Berencze.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár Stat. D. 209. Berencha. 1470-ben*U. o. 196. Berencze. 1475-ben*Thallóczy, Kamara haszna 183 l. Berencher. 1566-ban*Urb. conscr. fasc. 101. nr. 45. Berencze. Oláhul: Berincza.

Neve a szláv*Mik. Etyml WB. 21. bernica, bernye szóból ered, mely nyelvünkön iszap, sárnak felel meg.

Először emlittetik 1405-ben*Leleszi ltár Stat. D. 209. Berencha néven.

Fekszik a Kakuk, Merizoj és a Virvu Karbunariuluj dombok oldalain, a róla nevezett patak mentén és a Rosia határrészben szétszórtan. A magyar-láposi szolgabirói járáshoz tartozik, Deéstől 67.8 kilométerre.

Kővár tartozéka és oláh falu volt, s mint ilyen, már 1405-ben*U. o. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta, az ottani vámmal együtt.

Az 1424-iki*U. o. 197. osztály szerint az azon Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.

1470-ben*U. o. 196. Mátyás király Bélteky Sandrin fiától Mihálytól, mert feleségét megölte, így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes birtokait, így Berenczét is elkobozván, azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta.

1543-ban*Adóösszeírás. Drágfi Gáspáré. 1546 és 1549–52-ben*U. o. már özvegyéé és 1553–54-ben*U. o. Drágffy György birja.

1556-ban*Károlyi oklt. III. 289. Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fióknak Istvánnak adományozza.

1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át, a kitől 1567-ben*Gyf. Kpt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát, azt s összes tartozékait, tehát e falut is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta. Azonban nem birta sokáig, mert

{149.} 1575 körül*Dr. Thallóczy Kamara Haszna 183. l. Drágffy kezébe került újra, a ki e birtokából 6.07 porta után 2 frt s egy denár adót fizet.

1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüst-bányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre, báró Herberstein Feliczián-nak adta haszonbérbe. 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304. a fejedelem Herberstein Filiczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megujitotta.

1603-ban*Urb. et. consc. fasc. 16 nr. 19. az itteni tiszttartósághoz, melynek feje Bánk Opis vajda volt, tartoztak: Berencze, Garbonácz, ma Füred és Gyertyános falvak. A berenczei vámon minden szekértől 8 denárt, minden embertől 1, minden lovastól 2, minden tehéntől 1, minden ökörtől 2, minden lótól 2 és minden üres szekértől 4 denárt szedtek.

1617-ben*Orsz. ltár Lymbus. Bethlen Gábor Lónyay Menyhértnek e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.

1630-ban*Km. Neor. E. 1. Brandenburgi Katalin e birtok felét Sándor Mátyásnak adományozta.

1638-ban*Km. Lymbus. itteni oláh nemes Mosucz család.

1639-ben*Km. prot. M. 94. Sándor Mátyás itteni részét nejének, Elekessi Katalinnak veti zálogba.

1650-ben*Erd. Orsz. Eml. XI. 104–112. Kővárhoz tartozó fiskális jószág.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeirt nemesek: a Mihályik Mihály s fiai János és György, a Fehér család, Burján Péter, Puskás, a Buda család három taggal, Szabados és a Mosucz család.

1671-ben*E. F. L. VII. 478 B. tanuvallatás szerint a fiskus itteni részéből 1657 előtt 10 jobbágy bujdosott el.

1699-ben*E. F. ltár. felét a gróf Mikes család birja II. Rákóczi György adományából, a ki Sándor Mátyás halálával Mikes Mihálynak adta, kiről bátyjára Kelemenre s erről fiára gr. Mikes Mihályra szállt, s úgy őt, mint fiait, Ferenczet és Mihályt e birtok felében, mely a fiskus része, a császár megerősíti.

1702-ben*Erd. L. Reg. IV. 47. I. Lipót császár jóváhagyásával*Erd. főkorm. ltár. e birtok másik felét Mosicz, Faur, Budai, Burján és Nemes családok birják.

1719-ben*E. F. VII. 479. B. a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Mikes Jánosnak van 9, gr. Mikes Istvánnak 8, gr. Teleki Sámuelnek 2, gr. Teleki Imrének 4 jtelke; 2 {150.} jtelke van Mihályka Nyikifornak; egy telkesek; egy Vajda Pópa, 9 Mihályka, egy Triff, 12 Kovács, egy Vajda, 3 Butucze, 2 Tarcza, egy Bretan, egy Vésze, egy Getze, 4 Csókás, 3 Sztóján, 19 Pap, 12 Kozma, 4 Mosucz, 3 Marosan, egy Bustyák, egy Flóré, 2 Gergely és egy Petyerityán s Petrule család.

1820-ban*Erd. kanczellária. birtokosai: gr. Teleki Samu, gr. Mikes Róza és gr. Teleki Imre.

1863-ban*Urb. Wes. 81–168. l. gr. Teleki Sámuel, gr. Teleki Miksa, gr. Mikes Erzsébet, gr. Wass Albert és Antónia úrbéri kárpótlásban részesültek.

Jelenlegi birtokosa (1898): a község, mint testület; 320 hold, vásárolt, Gecze András, Ungur János, László és István öröklés útján.

1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. no. 45. vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk s egyúttal a vámos Alb István volt. Jobbágycsaládok: Paska, Kozma, Asszu, Botos, Fanta, Zahul, Kerekes. Szabadosok: a Lukács és István családbeliek.

Lakosai kezdettől fogva oláhok, kik a gör. keleti valláson lévén, templomukat, melyet képben is bemutatunk, ezelőtt 200 évvel kőből építették a község közepén, Paraszkéva tiszteletére szentelve. Harangja külön fatornyában három van, 1851–1852-ben Kolozsvárt öntetve, a harmadikat Farkas Jakab és neje Koncz Mária, Vajda Gábor és Csókási Mária öntették, mint oláh feliratuk mondja, 1891-ben.

A templom körül sajátságos faragású sírkövek, melyek orosz mintákra vannak kifaragva.

Papjai közül 1566-ban*U. o. Páska nevűt, újabb időben pedig Pap Ön, Vajda Pantilimon, Dániel s a jelenlegi Gábort említhetjük meg.

A gör. kath. felekezet kőtemplomát a Szent Miklós tiszteletére szentelve, a község keleti részén ezelőtt 150 évvel építtette. Harangja három van, az 1850-es években öntetve Kolozsvárt, melyek közül egyet Vajda Tódor és Flóré Dominika szereztek.

Anyakönyveit 1858 óta vezeti.

Papjai: Flóré György és Péter, Pap Miklós, Simon Jakab s a jelenlegi Anka János.

Iskolája mind a két felekezetnek van, Gyertyánossal együtt fizetik a tanitót.

Szorgalmas lakói földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak, határa termékeny. Gyümölcse van bőven és nemes fajú. Lakásaikat kőalapon fából, egy-két beosztással, zsendely- s szalmafedél alá építik.

{151.} 1720-beli*Erd. főkorm. ltár. összeírás szerint földje nehezen mivelhető, rétje s legelője, úgyszintén tűzre való fája van elegendő.

1860 évtől körjegyzői székhely; van egy malma egy kővel, Kozma Elek tulajdona..

Jobbágy-szolgálmányok: 1566-ban*Urb. et. consc. fasc. 101. nr. 45. adó: Szent-György és Szent-Mihály napján, két ízben 7 frt 50 denár volt.

Ajándékok: 8 quart. vaj, 8 sajt, 1 tehén, karácsonykor 8 szekér fa.

Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 den., az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

A szabadosok kötelessége oda menni, a hova küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetében háborúba menni.

A szabadosok és a biró tartozik a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor egy-egy őzet vagy 32 denárt.

Papjuk évente egy ágytakarót adni vagy annak fejében 1 frt 25 denárt.

Tizedet fizetnek: kövér sertéstől, legelőre járó disznók után, ha 100, ha 10 van, egyet, kinek kevesebbje van darabjáért 2 magyar pénzt, így fizették a méhtizedet, melyből való pénz a tisztet illeti, sőt illeti még a szabadosok által fizetendő adó „karvalypénz” 57 denár.

A berenczei gör. keleti templom.

A berenczei gör. keleti templom.

A kis község egy 3 éves üszőt, a nagyobb egy nagy fejős tehenet ad. Minden stronga vagy akol után egy juh, kinek kevesebbje van {152.} tíznél, az semmit sem fizet. Tehenes és juhos családok egyenként egy negyed mérték vajat és sajtot.

Az 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. urbárium szerint adó: szentmihálynapi 6 frt, szentgyörgynapi 6 frt.

Ajándékok: 9 drb sajt a 12 denár, 9 budai justa vaj a 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak vagy minden mékhas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 8 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 8 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Határhelyek: 1715-ben*E. F. L. VII. 478 H. 547 A. Doszul Vaduluj, erdő; Pojana Szpry, Prildadse, Pe kalye Dumbraviczi; Brenduseve erdő.

1770-ben*E. F. L. VII. 505. B. La Veraticse, Virvu Rakosilor, Pojana Szprie, Sejtur erdő, Vallye Rosie, Velesana gyela Ptyátre, Doszu Nyegri és Rosie erdők.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valea maré, patak; Szuszény a község felső, Irószény alsó, Merizoj nyugati része.

Lataroaszá, völgy; Valea Stirkuluj, Valea Kobászle, Valea Rosie, Valea Negri, Valea Rákisi, Valea Varátsitiloru, Valea Pirloazseloru, Valea Kurszi, Valea Merizoiloru, Valea lui Komán, Valea Paducseiloru, Horto-apele, Valea Komoriczeloru, Vámásaája, Valea Nagoi völgyek, patakok. 1566-ban*U. C. 101–45. 12 jobbágy, 5 nemes lakossal, van benne 17 lakott, s 3 puszta ház.

1603-ban*U. C. 16–19. 29 jobbágy, 4 nemes, 33 lakó és 25 puszta ház van benne.

1630-ban*K. M. Lymbus. fiaikkal együtt 79 jobbágy, 4 nemes lakossal, 29 házban, el van pusztulva 5.

1700-ban*Erd. főkormányszéki ltár. fiaikkal együtt 13 jobbágy, 2 zsellér, 2 szegény lakossal, van benne 6 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. J. fiaikkal együtt 16 jobbágy, 6 zsellér, 23 nemes lakosa, összesen 16 házban laknak.

{153.} 1886-ban lakosság: gör. kath. 320, gör. kel. 561, zsidó 30, együtt 911; házak száma 240, határa 2896 k. hold.

1891-ben lakossága: 1013, ebből 2 róm. kath. 251 gör. kath. 736 gör. keleti, egy ev. ref., 23 izraelita.

1898-ban összes adója 2006 frt 72 kr.