép Vajvod János család a Szénási Miklós részt 128 frtba birja zálogba, Timbus Péter és Bogya Vaszi az Ormányi Nagy András részt 150 frtért, Hordói rész. Bartha István őse György szerezte a Gálffi részt 53 frton, Ferenczi Márton s Nagy Zsigmond rész birtokosai Nagy András, Dénes Pál új része,*Van ezeken 8 2/3 népes telek, 913 köb. vetésre szántó, 37 szekérnyi rét, 90 vedernyi szőlő, összes értéke 777 frt. Timbus Alexa és Dáncs Pál birtokosok itteni részét a fiskus magához váltotta. Bab György, Deési Horváth Zsigmond egyik birtokos.

1750-ben*E. F. L. XII 1/2. a fiskus itteni, bálványosváraljai, láposdebreki részeket Dániel Tódornak adja zálogba s a következő évben*U. o. Fejérdi István és György részét per alá fogta a fiskus, Fejérdi Mihály fia István, neje Kis Erzsébet, fiai: István és György 1765-ben.*Megyei ltár és Torma gyüjt. Az István fiai: István, József, András, Samu, Péter, Mihály s ennek Szarvadi Ágnestől való gyermekei: Sára Babos Antalné, Borbála Csomafái Lászlóné és György birtokosok.

1770–73-ban*Erd. főkormsz. ltár. összeírt birtokosok: Ormányi Fejérdi Mihály, György, István s neje Benkő Erzsébet ősi női jogon, Szamosujvári Novák Kristóf, Jakab, Márton és Manó armalisták zálogjogon. Szárazajtai Dobay Péternek*Torma gyüjt. van itt 2 öröksége.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. Szamosujvár városának van 50 jobbágya, egy zsellére.

1788-ban*Torma gyüjt. egyik birtokos Fejérdi Sára Pergő Samuné és testvére Márai Makai Istvánné.

1797-ben*U. o. Fejérdi Erzsébet Vajda Gáborné leánya Borbála Voldorfi Boér Kelemenné egyik birtokos. Lakik itt ekkor 29 jobbágy, 2 zsellér, van 17 puszta, taxás darabont 7 (Voncza Szimion, Pintyané Gavrilla, Tamás Juon, Mohalyán Simon, Babb Vonucz, Silai Sándor) egyenként fizetnek 1 frt 25 krt.

1820-ban*Erd. főkormsz. lt. Szamosujvár városának van 45 telke, szabad nemes telek 4 1/2, szabados telek 3. Váradi Józsefné egy telkes nemes. Ezen {305.} kivül Fejérdi István, György Samu, Pergő János, Rácz József, Florián Tódor, Fejérdi József utódai egyenként féltelkes nem adózó nemesek Szigethi József darabont.

1838-ban*Megyei ltár. van itt 18 nem adózó nemes, 3 darabont, ezek közül írástudó 8, magyar 12, oláh 9. 1843-ban*U. o. 7 magyar és 23 oláh ajku nemes.

1863-ban*Urb. Wes 173. l. Szamosujvár város részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866 évben*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: Váradi József, István, Pál és a Bakos, Bercs, Bogya, Buzura, Buttyán, Florián, Gecze Imbre, Kupsa Lőrincz, Mohele, Onucz, Orbán, Orosz, Pap, Rácz, Rokolcza, Simai, Surányi, Nagy, Tarcza, Tódor vagy Teodor és Ungur családok, összesen 95 fővel.

Jelenlegi birtokosai (1892–98): özv. Bercsán Illésné 144 h. Vétel apróbb földrészekből. Szamosujvár városa 588 h. 948 öl. Vétel a kir. kincstártól. Pap Antal 867 h. 1050 öl. Vétel Kepri József, Szentesi Áron, Bercsán Illésné és Bálintffytől. Mind e birtokok egykor a Nagyváradi Várady családé voltak.

Egykor tisztán magyar lakta népes község. Magyar darabont lakossága a Básta és Mihály vajda, később a hódoltság idején a török pusztitásainak lettek áldozatai. Ma jobbára oláhok lakják.

Szorgalmas földmivelők, egy része azonban kőfaragás és kőhányással foglalkozik s termékeit Szamosujvárt értékesiti. Táplálékuk a málékenyér, tej és zöldségfélék, húst ritkán esznek. Viseletük magyaros. Házaik (egy szoba, konyha) s gazdasági épületeik patics- és kőoldaluak, szalmafedelüek.

A XIV. században róm. kath. egyházközség. Plébánosa András 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 114. pápai tizedbe fizetett 22 keresztes bani pénzt, ismét*U. o. 127. 2 garast.

Az ev. ref. egyházának temploma kőből épült a reformácziót megelőző időben.

1732-ben*Deési esp. ltár. Dénes Mihály a girolti egyházhoz tartozó egy harangot, poharat, kannát Magyarországból, a hová II. Rákóczi Ferencz idejében kimentek volt, haza hozván, kiváltásig ez ekklézsiának adta. 1865-ben két harangja van, egyik felirata: Pávai Ihnok öntötte Ormány B. 1697.” A kisebbiken: „Váradi Mihály Sz. B. Az ormányi ref. ekkla sz. öntette 1821.”

{306.} Régi papi háza 1794-ben épült. Váradi József gondnoksága idején, mint mestergerendáján olvasható volt.

1851-ben Váradi Mihály gondnok templomi székeket, kő-urasztalt készittetett s faragott kövekkel padoztatta ki a templomot.

1865-ben*Deési esp. ltár. van 27 hold 1113 öl fekvősége, 6 zsellértelke, a régi mesteri telekkel együtt és 446 frt 14 kr. pénze. Temetője a czinterem.

Lelkész fizetése hajdan: minden egyháztagtól 3 kal. búza, 1 veder bor, 1 kal. zab, 12 szekér fa, 10 véka vetés és behordás, kaszálás; minden nemes jobbágya után mindenből dézmanegyed, az özvegyek 3 sing vásznat.

1863-ban*Urb. Wes. 207. l. dézmakárpótlásban részesült.

1738-ban*Erd. fisk. Lt. III. B. 164. az ormányi ev. ref. egyház részére idevaló magvaszakadt nemes Boér István egy nemesi telket hagyományozott, melyet a szamosujváriak el akartak az itteni fiskusi részszel foglalni, de Fejérdi István gondnok ellene mondott.

Egy ismeretlen tett*Esp. lt. 35 frt alapitványt. Váradi Mihály 200 frtot hagyományozott.

Surányi Nagy József 1864-ben*Esp. ltár. a Váradi utódokra kihatólag örök időn át az urasztalát kenyérrel és borral ellátni kötelezte, melyet Váradi József is magára nézve kötelezőnek ismert el.

1865-ben*U. o. kepézők száma 19, a lelkeké 49.

1887-ben*Ev. ref. Névk. 65 ev. ref. hivővel.

Anyakönyve 1782-, jegyzőkönyve 1819. év óta vezettetik.

Részletes zsinatot tartottak itt 1681, 1687, 1689, 1693, 1698, 1700, 1715-ben kétszer, 1721, 1729, 1747, 1749 és 1758-ban.

Vert ezüst urasztali kehely körirata: „Ormányi Fejérdi Mihály és felesége Kádár Therezia adta az ormányi ref. ecclának 1782.” Ennek alján: „Solymosi Imre Anno Dmini 1645.” Ezen alól még: „D. F. N. 1748.” Egy óntányéron: „A kolozsvári ref. collegiumban tanult felserdült ifju Pávai Ferencz hagyta halála után az ormányi ekklezsiának 1722.”

Lelkészei 1612-ben*Torma gyüjt. Angyalosi Pál. 1642-ben*U. o. Szentmargitai Márton. Kolozsvári György 1686. Köpeczi Sámuel 1689. Szentmiklósi György 1699. Pávai Mihály 1716. Deésházi Sámuel 1743. Bányai Péter 1751. Baranyai József 1758. Csiki László 1759. Némethi Mihály 1766. Bakó István 1773. Bakó Márton 1776. Széki György 1783. Foris András {307.} 1788. Deési Sámuel 1795. Deési János 1822. Ez 1864 tavaszán lépett nyugalomba; utánna Némához, majd Deésaknához csatoltatott. Méhekből ezen papja vagyonra tett szert s 500 ezüst frt alapitványt tett iskolai czélokra.

1880-ban ismét anyaegyházközséggé lett, papja Surányi Nagy József volt az újabb ideig.

Iskoláját 1747-ben állitják fel, időnként a papok tanitóskodtak.*Kádár. Nev. Okt. Tört. 399. l.

1896-ban a tanfelügyelő kisérletet tett az állami iskola felállitására, de az ügy, nem tudjuk hol, megfeneklett.

1658-ban*Adóösszeírás. még itt oláh ajku egyházközség nem volt. 1696 tájt huzódnak ide tömegesebben oláh ajku nemesek s fiókegyházközséget valószinüleg akkor alkotnak, midőn Szamosujvárral ez is az oláh püspökség kezébe kerül.*V. ö. Szamosujvárral.

Gör. kath. anyaegyházközséggel 1759-ben alakul, mely alkalommal a község fekvőségeiből jókora darabot szakitanak ki ez egyház czéljaira, de a ref. egyháztól a segélyezést megtagadták.*Esp. lt.

A község egy része még 1774-ben*Megyei ltár selejt. 55. sz. gör. keleti, s ekkori papja Popa Gábor. Valószinü, hogy ezután nemsokára a gör. kath. egyházközségbe olvadtak, de a templom felett már előbb huzamosan perlekedtek. Temploma kőből épült s a Szt. Archangyalok tiszteletére 1866-ban szenteltetett föl. Anyakönyvét 1850 óta vezetik. Jelenlegi papja Veres János.

Felekezeti iskoláját 1850-ben állitották föl s azóta megszünés nélkül foly benne a tanitás.

Szülöttei közül megemlithetjük Bab János püspököt, ki itt 1759-ben született. Elemi ismereteit Deésaknán szerezte az ev. ref. iskolában, honnan a kolozsvári jezsuiták iskolájába ment, majd Balázsfalván a kalugerek közé lépve, tanárkodott. Mint marosvásárhelyi főesperes a gyulafehérvári szerzetbe vonult Major püspök lemondása után, legutolsó helyen jelöltetett a püspökségre, s a király a többiek mellőzésével őt erősitette meg. Több templomot, iskolát épittetett, alapitványokat tett s felállitotta a káptalant. Meghalt 1830 október 2-án.*Közművelődés. Gyulafehérvár 1895. Dr. Gramma Péter, Gör. szertartásu román egyh. tört.

Éghajlata egészséges, mindenféle gyümölcsnek, gabonának egyaránt kedvező, jég ritkán bántja.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának harmada termő, a többi terméktelen. Földjük termékeiből élnek, melyeket a 2 mérföldnyire fekvő Szamosujvár {308.} vásárain árúsitanak el. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható. Hegyes volta miatt szekeres trágyával nem javithatják. Egy köböl őszi és tavaszi búza 6 kalangyát vagy egy-egy vékát ad szemül. A must vedre 12 kr. Erdeje csak a birtokosságnak van, legelője elegendő, fordulónként kaszálnak. Gyümölcsöskertek jövedelme 6 frt 6 kr. Szántója 937 2/4 köbölnyi; elvetettek 561 1/4 köb. ősz-, 377 364 köb. tavaszgabonát, tengerije szemül 2 1/2 köböl termett, rétje 207 szekérnyi, szőlője 699 vederre való. Van itt 211 ökör, ló, 128 tehén, 30 tulok, 467 juh, kecske, 137 disznó és 25 méhköpü.

1797-ben*Megyei levéltár selejt. 88. határának egy része a sok esőzés következtében lesülyedt.

1820-beli*Cziráki, urb. conscr. Összeírták: Rácz József szolgabiró és Ferenczi József. összeírás szerint urbariuma nem volt, most sincs. Jobbágyság ideje alatt többet szolgáltak; fizettek évenként a földesurnak 1-1 tyukot, 10 tojást, 1 fertály szűrt vajat az egész telkesek és zsellérek. Fontak némelykor 2–3 font kendert. A falusbiróért tettek uri szolgálatot. Vannak itt darabontok vagy szabad emberek, kik tulajdon telkeiken laknak, a szamosujvári közönségnek uri dézmát adnak a zabon kivül minden termésből, ezen kivül minden két ökör után 3, négy ökör után 6, hat ökör után 9, nyolcz ökör után 12 magyar frtot tartoznak fizetni. Azok, kiknek ökrük nincs, külön 1 forint 30 krt. Ezek birtokaikat mindkét nemre tulajdonjoggal birják, de ha kihalnának, Szamosujvár foglalja el birtokaikat.

Van 3 váltólag használt fordulója, részben oldalas; 1 véka őszbúza 2 vékát ad. Tavaszszal zabot, málét, kevés búzát, őszszel rozsot s elegybúzát szoktak vetni, rendesen 4 ökörrel szántanak.

Kaszálója oldalas, kevés benne a téres, szénája jó s elegendő. Piacza Szamosujvár, van jó útja. A nyomáson kivül jó legelője a berekben. Itatója a pénteki patak, kutak, források. A szilvából pálinkát főznek. A földesuraságnak van fogadója, a község Szt-Mihálynaptól újévig árultat. Keresetük a szamosujvári határon való szántás, málékapálás, favágás. A parasztságnak nincs szőlője. Épületnek való fája nincs, tüzelésre való fát is pénzen vesznek vagy dologért Törpényből, A.-Géykényesből. Iklódon őrölnek. Sarjut nem csinálnak.

Az egész telkesek 3–4 ökrösek, tenyeresek, hetenként 2 napot szolgáltak, a kiknek 2 ökrük van, ketten fognak össze s így szántanak, fuvaroznak, ritkán mennek messzebb Szamosujvárnál s ekkor a {309.} jövetel a szolgálatba tudatik. A hurubások egy-egy napot szolgálnak hetenként.

A földesurak kir. árendát fizetnek az arendae perceptornak, a nép pedig fiskalis dézmát ad; búzából, rozsból, máléból, zabból, bárányból, természetben nem szoktak fizetni. A régi magyar ülésü helyekbe is úgy jár, mint kérő, Girolt és Péntekbe, az „arendae Decimarum Perceptor”, mint hozzájuk. A kilenczedet pedig nem adták soha.

Van itt 37 pusztatelek, melynek lakosai a közelebbi éhségkor (1814–17) elhaltak, elvándoroltak.

Szabad erdeje a községnek nincs. Szamosujvárnak a Gyertyánosban és a Dumbrávában szép szálas, épületre alkalmas erdeje van.

Évente a földesúrnak robottja jármas és gyalog 3016 nap. Karácsonytyukja 30, karácsonytojás 300, karácsonyvaja 7 1/2 kupa, fonás 60 font, a takácsoktól készpénz 1 rforint 30 krt.

1822-ben*Cziráki, Urb. oszt. határa I. osztályú. Adó alatt van: 366 1/4 kö. szántó, 507 1/4 szekérnyi kaszáló, 25 vedernyi szőlő, 33 ökör, ló, 67 tehén, 11 borju, 142 juh, 5 disznó.

Jelenleg is határának legnagyobb része hegyen van mindazonáltal eléggé termő. Terményei: búza, de leginkább tengeri, rozs, zab jó terem, úgyszintén mesterséges takarmányfélék. Legelője s itatója kitünő. Állatai: hazai fajta szarvasmarha és juh. Gyümölcse: alma, körtve és szilva. Itatója az ormányi patak, mely O.-Péntek határán fakad.

Épületnek való kőbányája elsőrangu s a lakosok egy része kőfaragással foglalkozik, de mesterségük a kezdetlegesség fokán áll.

1744 okt. 6-án*Megyei ltár. a vármegye itt tartotta marchalis székét.

Önkéntes tűzoltó-egyesülete 1890-ben alakult.

A gör. kath. egyház iskolai alapra magtárt állitott fel.

Határhelyek. 1715-ben*E. F. L. III. 162. E. Seresalja, Gyertyános, Komlóskert, Bani had megett, Hátaskút, Gorbuluj.

1749-ben*E. F. L. XII 1/2. 11. C. Bányahát, Györgyös, Ördöngős kút, Válus kút, Galyvára alatt, Szarkavára, Kis csereteri, Csorgó, Magos Máj, Képes, Körtély vápa, Hidegkút, Vásáros út, Kosárkút, Sós árok, Gárd, Kőszegi, Sós, Csonka erdő, Mocsár, Porgolátkert, Szőllőfő, Pogány Jászoly, Ehmező, Csécsberek, Somberek, Vonczul Gardja, Gyertyános alatt, Halom alatt, Rétszél, Kisrét, Nagynyil, Verescsere, Kis- és Nagyhid, Nagy- és Kiserdő, Garcz, Széplaki út, Komlóskert, Pataki szőlő.

{310.} 1898-ban dülők: Kölös föld, Hidegkút, Berku, Bajicza, Via Orbuluj, Doszu Gyál, Ulmnisi, Csurgó, Gyertyános, Ruptur, Komor, Magosmáj, Szerkeori, Képes, Rétek, Dumbráva, erről azt tartják, hogy a tatárpusztitás előtt itt volt a község, „Sztojána” név alatt állott fenn.

Lakossága 1603-ban*Urb. conscr. f. 65. nr. 87. van 6 jobbágy és 1 szabados nemes.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 7 jobbágy, 5 zsellér, 6 szabados nemes lakosa van, kik 18 házban laknak, el van pusztulva 10 ház.

1750-ben*U. o. szabados vagy darabont 3 lakik itt 3 telken és házban, 12 jobbágy 12 házban és telken, 46 zsellér 35 1/15 telken 44 házban, 7 külsőség nélkül való zsellér 6 telkes házban, 12 kóborló, együtt 57 1/15 telken 66 házban laknak. Ez évben innen 6 család költözött el.

1831-ben*Cons. statit. topogr. 141. l. 518 ev. ref. és gör. kath. oláh lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 27. l. házak száma 138, a lelkeké 698, ebből róm. kath. 3, gör. kath. 611, 77 evang. helv. és 7 zsidó.

1886-ban 635 lakosból 17 róm. kath., 550 gör. kath., 61 helvét hitv., 7 zsidó.

1891-ben 605 lakossal, melyből 7 róm. kath., 531 gör. kath., 57 ev. ref. 1 lutheránus, 9 izraelita.

Adója 1748-ban*1750. Erd. főkormsz. ltár. 505 frt 13 kr. 1755-ben*U. o. 272 frt 54 kr. 1775-ben*Erd. főkormsz. ltár. 809 frt 4 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 348 frt 19 kr. 1898-ban 2188 frt 42 kr.