Szamosújvár (vár és uradalom). | TARTALOM | II. Szamosújvár. |
Szamosújvár sz. kir. város felső részére, vagyis ettől délre a térségen, az 1809-ben készült csatorna vagy malomárok délnyugati felén Leányvár és Óvár nevezet alatt egy várnak nyomai voltak kivehetők, melynek hossza 200, szélessége 180 lépés.* Itt, ott az egykori római házak alapfalai még láthatók voltak.* E vár alapfalaiból a mult század elején a piaczi nagy templomot és az ispotály egy részét épitették.* 1853-ig a vár kiásott alapfalai még láthatók voltak, 1855-ben már szántottak felette. A régiek ezt a helyet Törökdombnak is hivták* az egykor itt táborozott törökök után.
{203.} E római telepről huzamos időn át azt tartották, hogy neve Napoca volt. A Kolozsvárt talált és Napoca nevet viselő feliratok alapján eldöntötték, hogy Napoca nem a szamosújvári, hanem a kolozsvári római telep.*
E castellum alapos kutatója Ornstein József, cs. és kir. nyug. őrnagy, szamosújvári lakos, a ki itt számos A. II. P. bélyeges járda-téglát talált. Azt tartják róla, hogy ez római lovasosztály állomáshelye volt, fürdővel ellátva. Ornstein felsorolja az itt talált leleteket felirataikkal.* Az itt talált tárgyak Dr. Koch Antal meghatározása szerint amphiból-biolit andesit. Legbecsesebb köztük a gymnasium birtokában a Minerva bronz-szobra, melynek részletes leírása ugyanott olvasható.*
1901. év nyarán a szolnok-dobokamegyei történeti társulat megbizásából Ornstein József, a buzgó kutató, ásatásokat végez; eredményét: feliratos kövek stb. Deésre a muzeumba küldötte.*
Véleménye szerint e castellum neve „Congri” lenne. Ezen véleményét Kiepert Henrik állitásaira alapitja.*
Ettől északra, vagyis a mai Szamosújvár városán alól fekszik a jóval később épült s többféle átalakitáson átment Ujvár, vagyis a mai fegyintézet.
Szamosújvár (vár és uradalom). | TARTALOM | II. Szamosújvár. |