{274.} Szakatura.

Nevének változatai: 1546-ban*Adóösszeirás. Zakathura. 1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. Szakathura. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Szakatura és 1830-ban*Cons. statist. topogr. 169. l. oláhul Szákáturá.

Neve az oláh sec, se ciuri*Cihac 336. l. szóból származott, mely vágást, irtásos helyet jelent.

Hegyektől körülzárt szűk völgyben nyulik el, keresztül foly rajta a Büdös pataka, mely N.-Ilondán alól jobb felől a Szamosba szakad. A vármegye székhelye, Deéstől 41.3 kilométernyire a nagy-ilondai járásban.

Kővár tartozéka volt, de csakis az 1543–46. évek közt keletkezhetett, mert Kővár 1543. évi adóösszeírásában még elő nem fordul, csak az 546. évben, midőn Drágffy Gáspár özvegye birta; úgy 1549-ben is ő a birtokosa.

1553–54-ben*U. o. Drágffy Györgyné.

1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magvaszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt és azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt összes s igy tehát ezen tartozékát is, beregszói Hagymás Kristófnak adományozta oda.

1603-ban*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. a kis-búnyi járáshoz tartozott.

1604-ben*Proclam. e falu jövedelmét Básta kis-búnyi Vajda Jánosnak adja.*Lásd Torda-Vilmánál.

1615-ben*Km. prot. H. 64. és 9. L. Reg. 8. Bethlen Gábor Romanisti, másként kis-búnyi Jónás vajdát s nejét, Nagy Máriát e birtokában megerősiti.

1630-ban*16. L. Reg. 57. Brandenburgi Katalin e birtokot Gombos Andrásnak adja zálogba.

1636-ban*18. L. Reg. 121. Rákóczi György e birtokot kővári főkapitány Rőti Orbánnak és neje Mocsáry Zsófiának adományozta. 1638-ban is ő birja.*Km. Szolnok. Int. P. 13.

1650-ben*Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. lap. Kővárhoz tartozó fiskális birtok.

{275.} 1664-ben*Km. Szolnok. int. L. 18. idevaló zöld puskás Bolti Péter.

1666-ban*Km. Szolnok med. K. 29. birtokosa koródi Ispán Ferencz II. Rákóczi György adományából, ki azt Kölcsei Kende Gáborra s leányára Klárára hagyta, de ezektől e birtokot Teleki Mihály magához váltván, abban őt 1686-ban*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Apaffy M. megerősitette.

1672-ben*Torma gyüjt. Ispán Ferencz birja.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. Teleki Mihályné Veér Judit a birtokosa.

1786-ban*U. o. birtokosa gróf Teleki Ádám; van 38 jobbágya, 3 zsellére s 14 szegénye.

1809-ben*U. o. birtokosa gróf Teleki Károly; van 2 jtelke.

1820-ban*Erd. kancz. ltár. birtokosa Ujfalvy Samu.

1863-ban*Urb. Wes. 95. l. Ujfalvy Sándor részére urbéri kárpótlást utaltak ki.

Szakatura jelenlegi tulajdonosa (1898): a kolozsvári nemzeti szinház, 560 hold; ajándékképen kapta Ujfalvy Sándortól.

Lakosai kezdet óta oláhok.

1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdája a Kis-Búnyon lakó Marián, birája Sztojka, esküdtei Péter, Janur és Kladal voltak és ugyanekkor Gergely, Bot, Busiár, Mihos, Stefanicz, Buzeri jobbágycsaládok emlittetnek. Foglalkozásuk a földmivelés s baromtenyésztés; táplálékuk a málé és buzakenyér. Ruházatukat is maguk állitják elő, melyek czondraposztó nadrág, júhbőr mellrevaló és kabát. Épületeik bárdolt fából összerótt, tapaszos és meszelt oldaluak, többnyire egy lakosztály és pitvarral.

Ujfalvy Sándor a hires vadász, 1865. márcz. 3-án Kolozsvárt kelt végrendeletével e kővárvidéki szakaturai jószágát, Kodru nevü erdejét adta a kolozsvári Nemzeti Szinháznak, mely 1871. szept. 21-én került kezébe. A hagyományos jószágon és erdőn kivül tett alapitványa: 38,496 frt 58 kr. földtehermentesitési kötvény évi 2021 frt 8 1/2 kr. kamattal, 2470 frt 40 1/2 kr. dézmakárpótlási tőke 129 frt 71 kr évi kamattal és 1600 frt kamathátralékkal. Összesen 45344 frt 54 kr. névértékü papirban, 2380 frt 60 kr. évi kamattal.*Ferenczi. Kolozsvári szinészet tört. 457. l.

Midőn 1873. ápr. 19-én az alapitványt a szinház átvette, elhatározta, hogy örök időn át „Ujfalvy alapitvány” czímen kezelteti. E jóság áll: a szakaturai fő- s a drágavilmai, bányai és butyászai részjószágokból.*U. o. 458. és 500 lap.

{276.} Kolozsvárt van eltemetve a költői lelkü nagy alapitó neje mellett, kinek sírversét maga irta s vers márvány kövére vésette e szerint:

Ide tűnt le
A magyar égről
Ős-jellegű nőink
Egyik fényes csillaga:
Ujfalvy Sándorné
Lészay Julia.
Megtőrt gyászos férje
Vele a jóval
Minden örömeit
E sírba temette.
E látogatott nemzet
Női világa,
Ha nyomdokait követi,
A féri tettetős lesz,
A haza felvirágzik.
Szül. 1800. Kiszenvedett 1858. évben.
ITT NYUGSZIK
SZERETETT NEJE MELLETT
UJFALVY SÁNDOR.
SZÜLETETT: 1792-BEN.
MEGHALT: 1866-BAN.

Végrendelete mellett hátrahagyott sírfelirata következő:

Zord sziklák közt, bérczek ormán
A vadakkal harczra keltem:
S egy szelid galamb halálán
Mégis megtört szivem-lelkem.
Galamb-szelid nőm sírjára
Sóhajtás közt hulla könnyem;
Szerelmed népem hazája
Tartá csak a lelket bennem.
Most teljesűl óhajtásom,
Itt nyugszom hű társam mellett,
S lelkem boldog lesz, ha látom
Felvirulva nemzetemet.

Élet- és jellemrajza megjelent Bérczy Károly: „Hazai és külföldi vadászrajzok” czimü művében, a melyben közreadja Ujfalvynak: „Erdélyi vadászatok és vadak” czimen nagyobb munkájának egy töredékét.*„Athenaeum” által kiadott könyvek s képek névsora.

{277.} Ujfalvy Sándornak, a híres medvevadásznak, Wesselényi Miklós barátjának, az „Erdélyi Muzeum” könyvtárában becses emlékirata van kéziratban letéve, gondosan leirva, bekötve, a melyből a II-ik kötet hiányzik, csak az I. és III. kötet van meg s ebből tudjuk meg azt is a 120–124 lapon, hogy 1831-ben Sümegen, Kisfaludi Sándornál is járt. Irt a „Vasárnapi Ujság” 1859. évf. 8. számába.*„Magyar Polgár” 1900. évf. 297. sz.

Gör. kath. román lakosai 1880-ban léptek az unióra. Temploma fából épült az Ujfalvi Sámuel földesurok segélyével, Péter és Pál apostolok tiszteletére 1846-ban szenteltetett föl. Anyakönyve 1811 óta vezettetik. Két kis harangját 1882-ben szerezték, ez előtt egy nagy csengő pótolta a harangot. Román Péter volt első papja, jelenleg Buzura László. Felekezeti iskolája újabb keletü.

Éghajlata egészséges, széltől magas hegyek által védve, jég ritkán bántja.

1720-beli*Erd. főkormsz. összeirás szerint határa terméketlen. 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője sovány, rétje kevés, tüzelésre valófás erdeje elegendő.

Jelenleg 1898-ban, termékeny határán őszi búzát, tengerit, zabot s kerti veteményeket termelnek. Magyar fajta szarvasmarhát s erdélyi fajta juhot tenyésztenek. Gyümölcse alma, szilva.

Határának egy részét a Szamos folyó érinti, legnagyobb patakja a „Grozi”, forrása a „Sub Ripe”, melyek egyuttal itatói is. A Szamoson két lisztelő malma a kolozsvári nemzeti szinház tulajdona. Nagyterjedelmü mészkőhegyében épületköve bőven van.

Jobbágyszolgálmányai ugyanazok, mint Sászának.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Facza, Dosza, Luncsile, Dumbráva, Seszucz, Dimburile, Málu, Dreahota, Valealuj, Macsok, Oszijor, Szinzseri. 1898-ban Szulicze.

1900-ban területe 1948 k. hold.

Lakossága: az 1546-ik évtől egy egy kapuja van és rendesen 3–4 szegény lakost irnak fel a hivatalos összeirók.

1566-ban*Urb. Conscr. 101–145. 11 jobbágy, egy nemes lakosa van s az egész községben 12 lakó s öt pusztaház.

1603-ban*Urb. Conscr. fasc. 16–19. csak 12 jobbágy lakosa maradt, van benne 12 lakó- és 24 pusztaház.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. fiaikkal együtt 22 jobbágy, 12 zsellér lakosa van s az egész faluban 12 lakóház.

{278.} 1720-ban *E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 92 jobbágy, 3 zsellér és 1 nemes lakosa van, az egész községben 27 lakóház.

1830-ban*Conscr. stat. topogr. 169. l. 165 lakossal. 1886-ban 280 lakosból 259 gör. kath., 21 zsidó. 1891-ben 223 lakossal, melyből 1 róm. kath. 281. gör. kath. 16 gör. keleti és 25 izraelita.

1900-ban 300 lakosból 158 fi, 17 magyar, 294 oláh, magyarul beszélni tud 27; 247 gör. kath., 47 gör. kel., 2 ev. ref., 15 izr. Ir és olvas 458. Házak száma 74.

Adója 1898-ban 9410 frt. 46 kr.