Szótelke.

Nevének változatai: 1320-ban*Dl. 1991. Zolthtteleke. 1395-ben*Dl. 27441. Soltelke. 1399-ben*Dl. 27445. Zoltelek. 1408-ban*Dl. 28137. Zoptelke és Zobtelke. 1441-ben*Dl 27475–76. Zobthelky. 1523-ban*Dl. 27267. Zothelke. 1616-ban*8. Lib. Reg. 176. és 198. Szeőteleke és Sótelke. 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. Szótelke. 1830-ban*Conscr. statist. topogr. 187. l. oláhul Szótyilik, ma Sótelik.

A róla nevezett völgy fejénél fekszik hegyektől körülvéve, keresztül foly rajta különböző határrészből egybefolyó, a községről nevezett patakocska, mely Pánczélcsehnél egyesül a Lónapatakával. Deés, vagy a vármegye székhelyétől 54.7 kilométernyire fekszik a csákigorbói járásban.

Hagyomány szerint e község hajdan a jelenlegitől délre fekvő völgyben, az úgynevezett „Hurubele” határrészben feküdt, hol szántás közben cserépedényeket s vasdarabokat vet fel az eke.

Szótelke nevét és keletkezését valószinüleg egy Zolt, Zsolt vagy Zoltán nevü dobokai várjobbágynak köszönheti. Első megnevezett birtokosai 1320-ban*Dl. 1991. a szász eredetű Sombor nemzetség elágazásai, névszerint Teke János, Botos Miklós és Ördög András – mindnyájan Mihály fiai – voltak.

Tőlük I. Károly király Szótelkét hűtlenség czimén elvette s Elefánti {472.} Dezsőnek adományozta, de 1331-ben azonban*Erd. Muz. ltár. a király visszaadta nekik.*Dr. Gamma Sándor: „Historia besericei romanesci unitu ese Roma” 120. l. azt írja, hogy e községet 1346-ban Chel főispán utódai vették meg.

1395-ben*Dl. 27441. birtokosai Ördög András fiai Miklós és Benedek, Esküllői András fiai Dávid és László és Teke Mihály fiai Gáspár, Menyhért és István.*Lásd M.-Köblösnél.

1399-ben*Dl. 27445. Teke Mihály fia Menyhért a maga, valamint a testvérei Gáspár és István által neki elzálogositott itteni részeit zálogba veti Csehi Pánczél Györgynek 50 frtért.

1408-ban*Dl. 28137. Pánczél Györgynek már csak fia Péter él, másik birtokos sólyomkői Ördög Miklós.*Ennek jobbágyai: Darabos, György Neégh, Litvay István; Pánczél Péter jobbágyai: Veres Miklós, Bakos Balázs ezelőtt 4 évvel (tehát 1404-ben) télen Sombori Mihálynak Szótelkéről 100 drb disznóját elhajtották. Pánczél Péter és Ördög Miklós tiszttartóit kiküldi a vajda Zobtelkére törvénylátás és eligazitás végett. (Dl. 28137.)

1436-ban*Dl. 27159. Bánffy László fia István örök jogon ide akarta magát igtattatni, de ellentmondtak: Ördög Mihály és fiai Antim, János, Benedek és Kelemen; Sólyomkői Menyhért fia János fiai Sandrin, Osvát és Mátyás; Esküllői Ördög János fiai Simon és János; Ördög Dávid s fiai György és János; Esküllői Ördög László fiai András, Zsigmond és György; Teke László és fia János s végül köblösi Teke Bereczk fiai Mihály, György és István.

1441-ben*Dl. 27474. Sólyomkői Botos János leánya Erzsébet Szarkadi Lászlóné magát e birtokba akarta beigtattatni, de Menyhért János s fiai Sándor, Mátyás és Osvát, Sólyomkői Ördög Mihály fiai János, Jakab és Kelemen, Ördög János fia Simon, Ördög László fiai András, György és Zsigmond, Ördög Dávid és fiai János s György, Teke Bereczk fiai István és György, Teke László és fia János ellentmondtak.

1441-ben*Dl. 27475. és 76. Sólyomkői Menyhért Jánost idevaló földrészben a vajda beigtatni rendelte, a miket az ő osztályos testvérei tudta nélkül elzálogositottak Pánczél Györgynek, de ennek Pánczél Péter és fia György ellene mondtak.

1457-ben*Dl. 27483. itteni birtokos Sólyomkői Ördög János s oláh kenéze Dán.

1459-ben*Km. Prot. e. 38. Teke László itteni részét Iklódi Mártonnak vetette zálogba.

1461-ben*Dl. 25989. az Ördög család birja.

1470-ben*Km. prot. g. 14. Teke György és István testvérüknek néh. Teke Lászlónak {473.} Iklódi Mártonnál zálogban levő itteni részét Tőki Bálintnak és Lászlónak vetik zálogba.

1482-ben*Km. prot. i. 22. Sólyomkői id. Ördög Simon itteni részét Baróti Mihálynak veti zálogba. 1491-ben*Km. prot. m. 2. Esküllői Ördög Simon itteni részét bizományos adósság fejében Baraczi Mihálynak köti le.

1494-ben*Km. prot. m. 81. Esküllői Ördög Simon s fiai Benedek, Péter, György és András és Sólyomkői ifj. Ördög István fia Menyhért itteni részüket t. i. Szótelke negyedrészének felét köblösi Teke György fiának Istvánnak adja cserébe.

1500-ban*Km. prot. Michael 21. Sólyomkői ifj. Ördög Simon fia Menyhárt itteni részét gyerőmonostrai Kabos Jakabnak s nejének Ilonának néh. Tőki László leányának veti zálogba. 1520-ban*Km. prot. Magno 89. és Dl. 27610. Sólyomkői Ördög Menyhért fia Kis Ördög Ferencz itteni részét Teke Balázs gondozására bizza.

1523-ban*Dl. 27267. Sólyomkői Menyhért László itteni részét nejének Fruzsinának s leányainak Erzsébet, Anna, Katalin, Margit, Márta és Felicitásnak veti zálogba.

1523-ban*Dl. 27267. és Km. prot. R. 99. Sólyomkői Menyhárd László a maga s neje Fruzsina s fentebbi leányainak, valamint Ördög Ferencz s András, Teke Balázs s fiai Ferencz, János s Lukács nevében Menyhárt Mátyást s Esküllői Ördög Pétert itteni részük eladásától tiltja.

1524-ben*Km. prot. R. 106. Sólyomkői Ördög Ferencz itteni részét Várdai Ferencz erdélyi püspök gyámsága alá helyezi.

1525-ben*Km. prot. Michael 182. Sólyomkői Menyhárt Mátyás itteni részét testvérének Menyhárt Lászlónak veti zálogba.

1530-ban*Km. prot. Extraxit 8. Sólyomkői Ördög Menyhárt fia Ferencz itteni részét testvérének Menyhárt Lászlónak veti zálogba.

1534-ben*Km. prot. 1534: 2. Esküllői Ördög András özvegye Fruzsina s fiai János és Simon itteni részüket Kendi Antalnak vetik zálogba.

1537-ben*Km. prot. d. 13. Sólyomkői Menyhárt László Szótelke negyedrészét Teke Ferencznek veti zálogba.

1538-ban*Km. Neor. C. 31. és Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 1. Menyhárt Mátyás itteni részét testvérének Lászlónak veti zálogba.

1545-ben*Gyf. kápt. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 8. Sólyomkői Ördög Ferencz itteni részét Károlyi Dénesnek veti zálogba.

{474.} 1545-ben*Km. prot. Széllyes 42. Nagysolymosi Ősi Ferencz leánya Dorottya összes testvéreit és rokonait az itteni javak elidegenitésétől tiltja. Ugyanazon évben*U. o. 42. és Doboka S. 60. ugyanazon Dorottya itteni részét férjének kisesküllői Sombori Jánosnak adja cserébe. 1548-ban*Gyf. kápt. Div. Cott I. fasc. 6 nr. 44. Ördög Kata özv. Gergely Jánosné Károlyi Dénesnek s feleségének Ördög Ágnesnek itteni javait bérbe veszi.

1548-ban*Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 23. néh. Ördög Menyhért leánya Katalin s néh. Ördög Ferencz leánya Ágnes magukat egy itteni részbe beigtattatni akarták, de Károlyi Lancz Dénes s Ördög Ferencz özvegye ellentmondtak.

1550-ben*Km. Doboka T. 3. Izabella királyné köblösi Teke Lukácsot, Lászlót, Imrét, Egyedet és Bálintot egész Szótelke birtokában megerősiti.

1555-ben*Km. prot. Isab. Reg. 123 és Hodor. Dobokam. Esm. 544. l. Walkay Miklós s Ördög Ferencz Kendy Mihályt és Antalt itteni részük elidegenitésétől tiltják.

1562-ben*Gyf. kápt. div. Cott. II. fasc. 3 nr. 33. kisesküllői néh. Sombory Jánosnak Ősy Dorottyától való leánya Katalin Dobokay Imréné itteni részéből Károlyi Dénesné Ördög Ágnestől osztályt követel.

1566-ban*Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 47. Károlyi Lancz Dénesnek Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Ágotától való leánya Zsófia Farnasi Veress Jánosné atyjától anyai részéből részt követel.

1571-ben*Km. Doboka O. 40. és Gyf. kápt. Cent. U. 59. Sólyomkői Ördög Benedek fia János, fia Simon, fia Péter fia János, a néh. Ördög Benedek fia Mihály fia Antal, fia Simon, fia Menyhárd fiának Ferencznek itteni része iránt, mely felerészben Dobokai Imréné Katalinra (kinek anyja Dorottya Sombori Jánosné Ősi Ferencznek nejétől Katalintól Ördög Menyhárt leányától származik) szállott, másik része pedig ezen néh. Ördög Ferencz leányától Ágnestől, néh. Károlyi Dénesnétől való leányának Zsófiának és Katalinnak jutott leánynegyed jogán: ez utóbbiakat perbe fogta; 1572-ben azonban*U. o. kiegyezvén, e részt azok birtokában hagyta.

1573-ban*Lib. Reg. II. 734. Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősiti.

1574-ben*Km. Doboka O. 33. Esküllői Ördög János fiai Ferencz és András és Solyomkői Ördög Péter fiai János és György tiltakoznak az ellen, hogy atyjuk itteni részeiket Veress Jánosnak zálogositották el.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Radák László itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Kántor János és Theke Ferencz.

{475.} 1584-ben*Km. Prot. DD. 30. Zágorhidi Garázda Kristóf itteni részét nejének Jánosdi Matócsy, vagy Marócsi Péter leányának Borbálának eladja, de azon évben*U. o. 31. Váradi Garázda János ettől őt eltiltja.

1587-ben*Gyf. prot. Anonymi fol. 44. Garázda Kristóf itteni részét végrendeletileg újólag neje Marócsi Borbálának hagyja, de Garázda János ennek ellentmondott.

1589-ben*Gyf. prot. Balásfi 97. és Km. Neor. Q. 103. Esküllői Ördög György fiai János, István és Bálint tiltakoznak az ellen, hogy atyjuk és Ördög Ferencz itteni részüket Ördög Katalinnak Köblösi Teke Tamás nejének akarják elidegeniteni.

1590-ben*Km. prot. a. 7. Maróczy Borbála, előbb Garázda Kristófnak, majd Sólyomkői Menyhárt Lászlónak özvegye s most Suky Pálné, itteni első férjétől reáhagyott részét Garázda Jánosnak átadja.

1590-ben*II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 89. Kendy Ferencz itteni, a Kendy-kastélyhoz (Szarvaskend) tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.

1592-ben*Km. prot. A. 169. Zágorhidi Garázda Lajos fia Ambrus, fia János itteni részét Jánosdi Maróczi Péternek adja cserébe.

1592-ben*Km. Doboka g. 57. Neor. C. 1. Báthory Zsigmond Zágorhidi Garázda Jánost itteni azon részében, melyet néh. testvére Kristóf még Báthory Kristóftól kapott adományba, s mely a Békés-lázadásban hűtlenségbe esett Károlyi Zsófiáé Farnasi Veress Jánosnéé volt, megerősiti s abba be is igtattatik, a többi itteni birtokosok Kendi Sándor és Miskolczi Lukács jelenlétében, de Ördög György ellentmondott.

1593-ban*Km. prot. A. 201. Rácz Zsófia Menyhárt Gáspár özvegye itteni részét Menyhárt Szerafinnak zálogba veti.

1594-ben*Km. Szolnok int. g. 8. R. 16. Báthory Zsigmond néh. Kendy Gábornak itteni részét, t. i. 3 oláh jobbágyot,*Act. Partic. 536. pag. 1008. annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozta oda, de az igtatásnál Ördög György ellentmondott; nevezetesen 1597-ben*Gyf. Cent. Extraord. BB. 21. Toldalagi és Theke Ferencz ujólag tiltakoztak.

1599-ben*Km. prot. A. 444. Kántor János fia Miklós halála esetére itteni részét jegyesére Tóth Mihály leányára Annára hagyja.

1602-ben*Km. Doboka T. 80. Ördög Ferencz s fia Mihály, valamint Budai Török Györgyné Ördög Anna óvást tesznek az ellen, hogy Kecseti Ébeni Zsigmond a néh. Sólyomkői Menyhárt Szerafinnak itteni részét elfoglalta s adományba kérte.

{476.} 1602-ben*Gr. Kornis ltár. birja Szemere János, kinek birtokát Básta a dulás ellen biztositja.

1616-ban*Km. prot. K. 27. Szemere János itteni részét, melyet*U. o. K. 46. Somlyai Judit Szilvási Andrásné ősei, Kászoni Ferencznek, ez ismét nejének Dobokay Juditnak vetett zálogba, ki Szemeréhez menvén nőül, az ő kezén maradt, nejére Ördög Zsuzsánnára hagyja.

1616-ban*8. L. Reg. 176. 198. a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának adja.

1618-ban*Km. prot. K. 72. Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné tiltakozik az ellen, hogy itteni anyai része iránt férje, tudtán kivül, néh. Teke Ferenczczel egyezséget kötött.

1618-ban*Km. Doboka R. 25. Ravazdy György fiai András és István óvást tesznek az iránt, hogy itteni részüket, melyet atyjuk Báthory Istvántól kapott s Mihály vajda elkobzott, Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenti Benedek árvái gyámja elfoglalva tartja.

1620-ban*10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.. Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldi Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.

1624-ben*Gyf. Cent. I. 34. Z. 51. 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősiti.

1628-ban*Km. Prot. O1. 82. Ébeni Zsigmond itteni részét nejére Vajda Borbálára hagyja.

1632-ben*Km. Doboka T. 49. Rákóczi György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyáray Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy az holta után a Hallerekre szálljon vissza, a mi valószinüen nem történt meg, mert azt 1641-ben*20. L. Reg. 43. a fiskus kezén találjuk.

1635-ben*Km. prot. II. 109. Zámbó Mihály özvegye Ördög Zsuzsánna volt dobokai Sárközy Jánosné itteni zálogos részét gyermekeinek, Zámbó Erzsébet és Sárközy Miklósnak hagyja. 1635-ben*Km. prot. n. 108. Doboka T. 77, 82. köblösi Szabó György és Teke Magdolnától való fia András itteni részüket Sándor Mátyásnak, a mezei hadak főkapitányának vetik zálogba.

{477.} 1638-ban*19. Lib. Reg. 86. és Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46. a fiskus Teke Lukács fia György fia ifj. János magvaszakadtával e birtokot elfoglalta, de a női ágon levők annak ellentmondtak s perre került a dolog, de a fejedelem minthogy azok ottani részeiket tényleg birják, nemcsak ezen ifj. Teke János, hanem néhai Teke Gáspár, Ferencz és id. János birtokrészeit is nekik adja, illetőleg őket azok birtokában megerősiti. A női ágon levők a következők: Veglai Horváth Ferencz és István, Szigethi István, Dobay Péter, Nyiresi István, Tamásfalvi Miklós, Teke Katalin Toldalagi Györgyné, Magdolna Fodoroczky Istvánné, Nyiresi Rebeka veglai Horváth Jánosné, Dobay Anna Somlyai Gáspárné, Fejérváry Judit Budai Nagy Miklósné. Fejérvári Zsuzsánna Szendrey Péterné, Horváth Klára Becskey Zsigmondné, Teke Magdolna köblösi Szabó másként Szabolai Györgyné, Tamásfalvi Borbála Sombori Györgyné, Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné, Fodoroczky Katalin özv. Patai Nagy Miklósné, Szigethi Zsófia özv. Spáczai Mihályné, valamint veglai Horváth Zsuzsánnának előbb Balogh Lászlónénak, majd Décsey Bálintnénak árvái: Balogh Gábor és László s Décsey Zsigmond.

1640-ben*Km. prot. II. 172. Veglai Horváth István a maga és nővére Horváth Klára Becsky Zsigmondné nevében itteni részét öcscsére Ferenczre hagyja.

1647-ben*Km. Lymbus. Veglai Horváth György leánya Zsuzsánna Balogh Lászlóné most Décsey Bálintné s Décsey Zsigmond itt egy pár telket birnak.

1650-ben*Km. Doboka V. 31. Veres Péternek Nagy Sárától való fia István itteni részét feleségére Szilvási Juditra hagyja.

1651-ben*Km. prot. IIIII. 42. azon Szilvási Judit e részét második férjére Galgói Rácz Péterre hagyja.

1652-ben*25. L. Reg. 686. II. Rákóczi György a fiágon kihalt gyerőmonostori Ébeni Zsigmondnak itteni részét testvérének Istvánnak al-lovászmesterének adományozza.

Az itteni ébeni részt 1780-ban birják: Ébeni István, 1. leány: Veszprémy Györgyné, 2. leány: Erdélyi Györgyné, 3. leány: Csegezi Ferenczné, 4. leány: Vas Ádámné. Az 1-től származó birtokos Ladányi János, a 4-től gr. Bethlen Lajosné; birnak még: Somai Sándor. Kabos Sándor özvegye Sombori Druzsánna s néh. Gálfalvy Gergely utódai. Gr. Bethlen Lajosné bir 3 telket, Balogh Zsigmondné 3 telket, ezt cserébe kapta Somai Sándortól. Ladányi János és özv. Kabos Lászlóné együtt birnak 1 telket. Gálfalvi Gergely utódai is 1 telket.

{478.} 1652-ben*26. L. Reg. 27. II. Rákóczi György kolozsvári Götz Pált, kolozsvári unitárius tanárt, kit követségbe is gyakran küldött, azon itteni részeiben, melyet Berstyenszky Györgytől, ki azt – 1780. évi tanuvallatás szerint*E. F. L. XII. 15. R. – Rákóczi Györgytől kapta adományba, mint egy Eördögh leány férje (tanú Bereczkynek hivja) megvett, megerősiti.

Götz Pál után birtokosok:*U. o. 1. leány: Toldele, másként Toldalagi Andrásné, leánya Nalczy Lajosné; ennek leánya Barcsay Gergelyné, ennek leánya gróf Bánffy Dénesné, ennek gróf Eszterházy Jánosné 1780-ban birja a Göts egyik részt. 2. leány: Suki Lászlóné, leánya Toldi Józsefné, fia Toldi Miklós; leánya Krisztina, Murányi Péterné 1780., a másik Ágnes Horváth Ferenczné 1780. Göts részt birnak még a Suki ágon Horváth Dániel. Más tanuk szerint Toldele – az mint az oláhok nevezik, – másként Toldalaginak volt két leánya, egyik Nalácziné, másik Sukiné. Gr. Eszterházy János bir abból 12 telket, Toldi Miklós leányai 3 és Horváth Dániel 1 telket.

1653-ban*26. L. Reg. 142, 220. és Km. Doboka r. 2. az előbb emlitett Rácz Péter abba fejedelemi megerősitéssel be is igtattatik, de annak Toldalagi Ferencz és Gábor, Nádudvary István, Nádudvary Zsigmond leánya, Somlyai Judit, néh. Zakariás Zsigmond leányai: Borbála Szakácsi Péterné, Zsuzsánna Káli Kun Mátyásné, kiknek anyjuk Anna, valamint Ördög István fia István, kinek anyja Erzsébet azon Somlyai Juditnak Szilvási Andrástól való leányai voltak, ellentmondottak.

1669-ben*Gyf. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 49. Viczei Gáspár kolozsvári polgár leányai: Margit Gönczi Istvánné, Erzsébet Tatár Mihályné, kiknek anyjuk Anna, Filstich Lőrincz és Tenczel Anna leánya volt; ezen Filstich Lőrincz itteni része iránt, annak második nejétől Zádori Erzsébettől való fiát Pétert perbe fogták, melynek folyamán létrejött egyezség szerint, e részt a felek egymásközt megfelezték.

1678-ban*E. F. L. XII. 13. G. itteni birtokosok Sombori János, Décsey Zsigmond.*Czímere: Siebm. Wappenbuch IV. B. 12. Abtheilung 83. Taf.

1688-ban*Torma gyüjt. szülőik jogán Kapi Krisztina, Gersi Pető Istvánnénak és testvérei Erzsébet, előbb Toldalagi Andrásné, másodszor Jábroczki Ádámnénak hat és fél örökség jutott, melynek felét Krisztina halálával Kapi Éva Diószegi Istvánné örökölte.*Lásd Vicze.

1688-ban*E. F. L. IV. 317. A. birtokosai Décsey Zsigmond, Diósi János, Toldalagi András, Sombori László, Sólyomkői Wass István, bágyoni Csegezi Ferencz.

{479.} 1694-ben*Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24. birtokosai Toldalagi András, Diósy János és a Beszprémy család.

1695-ben*Km prot. Rákosi III. 117. és Doboka D. 91. Diósy János óvást tesz az iránt, hogy 1635-ben Szabó Györgyné Teke Magdolna fia András itteni részét Sándor Mátyásnak vetette zálogba s mely rész most Toldalagi András kezénél lévén, tőle azon Szabó Györgyné Teke Magdolna leánya Anna, Szentmártony Ádám és György kiváltani akarják, noha ő is, mint Teke Ferencz maradéka ahoz jogot tart.

1725-ben*Km. Protest. K. 30. Káli Kún István s ennek gyermekei László és Berta az Ördögök egykori itteni részétől e családfa alapján mindenkit eltiltanak: Ördög Menyhért leánya Katalin Ősi Ferenczné, leánya Dorottya Sombory Jánosné, leánya Katalin Dobokay Imréné, leánya Anna Somlyai Gáspárné, leánya Judit Szilvási Andrásné, leánya Anna Zachariás Zsigmondné, leánya Zsuzsánna Káli Kún Mátyásné fia László, azon Kún István s gyermekei.

1745-ben*Km. Neor. C. 81. Dobai Décsei Zsigmond itteni részét báró Bánffy Farkasnak adja zálogba.

1759-ben*Gyf. Cent. CC. 63. br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.

1761-ben*Km. Neor. Q. 48. itteni birtokosok Veglai Horváth János és István.

1764-ben*Km. Neor. R. 86. Mágner Antal és Szekeres András óvást tesznek az ellen, hogy a királyi tábla a magvaszakadt esküllői Ördög István itteni részét nem nekik itélte oda.

1788-ban*E. F. L. XII. 15. T. a fiscus a hűtlenségbe esett br. Diószeghi Sámuel itteni részét, t. i. egy jobbágytelkét elfoglalta.

Hatmansdorfi Hatfaludi család egyik újabb czímere

Hatmansdorfi Hatfaludi család egyik újabb czímere*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 104.

1801-ben*E. F. L. birtokosai: gr. Eszterházy Jánosnak van 13, gr. Lázár Jánosnak 7, Kabos Farkasnak 4, Keczeli Istvánnak 2, Décsei Lászlónak 1, Varsányi Pálnak 1, Décsei Zsigmondnak 2, Alsó Ferencznek 3, br. Diószegi Zsigmond özvegyének 4, Gergely Farkasnak 5, Balog Pálnak 5, Ladányi Lászlónak 1, Ladányi Sámuelnek 1, Apor Ferencznek 1, gr. Bánffy Györgynek 2, Török Sándornak 2, Csernátoni Jánosnak 1, Szőllősi Mózesnek 2, Hatfaludi Ferencznek 1, Cserényi Dániel {480.} özvegyének 2, Toldi Miklósnak 3, Virág Lászlónak 1, Katona János özvegyének 1, Balog Andrásnak 2, Balog Józsefnek 1, Balog Zsigmondnak 1, Dászkel családnak 1, Orosz családnak 1, Flore családnak 1, Török családnak 1 telke.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Eszterházy Jánosnak van 9 telke, gr. Kornis Jánosnak 4, gr. Wass Sámuelnek 2, Keczeli Istvánnak 2, Décsei Lászlónak 1, özv. Décsei Zsigmondnénak 1, Alsó Ferencznek 1, br. Diószeghi Mihálynak 1, Gergely Farkasnak 3, Ugrai Balog Pálnak 2, özv. Kabos Sándornénak 8/12, Rettegi Miklósnak 1, Apor Ferencz örököseinek 3/12, Marosán Györgynek 6/12, id. gr. Bánffy Györgynek 1, Török Eleknek 1, Somlyai Jánosnak 3/12, Dászkál Alexának 2, Hatfaludi Ferencnek 1, Cserényi Dániel örököseinek 11/12, Korda Zsigmondnak 3, ifj. Miklós Józsefnek 3/12, Varsányi Pálnak 8/12, Virág Lászlónak 3/12, Orosz Lukának 2, Mosucz Lupnak 1, id. Balog Andrásnak 2, Balog Eleknek 4/12, Décsei Zsigmondnak 6/12, gr. Bethlen Gergelynének 6/12, Pap Ignácznak 2, Török Filimonnak 2.

1817 és 20-ban*Cserényi cs. ltára. Cserenyi Sándor, Zsuzsánna és Ágnes testvérek itteni örökségükön megosztoznak.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Eszterházy János, gr. Kornis János, br. Diószegi Mihály özvegye, Keczeli János, Décsei Zsigmond, gr. Bánffy Ferencz özvegye, gr. Rhédey Ádám és 14 más kisebb birtokos.

1863-ban*Urb. Wesen 70–178. l. Császár Miklós, br. Diószegi Antal, br. Bánffy Albert, Borbély Ferencz, gr. Rhédei Mária és örökösei, Majthényiné Kászoni Eszter, Korda György, Eszterházi Dénes gr., Somlyai János, Prosa Sámuel, Rettegi István, Szegi Sándor, Ferenczi József, Balogh Kata, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. az itt összeirt 110 füstből 33 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Eszterházy Géza (Kolozsvárról), Ugrai Balogh György (Désről), Rády János és 5 Rád, 8 Papp, 10 Török, 1 Mik, 3 Vajda, 1 Revnyik, 1 Tripon, 1 Orosz és 1 Dászkel családbeli.

Jelenlegi birtokosai (1898): br. Bánffy Albert és Ádám örökösei; 919 h., gör. kath. egyház; 105 h. öröklés egyesektől. gr. Teleki Károly; 309 h. öröklés.

Egykori lakosai tisztán magyarok lehettek. 1408-ban,*Dl. 28137. mint láttuk, a magyar jobbágyokon kivül oláhok is emlittetnek.

{481.} Mai lakosai románok, a magyarság kipusztult belőle. Szorgalmas népe földmivelés mellett faeke-készitéssel foglalkozik. A mig a gyárilag készitett vasekéket be nem hozták, e község látta el a vidéket s a Mezőséget egészen a Maros folyóig, az itt gyártott ekékkel. Péntek napot megünneplik bőjt mellett, ezáltal határukat a jégveréstől megoltalmazni hiszik. Kedden este az asszonyok nem fonnak, mert nem lesznek szerencsések, s a ki fonni merészel, különös álmai s látományai lesznek, melyek miatt egész éven át szenved.

Táplálékuk a rozs- s főleg málékenyér; ruházatukat gyapju és vászonból házilag állitják elő. Fekete czondrát viselnek, holott az egész környék másféle szinüt visel. Ennek úgy adják magyarázatát, hogy a község déli részén „Szlavu” határrészben volt egy tó, melynek vizébe ha gyapjut vagy posztót mártottak, azonnal teljesen feketévé lett s innen a fekete czondra-viselet. Az idők multával, mint mondják, a tó elapadt, festőtulajdonságát is elvesztette.

Fából épitkeztek, szalmafedél alá, ma azonban zsindelyt használnak s épületeik a régiekhez csinra nézve nem is hasonlithatók.

Gör. kath. egyházközség. Többször változtatta vallását, 1779-ben lett gör. kel., gör. katholikus, de csak hamar visszatért. Fatemplomát 1796-ban épittette a gör. kel. felekezet, helyét gr. Eszterházy iklódi lakos s idevaló birtokos ajándékozta. A másik templom a község keleti részén, a temető és a jelenlegi templom közt feküdt. 1812 és 1819-ben,*Hodor. Dobokam. Esm. 544. l. midőn az egész lakosság a gör. kath. egyház kebelébe tért, a régi templomot lebontották s a benne levő képeket, szent eszközöket az új fatemplomba vitték át, mely Mihály és Gábor őrangyalok védelme alatt áll. Papjai 1824 óta tudhatók, így Pap Miklós, János és Togyer, Román János, Germán Gábor s 1884 óta Mihályi Gyula. Két harangjának felirata: „Öntetett 5-ik Ferdinánd császár uralkodása idején”, a másikon: „Öntette Marosán Vaszilika”. Évszám egyiken sincs.

Iskoláját a leányegyházközséggel együtt a népoktatási törvény meghozatala után állitotta jobb karba.

Éghajlata egészséges, rendesen a keleti és nyugati szelek járják.

1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. e keletre huzódó patak völgyében fekvő falu határa két fordulós s jobbára északnak mint délnek fekszik; terméketlen talaja sárgás-fehér agyag, a téri részen feketés, trágyázni nem szokták, 4–6 ökörrel kétszer szántják; többnyire tavaszi gabonát termelnek, szénát az erdőn csinálják. Őrölni két mértföldnyire járnak. Épület és tűzre {482.} való fáserdeje elegendő; némelykor hadi út terheitől is szenvednek s dolgoznak. Piacza Kolozsvár, melytől 3 mértföldnyire fekszik. Somlyóra sót fuvarozhatnak.

Határának mívelhető része 90, terméketlen 20 köbölnyi. Elvetettek 28 köböl őszi, 14 köb. tavaszi gabonát s termett 410 kal. elegybúza, 140 kal. zab, árpa és 27 kal. kender. Lencse, borsó, tengerije volt 2 köbölnyi, kaszálója 62 szekérnyi. Vagyona 163 frt, adóssága 23 frt. Van itt 29 ökör, 27 tehén, 11 tulok, 5 ló, 47 juh, 2 méhköpü, 63 disznó.

1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 544. l. határának nagy részét nyir-erdő boritja, kevés részét mivelik, de gyenge voltánál fogva zab és kevés búzánál más gabona nem terem meg benne. 1775-ben volt sóskútja. Határán terült el 1819-ben a Szent-Katalin puszta.

Jelenleg 1898-ban határa magasan fekvő, vadvizes, közepes termésü. Terményei: kevés búza, rozs; több tengeri és zab; burgonya, paszuly házi szükségletre. Tenyésztenek juhot, kecskét. Tartanak bivalokat, apró lovakat, de ezek tenyésztésével nem foglalkoznak. Itatója a községen átvonuló patak. Gyümölcse úgyszólva nincs, mert éghajlata s a talaja nem kedvező.

1896-ban alakult a mértékletességi egylet, jelenlegi papja közreműködése folytán, melynek czélja a gabonapálinkának nagymértékben való fogyasztása ellen irányul, – sikerrel működik.

Iparát a már emlitettem faeke-készitésen kivül egy patakmalma két kerékkel képviseli.

Határhelyek: 1788-ban*E. F. L. XII. 15. T. Voj Sztrimptori; Csorgó, Poru Juga, Gura Csoraki, Dragvilla, Kunyipiste, Gura Nyagu, Zapogya.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. (a küldött jelentésben határhely nevek nem fordulnak elő).

1898-ban dülők: Ritu, gyin Zsosz, Faizá, Valyá Kelécsi, Iroás Kaková, Valya Unguruluj, Impuczita, la Csirés, Piszkorucze, Dimbu Luri, Szlavu, Hidács, Dumbrává. Határrész: Nyagua, a hol több rézkarikát, kötőféket, régi vasfejszét találtak s Vajda Gavrilla a Turduj birtokában voltak, de elkallódtak, ugyszintén a „Hurubele” határrészben talált cserépedények is. Területe 1900-ban 3695 k. hold.

Lakossága: 1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. van 10 jobbágy lakosa, 10 házban laknak.

1721-ben*U. o. lakik itt 5 jobbágy, 7 zsellér, 4 kóborló, kik az utóbbiak kivételével 12 házban laknak; el van pusztulva 6 ház.

{483.} 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. 17 jobbágy, 13 telken, 14 házban s egy ily özvegy 1 házban, 24 zsellér 21 házastelken és két kóborló lakossal.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 187. l. 300 lélek. 1837-ben*Hodor. Dobokam. Esm. 544. l. lelkek száma 594, a házaké 97.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 27. l. házak száma 111, a lelkeké 570, ebből 563 gör. kath. 3 evang. helvét és 4 zsidó.

1891-ben 787 lélekből 772 gör. kath., 1 ev. ref., 14 izraelita.

1900-ban 871 lakossal, melyből férfi 450; magyar 1, német 14, oláh 834, egyéb 22; magyarul beszélni tud 22, gör. kath. 856, ev. ref. 1, izraelita 14; ír, olvas, 69. Házszám 164.

Adója 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 189 frt. 1898-ban 1780 frt 75 kr.