I. A római castellum.

Szamosújvár sz. kir. város felső részére, vagyis ettől délre a térségen, az 1809-ben készült csatorna vagy malomárok délnyugati felén Leányvár és Óvár nevezet alatt egy várnak nyomai voltak kivehetők, melynek hossza 200, szélessége 180 lépés.*Kővári. Erd. Épitészeti Emlékek, Kolozsvár, 1866. 26. l. Itt, ott az egykori római házak alapfalai még láthatók voltak.*Dr. Neugebaur. Dacien 231. E vár alapfalaiból a mult század elején a piaczi nagy templomot és az ispotály egy részét épitették.*Torma K. Erd. Muz. évkönyvei I. 30. l. és Gabrusnak Torma Józsefhez írott tudósitása gyüjteményemben. 1853-ig a vár kiásott alapfalai még láthatók voltak, 1855-ben már szántottak felette. A régiek ezt a helyet Törökdombnak is hivták*U. o. az egykor itt táborozott törökök után.

{203.} E római telepről huzamos időn át azt tartották, hogy neve Napoca volt. A Kolozsvárt talált és Napoca nevet viselő feliratok alapján eldöntötték, hogy Napoca nem a szamosújvári, hanem a kolozsvári római telep.*Momsen T. C. I. L. III. 169. VIII.

E castellum alapos kutatója Ornstein József, cs. és kir. nyug. őrnagy, szamosújvári lakos, a ki itt számos A. II. P. bélyeges járda-téglát talált. Azt tartják róla, hogy ez római lovasosztály állomáshelye volt, fürdővel ellátva. Ornstein felsorolja az itt talált leleteket felirataikkal.*Archeologiai Értesitő 1893. évf. IV. füz. 349. l. XIII. k. IV. sz. Az itt talált tárgyak Dr. Koch Antal meghatározása szerint amphiból-biolit andesit. Legbecsesebb köztük a gymnasium birtokában a Minerva bronz-szobra, melynek részletes leírása ugyanott olvasható.*Szongott. Szamosújvár irásban és képben 1893. 7–14 lap. V. ö. Vármegyei monogr. I. köt. 198. s köv. l. 208. l.

A római castellumból való háromfejes kő a városházánál.

A római castellumból való háromfejes kő a városházánál.

1901. év nyarán a szolnok-dobokamegyei történeti társulat megbizásából Ornstein József, a buzgó kutató, ásatásokat végez; eredményét: feliratos kövek stb. Deésre a muzeumba küldötte.*Ismertetése: Szolnok-Dobokavármegyei irodalmi-, történelmi- és ethnographiai társulat Évkönyve. Dés, 1902.

Véleménye szerint e castellum neve „Congri” lenne. Ezen véleményét Kiepert Henrik állitásaira alapitja.*Archeologiai Értesitő 1901. évf. 4. és 1902. 1. füz. U. o. 1897. II. évf. 391. l.

Ettől északra, vagyis a mai Szamosújvár városán alól fekszik a jóval később épült s többféle átalakitáson átment Ujvár, vagyis a mai fegyintézet.