Sárvár.

Nevének változatai: 1345-ben*Erd. Muz. Sarwar. 1458-ban*Dl. 27317. Sarvar. 1475-ben*Gr. Bethlenltár. Sarwara. 1486-ban*Km. prot. l. 38. Sásvár. 1516-ban*Erd. fisc. ltár. XII. fasc. 15. B. Sarwar és Sárvar. (1545) 1615-ben*Tatrossy cs. ltára. Saarvar. 1830-ban*Cons. statist. topogr. 1631. oláh neve Silivar.

{62.} Nevét sárból, agyagból épített egykori várától kapta.

Fekszik a Nagy-Sajó balpartján a Pojána nevű hegy aljában, keresztül foly rajta a Szász-Fellakról eredő Hidegpatak. A vármegye székhelye Deéstől 43.7 kilométernyire a bethleni járásban.

Sárvár legelső említése alkalmával, t. i. 1345-ben*Erd. Muz. már Bálványosvárához tartozott és a várnak itteni tiszttartója Mikácsa.

1434-ben,*Dl. 27293. 1458-ban,*Dl. 27317. 1462-ben*Dl. 27274. és 1467-ben*Dl. 27917. birtokosa Sárvári Pál.

1475-ben*Gr. Bethlen ltár. birtokosai Sárvári Pál, Gergely és László, jobbágyaikkal Sajó-Keresztúron hatalmaskodtak, a vetéseket learatták, legeltették, a réteket lekaszálták s a szénát elvitték fegyveresen, a miért 50 márka birságra itéltettek és 1478-ban*U. o. e birságot Sárvári Gergely és Lászlónak itteni javaiból lefoglalták.

1485-ben*Km. prot. l. 5. Sárvári Pál fia Gergely, Sárvár felét Szebeni Horváth Pálnak s fiainak Pál, Gáspár, Mihály és Jánosnak veti zálogba.

1486-ban*Km. prot. l. 38. Sárvári Gergely Sárvár felét udvarházával együtt Feketh Sebestyénnek és Györgynek veti zálogba.

1486-ban*Km. prot. l. 66. Sárvári Pál fia Gergely szolgájának Erdőcsoknai Jánosnak egy itteni telket adományoz.

1488-ban*Km. prot. l. 96. Sárvári Gergely Sárvár felét Mikeszászi Horváth Pálnál felülzálogolja. Horváth Pál pedig ugyanakkor*U. o. l. 97. azt Figedi Fekecs Sebestyénnek és Györgynek veti zálogba.

1489-ben*Dl. 27553. és E. F. L. XII. fasc. 15. C. Mátyás király Sárvárt Sárvári Gergely magvaszakadtával Csulai Móré György főlovászmesternek, Ficsór László jajczai kapitánynak, valamint Csulai János, Miklós, Fülöp, János és Mihálynak adományozta oda, a kik abba ellentmondás nélkül be is igtattatnak.

Még ugyanazon évben*Dl. 29545. Mátyás király ugyanezen Sárvárt Németi Tamásnak és testvérének adományozta, de néh. Sárvári Pál leányai: Ilona, Dorothea, Anna és Mária Baláthfi Mihályné, továbbá Csulai László jajczai bán, Gálfalvi Vancsa János bálványosi várnagy és Csulai György s testvérei ellentmondtak. Annyival kevéssé lépett életbe ezen adomány, mert 1490-ben*Dl. 27554. Ulászló király a fentnevezett Csulaiaknak újra adományozta Sárvárt s azokat abba ellentmondás nélkül beigtatták.

1491-ben*Km. prot. m. 8. Bethleni Miklós s leánya Katalin magtalanságuk esetére egész Sárvárt Bethleni Bernátnak s nővéreinek Anna Csulai Ficsór {63.} Lászlóné, Katalin Geszti Lászlóné, Brigitta Bolyai Gáspárné s Borbála Keczeli Zele Mártonnénak hagyományozzák.

Egy Sárvár és Sajó-Keresztúr közt fekvő föld iránt 1479 óta per folyt, a mely per Gálfalvi Vancsa Jánosra, majd ennek halálával 1494-ben özvegyére s fiaira Sebestyén, Imre és Péterre szállott.*Km. Doboka D. 90.

1504-ben*Dl. 21324. Csulai Móré György belgrádi bán a néh. Csulai Móré Vladul fiaival Móré Fülöp bácsi préposttal s Jánossal az ősi, valamint az általa s néh. testvére Csulai Ficsór László jajczai bán által szerzett javak iránt úgy egyez meg, hogy nekik Sárvár birtokában is illő részt juttat,

1511-ben*Gr. Bethlen ltár. egy összeírás szerint itt részbeli birtokosok voltak Bethlen Miklós fiai János és Farkas.

1516-ban*E. F. L. XII. fasc. 15. B. Csulai Móré Fülöp egri prépost itteni részét testvére Csulai Vancsa János leányának Mártának Gerendi László nejének ajándékozza.

1519-ben*Km. prot. Magno 76. Csulai Vancsa Péter itteni részét testvérének Vancsa Györgynek ajándékozza.

1545-ben*E. F. L. XII. fasc. 15. C. Gálfalvi Vancsa Jánost, Gerendi László özvegye Márta néh. Csulai Móré vagy Vancsa János leánya Sárvárra vonatkozó bizonyos oklevelek iránt perbe fogta.

1545-ben*U. o. B. Gerendi László özvegye Márta bátyját Csulai Vancsa György fiát Jánost Sárvárnak Kendi Antal részére való elidegenítésétől tiltja, mivel e község őket közösen illeti.

1547-ben*Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 3. nr. 11. Csulai Kende Péter, Gálfalvi Vancsa György özvegyének Gerendi Annának, annak hitbére, leányaiknak Gyerának Cserényi Gáspárnénak, Katalinnak Barcsai Farkasnénak s Margit hajadonnak leánynegyedük fejében egész Sárvárt odaadja, melyet t. i. néh. Móré György nándorfehérvári, Kende Miklós szabácsi, Ficsór László jajczai bánok, Móré Fülöp pécsi püspök, Vancsa János s Csulai Móré Mihály szereztek.

1550-ben*Km. Doboka V. 14. mivel Csulai Móré Fülöp egri prépost itteni részét néh. Vancsa János leányának Mártának özvegy Gerendi Lászlónénak adományozta oda, Mártát abba igtatni akarták, de azon néhai Vancsa János leányai Gertrud Cserényi Gáspárné, Margit Kemény Ferenczné, Katalin Barcsai Farkasné s Anna hajadon ellentmondtak.

1555-ben*Km. prot. Isab. 29, 112. Gerendi László leánya Anna özv. Vancsa Györgyné {64.} 16 jtelkét s udvarházát hozományul leányának Vancsa Margitnak Kemény Ferencz nejének adományozza.

1585-ben*Gyf. Doboka f. 4. nr. 148. Cserényi Gáspár itt lakó hites ember emlittetik.

Az 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87. összeírás szerint teljesen elpusztult.

1609-ben*Proclam. Báthory Gábor fejedelem Sárvári Mihály magvaszakadtával ennek itteni részét nagyenyedi Bölöni Gábornak adja.

1615-ben*Tatrossy cs. ltára. ekkori birtokosa, Deési Gerő István, kinek itteni megbízottja Ajtai Bálint. 1617-ben is Sárvári Gerő István.*9. Lib. Reg. 53.

1617-ben*Km. prot. K. 32 és Doboka C. 15. Cserényi Gáspár 3 itteni jobbágytelkét Harasztosi Balázsnak eladja.

1630-ban*Gyf. kápt. 16. Lib. Reg. 17. a fejedelem az idevaló Ajtai családot újólag megnemesiti.

1646-ban*E. F. L. I. 7. K. 12. T. Apaffy Istvánnak itteni részét, mivel István mester szakácsának füleit levágta, elkoboztatván, 1651-ben*Gyf. Misc. II. fasc. 4. nr. 5. és 25. Lib. Reg. 588. visszakapta.

1647-ben*Torma cs. ltára és Km. Lymbus. néh. Cserényi Farkasnak itteni részét, melyet Gyerő Ferencztől birt zálogban, továbbá 3 1/2 saját telkét mostoha fia Sulyok István leánya Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye s néh. fia János árvái Farkas és Zsuzsánna örökölték. Itteni többi birtokosok Cserényi István, Sárvári Detári János. Ajtai Gáspár, Gyerő Zsigmond.

1659-ben*Gyf. Lib. Reg. XXVII. Barcsay Ákos fejedelem Beszterczén ez év márczius 20-án Sárvári Mészáros, máskép Meczker Tamást megnemesiti. 1668-ban*Széki egyh. jk. Csernátoni Csiky Miklós emlittetik mint itteni lakos és birtokos.

1671-ben*Gr. Kornis ltár. Gávai D. 2. sárvári Csiky Miklósné Ajtai Kata és 1679-ben*U. o. Kamuthy Zsuzsánna (Borbély Gergely jobbágy) birtokosok.

1682-ben*Gr. Kornis cs. ltára. Csiky Miklós, sárvári Viski György és idevaló Csűrei Pál birtokosok.

1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. kis nemesek birják.

1697-ben*Br. Toroczkay ltár. Szamosfalvi Mikola Lászlónak itt 4 zsellére van.

Sárvári Mészáros máskép Meczker család czímere.

Sárvári Mészáros máskép Meczker család czímere.*Siebmach. Wbuch IV. B. 12. Abth. Taf. 130.

{65.} 1698-ban*Km. Doboka M. 23, 430. T. 27. Mikola László itteni Cserényi jusson hírt részét Toroczkay Jánosnak veti zálogba.

1699-ben*E. F. L. III. 249. D. birtokosai Somay Gergely, Lucsay István és Viski György.

1702-ben*Erd. főkormsz. lt. birtokosai Cserényi Mihály, Hegyessy Mihály, Cserényi Gáspár, Viski György, Gálfy Ferencz, Sebestyén Dániel, Somay Mihály.

1738-ban*Erd. fisc. lt. III. B. 164. Jabrodi Jabroczky Gáborné Szeredai Borbála és fiai Gábor, Ádám, Mihály, János és Zsigmond és leánya Kata.

1753-ban*Fejérvári Jenő cs. ltára. Budai Mihály itt lakó nemes.

1754-ben*Széki ev. ref. egyh. javak összeírása 5. l. sárvári Pálfi Gábor, Sebestyén Krisztina, özv. Diószegi Györgyné, Hegyessy Mihály utóda, Horváth Gáspár és György, Cserényi Pál, báró Inczédi Sámuel, Viski János, Hegyessy István, gróf Bánffy Klára, Somlyai Péterné Ács Sára, Becski Miklós emlittetnek mint birtokosok.

1770-ben*Erd. főkormsz. ltár. összeírt birtokosai: Aranyosrákosi Pálfi Gábor apai-, Fogarasi Lészai György (valószinüleg Deteri jogon, mert Deteri János leányát Sárát vette volt nőül*Hodor. Függelék 21. l.), Lészay Miklós s András apai-, Nánási Rácz László férji-, Rettegi Viski György anyai-, s Mezőmadarasi Fodor Zsigmond férji jogon.

1771-ben*U. o. 102. l. Cserényi Istvánnak itteni malmát, a Sajó kiáradván, „mintegy almát felkapta s elvitte”.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Bethlen Miklós özvegyének van 5 jobbágya, Cserényi Istvánnak 2, Lészai Györgynek 6, Lészai Andrásnak 5, Lészai Miklósnak 4, Hegyesi Lászlónak 1, Somlyai Mártonnak 1, Gálfalvi Gergely özvegyének 1, Pálffi Gábornak 1, Rácz Lászlónak 6, Luczai Sámuelnek 1, Nagy Sándornak 2, Tetei Lászlónak 2, Baczoni Pálnak 1, Ujlaki Sámuelnek 1, Becski Miklós özvegyének 3.

1809-ben*U. o. birtokosai: Lészai Lőrincznek volt 14, Lészai Andrásné Fosztó Máriának*Széki esp. vizsg. jkv. 4, Pálffi Ferencznek 4, Alsó Istvánnak 1, Rácz Lászlónak 3, Cserényi Dániel örököseinek 1, Ujlaki Samunénak és Sándornak 2, Sárdi Jánosnak 1/5, Baczoni Samunak 1, Bodoni Andrásnénak 1, Nagy Sándornak 3, Becski Lászlónak 1/2, Becski Zsigmondnak; 3/4, Gálfalvi Gergelynek 1/5, Rácz Zsigmondnénak 2, Bujti Samunak 2, Deák Ferencznek 2, Sipos Jánosnak 2, Pető Jánosnénak 2, Márk Mojszának 3, gr. Wass Samunak 1, Kendeffy Ferencznek 2, Küküllővári Mártonnak 1 telke.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: Lészai Lőrincz, gr. Csáky József, Cserei {66.} Ferencz, Lészay András özvegye, Cserényi Ferencz, Nagy Sándor, Kendeffy Ferencz özvegye, Alsó István özvegye, Becski István, Hegyesi István, Bodoni András, Pető György és 6 más kisebb birtokos.

1828-ban*Széki esp. jkv. Sípos Jánosné Lészai Anna, Becski Lajos birtokosok. 1830-ban*Széki ev. ref. esp. ltár. 59. l. Kendeffy Lajos, Lészai József és Lőrincz, Cserényi Ferencz, az ev. ref. egyház, Fosztó Mária, Pálfi Ferencz, Deák Ferencz, Sípos János, Rácz László.

1834-ben*U. o. 85. l. Deák Ferencz és Lajos, sz.-újlaki Ujlaki Sámuel. 1837-ben*U. o. Wladár Amos.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 778. l. birtokosai: Alsóné Cserey, Bujtiné, Deák, Lészay, Márk, Nagy, Pethő, Ráczné és Román nemesek és báró Jósika.

1842-ben*Széki ev. ref. esp. ltár 39. l. Somay Józsefné Balog Juliánna, ifj. Somay László, Ferencziné Ujlaki Zsuzsánna, Ujlaki Lajos, várfalvi Kosa József és Károly.*Deés város ltára.

1863-ban*Urb. Wesen 68–135. l. Lészay Lőrincz, Boros Anna, báró Jósika Samu, Lajos és János, Sándor Ferencz, Jeney János, özv. Kendeffyné Bethlen Mária grófnő, Füley István, Alsó Róza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki. 1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 89 füstből 32 nemesi füst volt.

Szentmártoni és Lészai Lészay cs. czímere.

Szentmártoni és Lészai Lészay cs. czímere.*Siebm. Wp. IV. B. 15. Abth. 277. Taf.

Nemesi jogu birtokosai voltak: Boros István, Bodó Sándor, báró Bornemissza János (Kolozsvárt), Boythy Miklós, Fülei István (Kolozsvárról), Román András és Tamás, Sipos Lajos, Varga Ferencz, Szathmári Miklós, Balogh András, Kósa Károly (Csicsó-Ujfalu) és Gyarmathi János (Rettegről).

Jelenlegi birtokosa (1898): Fejérváry Jenő, öröklés édes anyja Balog Amália és vásárlás utján Lészai, Becski, Cserey, Sombory és Rácz féle birtok.*A székesfehérvári Fejérváry család újabb nemeslevelét Imre és Benedek deák (Literatus) kapta, Gyulafehérvártt 1628 május 4-én. Kihirdették 1631 jun. 15-én a kolozsvári és 1658 márczius 27-én a kolozsvármegyei gyülésen s hivatkozás van benne II. Mátyás királyra, ki őket megnemesítette. (Családi ltár.)

Hajdan tisztán magyarlakta község, mit bizonyít 1475-beli*Gr. Bethlen ltár. magyar jobbágy lakosainak neve, mint: Figei, Oroszfái, Szentgotthárdi, Wass, Maros, Tállas, Máté, Szarka, Biró, Veres, Deák, Szekeres, Fazekas, Bózs, Suttor.

{67.} Az 1603. évbeli összeírás szerint*Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87. az egész község az előző évi háborúban úgy elpusztult, hogy egyetlen lakó és ház sem maradt benne. Básta kegyetlen dulásainak estek áldozatául, ki magyar és unitárius voltáért pusztította, ölette, s raboltatta ki teljesen lakóit.*Keresztény Magvető. XVIII. évf. 6-ik füzet, 388. lap. Kolozsvár. Erdélyi országgyülési Emlékek 1879. V. köt. 165, 166, 168, 174. lap.

A magyarság többszöri kipusztitása után lassanként az oláhság telepedett meg, kiknek utódai ma, 25 magyart leszámítva, lakják. Szorgalmasok, őstermeléssel foglalkoznak. Viseletük fehér, házilag szőtt gyapjuharisnya, mellrevaló, bocskor és csizma. Épületeik boronafa és patics oldaluak, szalmafedél alatt.

Sárvári vártető, Kerlés felől az útból felvéve.

Sárvári vártető, Kerlés felől az útból felvéve.

A község keleti részén, Kerlés felé s attól alig egy kilométernyire, kiszögellő magaslaton egykor vára volt. Északra a Sajó sík terére néző hegyoldal tetején feküdt vár szélessége 58, hossza déli irányban 83 lépés. Észak felől kelet és nyugati szegletein körbástya állott, mely körül 3–4 méter magas földtöltés látható, déli része köralakú volt, melyet 6–7 lépésnyi széles sáncz övezett, mely felett 3–4 méter magasságú földtöltés emelkedik, itt-ott kő- és tégladarabok láthatók, melyek arra engednek következtetni, hogy ez oldalról nem lévén természetes erődítés, könnyebben volt hozzáférhető, ezért kő- és téglafallal is megerősítették; nyugat felől volt a bejárás, melyet köralakú bástya védett. Teteje sima, keletre lejtős, és ezen alól hatalmas, mély árok. A vártetőről megragadó a kilátás, alattunk a Sajó völgye számos falvaival, gazdag termésű mezejével, előttünk keletre Kerlés, a híres cserhalmi tetővel, vele átellenben Kendtelke, kún sírhalmaival, odább Sajó-Magyaros Szent-László várhelyével lélekemelő képet tár elénk. Kik építették s mikor e várat, nem tudjuk. Hodor*Dobokamegye Esmertetése. 778. l. azt írja, hogy a János vitézeknek itt klastromuk volt, vajjon nem ezen a helyen állott-é? Azt mondják, hogy itt a Pogyerej felett a várban barbárkori vastag cserép, tégla- és vasdarabokat, gyöngyszemeket találtak a kincskeresők az üregekben, a melyek ma már beomlottak.

{68.} A XVI-ik században unitárius anyaegyházközség.*Ker. Magv. 1888. évf. XXIII. k. 228. l. Hodor szerint ez anyaegyházközség 1596-ban is fenállott.*Függelék. Kézirat. Dobokavármegye esmertetéséhez. Erd. Muz. Egyl. könyvtár 102. lap.

1644-ben*Széki esp. ltár. ev. ref. egyháza Sajó-Szent-András filiája; hatalmas régi kőtemploma s mellette papilakja romokban, van egy harangja s 4 darab szántója.

1682-ben levitai állomás, Sz.-Fellak is hozzá tartozott*U. o. s ezzel mindkettő Sajó-Kereszturhoz.

1705-ben*U. o. anyaekklezsia.

Kőtemplomát 1717-ben*Jegyzői tudósitás. javitották meg.

1754-ben*Egyh. javak összeírása. Széki esp. ltár. 5. l. kőtemploma mellett papilak, van 12 köböl vetésre való szántója 6 darabban, öt szekér szénára való rétje és 4 frtja.

1766-ban*Hodor. Függ. 102. l. Sárvár Sajó-Kereszturral képez egy egyházközséget, hívek száma együtt 60, ebből 24 fi, 36 nő.

1828-ban*Egyházvizsg. jkv. harangja elhasadt, temploma is romladozni kezdett, ezt írják róla.

1830-ban*U. o. 58. l. is, hogy romladozó állapotban van, fatalpakon nyugvó haranglábján 2 harang.

1838-ban*U. o. a templom vakolását surlásra lopogatják s hordják. Van két parochialis telke.

1863-ban*Urb. Wes. 208. l. az ev. ref. egyház dézmakárpótlásban részesült.

1868-ban*Esp. vizsg. jkv. 42 lélekből férfi 25.

1887-ben*Ev. ref. Névk. 61. l. 19 ev. ref. egyháztaggal anyaegyházközség, leányegyháza Fellak és Sajó-Keresztur. 1898-ban*U. o. 125. l. 12 fi, 10 nő, együtt 22 ev. ref. hivővel.

1888-ban*U. o. 15. l. a Névkönyv szerint több nemesi család lakott itt, kik idő folytán elköltöztek, kihaltak s elzülődtek. Az elmúlt idők kedvezőbb helyzetét s népesebb létét bizonyítja a jelenben is szép temploma, rendezett papi szállása. „Nem messze van az az idő, midőn teljesen néptelenné fog válni.” Földbirtoka 19 hold. Jegyző és anyakönyve 1839-ben kezdődik. 1898-ban*Jegyző tudósitása. van egy harangja 1717. évből, mint feliratán olvasható.

1675-beli*Esp. ltár. feljegyzés szerint van két czinkannája, egyiket keresztelésre adta Csiky Mihály, egy aranyozott ezüst kelyhe Halmágyi Mihály ajándéka és van egy asztaltakarója. Cserényi Gáspár adott egy aranyozott {69.} gyolcskeszkenőt, Hegyessy Mihályné Cserényi Krisztina egy házuknál szőtt gyolcsabroszt.

1692-ben*1830-beli összeírás esp. vizsg. jkv. 58. l. egy ezüst pohár felirata: „Csiki Miklós a sárvári ekklezsia használatára készíttette ao. 1692.”

1697-ben*U. o. Sebestyén Dánielné Lészay Mária egy díszes urasztalára való takarót, Cserényi Krisztina Hegyessyné aranyozott ezüst poharat. Pálfi Gábor s neje Murvay Erzsébet egy mindenféle selyemmel kivarrott törökkendő forma patyolatkendőt 1730-ban.

1705-ben, midőn anyaegyházzá lett, Sebestyénné Bihari Borbála több úrasztali készletet, 1830-beli* Esp. ltár 58. l. feljegyzés szerint Bessenyei Borbála 1782 aranyozott ezüst tányért. H. G. P. R. 1759.

1808-beli*Esp. vizsg. jkv. összeírás szerint Pálfi Gáborné a templomépitésre adott volt 60 frtot, mely ez évben 200 frtra növekedett.

1862-ben*U. o. Klein Náni az úrasztalára díszes teritőt.

Lelkészei: Bányai Sámuel 1744. Újlaki Mihály 1753. Lénárd András 1768. Beke N. 1779-ig, Háry Gábor 1780. Dávid István 1797. László József 1807-től. Jó János 1810-től. Háry Gábor 1811. Benedek Sámuel 1814-től.*Esp. ltár. Izsák Farkas (az 1888. ev. ref. Névkönyv szerint Mózes) 1819-től. Balogh Pál 1831-től. Dobozi József 1843–48. Balogh András 1852 óta, 1887-ben is szolgál.*Ev. ref. Név. k. 61. 1898-ban nyugalomba ment s vele megszűnt az anyaegyházközség.

1898-ban*U. o. 124. l. a szászbrétei körlelkész szolgál be ide és Sz.-Fellakra.

Ez egyházközség iskolát nem tartott, 1826 óta a papok tanitóskodtak itt időnként, újabban ez is megszűnt.*Nevelés és Okt. tört. czímü munkám 452–53. l.

Gör. kath. egyház temploma fából épült 1806-ban, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szenteltetett föl, harangjai is ez időből valók. Papjai 1806 óta Demján János, Marosán Elizeus, Máthé Demeter; jelenleg beszolgáló lelkész végzi a papi teendőket.

Régibb idő óta iskolát tart fenn.

Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán fordul elő.

1721-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint határa két fordulós, jobbára kelet és északnak fekszik, téri rész fekete és fövényes, köves itt-ott, de termékeny, a hegyek oldalain sárgás és terméketlen, trágyázva nincs; kétszer szokták szántani rendesen 6 ökörrel; a búzát rozszsal vegyesen termelik, szénája nem sok, de jó terem, a szükséges tüzelésre való erdeje van, hadi úton ritkán dolgoznak, határát a Sajó gyakran elönti s e miatt sok {70.} kárt okoz, a szomszédos községben őrölnek, vásárba Beszterczére járnak. Adó alatt lévő szántója 32 köbölnyi, elvetettek 1 köböl őszi, 2 köb. tavaszi gabonát s lett 22 kal. búza, rozs, 17 kal. árpa, zab, tengerije szemül 1 3/4 véka termett, kaszálója 17 szekérnyi, van itt 6 ökör, 5 tehén, 1 tulok, 3 ló, 39 juh és 5 sertés.

1821-ben*Cziráki urb. oszt. határa 1 osztályú.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 678. l. messze nyúló határa kivált a Sajó mentén termékeny. Van szép tölgyes erdeje, jó bort termő szőlője, vize, köve, legelője igen jók és hasznosak.

Jelenleg határa meglehetős jó; terményei: őszi, tavaszi búza, rozs, árpa, tengeri, lóher, luczerna, kender, burgonya, répa. Magyar fajta szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést tenyésztenek. Gyümölcse: közönséges fajta alma, szilva, körtve és meggyfélék. Van épületnek való köve. Itatója a Sajó s a Recsa forrás kitűnő vizével s a községen át folyó patak. Malma 10 kerekű és kövű, Fejérváry Jenő tulajdona.

Határhelyek: 1644-ben*Széki esp. ltár. Felső tábla: Nagymező, Király szigete. Alsó tábla: Sajó melléke.

1671-ben*Gr. Kornis ltár. Gávai D. 2. Törvényfa alatt, szántó.

1754-ben*Egyházker. javak összeirása. Esp. ltár Szék 7. l. Per, Pólyán, Kereszturi Rév, Törvényfa, Hideg kút, Árok, Bikarét, Sajópart, Pojanicz.

1812-ben*Esp. ltár. Malossa irtovány.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Costa, Szigetuluj, Tekeris.

1898-ban Molaczá, Berek, Sziget, Poderej, Pojána, Tér, Dumbráva, Fistér, Várcsúcs. Területe 1900-ban 1550 kat. hold.

Lakossága: 1603. évbeli*Urb. et. conscr. f. 65. nr. 87. összeírás szerint az egész falu teljesen el van pusztulva, nem maradt benne egyetlen lakos s egy ház sem.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 16 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.

1721-ben*U. o. 4 jobbágy, 3 zsellér, 3 kóborló lakosa van, ez utóbbiak kivételével 7 házastelken laknak.

1750-ben*U. o. van 1 egy telkes adózó nemes lakosa, szabados 2, kik 3 házban laknak, 18 jobbágy 13 telken 14 házban, 21 zsellér 17 1/2 telken, 18 házban, 9 szegény zsellér 2 telken 9 házban, özvegyeikkel együtt 16 kóborló és 4 czigány 3 házban.

1830-ban*Cons. stat. topogr. 163. l. lakossal.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 778. l. lelkek száma 378, a házaké 70.

{71.} 1854-ben 352 lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 25. l. e rettegi kerülethez tartozó község 401 lakosából 2 róm. kath. 329 gör. kath., 41 ev. helvét és 29 zsidó, házak száma 76.

1891-ben 393 lakosból 7 róm. kath., 355 gör. kath., 2 gör. kel., 18 ev. ref. és 11 izraelita.

1900-ban lakik itt 112 házban 476 lakos, melyből férfi 237, magyar 46, német 1, 429 oláh, magyarul beszél 55; róm. kath. 10, gör. kath. 419, 2 ágostai, 33 ev. ref., 12 izraelita, ír és olvas 36.

Adója 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 83 frt. 1898-ban 1254 frt 76 kr.